Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-11 / 292. szám, kedd
LEVELEZŐINK ÍRJÁK A barátsági hónap jegyében A csehszlovák—szovjet barátsági hónap alkalmából több színvonalas rendezvényre került sor a Jednota Fogyasztási Szövetkezet Szlovákiai Szövetségének somorjai (Šamorín) szak tanintézetében. Az ifjúsági szer vezet legutóbb nagyszabású versenyt rendezett Mit tudsz a Szovjetunióról? címmel. Az ország történetét, földrajzát, kultúrtörténetét, sporteredményeit stb. felölelő vetélkedő győztese a II. B-osztály csapata lett. Az estnek vendégei is voltak. Szlovákia szövetkezeti szaktanintézeteinek negyven legjobb harmadikos tanulója látogatta meg Tevékenyek A CSEMADOK ipolyvarbói (Vrbovka) helyi szervezete az utóbbi években gazdag népművelési tevékenységet fejt ki. A szervezet palóc művelődési klubja nem kis részt vállal ebből az igényes munkából. A legutóbb rangos műsort szervezett Budai Ilona népdalénekes és Havas Judit előadó- művész, a budapesti Egyetemi Színpad tagjainak közreműködésével. Az Anyám balladát táncol címmel bemutatott műsorukra telt ház előtt került sor. Bodzsár Gyula Jubiláltak Megalakulásának ötödik évfordulóját ünnepelte a CSEMADOK felsőpatonyi (Horná Potôň) szervezetének vegyeskara, mely a járási énekkari versenyeken már többször sikert aratott. Az ünnepség színvonalát emelte, hogy vendégül látták a győri vagongyár vegyeskarát. Bemutatkozott a felsőpatonyi alapiskola leánykórusa és a dióspato- nyi (Orechová Potôň) vegyeskórus is. A műsort mintegy kétszázan hallgatták végig és tapsoltak a lelkes szereplőknek. Farkas Sándor A Nyugat-szlovákiai Energetikai Vállalat nyitrai (Nitra) üzemében a Karol Mat- kovič vezette B tagú bronz- (okozatos szocialista munkabrigád a 22 kV-0S' villanyvezeték szerelését végzi a diószegi (SládkoviCovo) hűtőháznak. A létesítmény egymillió korona értéket képvisel. A felvételen a brigád tagjai a 24 méteres villany- oszlop szerelését készítik. Pavel Matis a somorjai dt tkokat. A versenyt követően alkatom nyílt ismerkedésre, szórakozásra. A diákotthon irodalmi színpada dag műsort állított össze a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. A bemutató nagy sikert aratott, s a csoport meghívást kapott bratislavai vendégszereplésre a Barátság Házába. Mózes Imre A barátsági hónap alkalmából a rozsnyói (Rožňava) járásbeli Szalócon (Siavec) az ifjúsági szervezet, a művelődési központ és a CSEMADOK helyi szervezete közösen rendezte meg a Mit tudsz a Szovjetunióról elnevezésű versenyt. A vetélkedőn négy csapat három-három tagja nyolc témakörben mérte ösz- sze tudását. A válaszokat háromtagú zsűri értékelte. A verseny győztesei — Vidinsky István, Csefo László és Ferencz István — értékes díjakat vettek át. Tóth Rozália Nemrégiben a Galántai (Ga- lantaj Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban járf a CSEMADOK ipolysági (Sahy) helyi szervezetének amatőr együttese, ci Kincskeresők. A két férfiból és két nőből átló csoport nemrégen alakuV meg. de már bejárta Szlovákia csaknem ösz- szes vidékét. Bodonyi András, az együttes vezetője elmondta, hogy ,,kincset keresnek“, vagyis szép verseket, énekeket és zenét. A csoport versek megzenésítésével is foglalkozik. Ösz- szeállitásukban a verseken kívül népdalok és népi muzsika is szerepelt. Az együttes vezetője hegedűn. Csomó Tihamér, a csoport másik tagja pedig gitáron játszott. Előadásukban közkívánatra székely muzsikát is hallhattunk, melyre Myszlik Tibor, iskolánk tanulója táncolt. Az előadóknak mindannyiunk nevében Pék László