Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-08 / 290. szám, szombat

Eszmecsere az eredményes kukoricatermesztésről A komáromi (Komárno) já rásban a kukorica termeszté­sére rendkívül kedvezők a fel tételek. Ezt bizonyítja az is, hogy a mezőgazdasági üzemek idén közel tizennyolcezer hek táros területen ötvennégy má­zsás hektár hozamot értek el Egyes mezőgazdasági üzemek­ben — ahol még kedvezőbbek voltak a feltételek — több mint 6Ü mázsa kukoricái taka­rítottak be hektáronként. A já rás legjobb k u k őri catermes zt ő i Jközé sorolhatjuk a gútai (Ko lárovo), lakszakállasi (Sokol- ce), váigfüzesi (Vŕbové), mar­tost (Martovce), imelyi (Imel), naszvadi (Nesvady), perbetei (Pribeta) es csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) földmű vesszövetkezetet. A nagy hozamok eléreséneh módjáról szereztem értesülése­ket Nagy László mérnöktől, a csallóközaranyosi Szovjet Had sereg Efsz elnökétől, GáJ Já nos főagronómustól és Kulcsár Szabó Sándor gépészmérnöktől. A szövetkezet elnöke röviden fogalmazta meg tapasztalatait és véleményét: — A határban a lehetőségek­hez mérten választottuk ki a kukorica termesztésére alkal­mas földparcellákat. Vannak olyan földtáblák is, amelyeken már öt-hat éve termesztünk kukoricát. Az eredmények azt bizonyítják, hogy bevált a mo­nokulturális termesztés. Nagy hozam eléréséhez viszont ele­gendő tápanyagra is szüksége van a földnek. Ezután az arognómus és a gépesítő nyújtott tájékoztatást termelési tapasztalatairól. Nagy területen, ötszáznyolcvan hektáron termeltek szemesku­koricát, háromszáz hektáron pedig silókukoricát. A talajmű­velési, növényápolási és beta­karítási munkákhoz elegendő üzemképes gépre volt szükség. A gépesítő ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: — A gépeket idejében kija­vítottuk és teljesítményüket kihasználjuk. Nagy segítsé­günkre volt a szovjet gyárt­mányú tíz méter széles tár­csa. amellyel éjjel-nappal dol­goztunk. A talajt tehát gyor­san előkészítettük és a hat SPC román gyártmányú vető­géppel jó minőségben elvetet­tük a kukoricát. A jó munka­szervezéssel elértük, hogy na­ponta nyolcvan hektárba vet­hettük el a szemet. Az agronómus elégedetten hallgatja a gépesítő beszédét és még hozzáfűzi: — A gépesítő brigád tagjai­nak köszönhetjük, hogy úgy­szólván alig volt gyom a ku­korica között Ezért a betaka­rítás folyamatosan haladt. A sok tapasztalattal rendel­kező szakember kifejti véle­ményét a ku kori ca tér illesztés­sel kapcsolatban. Szerinte az együk legfontosabb tényező, hogy jó hozamú kukoricafajtá- kát vethessenek. A Martonvá- •sári 405-ös fajta kukorica há­romszáz hektáron hetvenhét mázsás hektárhozamot adott, a jugoszláv Koiiektív fajta nyolc­van hektáros területen pedig hetvenöt mázsás hektárhozam­mal fizetett a jó munkáért. Azoniban az is fontos, hogy az egyes fajták szárszilárdak le­gyenek A Martonvásári 429-es kukorica 12—13 százaléka meg­dőlt. A hazai fajták közül is néhány fajtának nem volt elég ■Szilárd a szára és ezért a ku- koricáacsövek súlya alatt egy része megdőlt. Ez komoly gon­dot okozott a betakarításkor. Az agronómus az elnökkel és a gépesítővei együtt azt a nézetet vallja, hogy korábbi érésű kukoricafajtákat kellene termeszteni. Szövetkezetünkben az arány a korai fajták ja­vára már lényegesen javult, de még mindig elég sok kései éré. sű kukoricájuk volt. Az elnök elmondja, bár nem (nagy terü­leten — a kései kukorica egy része megfagyott és tápanya­gának egy része elveszett. Egy kisebo szakmai vita ke­letkezik a kukorica termesztés módszereiből A gépesítő fejti ki most véleményét: — Sok gondot okoz nekünk, hogy nincsenek megoldva