Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-03-18 / 11. szám

\ ecu iGísisíGís új mim Nőgyógyászat, szülészet, gyermekgyógyászat. Az orvostudománynak ez a három ága összpontosul a hatalmas parkban álló öt, egymással összefüggő épületben. Pompás kilátás nyílik innen a szomszédos Vy- iehradra, csakúgy, mint a Moldvára. A hat évtizeddel ezelőtt alapí­tott, Prágai Szanatóriumként ismert intézetben a felszabadulás előtt csak a jómódú páciensek részesültek komplex gyógykezelésben. Régen elmúltak már ezek az idők. Ma a nőgyógyászat és szülészet állan­dóan foglalt, 212 ágya és a gyermekgyógyászat 75 ágya kivétel nélkül minden rászoruló rendelkezésére áll. Az orvosok és a nővérek körül­tekintő, mindenre kiterjedő gondoskodását évente legalább 2800—2900 anya és gyermeke veszi igénybe. Az intézet igazgatója, dr. Jan li- dovsky professzor, az orvostudomá­nyok doktora, nőgyógyász és szülész 28 évvel ezelőtt tanársegédként kezd­te itt pályafutását. A dolgozószobája falát díszítő, tudományos tevékenysé­gét és érdemeit értékelő hét okirat egyike arról tanúskodik, hogy 1968 óta a Nemzetközi Citológiai Akadé­miának ts tagja. — Korszerű készülékeinkkel sok minden felmérhető, mégsem tökélete­sek. Az örömöt, a boldogságot, amellyel az anyák újszülött gyerme­küket fogadják, lehetetlen kilogram­mokban, centiméterekben vagy száza­lékban kifejezni — mondja, majd így folytatja. — Legfőbb célunk, hogy az anyák egészséges gyermekeket hozzanak a világra és egészségesen távozzanak tőlünk. Ez a gondoskodás jóval a gyermek megszületése előtt kezdődik. A ter­hes anyák egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, tornáját, az újszülöttek ésszerű táplálását, szak­szerű fürdetését ugyanolyan fontos­nak tartjuk, mint a szocialista mun­kabrigádok versenyét, tagjainak ne­velését, vagy akár a korszerű gyógy­módok, új ápolási módszerek beve­zetését. Ezzel az igényességgel magyaráz­ható, hogy az utóbbi tíz esztendő fo­lyamán egyetlen anya sem vesztette életét a szülésnél, és hogy a rend­kívül alacsony gyermekhalandóság a jelenlegi 15 ezreléknél is 'kisebb len­ne, ha nem irányítanák ide az egész országból a veszélyeztetett terhese­ket. KORASZÜLÉS, ABORTUSZ Az orvosok erőfeszítése mindenek­előtt a népesedés egészségi állapotát kedvezőtlenül befolyásoló koraszülé­sek megakadályozására irányul. A 3., 4., 5. hónapban születő gyermekek nem életképesek, a 6. hónap után, illetve a további hetekben idő előtt világra jövő gyermekeket pedig rend­szerint a pszichomotorikus — lelki eredetű és funkciós zavarok jellem­zik. A koraszülés a tapasztalatok szerint többnyire az előző terhesség mesterséges megszakításának, vagyis az abortusznak következményeként jelentkező rendellenesség, amely azonban a szülés késleltetésével ma már rendszerint megelőzhető. Ezért a terhesség megszakítását — a nők egészségére gyakorolt káros hatása miatt, és mert veszélyezteti a népesedés minőségét — csak a leg- índokoltabb esetekben — pl. a mon­golizmus (fejlődési zavaron alapuló gyengeelméjűség) és más öröklődő betegségek veszélye esetében — az abortuszbizottság javaslatára hajtják végre az orvosok. — Nem cél ugyanis a beteg, vagy nem életképes egyének világrahoza- tala. A korszerű vizsgálási módsze­rek segítségével ma már ez jó előre biztonságosan megállapítható — mondja vendéglátóm. TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG A professzor azonban nem elégszik meg mindennapi feladatainak teljesí­tésével. Munkatársaival együtt a tu­dományos tevékenységet sem hanya­golja el. A kutatásokban elért ered­ményeikért, a korszerű gyógymódok bevezetéséért és az országos problé­mák megoldásáért az Egészségügyi Minisztérium a múlt évben két díjjal, a tudományos tanács pedig négy al­kalomból a legmagasabb elismeréssel tüntette ki őket. Konkrétan milyen eredményekről van sző? Alig tíz esztendővel ezelőtt