Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-02-18 / 7. szám
1979. n. 18. Hányszor megcsodáltak Ha idősebb parasztemberekkel beszélgetőnk a földről, mintha a szerelemről, a gyönyörű és megkínzó, az új életet varázsló vagy a régi rossznál még rosszabbat előidéző szerelemről beszélgetnénk. Pompás és utánozhatatlan nyelvi fordulatokban szólnak a föld titkáról, művelésének hogyanjáról, no meg a föld iránti — egykori vagy örökké élő — szerete- tükről. Mennyi — ősöktől örökölt és a munka végzése közben szerzett — tudás, tapasztalat halmozódott föl bennük! Mert nem elég szeretni a földet, érteni is kell hozzá, meg kell tanulni, miként viselkedik tavasszal, nyáron, ősszel és télen, befogadja-e a magot, fölneveli-e az emberi életet fönntartó növényt. A földnek lelke van, mondta nekem egyszer egy szövetkezeti elnök, maga is földművelő, gyermekkora óta. Igen, a földnek lelke van és érteni kell hozzá, ha azt akarjuk, hogy fakadjon belőle élet, mint a szerelemből. Különösen manapság, a gépek, a vegyszerek — a nagy társadalmi és egyéni elvárások — korában szükségei hozzáértést. ★ A felszabadulás után, a megváltozott gazdasági-társadalmi körülmények között, az elsőrendű feladatok egyike volt: a mezőgazdaság intenzív fejlesztése. Ezt elképzelhetetlen lett volna megvalósítani a korábbi termelési viszonyok közepette és módszerekkel, és elképzelhetetlen lett volna megvalósítani a mezőgazdasági jellegű oktatási intézmények hálózatának bővítése nélkül, jóval több szakképzett mezőgazdászra volt szükség, mint korábban. Az évszázadokon át hagyományozódott és a dologtevés közben szerzett tapasztalatok, valamint a föld iránti szeretet sem lett volna elegendő, noha ezeket ma is igényli a föld. Valamikor csak a nagyálmú, jövőbe látó mezőgazdászok gondoltak arra, hogy a mezőgazdasági termelést egyszer majd például olyan fői&ola fogja elősegíteni, lendíteni, mintamilyen a Ny lírai (Niíra) Mezőgazdasági Főiskola. Immár harmincharmadik éve áll szocialista mezőgazdaságunk szolgálatában. Közép-Európa egyik legkorszerűbb és legszebb főiskolája, az 1966-ban átadott épületkomplexum leglátványosabb részét, a merész tervek szerint készült aulát — képletesen szólva — akár mezőgazdaságunk koronájának is fölfoghatjuk. Négy éven keresztül hányszor megcsodáltuk mi is, pedagógusjelöltek, akik a szomszédos pedagógiai karra jártunk. Közelebbi kapcsolatba is kerültünk magával a főiskolával, hiszen számos barátunk, ismerősünk tanult ott; eljöttek közénk, amikor irodalmi esteket rendeztünk, találkoztunk velük a CSEMADOK nyitrai járási bizottságának helyiségeiben, iskoláink leány- kollégiumában, ahová udvarolni jártak; a vár alatti diákszálláson még együtt is laktunk, ők a mezőgazda- sági tudományokban igyekeztek elmélyülni, mi a pedagógia területén, közben jutott idő a focira is; volt aztán úgy, hogy az ő diákotthonuk tágas A gépek, vegyszerek koréban — Nem jelentett hátrányt, hogy gimnáziumból mentél erre a főiskolára? — Nem. Sőt, az első két évben, amikor az általánosabb jellegű tantárgyakat tanítják, a gimnazisták vannak előnyösebb helyzetben. Később a szakközépiskolások. — Van-e szép emléked a diákévekből? Nem sóikat gondolkozik Tibor, egyet soha nem felejt el. — Nemzetközi építőtábort szerveztek a prágai vár környezetének szépítésére. Egy hónapig voltunk ott. Az egyik napon olyan nagy vihar volt, hogy tönkretette a parkot, kitépte a fákat, ledöntötte a bokrokat. Elvittek bennünket, hogy tegyük rendbe. S akkor megjelent közöttünk Ludvík Svo- boda. Megkérdezte tőlem, honnan vagyok. A Csallóközből, mondtam. Akkor maga magyar, ugye? Igen, nagymegyeri. És ezután már magyarul beszélgettünk, emlékezett Nagymegyer- re, hatvanötből, az árvíz idejéből. Kezet fogtunk, ez felejthetetlen. Volt még egy másik élményem, a pedagógiai fakultáson nemzetközi kórusfesztivált rendeztek, több szocialista országbeli énekkar részvételével. Mint néző voltam jelen, de sok barátot szereztem. — Elégedett vagy? — Igen. Elképzeléseim valóra váltak. Én mindig láttam jövőt a mező- gazdaságban, fejlődő ágazat, és tudom, hogy képzett munkaerőkre van szükség. Hajtott az a tudat, hátha lehetek egy azok közül, akik csökkentik vagy talán meg is szüntetik az ipar és a mezőgazdaság fejlettségi szintje között