Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-08 / 290. szám, szombat
Eszmecsere az eredményes kukoricatermesztésről A komáromi (Komárno) já rásban a kukorica termesztésére rendkívül kedvezők a fel tételek. Ezt bizonyítja az is, hogy a mezőgazdasági üzemek idén közel tizennyolcezer hek táros területen ötvennégy mázsás hektár hozamot értek el Egyes mezőgazdasági üzemekben — ahol még kedvezőbbek voltak a feltételek — több mint 6Ü mázsa kukoricái takarítottak be hektáronként. A já rás legjobb k u k őri catermes zt ő i Jközé sorolhatjuk a gútai (Ko lárovo), lakszakállasi (Sokol- ce), váigfüzesi (Vŕbové), martost (Martovce), imelyi (Imel), naszvadi (Nesvady), perbetei (Pribeta) es csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) földmű vesszövetkezetet. A nagy hozamok eléreséneh módjáról szereztem értesüléseket Nagy László mérnöktől, a csallóközaranyosi Szovjet Had sereg Efsz elnökétől, GáJ Já nos főagronómustól és Kulcsár Szabó Sándor gépészmérnöktől. A szövetkezet elnöke röviden fogalmazta meg tapasztalatait és véleményét: — A határban a lehetőségekhez mérten választottuk ki a kukorica termesztésére alkalmas földparcellákat. Vannak olyan földtáblák is, amelyeken már öt-hat éve termesztünk kukoricát. Az eredmények azt bizonyítják, hogy bevált a monokulturális termesztés. Nagy hozam eléréséhez viszont elegendő tápanyagra is szüksége van a földnek. Ezután az arognómus és a gépesítő nyújtott tájékoztatást termelési tapasztalatairól. Nagy területen, ötszáznyolcvan hektáron termeltek szemeskukoricát, háromszáz hektáron pedig silókukoricát. A talajművelési, növényápolási és betakarítási munkákhoz elegendő üzemképes gépre volt szükség. A gépesítő ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: — A gépeket idejében kijavítottuk és teljesítményüket kihasználjuk. Nagy segítségünkre volt a szovjet gyártmányú tíz méter széles tárcsa. amellyel éjjel-nappal dolgoztunk. A talajt tehát gyorsan előkészítettük és a hat SPC román gyártmányú vetőgéppel jó minőségben elvetettük a kukoricát. A jó munkaszervezéssel elértük, hogy naponta nyolcvan hektárba vethettük el a szemet. Az agronómus elégedetten hallgatja a gépesítő beszédét és még hozzáfűzi: — A gépesítő brigád tagjainak köszönhetjük, hogy úgyszólván alig volt gyom a kukorica között Ezért a betakarítás folyamatosan haladt. A sok tapasztalattal rendelkező szakember kifejti véleményét a ku kori ca tér illesztéssel kapcsolatban. Szerinte az együk legfontosabb tényező, hogy jó hozamú kukoricafajtá- kát vethessenek. A Martonvá- •sári 405-ös fajta kukorica háromszáz hektáron hetvenhét mázsás hektárhozamot adott, a jugoszláv Koiiektív fajta nyolcvan hektáros területen pedig hetvenöt mázsás hektárhozammal fizetett a jó munkáért. Azoniban az is fontos, hogy az egyes fajták szárszilárdak legyenek A Martonvásári 429-es kukorica 12—13 százaléka megdőlt. A hazai fajták közül is néhány fajtának nem volt elég ■Szilárd a szára és ezért a ku- koricáacsövek súlya alatt egy része megdőlt. Ez komoly gondot okozott a betakarításkor. Az agronómus az elnökkel és a gépesítővei együtt azt a nézetet vallja, hogy korábbi érésű kukoricafajtákat kellene termeszteni. Szövetkezetünkben az arány a korai fajták javára már lényegesen javult, de még mindig elég sok kései éré. sű kukoricájuk volt. Az elnök elmondja, bár nem (nagy területen — a kései kukorica egy része megfagyott és tápanyagának egy része elveszett. Egy kisebo szakmai vita keletkezik a kukorica termesztés módszereiből A gépesítő fejti ki most véleményét: — Sok gondot okoz nekünk, hogy nincsenek megoldva