Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-04-01 / 13. szám
?Az egyes KGST-tagországokban a szocializmus építésének valamennyi szakaszában a fő társadalmi és gazdasági feladatok megoldásakor a tudomány és technika nagyon fontos szerepet töltött be. A tagországok tudatosították, hogy a tudományos-technikai ismereteiknek a termelésben történő hatékony kihasználása csupán úgy tehetséges, ha szorosan együttműködnek e téren a szocialista gazdasági közösség többi országával' — mindenekelőtt a Szovjetunióval, amely már kezdettő1! a legnagyobb tudományos-kutatási alappal rendelkezett. A KGST tehát a megalapítása első pillanatától nagy figyelmet szentelt .a tagországok tudományos- műszaki együttműködése fejlesztésének. Már a tanács 1949-ben Szófiában megtartott 2. ülésén határozat született a tagországok tudományos-műszaki együttműködéséről és a tudományos ismeretek kölcsönös cseréjéről. Ezek az ún. Szófiai Egyezmények ■váltak a tagországok tudományos-műszaki együttműködésének alapjául, s ma már történelmi jelentőséggel bírnak. A tudományos-műszaki együttműködés a kezdetben hozzájárult az egyes tagországoknak a kapitalista országoktól való függetlensége megszilárdításához, valamint a népgazdaságoknak a háború utáni gyors felújításához és fejlesztéséihez, az ipar és az egyes népgazdasági ágazatok anyagi-műszaki alapja gyors kiépítéséhez. A fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában az egyes KGST-tagor- szágok számára a tudományos-műszaki együttműködés nagy segítséget jelenít az igényes népgazdasági feladatok megoldásában, a hatékonyság növelésében és a minőség javításában. Ezzel meggyorsítja a szocialista gazdasági integráció folyamatét is. A tudományos-műszaki együttműködés kezdeti időszakéiban mindenekellőtt a terv- és a technológiai dokumentációk cseréje fejlődött gyors ütemben, továbbá jelentősen bővült a szakemberek és specialisták közötti kölcsönös tapasztalatcserére alkalmat nyújtó akcióik száma, a tudomány, a technika és a termelés valamennyi ágazatában. Ugyanakkor egyre több segítséget nyújtottak egymásnak az új technológiai és termelési egységek építése, felszerelése és próbaüzemelése során, valamint a. munkások, a műszaki és tudományos közösség szakképzettsége növelésében. A szocialista közösség tevékenységének első felében már körülbelül 40 000 tudományos és műszaki dokumentációt adtak egymásnak az egyes tagországok, s a különböző ágazatok szakemberei megközelítőleg 100 000 tanácskozást valósítottak meg. A kölcsönösen és ingyenesen egymásnak adott tudományos-műszaki dokumentációk értéke évente milliárdos 'tételekre rúg. 0j együttműködési formák A KGST-tagországcik tevékenységének további időszakában a tudományos-műszaki együttműködés terén szerzett tapasztalatokat állandóan bővítették, új együttműködési formákkal gazdagították. Minőségi változást jelentett e 'téren a szocialista gazdasági Integráció 1971-ben Bukarestben jóváhagyott Komplex Programja. . Ettől kezdődően ugyanis egyre fokozottabb mértékben kihasználják többek között az olyan együttműködési formáikat, mint például a tudomány és technika alapvető irányai fejlődésének közös megbeszélése, valamint a tudományos-műszaki fejlesztés távlati terveinek közös kidolgozása. A tudományos-műszaki lismeretek és dokumentációk cseréjét fokozatosan 'kibővítették a tudományos-kutatási és fejlesztési feiadatok közös megoldásával — amelyeket a koordinációs központokból irányítanak —, valamint a tudományos-kutatási, fejlesztési és termelési szervezetek közvetlen együttműködésével. A tudományos-műszaki együttműködés új formái és módszerei hatékonyságának növekedéséről- tanúskodik a következő tény is: míg a tudományos-mü- szalki együttműködés első ötéves tervébe (1966— 1970) 150 problémakört soroltak be, s ezekbe 700 téma kapcsolódott, addig a következő e téren kidolgozott ötéves terv (1971—1975) már 300 problémakört — több mint 2000 témával — ölelt