Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-12 / 293. szám, szerda
A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE A NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉS 1980. ÉVI FŐ FELADATAIRÓL 1979. XII. 12. technológiai, f-egysemről, az anyagok, alkatrészek, félkész- és készgyártmá- myok olyan be- "8s kilépő ellenőrzéséről, amely egyszerűen nem engedi meg a minőségi követeimémyek szem elől tévesztését. Gyártmányainknak kiváló minőségűek nek ke i.l lenniük, magukon keli hogy, hordják a hagyományosan magas szintű ipari kivitelezés jegyeit. Az ■ ilyen munka megérdemli, hogy egyénenként és vállalati viszonylatban is, előnyben részesítsük. Ezzel egyidejűleg gazdaságilag érzékenyen kel) sújtani — a kormány által jóváhagyott intézkedéseknek megfelelően — a fe- lelős dolgozók és egész vállalatok rossz minőségű munkáját. Ezek az intézkedések ez év elején léptek hatályba és előkészítették megszigorításukat is olyanformán, hogy az ún. vállalaton belüli selejti'? is vonatkozzanak. Gazdaságunk hatékonysága nem csekély mértékben befolyásol ja az állóalapok újratermelésében és felhasználósában megnyilvánuló nem nagyon kedvező gyakorlat, amelyről már szóltam. Nyíltan meg kell mondani, hogy a minisztériumok, továbbá a vezér- és a vállalati igazgatóságok ennek mindmáig nem szentelnek kellő figyelmet. A helyzet javításának módja elsősorban a korszerű, nagy termelékenységű és a termelés ütemét meghatározó gépek fokozott kihasználása. Kedvező jelenség, hogy az utóbbi esztendőben számos vállalatban sikerült megszüntetni a möszalkszám csökkenését. Az adott lehetőségek keretei között megfontoltan kell felhasználni elsősorban a beruházási eszközöket az ún. limit alatti beruházások kategóriájában, egész gépsorok és műhelyek átfogó műszaki átépítésére és korszerűsítésére és bennük a több műszakos üzemeltetés megszervezésére. Az olyan lehetőségek mellett, amelyekkel a vállalatok már ma rendelkeznek ahhoz, hogy ösztönözzék az érdeklődést a második, illetve a harmadik műszakban végzett munka iránt, a~í illetékes kormányszervek további intézkedéseket dolgoznak iki az ilyen fejlődés támogatására. Ennek alapján e tekintetben várhatóan 'lényegesen módosulni fog az egyes ‘tárcák és a vállalati szféra magatartása. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy a drága és mind drágább, költségesebb termelési alapokat helyenként csak egy műszakban, sőt, még ennél is rövidebb ideig használják ki. HATÉKONYABBAN ÉRVÉNYESÍTSÜK A TUDO!V?Á!\!YOS MŰSZAKI HALADÁS EREDMÉNYEIT Elvtársakl A CSKP KB 1974 májusi ülése kidolgozta a tudományos-műszaki haladásnak a népgazdaságban betöltött szerepe növelésére vonatkozó részletes programot. A program teljesítésében bizonyos eredményeket értünk el. Ez megnyilvánul egyes felújított termékekben is, amelyek értéke az 1976. évi 41 milliárd koronáról 1978-ban 54 milliárd 'koronára növekedett. A műszaki fejlesztés tervében bizonyos előrehaladást értünk el abban, hogy az erőket a legfontosabb feladatokra koncentráljuk. Azonban továbbra is csak részleges eredményekről van szó. A tudomány és technika eredményeinek gyakorlati ér- vényesítése általában nem kielégítő. Annáik érdekében, hogy a tudományos-műszaki fejlődés lényegesen nagyobb szerepet töltsön be a termelés hatékonyságának növelésében és minőségének javításában, a felelős irányító szerveknek jobban kell tervezniük és meg kell szilárdítaniuk az irányítást a kutatásban és a megvalósítás során is. Ez