tanár mondott koszőnetet. A diákok hosz- szan tartó tapssal fejezték ki tetszésüket. Zalezsák Kornélia T ei j es í tették vél I a I ás aik at Nagyida (Veľká Ida) küldöttsége november végén átnyújtotta a járási pártbizottság és a jnb titkárainak az 1979-es évre tett szocialista munkavállalások teljesítéséről szóló jelentést. A 26 kollektív és 486 egyéni vállalás teljesítésével 2,3 millió koronás értéket hoztak létre, összesen 56 581 társadalmi munkaórát dolgoztak, ebből 13 850-et az ifjúság. A Kelet-szlovákiai Vasmű szomszédságában fekvő faluban a lakosság idén is a faluszépítésre és a falufejlesztésre fordította a legnagyobb gondot Kihasználták a kedvező időjárást és a késő őszi hónapokban több mint hatszáz rózsatövet és díszcserjét ültettek el az utak mentén, valamint a közterületeken. Év közben por- talanították az utakat, közművesítettek, köt nyilvános kutat fúrtak. Szép eredményeket értek el a politikai nevelés és kulturális élet fejlesztése terén is. Enyicke (Haniska) község küldöttsége szintén elvitte jelentését a felsőbb szervekhez. Nyolc egyéni és 305 kollektív vállalást teljesítettek. A lakosok átlagban 60 órát dolgoztak társadalmi munkában. Az előállított érték 623 ezer korona. Bertalan So It és KIÁLLÍTÁSOK Leningrád, a hősök városa címmel értékes képkiállítást rendeztek Nyitrán (Nitra f a Kultúra és Pihenés Parkjában. A festői szépségű szovjet város- ról már sok kiállítást láthattunk, ez a kiállítás mégis felhívta magára a figyelmet. Ugyanis Ján Šimon-Svrček su- ranyi építész 1968 ban Lenin* grádban járt és a város leghíresebb épületeiről rajzokat készített, s ezekből 32őt kiállított. A nyugat-szlovákiai kerület és Győr-Sopron megye már öt éve kötött szerződést kulturális együttműködésre. E baráti szerződés értelmében fejlődött a kapcsolat a nyitrai Kerületi Galéria és a győri Xantus János Múzeum Galériája között. Jelenleg a magyar művészek alkotásait bemutató, immár ötödször megnyílt kiállítás most két soproni képzőművész: Sz. Egyed Emma és Renner Kálmán — mintegy 300 alkotását — mutatja be. A nyitrai Mezőgazdasági Múzeum állandó mezőgazdasági témájú kiállítása mellett újabb és újabb alkalmi kiállításokat rendez. Most Jozef Lackovič, a Banská Štiavnica i Erdészeti Főiskola tanárának képeit mutatja be, aki az amatőr képzőművészet egyik jelentős képviselője Szlovákiában. Naiv művészetét a meglátás közvetlensége és a természetes szépség jellemzi. A festői képei őszinte, naiv módon, kellemes színekben mutatja be a földműves életét, nehéz munkáját. Legtöbb képe a szüretet idézi, de anga- zsált képeket is láthatunk. Mártonvülgyi László ŐSKORI TELEPÜLÉS A Szlovák Tudományos Akadémia kutatói most fejezték be az ez évi ásatásokat Kasó (Ka- šov) környékén a tőketerebesi (Trebišov) járásban. Az őskori telep egy nagyobb domb tetején fekszik 200x50 méternyi területen. Lakói az eddig elért kutatások eredményei szerint több mint 20 000 éve települtek ide, az utolsó jégkorszak végén. Az ásatás folyamán csaknem háromezer olyan kövekből pattintott kőeszköz került felszínre, amelyek javarésze helyi nyersanyagforrásból származik. Ilyenek az obszidiánok, a vulkanikus eredetű üvegszerű kőzetek, amelyeket a telep környékén gyűjtöttek. Ezekből és más nyersanyagokból különböző szerszámokat — késeket, kapa- rókat, vakarókat, vésőket, fúrókat, fűrészeket — készítettek s mindennapi munkájuknál használták fel. Feltételezhető, hogy a település lakói olyan népfajhoz tartoztak, amely Északkelet-Európa területéről költözött hazánkba, s leszármazottjaik