fel. Ezen kívül 'évente több száz fontos feladatot oldottak meg. A Komplex Program 1971-hen történt elfogadása Óta a KGST-tagországok a tudományos-műszaki együttműködésről körülbelül 100 sokoldalú egyezményt kötöttek és továbbiak előkészítése van folyamatban. A már megkötött egyezmények alapján sikeresen fejlődik a tudományos-műszaki együttműködés az atomenergetika, a számítástechnika, a közlekedés, a mezőgazdaság és további ágazatok terén. Az 1976—1980-as évekre szőlő tudományos-műszaki együttműködési terv körülbelül 30 nagy tudományos- műszalkii feladatot tartalmaz, amelyek közel 260 konkrét 'kutatási probléma megoldását jelenítik. Ugyanakkor a KGST 17 jelentős tudományos-műszaki feladat megoldását is biztosítja, s ezeket a szocialista gazdasági közösség sokoldalú integrációs terve is tartalmazza. A KGST-tagországok tudományosműszaki együttműködésébe közel 2200 kutatási-fejlesztési intézet és szervezet kapcsolódik be. ' A KGST-tagországokban a tudomány és technika fejlődésének és az e téren végzett nemzetközi együttműködés alapja a; a hatalmas tudományos- műszáki potenciál, amelyet -körülbelül ötmillió dolgozó (ebből csupán a Szovjetunióban négymillió) képez. Hozzá kell tenni, hogy ebből 1,5 millió a tudományos dolgozók száma. A KGST-tagországok egyre jobb anyagi-műszaki feltételeket teremtenek az e téren dolgozók számára, rendszeresen növelik a tudomány és (kutatás fejlesztésére fordított kiadások összegét. Ez a szavatolója annak, hogy a KGST-tagországok az 1976—1980-as évekre szóló -tudományos-műszaki együttműködési -tervüket sikeresen teljesítik és hozzájárulnak a tagországok gazdaságának dinamikus fejlődéséhez. hazAnk hozzAjArulAsa A KGST-n BELÜLI TUDOMÄNYOS-MÜSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉSHEZ Csehszlovákia már a kezdettől nagyon Intenzíven hozzájárult a KGST-tagországok tudományos-műszaki együttműködése fejlesztéséhez. A CSKP az 1948-as Februári Győzelem óta a tudományos-műszaki fejlesztésnek rendszeres és fokozott figyelmet szentelt. Már a CSKP IX. kongresszusa, amelynek 30. évfordulójáról az idén emlékezünk meg, is hangsúlyozta a -tudományos-műszaki fejlődés és a KGST-n belüli tudományos-műszaki együttműködés fontosságát szocialista társadalmunk építésében. Csehszlovákia számára alapvető jelentőséggel bírt a KGST-tagországok tevékenységének három évtizedében a Szovjetunióval történő együttműködése. Azzal az országgal, amelynek már a szocialista gazdasági közösség megalapításakor a legnagyobb tudományos-műszaki alapja volt, és munkájának eredményeit önzetlenül bocsátotta a többi tagország rendelkezésére. Ez az együttműködés számunkra a tudományos-műszaki ismeretek legnagyobb forrását jelenti. Továbbá ez az út vezet a tudomány és a technika terén a kimagasló eredmények eléréséhez, szilárd alapot jelent a -tudományos-műszaki bázisok további fejlesztéséhez és jelentős forrása a hatékony és minőségi termelésnek. A SZOVJETUNIÓ SEGÍTSÉGE Az együttműködés mértékéről, jelentőségéről tanúslkodnak a következő adatok is, amelyek szerint Csehszlovákia az elmúlt 30 évben a Szovjetuniótól körülbelül 6000 műszaki dokumentáoiót kapott és egyúttal a Szovjetunió számára 5500 műszaki dokumentációt nyújtott át. A Szovjetunióban több mint 20 000 tudósunk és mérnökünk járt tapasztalatcserén, hazánkban pedig 1500 szovjet tudóst és szakembert fogadtunk ugyanebből a célból. A szakemberek több mint 1800 megbeszélést tartottak. A tudományos-műszaki dokumentációk cseréjének keretében Csehszlovákia a Szovjetuniótól csupán a KGST tevékenységének első felében több mint 300 teljes tervdokumentációt kapott az ipari üzemek felépítéséhez, mi pedig csaknem 200 ilyen jellegű tervdokumentációt adtunk a Szovjetuniónak. Az eddigi fejlődés bizonyltja, hogy gyakorlatilag népgazdaságunk minden ágazatában hasznosítják a szovjet tudósok és műszakiak tapasztalatait és gazdag ismereteit. A Szovjetunióval folytatott tudományos-műszaki