Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-02-18 / 7. szám

ÚJ szú 4~ autósok\ ./motorosok , BIZTONSÁGI SZÉLVÉDŐ A legelső gépjárművek elkészítése óta a konstruktőrök azon fáradoznak, hogy növeljék a gépkocsiban ülők biztonságát össze­ütközés esetén, amikor rendszerint deformálódik a gépjármű elül­ső szélvédője. Ez ugyanis fej- vagy arcsérüléssel jár. Az üvegipár már sok éve igyekszik segíteni a konstruktőröknek. Kezdetben kemény, később ragasztott üvegből készítették a járművek szél­védőjét. Jelenleg a brit szakemberek a legjobb, a legbiztonságo­sabb üvegnek,’ a Triplex Safety Glass Co, Ltd. cég termékét tartják. Szerintük a Triplex Ten Twenty üveg egy százalékra csökkenti annak valószínűségét, hogy arcsérülést szenved az, aki fejjel az üvegnek esik. Az üveg kikísérletezése nyolc évig tartott, s terve­zői több kritériumot tartottak szem előtt: azt, hogy összeütközés esetén csökkenjen a súlyos arcsérülés veszélye, lassúbbá váljon a fej becsapódása, védjék a jármű utasait a felrepülő kövektől és más kemény tárgyaktól, s az üveg ezeket a tulajdonságait szél­sőséges időjárási viszonyok és különféle vegyianyagok, tisztító­szerek hatásának kitéve is megőrizze. A Triplex Ten Twenty üveg három rétegből áll. Belső rétege 2,3 milliméter vastag, a külső is ugyanennyi. A kettő között poli- vinilbutirál fóliát helyeznek el. A fólia vastagsága 3/4 mm. Ha a fej nekiütődik az üvegnek, az üveg meghajlik a külső réteg összetörik ugyan, de a belső réteg elnyeli az ütközési energiát. Végül az egész apró tompa részecskékre hullik szét, de a részek az összekötő fólián maradnak. Az is lényeges, hogy a helyéhez nem kötött járművezető nem esik ki az összetört ablaküveg nyí­lásán a járműből. A termelők nagy keresletre számítanak, ezért új gyárat építettek. A szakemberek becslése szerint 1980-ban az újfajta üvegből egymilliót adnak el. Az autórádió térhódítása Bizonyos ideig tartó stagná­lás után ismét növekszik világ­szerte az érdeklődés a gépko­csikba szerelt rádiókészülékek iránt — mondják a szakembe­rek és hozzáteszik, hogy az ér­deklődés és a kereslet nemcsak az autórádió, hanem különféle más készülékek iránt is fokozó­dóban van, egyre nagyobb tért hódít a kazettásmagnó és a közúti szolgálat utasításait to­vábbadó berendezés. Például az NSZK-ban az idén az összes gépjármű 75 százalé­kát felszerelik autórádióval. Ehhez mintegy 16 millió rádió­készülékre van szükség. Az or­szágban évente mintegy 3 mil­lió autórádiót adnak el és a Grundig cég arra számít, hogy a piac csak valamikor 1985 tá­ján lesz 90 százalékban telített. Az autórádió eladási lehető­ségei továbbra is nagyok. Hi­szen a statisztikai adatok sze­rint az olyan fejlett országok­ban mint Svédország, Hollan­dia, Belgium és Franciaország a gépkocsiknak csak 60 száza­léka van autórádióval felszerel­ve, míg Portugáliában, Spanyol- országban, Finnországban, Olaszországban, Norvégiában és Nagy-Britanniában még ennyi sem. (raj) A Trnavai Autógyárban si­keresen folynak a mezőgaz­daság számára gyártott Tat­ra Agro tehergépkocsi pro­totípusának próbái. A jármű­vet a Trnavai Autógyár a koprivnicei Tatra Vállalat­tal, a pelhfimovi Agrostroj Vállattal, a kassai (KoSice) Kelet-szlovákiai Gépgyárral, a Brandysi Gépgyárral, a Senica na Hané-i Öntödével közösen fejlesztette ki a Tatra 815 típusú gépkocsi­ból. Istálló-1 és mütrágyaszó- róval, fekáltrágya-tartállyal és más berendezésekkel sze­relték fel. A képen: a Tatra Agro istállótrágya-szóróval. (Felvétel: V. Andor — CSTK) 1979. II. 18. AZ AUTO KÖRÜL MEDDIG ÉRDEMES HASZNÁLNI A KOCSIT? II. Az előző folytatásban jeleztük, hogy a használt autó eladása előtt a komoly javí­tásokra fordított kiadások kidobott pénzt jelentenek! Másképpen kifejezve: addig ad­junk- túl a kocsin, mielőtt a nagy kiadással járó javítások válnak szükségessé. Itt, és ebből a szempontból persze ponto­sabban körül kellene írni, hogy mik is ezek a „nagyobb javítások“, és mikor jelentkeznek, mikor esedékesek. Az autó átlagos élettar­tama legértékesebb fődarabjának állapotá­tól, a motortól függ. A motor élettartamául nagy általánosságban 100 ezer kilométert jelölnek meg. Ehhez a kerek számhoz gör­csösen ragaszkodni azonban balgaság lenne, hiszen van olyan autós, aki a városi forga­lomban rallye-versenyzőként gyötri, kínozza kocsiját, a másik viszont a forgalomnak, az útviszonyoknak megfelelő célszerű vezetési stílussal hajt, kíméli autóját. Ez utóbbi ko­csijának — könnyű kitalálni — csalk jóval