a betakarítási és szállítási problémák. Még szerencse, hogy az Ógyallai Gép- és Traktor- áilomás négy adapterrel kise gített. A gépekkel azonban nem mindig dolgozhattunk teljes ütemben, mert a kukoricát járműveink; valamint a felvásárló szerv teherautói nem szállították el eléggé rugalmasan. Elmondja, hogy a kukorica egy részét — több mint ezer tonnát — Zllinara kellett szállítani a szövetkezetből, és ott szárították meg. Helyesnek tartja az ilyen kooperációt, azonban megoldásra vár a szál- litái, rugalmasabb megszervezése. Az idei eredményekkel kapcsolatban végül is az elnök fejti ki véleményét: — Több mint hatvan mázsás átlagos hektárhozamot értünk el a kukoricából. Ilyen kevés veszteséggel még egy évben sem sikerült betakarítanunk. Reméljük, hogy a jövőben még jobbak lesznek a feltételek. Még hosszú ideig beszélgetnénk a kukoricatermesztés módszereiről, de a vezetőket •hívja a munka. A gépesítő a mélyszántást végzők munkáját ellenőrzi, az agronómus a kikelt búza sűrűségét, a szövet kezet elnöke pedig már a holnapi munkabeosztásra készül. BALLA JÓZSEF Ev vége előtti rtrfcy a kelet sztorikat terület mezőgazdasági üzemeiben Alig egy hónappal az észtén dő vége előtt sok mindent elárulnak az egyes kimutatások Többek között azt is, hogy ki milyen felelősséggel végezte ós végzi munkáját, hogyan igve keznek megtartani ígéretüket, hogyan teljesítik tervüket, a kő zös mű építésében vállalt kötelezettségeiket. A mezőgazdasagi üzemek évi gazdálkodásának minőségéről sok esetben hű ké pet adnak a számok is. Van aki ebben, vagy aki abban jobb, de akadnak olyanok is akik egyik termelési ágazatban sem érnek el kiemelkedő eredményt. A Kassa-vidéki (Košice-vidiek) járás esete ennek éppen az ellenkezőjét igazolja, mivel a nó venytermesztésbem elért jó eredményein kívül most a tej termelésben is a kerület legjobbjai közé tartozik. A november zártával készült, kimutatásból ugyanis kitűnik, hogy az év elejétől ez a járás adta el a legtöbb tejet, mégpedig 847 ezer inerrel többet, mint amennyit a terv megszabott. Ha figyelembe vesszük, hogy a kerületben éppen a Kassa- vidéki járástól függ leginkább a terv teljesítése — mivel a 325 millió literből több mint 48 millió erre a járásra esik — akkor valóban elismerés illeti a Hernád és Bódva menti állat- gondozókat. A járás sikeres tervteljesíté- séből nagy részt vállaltak a bodollói (Biululov), határfalvai (Hraničná pri Hornáde), ma- gyarbődi (Bidovce) és a Nižná Myšľa-i efsz-ek. melyek már teljesítették évi tejeladási tervüket. Rajluk kívül közel áll a célhoz a Valaliky-í ÁG, az Oj- bódvai Efsz és más üzemek is. A Kassa-vidéki járás után a michalovcei áll a legjobban, mivel az eladási tervet 694 ezer literrel túlszárnyalja. A zempléniek sikerének titka abban rejlik, hogy az utóbbi időben az eddiginél nagyobb feA domažlicei Desia Déčín Üzemben próbálják ki a QJN 020 típusú ipari robot csehszlovákiai prototípusát. Korábban anyagmozgatásra akarták felhasználni, ám a Desta dolgozói elhatározták, hogy egy hegesztőműhelyben helyezik el, és bevonják a termelési munkába. Felvételünkről jobbról Václav Buchbauer, Milan Baier mérnök és Josef Vychart technológus ellenőrzi a robot által végrehajtott hegesztés minőségét (CSTK-felvétel: J. Vlach) Jelősséggel és szakértelemmel végezték a takarmányok előkészítését. Többek között az sem lebecsülendő, hogy a járásban ma kilenc gépsor végzi a szalma pogácsázását, és se- segítségükkel 3500 tonna szál mából készült takarmány kerül az állatok elé. Ugyanakkor említést érdemel, hogy a Baktinó- kul tartósítószert is használják, mely a