nemcsak az áliami tervbizottságra és a szövetségi műszaki és beruházásfejlesztési minisztériumra vonatkozik, hanem az összes ágazatra és a minisztériumok által irányított szervezetekre is. A problémák megoldásához nagyobb mértékben kellene hozzájárulnia a Csehszlovák Tudományos Akadémiának és általában az egész tudományos-műszaki frontnak. A vezető szerveknek elsősorban azt kell elérniük, hogy a műszaki fejlesztés állami terve szervesen összekapcsolódjon az állami népgazdasági tervvel, hogy az állami terv ne csak anyagilag és pénzügyileg fedezze a tudományos-műszaki fejlesztés tervét, hanem minden vonatkozásban számoljon hatásával, népgazdasági szinten megtartsa a szükséges arányokat az ebbe a területbe fektetett anyagi eszközök és a végeredmény között úgy, hogy a befektetett eszközök hatékonysága a lehető legnagyobb legyen. Ezért a műszaki fejlesztés tervében pontosan meg kell határozni az eszközök fel- használásának fő irányzatát és a bizonyos időn belül elérendő eredményeiket. Elsősorban az állami terv bizottság feladata, hogy ezen a téren elmélyítse tevékenységét, ami rendkívül fontos, már a hetedik ötéves terv előkészítése folyamán. Í980-ra aránylag kedvező feltételeket teremtettünk a tudomány és a technika fejlesztéséhez, Csehszlovákia kutatási és fejlesztési alapja feladatainak megvalósításához. A tudomány és a technika fejlesztésére fordított nem beruházási eszközök a terv szerint el- éri'k a 16,5 milliárd koronát. A szövetségi műszaki és beruházás- fejlesztési minisztériumot bízták mega tudományos-műszaki fejlesztés tervének kidolgozásával és megvalósításának irányításával. Ennek a minisztériumnak hatékonyabb szerepet kell betöltenie az állami terv kidolgozása során úgy, hogy az állami terv a legfontosabb és a leghatékonyabb konkrét akciókra és feladatokra irányul jen. Igényesebben ikel 1 ellenőrizni a terv teljesítését és garantálni kell az eddiginél gyorsabb és nagyobb eredmények elérését. Azonban nemcsak az állami terv lehet az eszköze a tudomány és technika fejlesztése meggyorsításának, a termékfelújítás minősége javításának. A feladatok túlnyomó többségét — a ráfordított eszközök mennyisége szerint körülbelül 70 százalékát — a szakágazati minisztériumok és vállalati tervek szintjén oldják meg. Ezen a téren az igényesség és a hatékonyság ugyanolyan kritériumait kell érvényesíteni, annál inkább, hogy a kutatási és fejlesztési munkáik kiválasztása és biztosítása, eredményeinek a társadalmi gyakorlatban való érvényesítése és a feladatok teljesítésének ellenőrzése nincs megfelelő színvonalon. A vezérigazgatóknak és a termelési gazdasági egységek irányító dolgozóinak biztosítaniuk kell, hogy a műszaki fejlesztés tervének feladatai racionalizálásra, a már gyártott termékek és a technológiák fokozatos tökéletesítésére irá n y u 1 jana.k. Az utóbbi években a többi iparilag fejlett országban is érvényesül ez az irányzat, elsősorban a feldolgozó iparban. A termelésben az ésszerűsítés révén elért fokozatos, néiiány esetben részleges javulás egyes ágazatokban, például a gépiparban, nagy gazdasági eredménnyel jár. Ennek az az oka, hogy a kívánt eredmények aránylag kis források, elsősorban kisebb beruházások felhasználásával, rövid idő alatt érhetők el. Tudományos-műszaki alapunk — amelyben több mint 170 000-en dolgozniuk jobb irányítással, nagyobb koncentrálással és igényesebb ellenőrzéssel bizonyára többre képes. Néhány nagyon jó, sőt kiváló eredménnyel is büszkélkedhetünk. A tudományos-kutató dolgozók a tudományos akadémia intézeteitől kezdve a szakágazati, a reszort és a vállalati kutató, fejlesztési és konstrukciós munkahelyekig azonban az eddiginél nagyobb mértékben (köteleseik hozzájárulni elsősorban az új gépek, berendezések, anyagok és technológiák műszaki színvonalának, minőségének javításához, megbízhatóságának növeléséhez, az üzemek hatékony korszerűsítése, gazdaságunk exportképességének növelése és a fogyasztási cikkek minőségének javítása területén. Tudományunk, kutatásunk és a termelő vállalatok dolgozóinak tudniuk kell, mi történik az ő területükön a világban, reálisan kell értékelniük, erejüket, szüntelenül össze kell hasonlítaniuk ^eredményeinket és termékeinket a világ élenjáró eredményeivel és termékeivel. A világon gyorsan fejlődik a tudomány és a technika. Saját kapacitásunkkal nem tudjuk kielégíteni ennek minden szükségletét és irányzatát. Ezért nagy jelentőségű a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunió óriási tudományos-kutatási alapjával folytatott együttműködés elmélyítése. A tudomány és a technika fejlesztési terveinek kétoldalú megvitatása keretében megállapodás született több mint ezer feladat közös megoldásáról, ebből 550-et a Szovjetunióval oldunk meg közösen. A tanácskozások eredményeképpen megszületett a KGST tagállamok tudományos-műszaki együttműködésének terve, amely 300 feladatot tartalmaz. A mi szervezeteink e feladatok 80 százalékának megoldásába kapcsolódnak be, és így széles lehetőség nyílik arra, hogy a közös eredményeket Csehszlovákia javára felhasználhassuk. A reszortoknak, tudományos-kutató intézeteknek, a tervező és konstrukciós irodáknak ezen a téren még aktívabban és elkötelezettebben kell eljárniuk, meg kell szervezniük az intenzív együttműködést, a tudományos és kutató dolgozók kölcsönös cseréjét. Gazdaságunk és politikánk szemszögéből a tudományos--műszaki fejlesztés területe alapvető stratégiai kérdés. A következő ötéves tervidőszak és a további fejlődés szempontjából is időszerű. Emlékeztessünk arra, hogy a hasonló feladatokat, amelyek a múltban döntőek voltak egész gazdaságunk sorsa szemszögéből, azért tudtuk megoldani, mert az egész párt, az összes gazdasági és politikai dolgozó, a munkásosztály és valamennyi dolgozó ügyévé váltak. Ezért változásokat kell eszközölnünk a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak megközelítésében, az eredmények felhasználásában és még többet kell tennünk a párt vezető szerepének mindennapi érvényesítéséért a gazdasági politikájában. A BERUHÁZÁSOK A LEGFONTOSABB FELADATOKRA ÖSSZPONTOSULJANAK Elv társak! Nagymértékben a beruházások döntenek műszaki és gazdasági potenciálunk növekedéséről, struktúrájának felújításáról és korszerűsítéséről, a termelés, a termékek és szolgáltatások műszaki színvonalának növeléséről, a munkatermelékenységről és a hatékonyságról. Ezért az irányítás minden szintjén nagyon felelősségteljesen kell előkészíteni és megvalósítani a beruházásokat. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége hangsúlyozza, és ez elsősorban az állami szervek vezetőire, a nemzeti bizottságok vezetőire, a vezér- igazgatóságokra és vállalati igazgatóságokra vonatkozik, hogy minden beruházásról a döntést alaposan meg kell fontolni, minden koronát inkább kétszer is meg kell fordítani a kezünkben, mielőtt kiadjuk, és csak akkor szabad döntenünk, amikor teljes mértékben biztosítottnak látjuk a kitűzött célok elérését. A beruházások fő célja nem lehet a mai műszaki színvonal és munkatermelékenység, hanem csakis a távlati, sokkal magasabb színvonal és termelékenység, az eszközök gyors megtérülése, a nemzeti jövedelem maximális növekedése, a nem termelési szféra szolgáltatásainak javítása stb. Miért kell errő] újból beszélnünk? A beruházások tervezésének és előkészítésének színvonala még mindig nem megfelelő; nem lehetünk elégedettek az építkezések gazdasági megindoklásával, a beruházási költségek alakulásával és gyakran a felépített kapacitások teljesítő képességével sem. Az egyidőben megvalósított beruházások aránytalanul nagy száma szétforgácsolja a kivitelező vállalatok kapacitását, lassítja az építkezések ütemét. A megkezdett építkezések nagy száma aránytalanul nagy mennyiségű munkát köt le, s az építkezések határidőben vaió befejezése olyan további beruházásokat tenne szükségessé, amilyeneket nem engedhetünk meg magunknak. A tervező, építőipari és szerelőinunkákat nem összpontosítjuk megfelelő mértékben a beruházások legfontosabb területeire. A beruházók és a tervezők több tervben aránytalan követelményeket támasztanak — egyúttal olyan objektumokat is építenek, amelyek nem függnek össze közvetlenül a technológiával és nem használják ki megfelelő mértékben a típusterveket. Ezen a téren az állami tervbizottság, a szövetségi műszaki és fejlesztésügyi minisztérium és a többi minisztérium nem engedhet a vállalatok és a nemzeti bizottságok nyomásának. A jövő évi beruházási terv azért reagál élesebben az említett problémákra, mert az eddigi intézkedések nem bizonyultak eléggé hatékonyaknak. A terv alapvető koncepciója elsősorban azáltal gyakorol nyomást a problémák megoldására, hogy az újonnan megkezdett építkezések számát 20 százalékkal csökkenti — az eredetileg tervezet 60 milliárd koronáról 48 milliárd koronára. Egyúttal feladatul adja, hogy a kivitelező kapacitásokat úgy összpontosítsák a mar megkezdett és az új építkezésekre, hogy az elvégzett munkák mennyisége több mint hat százalékkal növekedjen. A terv 140 milliárd koronában határozza meg a beruházások nagyságát, ebbe nincs beleszámítva a Z-akció és a magánépítkezések. Ez teljes mértékben összhangban áll gazdaságunk lehetőségeivel és 2,4 százalékkal több mint az idén. A társadalmi szempontból fontos nagy építkezések meggyorsítása megköveteli, hogy takarékoskodjunk az eszközökkel és a kapacitásokat ne kössük le fölöslegesen a többi építkezésen. Azáltal, hogy a kapacitásokat a beruházások befejezésére irányítjuk, csökkantenünk kell a megkezdett építkezések által lekötött eszközök rneny- nyiségét. Jelenleg -ezeknek az eszközöknek az értéke csaknem azonos az évi beruházások összegével. A beruházások gyorsabb átadása lehetővé teszi a termelés növelését. A beruházások ágazati megoszlását elsősorban az határozza meg, hogy tovább kell fejleszteni a tüzelőanyag- energetikai alapot, el kell mélyíteni részvételünket a nemzetközi szocialista integrációban, meg kell teremteni a feltételeket a hazai nyers- és alapanyagforrások kibővítésére s az exportra termelő termelési kapacitások fejlesztésére. A CSKP KB 13. ülésének határozatai értelmében növeljük a mezőgazdasági beruházásokat. Jövőre a terv a figyelmet az olyan kapacitások építésére irányítja, mint például a Gorkij és Brezno bánya, a mélníki villanyerőmű 500 megawattos blokkja, a Jaslovské Bohunicei atomerőmű második blokkja, a kladnói, kun- Cicei és košicei vaskohászati kapacitások bővítése, a metró két, összesen 8 kilométernyi szakasza és további döntő fontosságú akciók. 1980-ban az építkezések befejezése és üzembe helyezése megköveteli, hogy a kiemelt építkezéseken lerövidítsék a határidőket, elsősorban az olyan építkezéseken, amelyek hozzájárulnak gazdaságunk anyagi szükségleteinek megoldásához és exportképességének növeléséhez. Arról, hogy ez elérhető, tanúskodik a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű két blokkjának gyors ütemű építése, a kladnói acélművek csőgyárának, a podbrezovái vasmű csőgyárának, a prísečnái Jitka fonóművek, a náchodi Tepna stb. gyors építése. A beruházások terén a beruházóknak és a kivitelezőknek lényegesen emelniük kell a szervező munka színvonalát, következetesen tisztázni kell a kivitelező, a szállító és a technológiai berendezéseket szerelő vállalatok közti bonyolult kapcsolatokat. A beruházó és szállítói alakulatokat megfelelő szintű káderekkel kell ellátni, a beruházások irányítását a legtapasztaltabb emberekre kell bízni. Mindenkinek, aki részt vesz a beruházásokban — a tervezőknek, beruházóknak és kivitelezőknek — teljes felelősséggel kell megoldaniuk a konkrét problémákat, meg kell követelniük az építkezési ütemterv, az üzembehelyezés határidejének fegyelmezett megtartását és szavatolniuk kell a tervezett mutatók elérését. Ennek feltétele a magasabb szintű kivitelezési funkciók kiépítése, elsősorban a gépiparban. A kormány már néhány évvel ezelőtt határozatot hozott erről, de a megvalósítása késik. A beruházásoknak a Szövetségi Műszaki és Fejlesztésügyi Minisztérium, valamint a két nemzeti minisztérium által végzett állami ellenőrzését lényegesen meg kell javítani. Ettől függ nagymértékben a döntő fontosságú beruházások hatékonysága. Ebben rejlik nagy felelősségük, főleg a hetedik ötéves terv előkészítése során. A beruházások népgazdasági koncepciójának kidolgozásában pótolhatatlan szerepe van az Állami Tervbizottságnak azáltal, hogy “kiválasztja a legfontosabb és leghatékonyabb programokat, a kapacitásokat tervszerűen a döntő fontosságú építkezésekre összpontosítja, megteremti a feltételeket a megkezdett építkezések számának csökkentéséhez, és a gazdaság reális lehetőségeinek figyelembe vételével határozza meg a beruházások nagyságát. Ezen a téren az összes gazdasági szervnek teljes mértékben támogatnia kell az Állami Terv- bizottságot. Abból kell kiindulni, hogy egyes akciókkal — még azokkal is, amelyek egyébként hasznosak lennének — bizonyos ideig várni kell, mivel előnyben kell részesíteni a társadalmi szempontból legfontosabb akciókat. Ezen a téren felelősséget kell vállalniuk a minisztériumoknak az általuk irányított ágazatokért, termelési-gazdasági egységekért, és a nemzeti bizottságoknak az általuk igazgatott területekért. A beruházások hatékonysága elsősorban tőlük függ. HALASZTHATATLAN FELADAT AZ ÉPÍTŐIPARI KAPACITÁSOK CÉLSZERŰ FEJLESZTÉSE Az építőipari vállalatoknak kapacitásaikat az eddiginél határozotabban a döntő fontosságú beruházásokra kell összpontosítaniuk. Az építőipari munkák mennyisége 3,8 százalékkal növekszik, miközben a kétmillió koronás értéket meghaladó építkezéseken a munkák mennyiségét a CSSZK-ban 8,7 százalékkal, az SZSZK-ban 6,2 .százalékkal kell növelni. Az 1980. évi terv elő irányozza, hogy az észak csehországi kerületben 5,1 százalékkal, Prágában 5,9 százalékkal, Bratislavában 7.8 százaiéi.kai növeljék a beruházásokat. (A jelentés befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.)
