Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-07 / 289. szám, péntek

KÖZLEMENY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságciirak üléséről (Folytatás az 1. oldatról/ Az ülésen képviselt államuk vélik, hogy a Szovjetuuio ti 3 kezdeményezései — amelye (kei a Varsái Szerződés többi tagállamával folytatott konzul­tációk után a közelmúltban tett, s amelyek teljes összhang lton vannak a Politikai Tanács Jkozó Testület 1978. november 23-án, Moszkvában elfogadott nyilatkozatával, Európa és az *igész világ biztonsága inegszi- Iá rd í tá sá n a k halaszt lia ta t lan érdekeivel — járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a fenn álló problémák megoldásához. A szocialista országok mélysé­gesen békeszerető politikáját kifejező kezdeményezések cél ja, hogy elősegítsék a katonai szembenállás szintjének csök­kentését. az európai fegyverke zesi verseny megszüntetését, beleértve a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyvereket is, s hogy erőteljes lendületet ad íjanak az európai biztonság ka ftonai vonatkozásait érintő fon tos megállapodások elérésének 3 Az ülésen képviselt álla. • mok nagy aggodalommal állapit jak meg, hogy a NATO- ban folytatják, sőt erőltetik az európai fegyverkezési hajsza további fokozását, mindenek­előtt azzal, hogy új típusú amerikai közép hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek nyu gat-európai elhelyezésére irá nyúló terveket dolgoznak ki, hngy katonai fölényre tegye­nek szert a szocialista orszá­gokkal szemben. Ezeknek a terveknek a megvalósítása kárt okozna mind a szocialista airszágok, mind más európai urszágok biztonsága érdekei­nek. s ellentétes lenne az eny Sí ülés céljaival és értelmével. A miniszterek — az európai népek létérdekeiből, a földrész békéjének érdekeiből kiindulva — államaik nevében felhívás­sal fordulnak az Észak atlanti Szövetség tagországainak kor­mányaihoz, hogy a Varsói Szerződés tagállamai konstruk­tív és békeszerető lépéseinek tényében újból tekintsék át az Európában kialakuló helyzetet, és ue tegyenek olyan lépése­ket, amelyek bonyolítanák ezt. Ebben az esetben késedelem >nélkül érdemi tárgyalások kez­dődhetnek a közép hatótávolsá­gú nukleáris eszközök kérdé­seiről, összhangban Leonyid Brezsnyevnek ez év október K i berlini beszédében kifejtett javaslataival. Ezek a javaslatok széles körben figyelmet keltet, tek mind Európábain, mind messze a földrész határain túl. A Varsói Szerződés tagállamai­nak mélységes meggyőződése, hogy minél hamarabb kezdőd­nek meg a javasolt tárgyalá­sok, annál jobb. Ugyanakkor az ülésen képvi­selt államok fontosnak tartják, hogy me kerüljön sor olyan lé­pésekre, amelyek bonyolíthat­nák a helyzetet, és akadályo- kát gördíthetnének a tárgyalá­sok rútjába. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kijelentet­ték, hogy az új típusú ameri­kai közép-hatótávolságú nuk­leáris rakétafegyverek gyártá­sára és nyugat-európai elhelye­zésére vonatkozó döntés elfo­gadása lerombolná a tárgyalá­sok alapját. Ez kísérlet lein ne arra, hogy a NATO az erő helyzetéből folytasson tárgyalá­sokat, ami elvi okok miatt el­fogadhatatlan a Varsói Szer­ződés tagállamai számára. Ezt tudniuk kell a NATO-országok kormányainak. A miniszterek kifejezik re­ményüket, hogy a NATO-orszá­gok kedvező választ adnak a szocialista államok felhívásá­ra, hogy ne telepítsenek több nukleáris fegyvert Európában, s arra a javaslatukra, hogy kezdjenek tárgyalásokat ezek­ről a fegyverekről. Üjból haing - súlyozzák országaik meggyőző­dését, liogy az erőegyensúlyt az európai földrészen nem a [Ijg fegyveres erők s a fegyverzet növelésével, a fegyverkezési 1979 hajsza további fokozásával le­het és kell fenntartani, hanem XII. 7. a katonai szembenállás csök­kentésével, konkrét leszerelési — különösein nukleáris lesze­relési — intézkedésekkel. Sú­lyos felelősséget venne magára ax emberiség előtt az ax ál laiu és kormány, amely ezzel ellentétesen cselekedne. 