Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-04-01 / 13. szám

Á prilis 4-én 18.45 órakor megtudjuk. Ekkor már mögöttünk lesz a Bratislavában sorra kerülő Csehszlovákia— Franciaország Európa-bajnoki selejtező. Addig viszont vessünk néhány pillantást a jelenlegi francia futballra. 1977. szeptember 16-át a fran­cia labdarúgás történelmi ne­vezetességű napjának tekintik. „Életem legboldogabb órája, na­gyon fontos lépést tettünk az új korszak felé“ — örvendezett Michel Hidalgo, szövetségi ka­pitány a párizsi szupermodern Pare des Princes stadion ujjon­gó nézőivel együtt. Franciaor­szág Bulgária ellen nyert, és be­jutott az argentínai VB 16-os döntőjébe. 1966 óta ez volt az nem hozhat fordulatot a sport­ágban. Munkához kell látni. És a labdarúgó szövetség reklám- hadjáratba kezdett. Első nagy sikere volt, amikor elérte, hogy az iskolákban bevezették a lab­darúgást. Csodálatos módon megnövekedtek a nem igazolt játékosok tömegversenyei és a fiatalok irányítását fokozatosan a legjobb szakemberek vették át. Az igazolt játékosok száma 1966-hoz képest csaknem meg­kétszereződött, manapság egy­millió körül mozog az igazolt labdarúgók száma Franciaor­szágban. „Feltámadt poraiból a fran­cia labdarúgás“ — Irta a Fran- ce-Soir című lap. „Franciaor­szág lelkendezik. Nem vártunk fák a sikertelenségek egyik okát. „Az egyik szemem sír, a másik meg nevet“ — írta J. Ferran, a l’Equipe című ismert szaklap kommentátora. „Re­ménykedtünk, de nem sikerült. Ám a kiesés ellenére is jó be­nyomást keltettek labdarúgóink Argentínában. Ha könnyebb cso­portba kerülünk, komolyan be­leszólhattunk volna a fejlemé­nyek alakulásába A vesztes mérkőzések utáni magyarázkodások rendszerint nélkülözik az objektivitást. A francia válogatott esetében azon­ban csakugyan sok „ha“ szócskát lehet felhozni mentségül: a ké­sőbbi világbajnok házigazdával (teljesen kiegyenlített volt a mérkőzés, több helyzete akadt LEGNEHEZEBB ELLENFELÜNK Milyen a francia labdarúgás? A fekete bőrfi Tresor, a nagy áttekintéssel futballozó középhátvéd ]t első eset, hogy francia váloga­tott ott lehetett a világbajnok­ságon. A francia labdarúgás krízise tulajdonképpen húsz hosszú évig tartott. Az 1958-as svéd­országi világbajnokság óta a „gall kakas“ nem tudott figye­lemre méltó eredményeket el­érni. De jött a „Mundial 78“. Ebben a korszakban már egyre jobban szóhoz jutott a fiatalabb futballnemzedék. És a megfe­lelő koncepcióra épülő türel­mes, kitartó munka meghozta a gyümölcsét. Amikor a 70-es évek elején a mélyponton volt a legnép­szerűbb sport a csaknem 50 milliós országban, a franciák tudatosították, hogy mindent teljesen elölről kell kezdeni. Ugyan szépnek és felemelőnek tartották a dicső múlt emlege­tését (Kopa, Fontaine, Pianto- ni), de egyúttal tudták, hogy ez önmagában nem üdvözítő, csodára, hanem céltudatos mun­kával megújítottuk a francia futballt. Elfelejtettük a csaló­dásokat, amikor válogatottunk legfeljebb Máltát és Andorrát volt képes legyőzni..." Franciaország labdarúgói az argentínai világbajnokságon a legnehezebb csoportból ugyan nem jutottak tovább, ám nagy­szerűen futballoztak. Ezt min­denki elismeri. Nekünk is tet­szettek a televízióban látott mérkőzéseik (Olaszország 1:2, Argentína 