Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-02-11 / 6. szám

" t| .......... W A j • M ’ * . JU S'j-' ■ . *£gr. __ $üÉÉSfil KÖLCSÖNÖSSÉG A vasúti fülkében megkérdezi az egyik utas: — Nem zavarja önt, ha do­hányzóm? — Semmiképpen sem, ha önt sem zavarja, ha rosszul leszek a füsttől. NAPOLEON Az idegorvos rendelőjébe be­állít egy férfi és így mutatkozik be: — Bonaparte Napóleon va­gyok. — Foglaljon helyet, felség. Van valami panasza? — Nekem nincs. A feleségem miatt jöttem. — Josephine császárnő miatt? — Igen. Képzelje el, minden­kinek úgy mutatkozik be, mint Pereces Eduárdné. FÉLIG-MEDDIG — Maga törvényes házasság­ból született? — Félig-meddig. — Hogyhogy félig-meddig?! — Az apám nős volt, az anyám hajadon. Bodzsór Gyula: Rímes gondolatok ÉPÍTKEZÉSEN Békésen pihen tégla, cement, az építőcsoport sörözni ment. SÍRFELIRAT Itt fekszik a telhetetlen hörcsög, akivel végeztek a harácsoló görcsök. ISMERKEDÉSI HIRDETÉS öreg vagyok, ronda kopasz. Saját házam van, meg asztmám. Különben szerényen élek, kenyéren és hagymán. RENDES FŐNÖK X. főnöke nem rátarti, mindene a kártyaparti. MONOLOG Tudom, nagyon sokan ismernek, szeretnek és becsülnek. Azokat pedig őszintén sajnálom, akik miattam „csücsülnek.“ VÁGYAKOZÁS Jobban szeretné, ha mühaj helyett kopasz fejét glória díszítené. KÉSŐ BANAT A hét vicce Az osztályvezető magához kereti Ko­vács kartársat és szemrehányást tesz neki:- Mit jelentsen ez. kérem? A felesege az imént telefonált, hogy ön beteg, köz­ben meg itt van az irodában.- Bolond ez az asszony! Holnap kell telefonálnia! nesrn fysrYl/ fanHÍMu+í CL Aicvytkcofc. ÜZEMI ORVOSNÁL — Mi a panasza? — Kérem, nem emelkedik a fizetésem, csak a vérnyo­másom! (Pupkai József karikatúrája) Aforizmák a Rohácból Csak a leghűségesebb el­lenségeid nem hagynak el soha. Az ókori szerző számítha­tott a jóindulatú mecénások­ra, a modern szerzőnek szá­molnia kell az irigykedő an- ciásokkat. A misszionáriusnak sike­rült helyes hitre térítenie az emberevőket. Már nem esz­nek emberhúst. Pénteken, A papírtigris, mely veszé­lyes lehet az emberekre néz­ve — a bürokrata. Az automatizálást a hiva­talokban sikerült a legtöké­letesebben végrehajtani. Ha megfelelő pénzérmét dobsz az illetékes ügyosztály elő­adójába, pillanatokon belül kiejti magából a probléma megoldását. MILAN KENDA MONOLOG Ez az utolsó eset, hogy vihet ed a fátylamat... (Eulenspiegel) A feleség így szól a férjé­hez: — Te, Aladár, nagyon érde­kes cikket olvastam ma a fér­fiakról. A szerző azt állítja, hogy nősülés után a férfiak sokkal okosabbak lesznek. — Igen — feleli Aladár —, de akkor már túl késő ... A férj igy meditál újságolva­sás közben: — A feleségem kö­rülbelül nyolcvan kilós. Ez a fogyókúra, amit itt hirdetnek, garantálja, hogy a páciens egy­szeri kezelés alatt nyolc kilót fogy. Ha a feleségem tíz évig eljár oda, teljesen elfogy, és nem kell válnom. O —O °0 — Ez a masina az igazgatónkra emlékeztet, ö sem old meg egyetlen problémát sem, csak maga előtt tologatja (Hospodáfské noviny) Oberfranc Terus volt a fa­lu legszebb lánya, megboldo­gult Ifjúkorom álma és ál­matlansága. Én, és velem együtt fatornyos falum min­den épkézláb sihedere tizen­ötön túl és hatvanon innen megesküdött volna rá, honu nem anyától lett, rózsafán termett, ahogy annak idején a költő rímbe szedte. Na persze volt neki anyu­kája. De még milyen anyu­kája. Kész fúria. Jobb róla nem beszélni. Sajnos, Oberfranc Terus anyukája is nagyon jól tud­ta, milyen kincset ápolqat, és komoly szándékai voltak vele. Ügy vélte, hogy Terus- hoz egy jó parti illik. Nem akármilyen jöttment, falusi suttyó legény, hanem leg­alábbis egy orvos, mérnök vagy külországi vő. Attól kezdve Terust csak tisztes távolságból kerülgethettük vagy még úgy sem. Aztán híre ment, hogy Te­rust valami bécsi ayóros ke­rülgeti. Mitlárer Rozi néni hozta a hírt. O volt a falu legjobban értesült forrása, „szóvivője“, az élő krónika meg miegymás. Maga Ober- francné is igyekezett meg­erősíteni a hírt. hogy Terus jó partit csinált, és úgy fel­vágott, mint egy krumpli két zsákban. Hamarosan meg is bizo­nyosodhattunk róla, hogy a mendemondából valami igaz, mert egy szép napon vajszínű Mercedes állt meg az Oberfranc porta előtt, külföldi rendszámmal. Csak­is a külországi vőlegényé lehetett. Kopott és régebbi évjáratú volt a vajszínű Mer­cedes, de Mercedes volt így is, és mi kénytelenek vol­tunk beletörődni a kegyetlen sors megváltoztathatatlansá- gába, hogy Oberfranc Terus örökre elhagy bennünket. Néhány pálinkagőzös bú- felejtéstől, és elhamarkodott öngyilkosságra való kijelen­téstől eltekintve elég hamar és következmények nélkül kihevertük a nagy csapást. Oberfrancné arca viszont úgy virított a boldogságtól, mint a zabhegyi dűlőben a kikirics. Közhírré tette például, hogy Terus egy tizenkétszo- bás villát és autót kapott ajándékba. Nászúira pedig a -Kanári szigetekre mentek a fiatalok, mert ez legjobban illik Terus hajszínéhez. Ezt csak azért közölte, hogy mindenki pukkadjon meg a sárga irigység­től. De nem pukkadt meg senki, sőt már el is fe­lejtettük volna Terust, ha egy szép napon nem jelenik meg a szülői házban. Alig ismertünk rá. Lefogyott, meggörnyedt — árnyéka sem volt egykori észbontó szépségének. Később Mitfárer Rozi néni jóvoltából, akinek Bécsben is volt összeköttetése, meg­tudtuk. hogy mi is történt vele, és ki volt tulajdonkép­pen a külországi vő. Alkalmi kifutófiú eay har­madrangú vegyeskereskedés- ben a Mariahilferstrassén. Terus edényt mosogatott eay rosszhírű sarki kocsmá­ban, a vaiszínű Mercedes pe­dig egy kölcsönzőből szár­mazott. 1979. II. 11. ÚJ SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents