Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-03-11 / 10. szám
*■ % Nem is olyan régen a versenyeken még nyolcszáz métert sem engedték őket futni, manapság viszont maratoni távokon rohangálnak és a világűrben űrhajóznak. Szebbek lettek és vonzóbbak, bátrabbak és vállalkozóbb kedvűek, egyszóval a sportpályákon is csodálatosabbak. Róluk, sportjukról szól összeállításunk és a sportvilág furcsa küzdelmeiben ügyködő hölgyekről is szót ejtünk. A nők szervezett testneveléséről a legrégibb írott emléket Hammurabi babilóniai király (i. e. 18. század) törvényeiben találjuk. Ebben az áll, hogy a testedzést szolgáló gyakorlatokban férfiaknak, nőknek egyaránt részt kell venniök. Platón is azt javasolta: a férfiak és a nők azonos gimnasztikái felkészítésben vegyenek részt. Spártában már határozottabban jártak el, mert a nők szabad tereken női edző felügyelete mellett gyakorlatoztak. Ezt követően a nők testnevelése hosszú évszázadokon át erősen háttérbe szorult. A sport modern térhódítása a nők sportolásának fejlődését is elősegítette. Az USA közös Gondolatok a női sportról sportszövetségének egyik bizottsága már 1899-ben tanulmányozta, miként lehetne, akár szabálymódosítások révén is, a kosárlabdázást a nők számára alkalmassá tenni. A kosárlabda-szövetség példáját követték a labdarúgók, atléták, úszók és jégkorongozők. 1917-ben megalakult a női bizottság, a nőkkel foglalkozó edzők felügyeleti szerve. Az első világháborút követő társadalmi változások, mindenekelőtt a Szovjetunió létrejötte, alapvetően megváltoztatta a nők spartbeli helyzetét is. Mégis a legnépszerűbb sportágban, az atlétikában csak 1928-ban jelenhettek meg először nők az olimpián. Milyen okok rejlenek a nők sportjának vontatott, megszakí- tásos fejlődése mögött? A nő társadalmi helyzfete jelentette az elmaradás legjelentősebb okát. Ezen túlmenően, illetve ezzel párhuzamosan a század- fordulót követő évtizedekben a szakemberek és a laikusok helytelen, tudománytalan nézetei Is akadályozták a női sport elterjedését. Az akikor uralkodó nézet szerint a nők biológiai okokból nem vehettek részt versenyeken, nem űzhettek jelentős erőkifejtést kívánó sportágakat, mert — mondták — a nő szervrendszerei nem tudnak kedvezően alkalmazkodni az erős edzésekhez. Ezzel szemben mi a tudományos nézet a nők sportja tekintetében? A jelenlegi felfogás szerint a serdülőkorig mindkét nem jórészt azonos működési feltételekkel rendelkezik, minek következtében az eredmények is nagyjából megegyeznek. Ettől kezdve a lányok teljesítménye fokozatosan csökken, és ha nem sportolnak, 16—20 éves korukban elérik fizikai teljesítőképességük határát. Az ötvenes évek közepétől csaknem másfél évtizedig vizsgálták az NDK-ban az iskolás korúak testi növekedését, fizikai teljesítményük alakulását. Megállapították, hogy a két nem teljesítménye között léteznek ugyan aránytalanságok, de ezek nem kizárólag a nemek közötti különbözőségekből adódnak. Döntő szerepet játszik ebben az a tény, hogy a lányok nem kapnak megfelelő erősségű fizikai terhelést, illetve indokolatlanul alacsony szintű a fizikai igénybevételük a testnevelési órákon és azon kívül. Azok a 11—13 esztendős lányok, akik a fiúkkal együtt gyakorlatoznak, főként koedukált osztályokban, lényegesen jobb átlageredményt értek el, mint a lányosztályok tanulói. CSÖKKEN AZ ÉRTÉKKÜLÖNBSÉG A női csont- és izomrendszer hátrányai (izomzatúk csak kétharmada a férfiakénak), szervezetük speciális adottságai folytán a nők a versenysportokban sohasem érhetnek el olyan eredményeket, mint a férfiak. De a női teljesítmények gyorsabban fejlődnek, mert a női sport sokkal később indult el a fejlődés útján, mint a férfisport. Éppen az utóbbi említett oknál fogva állapítható meg: a jövőben nagyobb távlatok állnak a női, mint a férfi versenysport előtt. A statisztikák szerint az utóbbi esztendőkben a mérhető sportágakban csökkent az értékkülönbség a két nem eredményei között. A nők javára úszásban és futásban, főleg rövidebb távokon jelentkezik ez a javulás, tehát azokban a sportágakban, ahol nem az erő és az állóképesség játszik elsősorban szerepet. Például míg 1924-ben az 1500 méteres gyorsúszás női és férfi világrekordjának különbsége több mint négy perc volt, addig most alig 1,5 perc a differencia. Egy másik példa: 1948 óta a 800 méteres férfi síkfutás világcsúcsa mindössze három másodperccel javult, ezzel szemben ugyanez a szám női világrekordja több mint 15 másodperccel jobb az 1948-as- nál. Nem sok az olyan sportág, amelyben a nők és a férfiak hivatalosan is összemérhetik tudásukat, ügyességüket. A lovaglás ezek közé tartozik. És itt a nők — nem is egyszer — már megelőzték a férfiakat. J. Lefebre, a franciák kétszeres díjugratónője így értékelte ezeket a nagyszerű női eredményeket: „Nem hiszem, hogy a nők adottságai jobbak, mindössze arról van szó, hogy ebben a sportágban már felismerték saját lehetőségeiket. Ez a folyamat mindenütt megindult, nemcsak a sportban, hanem az élet minden területén ...