a betakarítási és szállítási prob­lémák. Még szerencse, hogy az Ógyallai Gép- és Traktor- áilomás négy adapterrel kise gített. A gépekkel azonban nem mindig dolgozhattunk tel­jes ütemben, mert a kukoricát járműveink; valamint a felvá­sárló szerv teherautói nem szállították el eléggé rugalma­san. Elmondja, hogy a kukorica egy részét — több mint ezer tonnát — Zllinara kellett szál­lítani a szövetkezetből, és ott szárították meg. Helyesnek tartja az ilyen kooperációt, azonban megoldásra vár a szál- litái, rugalmasabb megszervezé­se. Az idei eredményekkel kap­csolatban végül is az elnök fejti ki véleményét: — Több mint hatvan mázsás átlagos hektárhozamot értünk el a kukoricából. Ilyen kevés veszteséggel még egy évben sem sikerült betakarítanunk. Reméljük, hogy a jövőben még jobbak lesznek a feltételek. Még hosszú ideig beszélget­nénk a kukoricatermesztés módszereiről, de a vezetőket •hívja a munka. A gépesítő a mélyszántást végzők munkáját ellenőrzi, az agronómus a ki­kelt búza sűrűségét, a szövet kezet elnöke pedig már a hol­napi munkabeosztásra készül. BALLA JÓZSEF Ev vége előtti rtrfcy a kelet sztorikat terület mezőgazdasági üzemeiben Alig egy hónappal az észtén dő vége előtt sok mindent elá­rulnak az egyes kimutatások Többek között azt is, hogy ki milyen felelősséggel végezte ós végzi munkáját, hogyan igve keznek megtartani ígéretüket, hogyan teljesítik tervüket, a kő zös mű építésében vállalt köte­lezettségeiket. A mezőgazdasagi üzemek évi gazdálkodásának minőségéről sok esetben hű ké pet adnak a számok is. Van aki ebben, vagy aki abban jobb, de akadnak olyanok is akik egyik termelési ágazatban sem érnek el kiemelkedő eredményt. A Kassa-vidéki (Košice-vidiek) já­rás esete ennek éppen az ellen­kezőjét igazolja, mivel a nó venytermesztésbem elért jó eredményein kívül most a tej termelésben is a kerület leg­jobbjai közé tartozik. A novem­ber zártával készült, kimutatás­ból ugyanis kitűnik, hogy az év elejétől ez a járás adta el a legtöbb tejet, mégpedig 847 ezer inerrel többet, mint amennyit a terv megszabott. Ha figyelembe vesszük, hogy a kerületben éppen a Kassa- vidéki járástól függ leginkább a terv teljesítése — mivel a 325 millió literből több mint 48 mil­lió erre a járásra esik — ak­kor valóban elismerés illeti a Hernád és Bódva menti állat- gondozókat. A járás sikeres tervteljesíté- séből nagy részt vállaltak a bodollói (Biululov), határfalvai (Hraničná pri Hornáde), ma- gyarbődi (Bidovce) és a Nižná Myšľa-i efsz-ek. melyek már tel­jesítették évi tejeladási tervü­ket. Rajluk kívül közel áll a célhoz a Valaliky-í ÁG, az Oj- bódvai Efsz és más üzemek is. A Kassa-vidéki járás után a michalovcei áll a legjobban, mivel az eladási tervet 694 ezer literrel túlszárnyalja. A zempléniek sikerének titka ab­ban rejlik, hogy az utóbbi idő­ben az eddiginél nagyobb fe­A domažlicei Desia Déčín Üzemben próbálják ki a QJN 020 típusú ipari robot csehszlovákiai prototípusát. Korábban anyagmozgatásra akarták felhasználni, ám a Desta dolgo­zói elhatározták, hogy egy hegesztőműhelyben helyezik el, és bevonják a termelési munkába. Felvételünkről jobbról Václav Buchbauer, Milan Baier mérnök és Josef Vychart technológus ellenőrzi a robot által végrehajtott hegesztés minőségét (CSTK-felvétel: J. Vlach) Jelősséggel és szakértelemmel végezték a takarmányok elő­készítését. Többek között az sem lebecsülendő, hogy a já­rásban ma kilenc gépsor végzi a szalma pogácsázását, és se- segítségükkel 3500 tonna szál mából készült takarmány kerül az állatok elé. Ugyanakkor em­lítést érdemel, hogy a Baktinó- kul tartósítószert is használják, mely a silótakarmány