1:2. iMagyarország 3:1). Nem életúnt, ernyedt lab­darúgást játszottak, hanem technikásán, élénken, mozgéko­nyán futballoztak. Szinte látni lehetett rajtuk, hogy élvezik a játékot. És ez nagy szó a kö­nyörtelen futball korszakában! Ráadásul küzdöttek is. Ugyanis korábban mindig szemükre ve­tették, hogy nem eléggé kitar­tóak, szívósak, erőteljesek, s alapjában véve sokan ebben lát­ellenfelénél, és a második gólt vitatható tizenegyesből kapta), a negyedik helyezett Olaszor­szággal volt egy csoportban. l:0-ra vezetett ellene, s talán csak azért kapott ki, mert mintha megijedt volna a nagy lehetőségtől. Franciaország labdarúgásá­nak legjellemzőbb sajátossága manapság a fiatalok előretö­rése. Annak ellenére is, hogy a bajnokságban több tíz külföl­di is szerepel. Vegyük például az Európa-szerte ismert St. Etienne együttesét. Ebben a klubban nagy változásokra ke­rült sor: a vezetőség habozás nélkül túladott a válogatotta­kon, mondván, elégedetlen fut­ballistákkal úgy sem sokat ér­hetnének el. És lehetőségeket adtak a „kiskorúaknak“. Szó- szerint is. Már tavaly ősszel nagyszerűen mutatkozott be a 16 éves Paganelli és 17 eszten­dős Roussey, Paganelli 15 éves és háromszázkilenc napos korá­ban mutatkozott be az első li­gában. Brazíliában és Argentí­nában ilyen „kiskorúak“ már régebben megvívták sikeres harcukat a csapatba kerülésért, ám Franciaországban ez abszo­lút rekordnak számít. Az St. Etienne a bajnokság első fordu­lói után hátul kullogott, most már az élmezőnyben van. A csapatok jobb teljesítmé­nye több nézőt is vonzott a lelá­tókra. öt esztendővel ezelőtt a bajnoki mérkőzéseik átlagos né­zőszáma 7 és 9 ezer között moz­gott. Tehát még az „egziszten­ciális minimumot“ sem érte el, a klubok eladósodtak, nem egy szétesett. Ugyan még nem min­den klub lábalt ki az adósság­ból, ám sokat javult a helyzet, mivel egyre több szurkoló kí­váncsi a bajnoki találkozókra. Jelenleg 13—14 ezer az átlagos nézőszám. Az élen álló Stras­bourg mérkőzéseit az 1977/78- as idényben átlagban nyolcezer néző tekintette meg, most vi­szont huszonkétezerre emelke­dett ez a szám. A bajnoki cím­re legnagyobb eséllyel a Stras­bourg (válogatottjai: Jouve, Speckt, Gemmrlch, Dropsy, Pia- secki), az St. Etienne (Janvion, Lacombe, Larois, Rocheteau), az FC Nantes (Amissé, Baron- chelli, Bossis, Pedout, Michel) pályázik. Ismét gyengén megy az Olimpique Marseille-nek, amely olyan játékosokkal büsz­kélkedhet, mint a fekete bőrű Tresor és 24 éves Six, akit a legjobb francia futballistának tartanak. Hasonlóképpen elége­detlen az St. Germain, most ép­pen a harmadik edző próbálko­zik szerencsével a párizsi csa­patnál. Pedig hát az együttes­ben játszik a Kamerunból im­portált M’Pelé, az argentin Bianchi és algériai Dahleb, so­kak számára a francia liga leg­jobb játékosa. M. Piatini kettős lábtörés után tért vissza a válogatottba. A francia szakemberek nagy figyelemmel kísérték a cseh­szlovák válogatott őszi mérkő­zését, akárcsak a spanyolok el­leni bratislavai találkozót. És Vengloä edző csapata nagy ha­tással volt rájuk. Olyannyira, hogy riadót fújtak és Csehszlo­vákia együttesét kikiáltották a csoport első számú esélyesének. Pesszimizmusuk alapja elsősor­ban az, hogy a francia váloga­tott otthonában pontot