Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-03-04 / 9. szám

TUDOMÁNY IlSIIlilIIIi™ TECHNIKA A műholdak segítségével folytatott űrkutatás az Interkozmosz nemzetkö­zi szervezet keretében a részt vevő országok tudományos in­tézményei számára lehetővé te­szi, hogy nagyon aktív és hasz­nos munkát végezzenek ezen a fontos területen. Miközben a műholdak pályára juttatásáról és működtetéséről a Szovjetu­nió gondoskodik, a többi tag­ország elsősorban a műholda­kon elhelyezett tudományos megfigyelő és mérőműszerek kifejlesztésére és tökéletesítésé­re összpontosítja a figyelmet. A műholdakon elhelyezett műszerek a földi állomásokhoz viszonyítva többszörös pontos­sággal jelzik és rögzítik a Föl­dön és a Napon, valamint a vi­lágűrben lezajló jelenségeket. A mérésekhez, a földi állomá­sok és a műholdak közötti in­formációtovábbításhoz, vala­mint a műholdak tevékenységé­nek szabályozásához számos elektronikus berendezésre van szükség. Ez a kutatási terület elektronika nélkül el sem kép­zelhető. A csehszlovák tudomá­nyos munkahelyek ezért egy­részt saját elektronikai osztá­lyaikat is fejlesztik, másrészt pedig megrendelésekkel fordul­nak a csehszlovák elektronikai iparhoz és annak kutatóintéze­teihez. A Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája intézetei mindjárt az Interkozmosz szer­vezet 1967-ben történt alapítása után felvették a kapcsolatokat ezen a területen, amelyhez egy egész sor elektronikus műszert is igényeltek a TESLA termelé­si-gazdasági egységtől, illetve a TESLA A. S. Popov Híradástech­nikai Kutatóintézetétől. Ezek­kel a műszerekkel szemben rendkívül nagy igényeket tá­masztottak a megbízhatóság, az éghajlati és a rázkódási ellen- állóság szempontjából, s a ki­vitelezésüknél m<nimális áram- fogyasztásra, méretekre és súly­ra kellett törekedni. Mindez tel­jes összhangban van az elektro­nika további fejlődésének álta­lános követelményeivel. A tudományos munkahelyek szoros együttműködése a mű­holdak műszaki felszerelésében lehetővé tette a műszerek kivi­telezésében elért fejlesztési eredmények nemzetközi össze­hasonlítását és értékelését. A csehszlovák berendezések szá­mos fajtája készült el ezen az utón, amelyek nagy elismerés­ben részesültek. Ide tartoznak például a napsugárzás vizsgá- lásához használt röntgen fo- tometrikus berendezések (RF), az atmoszféra felső rétegeiben ható sugárzást mérő optikai fo- tometrikus berendezések (OF), továbbá a mikrometeorit detek­torok és analizátorok, amelyek az űriközi anyag vizsgálásának nélkülözhetetlen eszközei. Ezekhez a felszerelésekhez megfelelő ellenőrző műszereket is készítettek. A TESLA Híradástechnikai Kutatóintézet (TESLA—VÚST) az említett műszereiken kívül geofizikai kutatásra szolgáló te- lemetrikus és mérő adóállomá­sokat is készített. Ezek a műholdon elhelyezett további műszerekkel együtt lehetővé te­szik a Föld magnetoszférájá- ban és ionoszférájában lezajló jelenségek vizsgálatát. Az adó­állomások a telemetrikus rend­szerek tartozékai, amelyek irá­nyító antennákkal, erfisftókkel és vevőberendezésekkel vannak ellátva. Ezeket a földi állomá­sokon helyezik el a műholdak­ról érkező jelek vételére. A TC—1 telemetrikus rend­szer első kipróbálására, amely lényegesen kiszélesítette a Föld és a műholdak közötti kapcsolatot, 1970 végén került sor, éspedig az Interkozmosz 3 műholdról érkező jelek vétele alkalmából. Az Inter­kozmosz 5 műhold jeleinek vé­telénél már teljes mértékben ezt a rendszert alkalmazták. Ebben az időszakban a szovjet vevőállomásokat is csehszlovák antennákkal, erősítőkkel és ve­vőkészülékekkel szerelték fel. Ez a rendszer az Interkozmosz 14 műholdig bezárólag egész sor műholdat kiszolgált. Az új Egységes Telemetrikus Rendszert (Jednotnf telemet- rick? systémj a Szovjetunió, Magyarország, az NDK, Len­gyelország és Csehszlovákia tu­dományos munkahelyei közösen tervezték meg. Ennek kísérleti bevezetésére az első atomati- kus űrállomáson (AUOS) került sor, amelyet az Interkozmosz 15 műhold név alatt juttattak pá­lyára. A rendszer analóg és di­gitális formában egyaránt köz­vetítheti az információkat. A Tesla Híradástechnikai Kutató- intézetében fejlesztették ki hoz­zá az adókat, az antennákat és az antennaerősítőfcet, valamint a fedélzeti jelek- imitátorait a vevőállomások olyan időben történő vizsgálásához, amikor nem fogadnak jeleiket a mű­holdakról. Ezekkel a részegy­ségekkel szerelték fel a Bulgá­riában és Kubában létesített to­vábbi vevőállomásokat is. Cseh­szlovák jelimitátorokat használ­nak az NDK és a Szovjetunió állomásain is. További vevők fejlesztése van folyamatban különböző rendszerek számára és különböző rezgésszámú sá­vokban. A műholdakról kapott adatok feldolgozására, amelyeket ana­lóg módszerrel széles spekt­rumban közvetítettek, a TESLA Híradástechnikai Kutatóintézet­ben kifejlesztettek egy nagy teljesítményű spektrális anali­zátort. Az elemzés elérhető gyorsasága azonos a jelvétel sebességével, ami azt jelenti, hogy a korábbi módszerekhez viszonyítva az adatok feldolgo­zásához szükséges idő többszö­rösen lerövidült. A berendezések és a részegy­ségek szükséges megbízhatósá­gával kapcsolatban megemlít­hetjük, hogy a jelenleg készülő műszerekben a félvezető ele­mek száma a kétezret is meg­haladja. Ezek többnyire ha­zai gyártmányú félvezetők a TESLA Roznov vállalat üzemei­ből. A csehszlovák műszerek­ben természetesen más szocia­lista országokban gyártott rész­egységek is előfordulnak, pél­dául kapcsoló és szabályozó elemek, valamint a félvezetők olyan típusai, amelyek gyártá­sára a KGST keretében más országokat szakosítottak. A fedélzeti műszereiknél a megbízhatóság melleit az ener­giafogyasztás mértékének is nagy jelentősége van. Ennek csökkentése érdekében a na­gyobb fogyasztású integrált áramköröket egyes esetekben lényegesen kisebb fogyasztású hibrid áramkörökkel helyette­sítették. A műholdak felszereléséhez tartozó csehszlovák műszereket főleg a TESLA Lanskroun, a TESLA Hradec Králové és a TESLA Jihlava vállalatban fej­lesztették ki. A sugárzásdetek­torok egyes típusai a TESLA Pfemyslení u Prahy vállalat Magfizikai Kutatóintézetéből származnak. A fénysokszoro- zókat a TESLA Vákuumelektro­technikai Kutatóintézete szállít­ja. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a helyesen alkalmazott csehszlovák gyárt­mányú részegységek és mű­szerek az igényes feltételeknek megfelelő megbízhatósággal mű­ködnek. Az Interkozmosz program ke­retében kifejlesztett műszereket más területeken is sikeresen alkalmazzák, például az orvo­si elektronikában, doziméterek készítéséhez stb. A gyakorlati felhasználás területei egyre szélesebbek. Az esetek többsé­gében többcélú műszerek kifej­lesztéséről van szó, amelyek egyaránt érvényesülnek az In­terkozmosz szervezet keretében végzett kutatásokban (űrme­teorológia, biológiai kutatá­sok, természeti források kere­sése műholdak segítségével stb.), valamint a népgazdaság olyan ágazataiban is, amelyek elektronikus műszereket alkal­maznak a különböző források­ból érkező jelinformációk véte­lére. VACLAV GRIM * OF 71 jelzésű optikai fotométer az atmoszféra felső rétegei összetételének vizsgéláséra A napsugárzás röntgensugarainak elemzésére szolgélé beren­dezéssel az Interkozmosz 4 és 7 műholdakat szerelték fel T E S LA műszerek az Interkozmosz kutatási programjában Áz Interkozmosz 14 műholdat 1975 decemberében bocsátották fel a Szovjetunióban, amely szovjet és csehszlovák műszerekkel volt felszerelve Részleges holdfogyatkozás 1979. március 13—14-én £ A holdfogyatkozások a napfogyatkozásokhoz hason­lóan a legszebb természeti jelenségek közé tartozik és szabad szemmel is kitünően észlelhetők. A holdfogyatkozások közül főleg a teljes holdfogyat­kozás nagyon lenyűgöző jelenség. Teljes holdfogyatko­zás hazánk területéről legutóbb 1978. IX. 16-án volt látható, amikor a Hold 1 óra 20 percet tartózkodott a teljes árnyékban. Akik látták ezt a szép fogyatkozást, biztosan megtekintik az ez évi részleges holdfogyatko­zást is.­Ebben az évben összesen két napfogyatkozás (február 26-án teljes, augusztus- 22-én gyűrűs napfogyatkozás) és két holdfogyatkozás (március 13—14-én részleges, szeptember 6-án teljes holdfogyatkozás) fog bekövet­kezni. Sajnos ezekből nálunk csak a részleges hold- fogyatkozás lesz észlelhető. A március 13—14-i holdfogyatkozás időrendi lefolyása közép-európai időben a következő: A Hold belépése a félárnyékba (Ti) 13-án 19 óra 11 perckor A részleges fogyatkozás kezdete (Tv) 20 óra 29 perckor A részleges fogyatkozás közepe LTm) 22 óra 08 preckor A részleges fogyatkozás vége (Ti) 23 óra 47 perckor A Hold kilépése a félárnyékból (Ti) 14-én 01 óra 05 perckor A félárnyék a szélein olyan halvány, hogy szabad szemmel nem észlelhető semmilyen változás a Hold fel­színén, csak amikor már átmérőjének 1/2—2/3 részével merül a félárnyékba. Ilyenkor a Hóid keleti (kilépéskor a nyugati) szélén gyengén határolt szürke derengést észlelünk, amely fokozatosan sötétedik, míg a hold­korong eléri a teljes árnyékot (T2) és elkezdődik a rész­leges fogyatkozás. A holdkorong délkeleti szélén jól látható sötét árnyék jelenik meg, ami fokozatosan na­gyobb területre terjed ki. A Hold árnyékban levő része nő a maximális fázis bekövetkeztéig (TM), majd a je­lenség fordított sorrendben fejeződik be. Szabad szem­mel a fogyatkozásnál az árnyék szinte feketének lát­szik, ami a fényes és az árnyékos rész közötti éles kontraszt következménye. A fogyatkozást a részleges fogyatkozás kezdetétől 20 óra 29 perctől érdemes szabad szemmel észlelni. A maximális fázisban a Hold átmérőjének 85.8 száza­léka merül a teljes árnyékba. MOLNÁR IVAN 1979. III. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents