Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-12 / 293. szám, szerda

A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE A NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉS 1980. ÉVI FŐ FELADATAIRÓL 1979. XII. 12. technológiai, f-egysemről, az anyagok, alkatrészek, félkész- és készgyártmá- myok olyan be- "8s kilépő ellenőrzésé­ről, amely egyszerűen nem engedi meg a minőségi követeimémyek szem elől tévesztését. Gyártmányainknak kiváló minőségűek nek ke i.l lenniük, magukon keli hogy, hordják a hagyományosan magas szintű ipari kivitelezés jegyeit. Az ■ ilyen munka megérdemli, hogy egyénenként és vállalati viszonylatban is, előnyben részesítsük. Ezzel egyide­jűleg gazdaságilag érzékenyen kel) sújtani — a kormány által jóváhagyott intézkedéseknek megfelelően — a fe- lelős dolgozók és egész vállalatok rossz minőségű munkáját. Ezek az in­tézkedések ez év elején léptek hatály­ba és előkészítették megszigorításukat is olyanformán, hogy az ún. vállalaton belüli selejti'? is vonatkozzanak. Gazdaságunk hatékonysága nem cse­kély mértékben befolyásol ja az állóala­pok újratermelésében és felhasználósá­ban megnyilvánuló nem nagyon ked­vező gyakorlat, amelyről már szóltam. Nyíltan meg kell mondani, hogy a mi­nisztériumok, továbbá a vezér- és a vállalati igazgatóságok ennek mindmá­ig nem szentelnek kellő figyelmet. A helyzet javításának módja elsősor­ban a korszerű, nagy termelékenységű és a termelés ütemét meghatározó gé­pek fokozott kihasználása. Kedvező je­lenség, hogy az utóbbi esztendőben számos vállalatban sikerült megszün­tetni a möszalkszám csökkenését. Az adott lehetőségek keretei között meg­fontoltan kell felhasználni elsősorban a beruházási eszközöket az ún. limit alatti beruházások kategóriájában, egész gépsorok és műhelyek átfogó műszaki átépítésére és korszerűsítésé­re és bennük a több műszakos üzemel­tetés megszervezésére. Az olyan lehető­ségek mellett, amelyekkel a vállalatok már ma rendelkeznek ahhoz, hogy ösz­tönözzék az érdeklődést a második, illetve a harmadik műszakban végzett munka iránt, a~í illetékes kormányszer­vek további intézkedéseket dolgoznak iki az ilyen fejlődés támogatására. En­nek alapján e tekintetben várhatóan 'lényegesen módosulni fog az egyes ‘tárcák és a vállalati szféra magatartá­sa. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy a drága és mind drágább, költségesebb termelési alapokat helyenként csak egy műszakban, sőt, még ennél is rö­videbb ideig használják ki. HATÉKONYABBAN ÉRVÉNYESÍTSÜK A TUDO!V?Á!\!YOS MŰSZAKI HALADÁS EREDMÉNYEIT Elvtársakl A CSKP KB 1974 májusi ülése kidol­gozta a tudományos-műszaki haladás­nak a népgazdaságban betöltött szere­pe növelésére vonatkozó részletes prog­ramot. A program teljesítésében bizo­nyos eredményeket értünk el. Ez meg­nyilvánul egyes felújított termékekben is, amelyek értéke az 1976. évi 41 mil­liárd koronáról 1978-ban 54 milliárd 'koronára növekedett. A műszaki fej­lesztés tervében bizonyos előrehaladást értünk el abban, hogy az erőket a leg­fontosabb feladatokra koncentráljuk. Azonban továbbra is csak részleges eredményekről van szó. A tudomány és technika eredményeinek gyakorlati ér- vényesítése általában nem kielégítő. Annáik érdekében, hogy a tudomá­nyos-műszaki fejlődés lényegesen na­gyobb szerepet töltsön be a termelés hatékonyságának növelésében és minő­ségének javításában, a felelős irányító szerveknek jobban kell tervezniük és meg kell szilárdítaniuk az irányítást a kutatásban és a megvalósítás során is. Ez nemcsak az áliami tervbizottság­ra és a szövetségi műszaki és beruhá­zásfejlesztési minisztériumra vonatko­zik, hanem az összes ágazatra és a mi­nisztériumok által irányított szerveze­tekre is. A problémák megoldásához nagyobb mértékben kellene hozzájárul­nia a Csehszlovák Tudományos Akadé­miának és általában az egész tudomá­nyos-műszaki frontnak. A vezető szerveknek elsősorban azt kell elérniük, hogy a műszaki fejlesz­tés állami terve szervesen összekap­csolódjon az állami népgazdasági terv­vel, hogy az állami terv ne csak anya­gilag és pénzügyileg fedezze a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés tervét, hanem minden vonatkozásban számoljon hatá­sával, népgazdasági szinten megtartsa a szükséges arányokat az ebbe a terü­letbe fektetett anyagi eszközök és a végeredmény között úgy, hogy a be­fektetett eszközök hatékonysága a le­hető legnagyobb legyen. Ezért a mű­szaki fejlesztés tervében pontosan meg kell határozni az eszközök fel- használásának fő irányzatát és a bizo­nyos időn belül elérendő eredménye­iket. Elsősorban az állami terv bizottság feladata, hogy ezen a téren elmélyítse tevékenységét, ami rendkívül fontos, már a hetedik ötéves terv előkészítése folyamán. Í980-ra aránylag kedvező feltétele­ket teremtettünk a tudomány és a technika fejlesztéséhez, Csehszlovákia kutatási és fejlesztési alapja feladatai­nak megvalósításához. A tudomány és a technika fejlesztésére fordított nem beruházási eszközök a terv szerint el- éri'k a 16,5 milliárd koronát. A szövetségi műszaki és beruházás- fejlesztési minisztériumot bízták mega tudományos-műszaki fejlesztés tervének kidolgozásával és megvalósításának irá­nyításával. Ennek a minisztériumnak hatékonyabb szerepet kell betöltenie az állami terv kidolgozása során úgy, hogy az állami terv a legfontosabb és a leghatékonyabb konkrét akciókra és feladatokra irányul jen. Igényesebben ikel 1 ellenőrizni a terv teljesítését és garantálni kell az eddiginél gyorsabb és nagyobb eredmények elérését. Azonban nemcsak az állami terv le­het az eszköze a tudomány és techni­ka fejlesztése meggyorsításának, a ter­mékfelújítás minősége javításának. A feladatok túlnyomó többségét — a rá­fordított eszközök mennyisége szerint körülbelül 70 százalékát — a szakága­zati minisztériumok és vállalati tervek szintjén oldják meg. Ezen a téren az igényesség és a hatékonyság ugyan­olyan kritériumait kell érvényesíteni, annál inkább, hogy a kutatási és fej­lesztési munkáik kiválasztása és bizto­sítása, eredményeinek a társadalmi gyakorlatban való érvényesítése és a feladatok teljesítésének ellenőrzése nincs megfelelő színvonalon. A vezérigazgatóknak és a termelési gazdasági egységek irányító dolgozói­nak biztosítaniuk kell, hogy a műszaki fejlesztés tervének feladatai raciona­lizálásra, a már gyártott termékek és a technológiák fokozatos tökéletesíté­sére irá n y u 1 jana.k. Az utóbbi években a többi iparilag fejlett országban is érvényesül ez az irányzat, elsősorban a feldolgozó ipar­ban. A termelésben az ésszerűsítés ré­vén elért fokozatos, néiiány esetben részleges javulás egyes ágazatokban, például a gépiparban, nagy gazdasági eredménnyel jár. Ennek az az oka, hogy a kívánt eredmények aránylag kis források, elsősorban kisebb beruhá­zások felhasználásával, rövid idő alatt érhetők el. Tudományos-műszaki alapunk — amelyben több mint 170 000-en dolgoz­niuk jobb irányítással, nagyobb kon­centrálással és igényesebb ellenőrzéssel bizonyára többre képes. Néhány na­gyon jó, sőt kiváló eredménnyel is büszkélkedhetünk. A tudományos-kuta­tó dolgozók a tudományos akadémia intézeteitől kezdve a szakágazati, a re­szort és a vállalati kutató, fejlesztési és konstrukciós munkahelyekig azon­ban az eddiginél nagyobb mértékben (köteleseik hozzájárulni elsősorban az új gépek, berendezések, anyagok és technológiák műszaki színvonalának, minőségének javításához, megbízható­ságának növeléséhez, az üzemek haté­kony korszerűsítése, gazdaságunk ex­portképességének növelése és a fo­gyasztási cikkek minőségének javítása területén. Tudományunk, kutatásunk és a termelő vállalatok dolgozóinak tud­niuk kell, mi történik az ő területükön a világban, reálisan kell értékelniük, erejüket, szüntelenül össze kell hason­lítaniuk ^eredményeinket és termékein­ket a világ élenjáró eredményeivel és termékeivel. A világon gyorsan fejlődik a tudo­mány és a technika. Saját kapacitá­sunkkal nem tudjuk kielégíteni ennek minden szükségletét és irányzatát. Ezért nagy jelentőségű a szocialista or­szágokkal, elsősorban a Szovjetunió óriási tudományos-kutatási alapjával folytatott együttműködés elmélyítése. A tudomány és a technika fejlesztési terveinek kétoldalú megvitatása kere­tében megállapodás született több mint ezer feladat közös megoldásáról, ebből 550-et a Szovjetunióval oldunk meg kö­zösen. A tanácskozások eredményekép­pen megszületett a KGST tagállamok tudományos-műszaki együttműködésé­nek terve, amely 300 feladatot tartal­maz. A mi szervezeteink e feladatok 80 százalékának megoldásába kapcso­lódnak be, és így széles lehetőség nyí­lik arra, hogy a közös eredményeket Csehszlovákia javára felhasználhassuk. A reszortoknak, tudományos-kutató intézeteknek, a tervező és konstrukciós irodáknak ezen a téren még aktívab­ban és elkötelezettebben kell eljárniuk, meg kell szervezniük az intenzív együttműködést, a tudományos és ku­tató dolgozók kölcsönös cseréjét. Gaz­daságunk és politikánk szemszögéből a tudományos--műszaki fejlesztés területe alapvető stratégiai kérdés. A követke­ző ötéves tervidőszak és a további fej­lődés szempontjából is időszerű. Emlé­keztessünk arra, hogy a hasonló fel­adatokat, amelyek a múltban döntőek voltak egész gazdaságunk sorsa szem­szögéből, azért tudtuk megoldani, mert az egész párt, az összes gazdasági és politikai dolgozó, a munkásosztály és valamennyi dolgozó ügyévé váltak. Ezért változásokat kell eszközölnünk a tudományos-műszaki fejlesztés felada­tainak megközelítésében, az eredmé­nyek felhasználásában és még többet kell tennünk a párt vezető szerepének mindennapi érvényesítéséért a gazda­sági politikájában. A BERUHÁZÁSOK A LEGFONTOSABB FELADATOKRA ÖSSZPONTOSULJANAK Elv társak! Nagymértékben a beruházások dön­tenek műszaki és gazdasági potenciá­lunk növekedéséről, struktúrájának fel­újításáról és korszerűsítéséről, a ter­melés, a termékek és szolgáltatások műszaki színvonalának növeléséről, a munkatermelékenységről és a haté­konyságról. Ezért az irányítás minden szintjén nagyon felelősségteljesen kell előké­szíteni és megvalósítani a beruházáso­kat. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége hangsúlyozza, és ez elsősor­ban az állami szervek vezetőire, a nemzeti bizottságok vezetőire, a vezér- igazgatóságokra és vállalati igazgató­ságokra vonatkozik, hogy minden beru­házásról a döntést alaposan meg kell fontolni, minden koronát inkább két­szer is meg kell fordítani a kezünk­ben, mielőtt kiadjuk, és csak akkor szabad döntenünk, amikor teljes mér­tékben biztosítottnak látjuk a kitűzött célok elérését. A beruházások fő cél­ja nem lehet a mai műszaki színvonal és munkatermelékenység, hanem csakis a távlati, sokkal magasabb színvonal és termelékenység, az eszközök gyors megtérülése, a nemzeti jövedelem ma­ximális növekedése, a nem termelési szféra szolgáltatásainak javítása stb. Miért kell errő] újból beszélnünk? A beruházások tervezésének és előké­szítésének színvonala még mindig nem megfelelő; nem lehetünk elégedettek az építkezések gazdasági megindoklásával, a beruházási költségek alakulásával és gyakran a felépített kapacitások telje­sítő képességével sem. Az egyidőben megvalósított beruhá­zások aránytalanul nagy száma szét­forgácsolja a kivitelező vállalatok kapa­citását, lassítja az építkezések ütemét. A megkezdett építkezések nagy száma aránytalanul nagy mennyiségű munkát köt le, s az építkezések határidőben vaió befejezése olyan további beruhá­zásokat tenne szükségessé, amilyeneket nem engedhetünk meg magunknak. A tervező, építőipari és szerelőinun­kákat nem összpontosítjuk megfelelő mértékben a beruházások legfontosabb területeire. A beruházók és a terve­zők több tervben aránytalan követel­ményeket támasztanak — egyúttal olyan objektumokat is építenek, ame­lyek nem függnek össze közvetlenül a technológiával és nem használják ki megfelelő mértékben a típusterveket. Ezen a téren az állami tervbizottság, a szövetségi műszaki és fejlesztésügyi minisztérium és a többi minisztérium nem engedhet a vállalatok és a nem­zeti bizottságok nyomásának. A jövő évi beruházási terv azért rea­gál élesebben az említett problémákra, mert az eddigi intézkedések nem bizo­nyultak eléggé hatékonyaknak. A terv alapvető koncepciója elsősorban azál­tal gyakorol nyomást a problémák meg­oldására, hogy az újonnan megkezdett építkezések számát 20 százalékkal csökkenti — az eredetileg tervezet 60 milliárd koronáról 48 milliárd koroná­ra. Egyúttal feladatul adja, hogy a ki­vitelező kapacitásokat úgy összponto­sítsák a mar megkezdett és az új épít­kezésekre, hogy az elvégzett munkák mennyisége több mint hat százalékkal növekedjen. A terv 140 milliárd koro­nában határozza meg a beruházások nagyságát, ebbe nincs beleszámítva a Z-akció és a magánépítkezések. Ez tel­jes mértékben összhangban áll gazda­ságunk lehetőségeivel és 2,4 százalék­kal több mint az idén. A társadalmi szempontból fontos nagy építkezések meggyorsítása megköveteli, hogy taka­rékoskodjunk az eszközökkel és a ka­pacitásokat ne kössük le fölöslegesen a többi építkezésen. Azáltal, hogy a kapacitásokat a be­ruházások befejezésére irányítjuk, csökkantenünk kell a megkezdett épít­kezések által lekötött eszközök rneny- nyiségét. Jelenleg -ezeknek az eszkö­zöknek az értéke csaknem azonos az évi beruházások összegével. A beruhá­zások gyorsabb átadása lehetővé teszi a termelés növelését. A beruházások ágazati megoszlását elsősorban az határozza meg, hogy to­vább kell fejleszteni a tüzelőanyag- energetikai alapot, el kell mélyíteni részvételünket a nemzetközi szocialis­ta integrációban, meg kell teremteni a feltételeket a hazai nyers- és alap­anyagforrások kibővítésére s az export­ra termelő termelési kapacitások fej­lesztésére. A CSKP KB 13. ülésének határozatai értelmében növeljük a me­zőgazdasági beruházásokat. Jövőre a terv a figyelmet az olyan kapacitások építésére irányítja, mint például a Gorkij és Brezno bánya, a mélníki villanyerőmű 500 megawattos blokkja, a Jaslovské Bohunicei atomerő­mű második blokkja, a kladnói, kun- Cicei és košicei vaskohászati kapacitá­sok bővítése, a metró két, összesen 8 kilométernyi szakasza és további döntő fontosságú akciók. 