együttműködés keretében az iparban számos új termelési módot vezettünk be, olyanokat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a 'tudományos-technikai forradalomhoz. Ezek iközé sorolható például .az atom- energetika fejlesztése, a számítástechnika alkalmazása, a színes televíziókészülékek gyártása, a műszakilag fejlett vegyi anyagok termelése, új gépek és géprendszerek gyártása stb. E sokoldalú együttműködés hatékonysága különösen a prágai metró építésében nyilvánul meg, amely a csehszlovákszovjet együttműködés és barátság építkezésévé vált. S persze, ugyanilyen jelentőséggel bír a múlt évben első ízben nemzetközi legénységgel végrehajtott űrrepülés is, amelyre a szocialista államok Interkoz- mosz közös űrkutatási programjának keretében került sor. Tovább sorolhatnánk a tudományos-műszaki együttműködés eredményeit, amelyeket a további ágazatokban, mint pl. a mezőgazdaságban, az építőiparban, a közlekedésben, a -távközlésben, az egészség- és takolaügyben, az életkömyezet alakításában és a környezetvédelemben stb. értek el. Pozitív eredmények születtek a hazánk és a többi KGST-tagországok együttműködésében is. A csehszlovák műszaki dokumentációk és a csehszlovák szakemberek hatékony segítséget nyújtottak a baráti országoknak, mint pl. Bulgária, Lengyelország, Magyarország stb. gépipara alapjainak létrehozásában és a gépipari termelés fejlesztésében. TÖBB MINT 3000 KÖZÖS KUTATÁSI FELADAT A hatodik ötéves tervidőszakban jelentősen bővült hazánk és a .többi KGST-tagország tudományos-műszaki együttműködése. Az 1976—1980-as években Csehszlovákia a többi szocialista állammal közösen megközelítőleg 3000 tudományos-kutatási feladatot old meg. Jelenleg már 'több mint 1500 jegyzőkönyvet írtak alá az illetékes KGST szervezetekkel folytatandó közvetlen együtitműködésrőL Némely feladat megoldásában csaknem 2000 tudományos-műszaki és fejlesztési intézmény — a. főiskoláik ilyen jellegű munkahelyeivel együtt — kapcsolódik be. E széles körű tudományos-műszaki együttműködés gazdasági hozadéka a csehszlovák népgazdaság számára évente 300—500 millió korona értéket jelent. Tűbbék között a 'termelési önköltségek, a kutató, a tervező munkák megtakarításáról stb. van szó. Jelentős mértékben növekedett az együttműködés a tudományos-műszaki dokumentációk terén is. Az 1971—1977-es években a csehszlovák szervezeteik a többi KGST-tagországok számára közel 8000 tudományos-műszaki dokumentációt adtak át, s ugyanakkor hazánk a többi tagországtól 6000 ilyen jellegű tervet kapott. A 'tudományos-műszaki együttműködés keretében hazánk a szocialista közösség többi 'tagországába évente csaiknem 11000 tudományos dolgozót küld tapasztalatcserére és új ismeretek szerzésére. Körülbelül ugyanennyi szakember látogat ezekből az országokból — hasonló célból — hazánkba is. A KGST-tagországok közötti tudományos-műszaki együttműködésben fokozatosan az egyre fejlettebb formák érvényesülnek. Közös tudományos-műszaki fejlesztési munkahelyeket, nemzetközi összetételű fejlesztési és kutatócsoportokat stb. hoznak létre. Azt is el 'kell mondani, hogy állandóan növekednek az együttműködésből származó gazdasági eredmények az egyes KGST-tagországokban. A tudományos-műszaki együttműködésnek hazánk népgazdaságában ugyancsak egyre nagyobb a jelentősége. Döntő szerepe van a tudományos-műszaki bázis kiépítésében, a hatékony és minőségi termelés növelésében, az új gyártmányok és technológiák beszerzésében, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy állandóan emeljék a tudományos és műszaki dolgozók továbbképzéséneik színvonalát. Egyik jelentős tényezője továbbá a CSKP XV. kongresszusán kitűzött gazdasági és szociális programunk sikeres teljesítésének. ADORJÄN ZOLTÁN 1979. IV. 1. N 1/3 A prágai metró építésében nagy segítséget jelent a Szovjetunióval való együttműködésünk (CTK felvétele) TUDOMANYOS-MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST BEN