megfe­lelő tápértékét biztosítja. Kár, hogy az említett két já­rással a többiek nem tudnak lé­pést tartani. A humennéi példá­ul az év elejétől több mint 1,2 millió literrel adósa az állam­nak, a poprádi 1,3 millióval, a rozsnyói (Rožňava) közel egy­millióval, a bardejovi 803 ezer­rel a tőketerebesi (Trebišov) pedig több mint 661 ezer liter­rel. A rozsnyói járásban főleg a takarmányt okolják. A szakem­bereik szerint elsősorban a rossz minőségű takarmány rovására írható, hogy a tervet eddig csu­pán a Hosszúszói (Dlhá Ves), a Görgői (Hrhov) és Pelsőci (Ple- šivec) Efsz-ek teljesítik, míg a Rostári, Vlachovói Efsz és a Rozsnyói ÁG csak kilencven százalékon aluli teljesítményt tud nyújtani, de hiányosságokat látnak a munkaszervezésben is. Sok a tennivalójuk a tőkete- rebesieknek, hiszen az évi ter­vük veszélyben forog. Novem­ber végéig több mint 661 ezer liter tejjel adósak, s ebből a Ki- rályhelmeci ÁG-ot 230 ezer, a Csicseri (Čičarovce) Efsz-t 190 ezer a Dargovi Efsz-t 142 ezer liter terheli. Ebből a járásból csak a Bodrogszerdahelyi (Stre­da nad Bodrogom) ÁG-ot a Hardirsai (Zemplinské Hradiš- te) Efsz-t, a Szomotori Magter- meszlő Gazdaságot és a Bolyi (Bof) Efsz-t illeti dicséret. Az év végéig már nem sok van hátra, így nem feltételez­hető, hogy a lemaradók tiszta mérleggel zárnak. Más megoldá­suk nincs, csupán az, hogy a jövő évi feladatok teljesítésére jobban felkészülnek mint az ideire. —gazdag— KIS NYELVŐR Mit jelent a katlan szó? Bizonyára sokan ismerjük a katlan szót, azt is tudjuk, hogy több jelentése van, de ha meg kellene határoznunk a jelentéseit, talán melléfognánk egyikkel másikkal. Lega lábbis a szó használatából okkal következtethetünk erre Milyen jelentésekben fordul elő a mi csehszlovákiai ma­gyar nyelvhasználatunkban ez a szó? Találkozunk veie ilyen mondatokban: „Lekvárt fogok főz­ni, kölcsönkértem a szomszédéktól a katlant“; „Katlant is vittek magukkal a kirándulásra; abban főzik majd a gu­lyást“; „Később kezdik el a fűtést, mert ki kell cserélni a katlanokat“. Leggyakrabban ezekben a jelentésekben for­dul elő nálunk a katlan szó, vagyis jelenti a lekvárfőző nagy rézedényt, a gulyásfőzéshez használt, szolgaiéra akasztható kisebb edényt s a nagyobb házaik vagy háztöm bök fűtésére való berendezést. Hadd áruljuk el mindjárt, hogy egyik jelentése sem köznyelvi, nem szótározott jelen­tés a magyar nyelvben. Ezeknek a fogalmaknak, tárgyak­nak a jelölésére a magyar iköznyelvben tehát más szavukul használunk, nem a katlan t. A ketfiilű nagyobb, lekvárfőzó, esetleg etelfőzésre, vízme­legítésre is használt, rézből vagy más anyagból készült edénynek üst a neve. A nagyobb méretű üstöt kondér-nak hívják. A kisebb, felakasztható gulyásfőző edényt bogrács­nak a jelölésére a magyar iköznyelvben tehát más szavakat kazán. Kétségtelen, egyes nyelvjárásokban használják a katlan szót is az üst mellett és értelmében; nehéz volna azonban eldönteni, hogy a katlan-nak ez a jelentése a szó többi magyar jelentése alapján fejlődött-e ki, azaz névátvitel ré­vén jött-e létre, vagy az átvétel idején volt a kotlina szláv szónak — amelyből a katlan származik — ilyen jelentése is, s az maradt meg a nyelvjárásokban. A szlovákban a kotlina nem jelenti az üstöt, csak az üst alakú üreget, vá- jatot, terepet, medencét, azonban a szerb-horvátban van ‘üst’ jelentése is. De mit is jelent a katlan n magyar köz- és irodalmi nyelvben? Elsősorban az üst alá vájt tűzhelyet, továbbá a tűzhányó kráterét, a hegyek által övezett medencét (ez a völgykat­lan), s a katonai nyelvben azt a területet jelenti, ahová az ellenség beszorul. Jelentései tehát területi