4 A katonai enyhülést szol- • gáló intézkedések egyez telesének gyakorlati * módoza­tait áttekintve, a miniszterek tájékoztatják egymást azokról a megbeszélésekről és konzultá­ciókról, amelyeket országaik az európai biztonsági és együttmiiködesi értekezleten részi vett többi állammal foly­tattak a Varsói Szerződés or szágainak 1979. május 15 i bu­dapesti javaslatáról összeuró­pai politikai szintű konferen­cia összehívására. A miniszterek megállapítot­ták, hogy Európa-szerte növek vő az érdeklődés az európai katonai enyhülés és a leszere­lés kérdéseivel foglalkozó kon ferenciá iránt, és a szocialista országok erre vonatkozó javas lata néhány más állam javas­latai mellett komoly tanulmá­nyozás tárgya. Az ülésen kép viselt államok — annak érde­kében. hogy mihamarabb egyet­értés jöjjön létre a konferen­ciám áttekintésre kerülő és megoldandó kérdésekről, a le­bonyolítás rendjéről, valamint a konferencia előkészítéséről — célszerűnek tartják, hogy ezekről már a jelenlegi sza­kaszban kifejtsék elképzelései­ket Ügy vélik, hogy a katonai enyhülés és a leszerelés kér­déseivel foglalkozó Konferen­cián megvitathatnák az euró­pai államok közötti bizalom erősítésére, valamint a földré­szen levő fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és méreteinek csökkentésére irányuló intézkedéseket. A megfelelő kérdések átte­kintését és az ezekkel kapcso­latos konkrét megállapodások egyeztetését célszerű szaka­szonként elvégezni, kezdve az egyszerűbb intézkedésekkel és lépésről lépésre haladva a na­gyobbak és mélyrehatóbbak felé. A konferencia munkáját oly módon kellene megszervez­ni, hogy az egyes szakaszok között folyamatos legyen az előrehaladás a bizalomerősítő intézkedésekben. a katonai szembenállás enyhítésében, a fegyveres erők és fegyverze­tek koucentrációjának és mé­reteinek csökkentésében csak­úgy, mint más leszerelési in­tézkedésekben. Ennek során az előrehaladás az egyik terü­leten további lehetőségeket teremtene eredmények elérésé­re más területeken is. Az európai katonai enyhülés­sel és leszereléssel foglalkozó konferencia első szakaszában a munkát a bizalomerősítő in­tézkedésekre kellene összpon­tosítani. Ami ezeknek az össz­európai értekezlet Záróokmá­nyával összhangban megvalósu­ló intézkedéseknek a tovább­fejlesztését és kiegészítését il­leti, az ülésen képviselt álla­mok készek megállapodni ar­ról, hogy — a Záróokmány által meg­határozott körzetben tartott nagy hadgyakorlatokról ne 25 ezer, hanem 20 ezer fős szint­tel és me három héttel, hanem egy hónappal a gyakorlat meg­kezdése előtt adjanak tájékoz­tatást; — az ugyanebben a körzet­ben végrehajtott 20 ezer fős szint feletti szárazföldi csapat- mozgásokat bejelentik; — az ebben a körzetben tar­tott nagy légi hadgyakorlato­kat bejelentik; — az összeurópai értekezle­ten részt vett többi állam par­ti vizeinek közelében folyta­tott nagy haditengerészeti gya­korlatokat bejelentik; — a hadgyakorlatok mére­teit 40—50 ezer fős szintre korlátozzák. Készek megvizsgálni a biza­lomerősítő intézkedésekkel kapcsolatos más javaslatokat is. A konferencia céljainak el­érése érdekében a konferencia adott szakaszában készek meg­állapodni az összeurópai érte­kezleten részt vett többi állam­mal azoknak a konkrét javas­latoknak a megvizsgálás! rend­jéről és sorrendjéről is, ame­lyeket a konferencia részvevői terjesztettek vagy terjeszthet­nek elő a katonai szembenál lást csökkentő és a leszerelési intézkedésekre vonatkozóan. Az ülésen képviselt államok véleménye szerint a katonai enyhülést és a leszerelést cél­zó kézzelfogható intézkedések annál hatékonyabbak és mész szehatóbbak lesznek, minél ha­tározottabban párosulnak a há­ború kitörése veszélyének csökkentését, az államok biz tonsága szavatolásának erősité sét szolgáló politikai és szer­ződéses-jogi lépésekkel. Ez egyaránt érvényes globális és európai méretekben. E célt szolgálja a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: kos senek szerződést az összeuró pai értekezleten részt vett ál­lamok arról, hogy elsőként nem alkalmaznak egymással szemben sem nukleáris, sem pedig hagyományos fegyvere két. Síkraszállnak mindazon intézkedések és megállapodá­sok elfogadásáért és megváló sításáért, amelyek arra irányul nak, hogy megerősítsék az erő szakról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás elve tiszteletben tartásának politikai és jogi alapját Euró- pá ban. Az ülés részvevőinek vélemé­nyé szerint e célokat szolgai na a szocialista országok azon javaslatának megvalósítása is. hogy a NATO és a Varsói Szer­ződés tagállamai ue bővítsék a két szövetség részvevőinek körét. Hangsúlyozták, hegy az ülésen képviselt államok vál­tozatlanul készek a Varsói Szerződés szervezetének és az Észak-atlanti Szerződés szerve zetémek egyidejű feloszlatásá­ra, s első lépésként — a kato­nai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve — ka tonai szervezeteik felszámolá­sára. Azokat a konkrét javaslato­kat, amelyek a háború kitörő senek veszélyét csökkentő po­litikai és szerződéses-jogi lépé­sekre vonatkoznak, szintén az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdésével foglalko zó' konferencián célszerű meg­vitatni, olyan rendben és