még nagy problémát jelentett pl. a cukorbajban szenvedő terhes anyák gyakori abortusza, illetve a magzat halandósága. A klinikai-módszertani eljárásoknak, az anyákról és a szüle­tendő vagy megszületett gyermekek­ről való komplex gondoskodásnak köszönhető, hogy a halandóságot az intézetben 50-ről 4 százalékra sike­rült csökkenteni. — Megfigyeléseinket természetesen nem tartjuk meg önmagunknak — utal Zidovsky professzor értékes ta­pasztalataiknak előadások, tudomá­nyos művek formájában vagy tanfo­lyamok rendezésével történő — or­szágos eredményekben is megnyilvá­nuló — terjesztésére. — Önállóságra, gyors és megbízható döntések meg­hozatalára igyekszünk nevelni a fia­tal orvosokat, hagy a nem várt komplikációk esetén ne legyenek ta­nácstalanok — mondja. A professzor jó emlékszik még egy ifjúkori ese­tére, amely — minthogy a magzat érverése már alig volt érezhető, — azonnali beavatkozást igényelt. Tett- rekészségének volt köszönhető, hogy a gyermek életben maradt. A tapasz­taltabb orvosok és személyzet távol­létében, a korszerű műszerek hiányá­ban és mert a császárvágásra sem volt már idő, a kezdő orvosnak vil­lámgyorsan kellett határoznia. Fel­nyitotta a nyakcsatornát, majd fogó­szüléssel egymaga segítette világra a gyermeket. — Minden perc számított, nem vár­hattam segítségre — folytatja. — Ma telekommunikációs rendszerünk se­gítségével a szakorvosok 6 perc alatt összehívhat ók, 20—22 évvel ezelőtt 20 percig is eltartott, míg valameny- nyien megjelentek. De azért problémákban ma sincs hiány. Ezeknek egyike a magzat, il­letve a gyermek életét gyakran ve­szélyeztető: a magzat túlhordása, amely azonban az idejében történő orvosi beavatkozás esetén megelőz­hető. A kérdés csupán az, hogy mi­kor időszerű a beavatkozás? Az in­tézetben kidolgozott módszer szerint ma már az esetek 80 százalékánál biztonságosan megállapítható a mag­zat biológiai érettsége (ami nem azo­nos a naptári határidővel), tehát az az időpont, amely az újszülött egész­sége, illetve élete érdekében nem léphető túl és a szülés mesterséges előidézését igényli. Ezzel a problémával szorosan ösz- szefügg a szülést megelőző és az azt követő körülmények, valamint kísé­rőjelenségek pontos ismerete. A pro­fesszor tapasztalatai szerint az igé­nyes feladat teljesítése elképzelhetet­len a korszerű technika alkalmazása nélkül. Pl. a mechanikai rezgések ultrahanggal történő mérését, vagy a szívműködés bizonyos rendellenes­ségeinek kardiotopográfia útján való megállapítását követő intézkedések foganatosításával a terhesség vagy a szülés idején várható komplikációk ma már elkerülhetők. És így folytathatnánk, hiszen az anyáról és gyermekről való komplex gondoskodás keretében az intézet szakembereinek tudományos tevé­kenysége a meddőség, a veszélyez­tetett terhesség és egyébb bonyodal­mak megelőzésére irányuló lehetősé­gek tanulmányozására, vagy akár a terhes nők lelkiállapotának ellenőr­zésére ugyanúgy kiterjed, mint a nőknek a szülésre, vagy a változás korára való pszichikai előkészítésére. HARC A RÄK ELLEN * — Mint nőgyógyásznak és szülész­nek természetesen a patalogikus tü­netek, illetve elfajulások tanulmányo­zására is bőséges alkalmam kínálko­zik — hivatkozik Zidovsky profesz- szor a további tudományág — a cito- lógia, a sejttan terén szerzett gazdag tapasztalataira. A női nemi szerve­ken keletkező daganatok kivizsgálá­sára kidolgozott, a sejtek alakját, színét, mennyiségét és csoportosulá­sát figyelembe vevő amerikai mód­szer alapján ugyanis a rákbetegség ma már kezdetleges stádiumban is megállapítható. Ez adta 25 évvel ez­előtt a professzornak az ötletet a terhes nők sejtjeinek tanulmányozá­sára — a laboratóriumi, morfológiai stb. kutatások eredményeinek fel- használásával — s annak az új mód­szernek a kidolgozására, amelynek alkalmazásával a veszélyeztetett ter­hesség kora és a szülés ideje is