mutatkozó különbséget. A járásban nekünk van a második legnagyobb öntözési területünk. Óriási kapacitású gépekkel dolgozunk, ezek képzett embereket igényelnek. De meg kell mondanom, van olyan kollégám, akinek a tapasztalata föl'r egy főiskolai végzettséggel. Én kezdő vagyok, oda kell figyelnem mindenre. Szeretnék helytállni, az otthoni kertre, szőlőre nem sok idő jut, úgy szeretném, hogy elsősorban a szövetkezetben elégedettek legyenek velem, hogy elégedett lehessek én is. Szeretem a természetet. Rossz hivatalnok lett volna belőlem. Jó a szövetkezetünk, jól érzem ott magam. Most várunk a Szovjetunióból egy — kanadai szabadalom alapján gyártott — Fregatt típusú öntözőberendezést. Egy beállítással 72 hektár öntözésére képes. Önjáró gíp. BODNÁR GYULA Erőforrás éttermében fogyasztottunk el egy-egy ebédet, ha utaztak haza és nem volt szükségük a jegyre. Az ö iskolájukból és iskolájukba kora reggeltől k'ső estig szinte özönlöttek a diákok, köztük számos külföldi diák is. Jóval többen voltak, mint mi, pedagógusjelöltek. Ma sincs ez másképp, több ezren tanulnak a főiskola három karán, az agronómiái, az üzemvezetési- és gazdasági, valamint a gépesítési karon. Hat szakágazatból — növénytermesztésből, állattenyésztésből, talajmeliorációból, mezőgazdasági üzemgazdálkodásból, az automatizált rendszerű irányításból és gépesítésből szerezhetnek mérnöki diplomát a jelöltek. A korszerűen fölszerelt iskola tudományos és kutatóközpont is egyben "s mint ilyen ugyancsak kiváló eredményeket ért el. A megalapításának 30. évfordulója alkalmából, 1976-ban kapott kitüntető Munkaérdemrend nemcsak az oktató-nevelő munkának szólt, hanem a tudományos tevékenységnek és a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztéséért végzett munkának is. A főiskolához több intézet, központi laboratórium, gyakorló központ tartozik a városban és a városon kívül. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola számos nemzetközi tudományos szimpózium, konferencia színhelye; több szocialista ország testvériskolájával 'pített ki gyümölcsöző kapcsolatokat; és hazánkban a második olyan központ, amely — az UNESCO keretében — rendszeres továbbképző tanfolyamokat szervez a fejlődő országokból érkező, mezőgazdasági iskolákban tanító pedagógusoknak, szakembereknek. Sokoldalú képzést nyújtanak nekik is, a honi diáikoknak is. Akikkel gyakran találkozunk riportútjainkon, ha megállunk egy-egy faluban, szövetkezetben, állami gazdaságban, kísérleti telepen. ★ Lajtos Tibor hetvenhatban végzett a növénytermesztési szakon. A nagy- megyeri (Calovo) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumból jelentkezett a mezőgazdasági főiskolára. Jelenleg a Lakszakállasi (Sokolce) Csehszlovák —Magyar Barátság Efsz-ben dolgozik, abban a szövetkezetben, melynek ösztöndíjasa volt. 2038 hektár terület öntözésének a szervezését bízták rá. A virágoktól indult el. — Csallóközi vagyok, termő táj a szülőföldem. Mindig vonzottak a virágok, sokat foglalkoztam velük, mint növényekkel is. Teljesült a vágyam. Kezdetben nehéz volt, nehezen szoktam meg az új Oktatási rendet, m’g a nyelv is gondot okozott, de később belejöttem. Sokat segítettek a szlovák diáktársak, az évfolyam-vezetőség. A többi magyarnak is. Ma is levelezek egy nagyszombati szlovák haverral, Miloslav Masaryk a neve, novellákat, verseiket publikál. Tanultam, mert mindenképpen el akartam végezni ezt a főiskolát. És úgy tapasztaltam, hogy a magyar nemzetiségű diákok szinte kivétel nélkül elvégzik. Talán mert nagyobb az akaraterőnk. Tibor tanulmányi átlaga a negyedik évfolyamban 1,9 volt, ezért előmeneteli ösztöndíjjal honorálták. Jó véleménnyel van a tanári karról, nem éreztették velük, hogy különbség van tanár és diák között. Elegendő tankönyv állt a rendelkezésükre, de ha mégis hiányzott valamelyik, cseh és magyarországi könyvekből tanultak. (A mezőgazdászjelöltek 21 százaléka egyébként részt vesz a diákköri tudományos és szakmunkában.! Tibor a szójababról írta szakdolgozatát. Az arzén hatása a mennyiségre ás a minőségre címmel. Érdekelte a magas fehérje tartalmú növény. Élvezettel kísérletezett, volt rá lehetősége. A főiskolának is nagy része van abban, hogy állattenyésztésünk magas szintre emelkedett [Felvételek: CSTK és R. Noga)