a Tisza felső folyásának vidékén telepedtek le. Dr. Bánesz László Egy járás életéből ÜJ POSTA ÉPÜLT Több mint kétmillió korona beruházással új posta épült Ra- gvolc (Radzovce) községben. A mukálatokat a losonci Járási Építővállalat dolgozói végezték, akik az idén emlékeztek meg vállalatuk fennállásának 30. évfordulójáról. “TAKARÉKOSKODNAK A nehéz fizikai munka megkönnyítését, az anyag- és energiatakarékosságot, a termelés hatékonyabbá tételét szolgálja — s egyben milliós értékű társadalmi hasznot eredményez — a losonci téglagyár dolgozóinak aktív részvétele az újítómozgalomban. Tavaly közel 200 — több mint egymillió korona megtakarítást jelentő — az idén pedig mintegy 50 újítási javaslatot nyújtottak be, melyekből sokat már be is vezttek. NÖVELIK AZ Ali.atAllomAnyt A húsellátás további javítása érdekében a losonci (Lučenec) járás mezőgazdasági üzemei is növelik az állatállományt. A Galsai (Holiša) Efsz mintegy kétmillió korona beruházással újabb 6600 férőhelyes sertéshizlaldát épít, melyet hamarosan átadnak rendeltetésének. A Fü- leki (Fiľakovo) Állami Gazdaság ragyolci íRadzovce) részlegén pedig egy 800 férőhelyes, korszerű szarvasmarha-hizlalda építése folyik. Kanizsa István Részleges rokkantjáradék Sz. E,: Részleges rokkantjáradékát a nem redukált 3t>J ti koronás átlagkeresetéből, illetve 2538 koronás redukált átlagkeresetéből számították ki. Ennek alapján részleges rok- k intjáradékát 817 korona os/.- szegben állapították meg. Kér- di, mennyit kereshet rokkantjáradékának kockáztatása nélkül? A részleges rokkantjáradék gazdasági feltétele a tartós egészségromláson kívül az, hogy a nem redukált átlagkeresetével szemben i járadékigény keletkezése előtt legalább egy- harmaddal kevesebb a keresete az utolsó hat hónapban. Az ön esetében ez azt jelenti, ha jelenlegi keresete nem haladja meg a fentebb említett nem redukált 2538 koronás átlagkeresete kétharmadát, azaz 1692 koronát. Mint részleges rokkant a Munkatörvénykönyv 86. §-ának 1. bekezdése értelmében kérheti rövidet)!* munkaidő megállapítását. ha ezt a vállalat üzemeltetési érdekei megengedik. Földhasználat Sz. F: A tervezett újabb tagosításról a hnb-nek időben kell értesítenie az érdekelteket. Szociális helyzetük alapján számolhatnak megfelelő pótföld juttatásával. Adó kiszámítása B. I.: Mivel a kertészkedés- bő! származó bevétele a 30 százalékos ráfordítási átlag leszámítása után meghaladta a 20 ezer koronát, tiszta bevételét a lakosság bevételeinek megadóztatásáról szóló 1965/141 számú adótörvény szerint kell megadóztatni (tűi az adóalap 18 000 és 28 000 korona között van,ac adó 40U0 korona, a 18 000 koronát meghaladó összeg 45 százaléka ). Ha az adófizető senkiről sem gondoskodik, adóját 40 százalékkal, híi csak egy személyről gondoskodik, 20 százalékkal emelik. A bévétel utáni adót nem lehet szélírni az egy háztartásban élő több személyre, mert ezek bevételét egybe kell számítani és együtt megadóztatni. Szövetkezeti lakás tagrészének visszafizetése K. I.: Állást változtattak, ezért bejelentették, hogy kilépnek a lakásszövetkezetből. Lakásukat rendben átadták, de már harmadik éve hiába kérik volt szövetkezeti lakásuk tagrésze felszámolási értékének megtérítését. A szövetkezet járási hivatalában tett panaszuk sem járt eredménnyel. A lakásszövetkezet a kilépés évének gazdasági lezárása után egy hónapon belül köteles a tagrész felszámolási értékét kifizetni. Ebből az összegből a szövetkezet levonja a volt szövetkezeti tag esetleges tartozását. Ajánljuk, hogy küldjenek az ügyvédi tanácsadó irodán keresztül volt lakásszövetkezetüknek ügyvédi felszólítást követelésük megfizetésére bizonyos határidőn belül azzal, hogy ellenkező esetben kénytelenek lennének követelésüket a járás- bíróságon per útján érvényesíteni. A követelés az esedékességtől számított három éven belül évül el. Dr. F. J. AZ APRÓPÉNZ NEM PÉNZ? Az Üj Szó november 21 í számában olvastam „Az aprópénz nem pénz?“ címmel Kósa Karu- la glosszáját, mely a trafikosnő magatartását bírálja, Sajnos egyre többször olvasok az újságokban bírálatot ideges, sőt durva elárusítókról, mint dicsérő szavakat. Elhatároztam, hogy megírom a velem történt eseteket, amelyek azt bizonyítják, hogy vannak kedves, udvarias kiszolgálók is, akik megérdemlik a dicséretet. Nemrégiben egy falumbeli asz- szonnyal Vágsellyén (Šaľa) jártam. Bementünk a könyvesboltba, ahol egy történelmi regényt kerestem. Éppen akkor kaptak árut, s az üzletvezető nem tudta, kaptak-e vagy sem. Alig mentünk az üzlettől vagy 60 méternyire, amikor egy kéz kedvesen megérintett. Meglepetésemre az üzletvezető hozta utánunk a keresett könyvet. Az áruházban, melynek vezetője Farkas elvtárs, szintén jó tapszatala- taim vannak. Valóban a vágsellyei elárusítók nagyon udvariasak, kedvesek, mintha csak versenyeznének egymással. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy ne csak bírálni, dicsérni is tudjunk. Takács Ferencné NEM TÉKOZOLHATUNK Az Üj Szó november 16. számában Gály Iván Nem tékozol- hatunk című kommentárjában a népgazdaságot igen komolyan érintő kérdéssel, a termőtalaj állandó csökkenésével foglalkozott. Nem szükséges bizonyíta ni a felvetett kérdés jelentőségét, hiszen a termőtalajt törvény is védi. Sajnos, ezt gyakran figyelmen kívül hagyják. A Geodéziai és Kartográfiai Hivatal már 1958-ban kimutatta, hogy az akkor nyilvántartott 1 791 000 hektár szántóföldből két év alatt 15 000 hektár területet veszítettünk el. A helyzet már akkor gyökeres orvoslást kívánt. Ennek már több mint húsz esztendeje. Sajnos, az említett kommentár is arról tanúskodik, hogy tovább fogy a föld, a jó talaj. Felmerül azonban az a kérdés, vajon az érdekelt felek, döntésük meghozatala előtt, vitás esetekben meghallgatták-e a „talajszakemberek“ véleményét is. A mezőgazdasági üzemek dolgozóinak ugyanis gyakran igen nehéz érdekeiket az ún. talajtérképek, illetve mélyreható ismeretek nélkül megvédeniük. Köztudomású, hogy nálunk egy két hektáron, sőt kisebb területeken is változik a talaj „neme“, fizikai és vegyi összetétele. Kötelezővé kell tenni a talajtérképek alkalmazását és el kell marasztalni az olyan eljárást, amely adatait nem veszi figyelembe. Azért hivatkozom erre, mivel ezzel összefüggő tapasztalataim is vannak. Vagy húsz esztendővel ezelőtt nem egy alkalommal jóformán percek alatt tárgyaltuk le az építkezési engedélyeket mindkét fél megelégedésére, a talajtérképek segítségével. Erre vonatkozó újítási javaslatomat 1959. augusztus 16-án 137/956 sz. alatt jóváhagyta a Mezőgazda- sági és Erdészeti Megbízotti Hivatal illetékes bizottsága is. Egyszóval a talajtérképeknek nem szabad kihasználatlanul porosodniuk. A vonatkozó tudományos gyakorlatot elsősorban az érdekli, hogy milyen a talaj „neme“, az egyes talajrétegek hasznosítható mélysége, vízfelfogó képessége, s ezt a többi szükséges adattal együtt ezekről a térképekről le lehet olvasni. Szükséges, hogy az érdekelt felek tisztán lássák döntésük célját és várható eredményeit. S ehhez szaktanácsot nyújtanak ezek a térképek. KMOSKÖ LÁSZLÓ agrármérnök KincskeresoK