leg­alább 80 százalékos pontossággal megállapíható. Milyen nagy fontosságot tulajdoní­tanak világviszonylatban is ennek az intézetben kifejlesztett diagnosztikai módszernek a komplikációk megelő­zése szempontjából, többek közt pl. a cukorbetegek esetében, azt az bi­zonyítja, hogy a Buenos Airesben 1968-ban megtartott világkongresszu­son a professzort a Citológiai Akadé­mia tiszteletbeli tagjává választották. Érdemei további elismeréseként az Egészségügyi Világszervezetben a nő­gyógyászat és szülészet szakértő­jeként és tanácsadójaként tartják nyilván. Ebben a minőségben vett részt legutóbbi kubai tartózkodása idején a fogamzásgátlással, a meddő­séggel és a születésszabályozással kapcsolatos problémák megoldásában. Kétségtelen, hogy a prágai intézet szocialista egyészségiigyünk egyik fontos munkahelye. Megnyugtató a tudat, hogy az anyák és gyermekeik a lelkiismeretes szakorvosok és képzett nővérek felügye­lete alatt jé kezekben vannak, megbízható ápolásban részesülnek. KARDOS MARTA I FELKÉSZÜLÉS EGERE IGÉNYESEBB GYORSASÁG, gyorsaság, GYORSASÁG Nem a motorosok világá­nak újdonságairól írunk ma. Nem a gépkocsi- és motor­kerékpár-versenyek hősei, a legkorszerűbb járművek, a híres versenyzők életének titkai kerülnek terítékre. És mégis a gyorsaságról írunk, méghozzá a lehető legna­gyobb gyorsaságról. A hadműveletek gyorsasá­gáról lesz szó. Erre irányult napjainkban a parancsnokok, a vezérkarok és a katonák előkészítése is. Az egysé­gekben, alakulatokban vala­mennyi fegyvernemnél in­tenzív felkészülés folyik. A gyakorlótereken folyó taktikai kiképzéseken szer­zett tapasztalatainkról sze­retnék beszámolni. A sűrű erdőben a csapá­sokon páncélozott szállító- járművekkel találkozunk. Biztonságosan elrejtették őket a szárazföldi és a légi megfigyelők elől. Sehol sem látunk fölösleges moz­gást, csak az őrök járják körbe a gépkocsizó gyalog­ság zászlóaljának összpon­tosítási körzetét, a figyelők l^csövön tartják szemmel az eget, vegyészkollégáik pedig a sugárhelyzetet és a vegyi helyzetet ellenőrzik. Hirtelen minden mozgás­ba lendül. A fehér álarcos katonák az utolsó előkészü­leteket teszik az indulásra. A szállítójárművek lassan, óvatosan térnek rá az útra, oszlopba fejlődnek fel, a kocsik parancsnokai elfog­lalják helyüket. Egy rövid jelzésre az egész acélkígyó mozgásba lendül. Az egyik kocsiban, amelyben Vladi­mír Madarec katona raja tartózkodik, nekünk is he­lyet szorítanak. Vladimír Madarec csak most, a had­gyakorlat előtt lett parancs­nok, megbetegedett társát helyettesíti. Egyébként na­gyon fontos tisztsége van, ő kezeli a géppuskát. Ez pe­dig komoly tudást követel meg. Hiszen az ő kezében van az egész csapat legfon­tosabb fegyvere. így termé­szetes, hogy ő lett a pa­rancsnok helyettese. A katonák között jó a hangulat. Nem kellett so­káig várnunk arra, hogy megismerkedjünk harci te­vékenységükkel. Miután a helyőrségben riadót fújtak, a kiindulópontokra siettek. Ezután hosszú menet követ­kezett a gyakorlótérre. A körülmények nem voltak a legjobbak, az utat jég borí­totta, a közúti forgalom nem szünetelt, de a forga­lomszabályozó szolgálat ka­tonái nagyon jól irányítot­ták őket. Otközben egy jár­mű sem maradt le, és így hajnalban jó hangulatban érkeztek a kiképzőterepre, ahol reggelivel várták őket. Egyébként a szakácsoknak sietniük kellett. A biztosító egységekkel együtt vagy egy órával korábban indul­tak, és mindjárt hozzáláttak az ebédfőzéshez. — Milyen volt az ebéd? — Kitűnő — válaszolt társai nevében Vladimír. — Székelykáposzta, tojásos le­ves, citromos tea és keksz. A nehéz feladatok csak ezután következtek. Az el­sőt, a védelem kiépítését még azon az éjszakán meg­kezdték. A fagyos földről gumilabdaként pattant visz- sza a csákány, de a felada­tot teljesíteni kellett: lö­vészgödröket kellett építe­niük és lövészárkokat a fi-

Next

/
Thumbnails
Contents