jellegűek — akárcsak a szlovákban a kothná éi —, edényre nem vonat­koznak. Miért használják egyesek mégis a katlan szót a .bogrács’ meg a ,kazán’ jelentésében is? Nyilván a szlovák kotol és kotlík szavak hatására, ezek tükörszavaiként. A kotol a szlovákban üstöt, kondért, kazánt jelent, a kotlík meg a kisebb üstöt, avagy a bográcsot jelöli, eset­leg a kisebb kazánt. A szlovák szóhasználat hat a magyar­ra is. A tapasztalatlan fordítók különösen pedig a mind két nyelvet beszélő, de a fordítási kérdésekben járatlanabb emberek hajlamosak arra, hogy a kotol vagy kotlík szava­kat egyszerűen katlan-nak fordítsák. Nem tudatosítják, hogy a szlovákból rendszerint csak a kotlina fordítható katlan­nak, természetesen ez is csak akkor, ha jelentéseik egyez­nek; a kotol és a kotlík nem. Kétségtelen, zavarólag hat itt a katlan szó nyelvjárási ,iist* jelentése is. Ez ugyanis nemcsak arra csábít bennünket, hogy a kotol-1, amikor üstöt jelent, katlan-nak fordítsuk, hanem arra is, hogy min­dig a katlant használjuk megfelelőjeként, bármilyen edényt vagy hasonló eszközt jelent, tehát akár a kondér, akár a kazán volna a megfelelője. Így a kotlík hallatára is ha­marabb jut eszünkbe a hozzá alaki tekintetben közelebb ál­ló katlan, mint az igazi megfelelője: a bogrács. De arra már a kisebb nyelvi műveltségű emberek is rádöbbennek olykor, hogy a kotlíkový guláš mégsem fordítható katlan gulyásnak, csak bográcsgulyás nak. Dr. JAKAB ISTVÁN Maga s -Tátra - i? A minap kezembe vettem egy folyóirat számát, s olvasás közben a következő kifejezés helyesírásán akadt meg sze­mem: „a Szlovák Tudományos Akadémia Magas-Tátra-i Asztrológiai Intézetének igazgatója“. Napokig bosszantott a nyomdafestéket látott hiba: Magas-Tátra-i. Ezt a melléknevet, ha nem tulajdonnév részeként áll, a szabályzat szerint így írjuk: magas-tátrai. Hasonlóan ké­pezzük ezt a Magas-Tátra tulajdonfőnévből, mint például a Kelet-Szlovákia, Dél-Afrika, Eszak-Erdély típusúakból eze­ket: kelet-szlovákiai, dél-afrikai, észak-erdélyi. Vagyis ha ezeket a tulajdonneveket -i melléknévképzővel látjuk el, akkor mindkét tagot kis kezdőbetűvel írjuk, de köztük meg­tartjuk a kötőjelet. Az -i melléknévképző azonban a tőhöz közvetlenül kapcsolódik, nem kötőjellel. A fenti esetben a magas-tátra-i azonban intézménynévben szerepel, s itt érvénybe lép ez a szabály: minden lényeges szót nagy kezdőbetűvel írunk. A magas tátrai tehát nagy kezdőbetűvel válik a tulajdonnév részévé: Magas-tátrai Asztrológiai Intézet. Hasonlóképpen, mint az alábbi tulaj­donnevek melléknévi tagjai: Kelet-szlovákiai Vasmű, Dél- afrikai Köztársaság stb. A cikk íróját valószínűleg az j/-ra végződő kételemű ide­gen helynevek -i képzős származékainak helyesírása té­vesztette meg, ugyanis ezekben kapcsolódik kötőjellel az -i képző a tulajdonnévi alakhoz, tehát a nagy kezdőbetűvel írott két szóhoz: Karlovy Vary-i, Great Greamsby-i stb. A két földrajzi név azonban nem sorolható egy altípushoz, tehát helyesírásuk is különbözik. NAGY VIOLA GYÓGYPEDAGÓGUSOK TANÁCSKOZÁSA Budapesten rendezték meg a szocialista országok II. gyógy­pedagógiai konferenciáját. A négynapos tanácskozáson Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, az NDK, a Szovjet­unió, Vietnam és Magyarország képviseletében mintegy másfél -száz szakember tekintette út a fogyatékos gyermeikeik isko­la előtti nevelésének időszerű kérdéseit. A mongol gyógype­dagógusok írásban juttatták el a konferenciához előadásukat. A konferencián egyebek kö­zött részletesen foglalkoztak a fogyatékosok nevelésében elért eredményekkel és a tennivalók­kal is. 1979. XII. 8. 4

Next

/
Thumbnails
Contents