kisebb mértékben használódik el a kuplung­ja, az abroncsa, a fékbetétje. Természetesen az üzemanyagfogyasztás is kisebb, mint az esztelenül rohangáló esetében. Erre bőveb­ben későbbi folytatásokban visszatérünk. Az autó élettartamának becslésénél töb­bek között azt is figyelembe kell venni, hogy a kocsik motorjának lökettérfogata különböző. A nagyobb teljesítményű autók kapacitása a szokásos sebesség mellett nin­csen kihasználva. Ez eleve „megnyújtja“ az élettartamot. Az automatikus sebességváltó­mű is kíméli a motort, az abroncsokat (és az autós idegeit). Tapasztalati számok alapján néhány már­ka, illetve típus tekintetében megkíséreljük azt, hogy az élettartamra támpontul szolgáló adatokat adjunk: — a kimondottan kiskocsiknak legalább 70 ezer km-t nagyjavítások nélkül kell meg­tenniük; — a középkategóriába tartozó típusoknak lényeges fődarabcsere nélkül 100 ezer km-t kell futniuk. Nagyobb kocsiktól mintegy 120 ezer km-t lehet megkövetel­ni; — egy nagy, hathengeres futásteljesítmény­nél már 150 ezer km körüli számmal kalkulálhatunk. Senki se vessen ránk követ azonban, ha mondjuk azt, hogy egy Trabanttal valaki 120 ezer km-t tesz meg nagyjavítás nélkül, ugyanakkor más autós egy Skodával 80 ezer km-ig sem jut el, hiszen az adott autós veze­tési stílusa, rossz, vagy jó „szokásai“ (s nem utolsósorban adott esetben az autós sze­rencséje) bizonyos körülmények között na­gyobb „szerephez“ juthatnak, mint maga az autó. Ha egy műszaki vizsgálatnál (például a kötelezőnél) nagyobb javításokat követel­nek, és e javítások, alkatrészcserék (főda­rabcserék) költségei, kiadásai a kocsi pilla­natnyilag felbecsült értékének a felét meg­haladják, akkor éppen ideje, hogy megvál­junk a derék „jószágtól“. Ez az 50 százalék — az autó pillanatnyi használati értékének a fele önkényesnek tűnhet. Ez a szám vé­gül is valóban önkényes, mert itt is mindig vannak olyan kivételek, amelyek erősítik a szabályt. Nagy általánosságban azonban egy használható átlagos értéket, kiindulópontot jelenthet. A kocsiját jól ismerő úutós bizto­san nem válik meg túl korán ezzel a mód­szerrel a még teljesen üzemképes (alkal­mas) autójától, de az biztos, hogy nem ér­demes túlságosan sokat költeni a már „öreg“ kocsira. A régi autónál a nagyjaví- , tások sosem fizetődnek ki, ezt ismételten hangsúlyozzuk. A sok-sok tényezőn kívül természetesen azt is számításba kell venni autócsere, illet­ve másik autó vásárlása esetén, hogy van-e elegendő pénzünk egy használt, vagy új ko­csira. molnár orrú (Folytatjuk) 3. Az itt ábrázolt jelzőtáb­la jelentése: a) terelőút tehergépkocsik részére; e járművek ve­zetőit az út kezdetén és folyamán tájékoztatja a terelőút irányáról; b) útirányjelző tábla teher­gépkocsik részére kijelölt parkolóhelyhez; c) mentesítő útvonal iránya. 4. Az itt ábrázolt jelzőtáb­la jelentése: a) jelzőtábla útkeresztező­dés előtt; az autóút előtt jelzi az útirányokat; b) jelzőtábla útkeresztező­dés előtt; a legközelebbi útkereszteződésnél az autópályára vezető útirá­nyokat jelzi; c) jelzőtábla aluljáró vagy ■ felüljáró előtt. 6. Az ábrázolt útkereszteződésen hányadikként halad át az 1-es jelű jármű? a) Elsőként. b) Másodikként. c) Harmadikként. Helyes válaszok: '99 ‘B£ ‘Bk ‘BE ‘3Z ‘3I 5. Az itt ábrázolt jelzőtáblák jelentése: tilos várakozás és tilos várakozás vége; lakott terüle­teket vagy azok részeit jelölik meg, ahol a jelzőtáblán jelzett időszakban tilos várakozni olyan járművekkel, amelyek jelképét a jelzőtáblán feltüntetik; tilos várakozás és tilos várakozás vége; lakott területe­ket vagy azok részeit jelölik meg, ahol olyan járművek­kel, amelyek jelképét a jelzőtáblán feltüntetik, csak a jelzett időszakban szabad várakozni; korlátozott időtartamú várakozási övezet és a korláto­zott időtartamú várakozási övezet vége. a) b) c) KÖZLEKEDJ SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt-kérdései 99. 1. A vontató és a vontatott jármű vezetője a) haladás közben nem ehet, nem ihat és nem dohányozhat; b) lejtőn lefele köteles bekapcsolt sebességi fokozattal ha­ladni; c) köteles előzetesen megegyezni a haladás közbeni köl­csönös megértés módjában. 2. Vontatni a) csak egy motoros járművet vagy pótkocsis motoros járművet szabad; b) legfeljebb kát motoros járművet vagy félpótkocsis járművet szabad; c) legfeljebb egy motoros járművet vagy pótkocsis motoros gépjárművet szabad; pótkocsis motoros járművet von­tatni tilos. PRAHA ^TÁBOR r kama^ BRNO * M m i i %

Next

/
Thumbnails
Contents