1980-ban az építkezések befejezése és üzembe helyezése megköveteli, hogy a kiemelt építkezéseken lerövidítsék a határidőket, elsősorban az olyan épít­kezéseken, amelyek hozzájárulnak gaz­daságunk anyagi szükségleteinek meg­oldásához és exportképességének növe­léséhez. Arról, hogy ez elérhető, ta­núskodik a Jaslovské Bohunice-i atom­erőmű két blokkjának gyors ütemű épí­tése, a kladnói acélművek csőgyárának, a podbrezovái vasmű csőgyárának, a prísečnái Jitka fonóművek, a náchodi Tepna stb. gyors építése. A beruházások terén a beruházóknak és a kivitelezőknek lényegesen emel­niük kell a szervező munka színvona­lát, következetesen tisztázni kell a ki­vitelező, a szállító és a technológiai be­rendezéseket szerelő vállalatok közti bonyolult kapcsolatokat. A beruházó és szállítói alakulatokat megfelelő szintű káderekkel kell ellátni, a beruházások irányítását a legtapasztaltabb emberek­re kell bízni. Mindenkinek, aki részt vesz a beruházásokban — a tervezők­nek, beruházóknak és kivitelezőknek — teljes felelősséggel kell megoldaniuk a konkrét problémákat, meg kell követel­niük az építkezési ütemterv, az üzem­behelyezés határidejének fegyelmezett megtartását és szavatolniuk kell a ter­vezett mutatók elérését. Ennek feltétele a magasabb szintű kivitelezési funkciók kiépítése, első­sorban a gépiparban. A kormány már néhány évvel ezelőtt határozatot ho­zott erről, de a megvalósítása késik. A beruházásoknak a Szövetségi Mű­szaki és Fejlesztésügyi Minisztérium, valamint a két nemzeti minisztérium ál­tal végzett állami ellenőrzését lénye­gesen meg kell javítani. Ettől függ nagymértékben a döntő fontosságú be­ruházások hatékonysága. Ebben rejlik nagy felelősségük, főleg a hetedik öté­ves terv előkészítése során. A beruházások népgazdasági koncep­ciójának kidolgozásában pótolhatatlan szerepe van az Állami Tervbizottságnak azáltal, hogy “kiválasztja a legfonto­sabb és leghatékonyabb programokat, a kapacitásokat tervszerűen a döntő fontosságú építkezésekre összpontosítja, megteremti a feltételeket a megkezdett építkezések számának csökkentéséhez, és a gazdaság reális lehetőségeinek fi­gyelembe vételével határozza meg a be­ruházások nagyságát. Ezen a téren az összes gazdasági szervnek teljes mér­tékben támogatnia kell az Állami Terv- bizottságot. Abból kell kiindulni, hogy egyes akciókkal — még azokkal is, amelyek egyébként hasznosak lenné­nek — bizonyos ideig várni kell, mivel előnyben kell részesíteni a társadalmi szempontból legfontosabb akciókat. Ezen a téren felelősséget kell vál­lalniuk a minisztériumoknak az általuk irányított ágazatokért, termelési-gaz­dasági egységekért, és a nemzeti bi­zottságoknak az általuk igazgatott te­rületekért. A beruházások hatékonysá­ga elsősorban tőlük függ. HALASZTHATATLAN FELADAT AZ ÉPÍTŐIPARI KAPACITÁSOK CÉLSZERŰ FEJLESZTÉSE Az építőipari vállalatoknak kapacitá­saikat az eddiginél határozotabban a döntő fontosságú beruházásokra kell összpontosítaniuk. Az építőipari mun­kák mennyisége 3,8 százalékkal növek­szik, miközben a kétmillió koronás ér­téket meghaladó építkezéseken a mun­kák mennyiségét a CSSZK-ban 8,7 szá­zalékkal, az SZSZK-ban 6,2 .százalék­kal kell növelni. Az 1980. évi terv elő irányozza, hogy az észak csehországi kerületben 5,1 százalékkal, Prágában 5,9 százalékkal, Bratislavában 7.8 szá­zaiéi.kai növeljék a beruházásokat. (A jelentés befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.)

Next

/
Thumbnails
Contents