“ Napjainkban is vita folyik arról, hogy mi nőies és mi nem. A gyakorlat sok mindent eldöntött, de nem mindent. Az ökölvívás, a súlyemelés nyilván sohasem lesz női sport, mint ahogy a birkózás sem. Az Egyesült Államokban és a nyugati országokban ugyan rendeznek cirkuszi látványosságokhoz hasonló női birkozóver- senyeket (iszapbirkózás), ökölvívóversenyeket, de ettől eltekintve a női testalkat szab határt a sportolásnak. Amint azonban a példák bizonyítják, ezek a határok rejtenek, magukban még bizonyos lehetőségeket. Például a labdarúgást is sokáig úgy tekintették, mint amely alkalmatlan női sportnak. A női futball ellenzői azt állítják, hogy a labdarúgás férfi sportág, a nők szervezetét túlságosan is megterheli. Ám tudományosan megállapított tény: a kosárlabda, a röplabda, a kézilabda sokkal intenzívebb erőkifejtést igényel a nőktől, mint a futball. Az előző három sportágban szinte nincs megállás, a labdarúgójátékban viszont sok a szünet és az ún. holt idő. A tipikus női sportágak közé sorolhatjuk a tornát, a modern gimnasztikát, az atlétikát, az úszást, néhány csapatjátékot és általába^ azokat a sportokat, amelyekben elsősorban az ügyesség és a gyorsaság dominál. De valójában nem lehet általánosítani. Igazság szerint kinek-kinek az egyéniségének megfelelő sportot kellene választania, mert nem minden nő egyforma testi felépítésű és lelki beállítottságú. De hát ezzel nem mondtunk semmi újat. VISÍTANAK A GYÖNYÖRŰSÉGTŐL Azzal talán igen, hogy Nyugaton, főleg az USA-ban a busás üzlet reményében eléggé veszélyes cirkuszi mutatványokra használják fel a női sportolókat. Csak egy példa a sok közül. Talán még emlékeznek az amerikai E. Brown nevére, aki 16,42-es eredménnyel harmadik lett a női súlylökésben a rómaj olimpián. Nos a csokimadonna mostanában már nem taszigál- ja a vasgolyóit. Újabban ellenfeleit taszigálja. Rendszeresen részt vesz a görkoriderbi versenyein. Ez a görkorcsolyaderbi nagy show a korlátlan eshetőségek országában, évente 30 millió nézője akad, s egy menő görkoris kisebb vagyont is kereshet rajta. Ha túléli. Szűk csarnokban futják, ferde deszkán, emellett kanyarokkal. Egy csapat tíz lányból áll, az győz, amelyiknek sikerül leköröznie a másikat. Szó, ami szó, ritkán sikerül. Mert a szabály szerint egyetlen csapat sem köteles eltűrni, hogy bárki is elibük kerüljön. Lehet blokkolni, bodicseket alkalmazni, könyökölni, visszahúzni, le- rántaini. Gyakran húsz lihegő leányzó gabalyodik egy kupacba, sebekkel tarkítva gurulnak le az emelt kanyar tövében, s a néző visít a gyönyörűségtől... — A profi jégkorongot mélyhűtött húsdarálónak szokták nevezni — mondta Brown. — Pedig az még jól nevelt úr- fiak lelkigyakorlata a mi sportágunkhoz képest. A lábam izmosabb, mint három rögbijátékosé együttvéve. A nyáron mégis eltörött. Ráestek vagy tizenöten. Talán az én hibám, még mindig túl jóságos va gyök. De ha még egy láb eltörik a derbin — az nem az enyém lesz. KÉPZELETBELI MARGARÉTA Rémes. Térjünk inkább szelí- debb vizekre. Sokan azt mondják, az élsportolók túl izmosak. Ez nem is annyira nagy baj, ezzel még mit sem veszítenek nőiességükből, „sex ap- pel“-jükből. Attól ők még gazdag érzelemvilágú nők maradhatnak. Legfeljebb kiegyensúlyozottabbak lesznek mert a sportpályákon, versenyeken való helytállás, győzniakarás, önfegyelem, kitartás olyan tulajdonságokat fejleszt ki bennük, amilyenre tulajdonképpen minden nőnek szüksége van társadalmunkban. És a testét edző nő nemcsak saját életét befolyásolja, erejét, egészségét fejleszti, hanem közvetve és közvetlenül az utódokét is. Valahol azt olvastam az egyik híres írótól, hogy ő mindig margarétát képzel a nők hajába, ha a pályán látja őket. A keleti bölcsek azt mondták: „Ha egy óra hosszáig akarsz boldog lenni, idd le magad. Ha három napig akarsz boldog lenni, végy magadhoz egy asz- szonyt. És ha egy életen át akarsz boldog lenni, légy kertész“. A kert mindig a szépséget idézi tudatunkba. Miként az asszony is. Az író képzeletbeli margarétája tehát azt jelképezi, hogy a sport örök virágzás, a fiatalság örök megújhodása. Mert az ember mindig meg- hökken, amikor életében első ízben hallja, hogy öregnek mondják, összerezzen, amikor meghallja, hogy „de hiszen ez egy öreg nő!“ Ám azoknak a nőknek, akik sportolnak (évről évre gyarapodik számuk), minden esélyük megvan arra, hogy később, sokkal később rezzenjenek össze az öreg szó hallatán ... TOMI VINCE 6ÚJSZÓ Index: 46 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalat — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PR0BANYOMÄS. Hirdető iroda: Vajanského nábrezie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Üj Szó előfizetési dí|a havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Űj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13,— korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Űstredná expedíció tlaáe, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SUTI regisztrációs száma: 5/2. V» : tf. •; REZZENJENEK ÖSSZE Női locistáK a szabadrúgás héritására felálló sorfalban