silótakarmány megfelelő tápértékét biztosítja. Kár, hogy az említett két járással a többiek nem tudnak lépést tartani. A humennéi például az év elejétől több mint 1,2 millió literrel adósa az államnak, a poprádi 1,3 millióval, a rozsnyói (Rožňava) közel egymillióval, a bardejovi 803 ezerrel a tőketerebesi (Trebišov) pedig több mint 661 ezer literrel. A rozsnyói járásban főleg a takarmányt okolják. A szakembereik szerint elsősorban a rossz minőségű takarmány rovására írható, hogy a tervet eddig csupán a Hosszúszói (Dlhá Ves), a Görgői (Hrhov) és Pelsőci (Ple- šivec) Efsz-ek teljesítik, míg a Rostári, Vlachovói Efsz és a Rozsnyói ÁG csak kilencven százalékon aluli teljesítményt tud nyújtani, de hiányosságokat látnak a munkaszervezésben is. Sok a tennivalójuk a tőkete- rebesieknek, hiszen az évi tervük veszélyben forog. November végéig több mint 661 ezer liter tejjel adósak, s ebből a Ki- rályhelmeci ÁG-ot 230 ezer, a Csicseri (Čičarovce) Efsz-t 190 ezer a Dargovi Efsz-t 142 ezer liter terheli. Ebből a járásból csak a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) ÁG-ot a Hardirsai (Zemplinské Hradiš- te) Efsz-t, a Szomotori Magter- meszlő Gazdaságot és a Bolyi (Bof) Efsz-t illeti dicséret. Az év végéig már nem sok van hátra, így nem feltételezhető, hogy a lemaradók tiszta mérleggel zárnak. Más megoldásuk nincs, csupán az, hogy a jövő évi feladatok teljesítésére jobban felkészülnek mint az ideire. —gazdag— KIS NYELVŐR Mit jelent a katlan szó? Bizonyára sokan ismerjük a katlan szót, azt is tudjuk, hogy több jelentése van, de ha meg kellene határoznunk a jelentéseit, talán melléfognánk egyikkel másikkal. Lega lábbis a szó használatából okkal következtethetünk erre Milyen jelentésekben fordul elő a mi csehszlovákiai magyar nyelvhasználatunkban ez a szó? Találkozunk veie ilyen mondatokban: „Lekvárt fogok főzni, kölcsönkértem a szomszédéktól a katlant“; „Katlant is vittek magukkal a kirándulásra; abban főzik majd a gulyást“; „Később kezdik el a fűtést, mert ki kell cserélni a katlanokat“. Leggyakrabban ezekben a jelentésekben fordul elő nálunk a katlan szó, vagyis jelenti a lekvárfőző nagy rézedényt, a gulyásfőzéshez használt, szolgaiéra akasztható kisebb edényt s a nagyobb házaik vagy háztöm bök fűtésére való berendezést. Hadd áruljuk el mindjárt, hogy egyik jelentése sem köznyelvi, nem szótározott jelentés a magyar nyelvben. Ezeknek a fogalmaknak, tárgyaknak a jelölésére a magyar iköznyelvben tehát más szavukul használunk, nem a katlan t. A ketfiilű nagyobb, lekvárfőzó, esetleg etelfőzésre, vízmelegítésre is használt, rézből vagy más anyagból készült edénynek üst a neve. A nagyobb méretű üstöt kondér-nak hívják. A kisebb, felakasztható gulyásfőző edényt bográcsnak a jelölésére a magyar iköznyelvben tehát más szavakat kazán. Kétségtelen, egyes nyelvjárásokban használják a katlan szót is az üst mellett és értelmében; nehéz volna azonban eldönteni, hogy a katlan-nak ez a jelentése a szó többi magyar jelentése alapján fejlődött-e ki, azaz névátvitel révén jött-e létre, vagy az átvétel idején volt a kotlina szláv szónak — amelyből a katlan származik — ilyen jelentése is, s az maradt meg a nyelvjárásokban. A szlovákban a kotlina nem jelenti az üstöt, csak az üst alakú üreget, vá- jatot, terepet, medencét, azonban a szerb-horvátban van ‘üst’ jelentése is. De mit is jelent a katlan n magyar köz- és irodalmi nyelvben? Elsősorban az üst alá vájt tűzhelyet, továbbá a tűzhányó kráterét, a hegyek által övezett medencét (ez a völgykatlan), s a katonai nyelvben azt a területet jelenti, ahová az ellenség