vesztett Svédország ellen (2:2), míg Csehszlovákia győzni tudott Stockholmban (3:1). A Francia- ország—Svédország találkozó­nak különös lefolyása volt. A svédek sóikkal jobban játszot­tak, mint néhány héttel később Csehszlovákia ellen, Hellström kapus szenzációsan védett és ráadásul az északiak fél perc­cel a befejezés előtt egyenlítet­tek. Pedig hát a franciák 2:0-ra vezettek és végig irányították a játékot... Tény viszont, hogy Hidalgo edző az Argentínát is megjárt csapatból csak három játékost tudott szerepeltetni (Janvion, Six, Rocheteau), a többiek, vagy sérültek (Piatini — ket­tős lábtörés, Tresor, Bathenay), vagy formán kívül voltak. Aztán jött Luxemburg, amelyen gól- arányt akartak javítani, de csak 3:1 lett belőle és a csapat rossz teljesítményt nyújtott idegen pályán. (A visszavágón 3:0 volt az eredmény.) Reménykeltő volt viszont a decemberi spa­nyolok elleni l:0-ás győzelem. Huszonöt év után először nyert a francia válogatott Spanyol- ország ellen. Most a franciák döntetlenért jönnek Bratislavá- ba, s akkor nyitva áll az út előttük ... Számításukat a csehszlovák labdarúgóknak kell keresztül­húzniuk. A franciákat nem sza­bad lebecsülni: április 4-én csúcsformában lesznek és kulcsjátékosaik akkorra meg­gyógyulnak. Piatini például már ismét játszott és lövi a gólokat. Hidalgo edző 20—25-ös keret­ből, csaknem azonos képessé­gű játékosokból jelöli ki a .csapatot: Kapusok: Rey (FC Metz, 31 éves), Dropsy (Strasbourg, 27), Bernand-Demanes (FC Nantes, 26). Hátvédek: Battiston (FC Metz, 22), Tresor (Marseille, 29), Lo­pez (St. Etienne, 26), Rio (FC Nantes, 30), Janvion (St. Etien­ne, 25), Bossis (FC Nantes, 23), Specht (Strasbourg, 24). Középpályások: Platini (Nan­cy, 23), Bathenay (St. Germain, 25), Michel (St Etienne, 31), Piasecki (Strasbourg, 27), Gi- rese (Bordeaux, 26), Petit (AS Monaco, 29). Csatárok: Rocheteau (St. Etienne, 24), Lacombe (St. Etienne, 26), Six (Marseille, 24), Berdoll (Marseille, 26), Rouyer (Nancy, 23), Pecout (St. Etienne, 22), Soler (So- chaux, 24), Gemmrich (Stras­bourg, 23), Pleimelding (Strasbourg, 22), Amissé (FC Nantes, 24), Zenier (FC Metz, 21). A csehszlovák futballisták és Venglos edző bizonyára nem becsülik le ellenfelüket, nem esnek önámításba. Mert Fran­ciaországnak most csakugyan kiváló válogatottja van, amelyet azonban egy kicsit szorít a ci­pő: ha április 4-én kikap Bra­tislavában, akkor minden való­színűség szerint Csehszlovákia együttese jut az Európa-baj- nokság negyeddöntőjébe — ép­pen a franciák rovására. (T. V.) Ú ÍJ SZ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Robay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52. főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavóllalat — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÓBANYOMÁS. Hirdető- iroda: Vajanského nábrezie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Üj Szó vosórnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13.— korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket e.fogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Üstredná expedíció tlace, Gottwoldovo námestie 48/VII. A SÜTI regisztrációs száma: 5/2. Az új hullám egyik képvinselője, a csatár Pleimelding

Next

/
Thumbnails
Contents