beszorul. Jelentései tehát területi jellegűek — akárcsak a szlovákban a kothná éi —, edényre nem vonatkoznak. Miért használják egyesek mégis a katlan szót a .bogrács’ meg a ,kazán’ jelentésében is? Nyilván a szlovák kotol és kotlík szavak hatására, ezek tükörszavaiként. A kotol a szlovákban üstöt, kondért, kazánt jelent, a kotlík meg a kisebb üstöt, avagy a bográcsot jelöli, esetleg a kisebb kazánt. A szlovák szóhasználat hat a magyarra is. A tapasztalatlan fordítók különösen pedig a mind két nyelvet beszélő, de a fordítási kérdésekben járatlanabb emberek hajlamosak arra, hogy a kotol vagy kotlík szavakat egyszerűen katlan-nak fordítsák. Nem tudatosítják, hogy a szlovákból rendszerint csak a kotlina fordítható katlannak, természetesen ez is csak akkor, ha jelentéseik egyeznek; a kotol és a kotlík nem. Kétségtelen, zavarólag hat itt a katlan szó nyelvjárási ,iist* jelentése is. Ez ugyanis nemcsak arra csábít bennünket, hogy a kotol-1, amikor üstöt jelent, katlan-nak fordítsuk, hanem arra is, hogy mindig a katlant használjuk megfelelőjeként, bármilyen edényt vagy hasonló eszközt jelent, tehát akár a kondér, akár a kazán volna a megfelelője. Így a kotlík hallatára is hamarabb jut eszünkbe a hozzá alaki tekintetben közelebb álló katlan, mint az igazi megfelelője: a bogrács. De arra már a kisebb nyelvi műveltségű emberek is rádöbbennek olykor, hogy a kotlíkový guláš mégsem fordítható katlan gulyásnak, csak bográcsgulyás nak. Dr. JAKAB ISTVÁN Maga s -Tátra - i? A minap kezembe vettem egy folyóirat számát, s olvasás közben a következő kifejezés helyesírásán akadt meg szemem: „a Szlovák Tudományos Akadémia Magas-Tátra-i Asztrológiai Intézetének igazgatója“. Napokig bosszantott a nyomdafestéket látott hiba: Magas-Tátra-i. Ezt a melléknevet, ha nem tulajdonnév részeként áll, a szabályzat szerint így írjuk: magas-tátrai. Hasonlóan képezzük ezt a Magas-Tátra tulajdonfőnévből, mint például a Kelet-Szlovákia, Dél-Afrika, Eszak-Erdély típusúakból ezeket: kelet-szlovákiai, dél-afrikai, észak-erdélyi. Vagyis ha ezeket a tulajdonneveket -i melléknévképzővel látjuk el, akkor mindkét tagot kis kezdőbetűvel írjuk, de köztük megtartjuk a kötőjelet. Az -i melléknévképző azonban a tőhöz közvetlenül kapcsolódik, nem kötőjellel. A fenti esetben a magas-tátra-i azonban intézménynévben szerepel, s itt érvénybe lép ez a szabály: minden lényeges szót nagy kezdőbetűvel írunk. A magas tátrai tehát nagy kezdőbetűvel válik a tulajdonnév részévé: Magas-tátrai Asztrológiai Intézet. Hasonlóképpen, mint az alábbi tulajdonnevek melléknévi tagjai: Kelet-szlovákiai Vasmű, Dél- afrikai Köztársaság stb. A cikk íróját valószínűleg az j/-ra végződő kételemű idegen helynevek -i képzős származékainak helyesírása tévesztette meg, ugyanis ezekben kapcsolódik kötőjellel az -i képző a tulajdonnévi alakhoz, tehát a nagy kezdőbetűvel írott két szóhoz: Karlovy Vary-i, Great Greamsby-i stb. A két földrajzi név azonban nem sorolható egy altípushoz, tehát helyesírásuk is különbözik. NAGY VIOLA GYÓGYPEDAGÓGUSOK TANÁCSKOZÁSA Budapesten rendezték meg a szocialista országok II. gyógypedagógiai konferenciáját. A négynapos tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió, Vietnam és Magyarország képviseletében mintegy másfél -száz szakember tekintette út a fogyatékos gyermeikeik iskola előtti nevelésének időszerű kérdéseit. A mongol gyógypedagógusok írásban juttatták el a konferenciához előadásukat. A konferencián egyebek között részletesen foglalkoztak a fogyatékosok nevelésében elért eredményekkel és a tennivalókkal is. 1979. XII. 8. 4