sor­rendben, amilyenben annak részvevői egymás között meg egyezhetnek. A Politikai Tanácskozó Tes­tület 1978. november 23-t moszkvai nyilatkozatának elvi megállapításaiból kiindulva az ülés részvevői rámutatnak: az általuk javasolt, az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konfe­rencia arra hivatott, hogy a helsinki tanácskozás által meg­kezdett összeurópai folyamat fejlődésének lényeges részévé és fontos irányává váljon. A konferencia sikere nagymér­tékben hozzájárulna a helsin­ki Záróokmányban megfogal­mazott feladat megvalósításá­hoz, ahhoz, hogy az enyhülés folyamatossá, egyre életképe­sebbé, kereteit tekintve pedig általánossá váljék, s hozzájá­ruljon Európa békéjének és biztonságának megszilárdításá­hoz. Ami az európai katonai eny­hüléssel és a leszereléssel foglalkozó konferencia gyakor­lati előkészítését illeti, az ülés részvevői azon a véleményen vannak, hogy az előkészítés kapcsolódjék az összeurópai keretekben megvalósuló más gyakorlati, lépésekhez, ame­lyek közül a soron következő az összeurópai értekezleten részt vett államok képviselői­nek küszöbönálló madridi ta­lálkozója. Ügy vélik, hogy az összeurópai értekezleten részt vett államok közötti konzultá­cióknak lényeges szerepet kell játszaniuk abban, hogy egyet­értésre jussanak a konferencia összehívásáról és előkészítésé­ről. Az összeurópai értekezlet előkészítésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezdetben kétoldalú konzultációkat a ké­sőbbiek során célszerű többol­dalú alapon folytatni. Az iilés részvevőinek meggyőződése, hogy lehetőleg minél előbb, például 19S0 tavaszára össze kell hívni egy sokoldalú elő­készítő munkatalálkozót. Az európai értekezleten részt vett államok madridi találko­zóján meg lehetne vizsgálni a konferencia lényeges szervesé si kérdéseivel foglalkozó, ax előkészítés eredmény ekent megszületett ajánlásokat, bele értve az első szakasz napirend jét. azzal a céllal, hogy dönt­senek a konferencia összehíva sáról és a lebonyolítás mid jéről. Az ülésen képviselt államuk felhívják az összeurópai érte kezleten részt vett államukat, tanulmányozzák behatóan a* európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozo konte rencia céljairól, tartalmáról, munkarendjéről és előkészíté sérni kialakított fenti elképze léseket, adjanak rájuk kedve­ző választ, hogy meg lehessen kezdeni e kérdések egyeztete sét. Ez új. tényleges lépés ten­ne a kölcsönös bizalom erosi tése, az európai béke és biz ton súg megszilárdítása érdeké bon 5 Az ülés részvevői újból « niHgerősítetf&k, hogy ál­lamaik érdekeltek a kö*ép európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások sikere ben; készek elősegíteni, hogy a tárgyalásokon megállapodó sok szülessenek mind a fegy­veres erők és fegyverzetek tényleges csökkentéséről, mind pedig az ezzel kapcsolatos más ín tézkedése krő3 A Varsói Szerzodes íagálla mainak a bécsi tárgyalásokon tett kezdeményezései, hogy a lényeget illetően közelítsek a felek álláspontját, jelentősen megnövelték a megállapodás lehetőségét. A Szovjetunió dön tése Közép-Európában ál lom a sózó csapatai létszámának és fegyverzetének egyoldalú csők ken tésé re az előrehaladás n\ feltételeit teremti meg a bécsi tárgyalásokon. Az előrehaladás megköveteli a tárgyalások nyugati résztvevőitől, fejezzek ki politikai akaratukat és készségüket, hogy ténylegesen hozzájárulnak megállapodás eléréséhez, a katonai enyhü léshez Közép-Európában 6 Az európai biztonsági és a együttműködési értekez Jeten részt vett államok kép viselői madridi találkozójának előkészítéséről folytatott véle­ménycsere és kölcsönös tájé koztatás során a miniszterek újhói megerősítették, hogy ál­lamaik fontosnak tartják az összeurópai értekezlettel meg kezdődött folyamat továbbfej­lesztését, ami az enyhülést, a biztonság megszilárdítását és az együttműködés erősítését szolgálja Európában. A madridi találkozónak hozzá kell járul­nia az összeurópai eszmecsere kibővítéséhez, új ösztönzést kell adnia a helsinki Záróok. mány, mint egységes egész megvalósításához. Az ülésen képviselt államok, a Politikai Tanácskozó Testü­let moszkvai nyilatkozatának megfelelően arra törekednek, hogy a madridi találkozó tény­legesen előrevigye az európai biztonság és együttműködés ügyét. Ügy vélik, ennek a ta­lálkozónak hozzá kell járulnia az európai biztonság katonai vonatkozásaival foglalkozó megállapodások eléréséhez, ha­tékony intézkedések elfogadá­sához, különösen az európai katonai enyhüléssel és lesze­reléssel foglalkozó tanácskozás összehívásához. Fontos az is, hogy a találkozó a helsinki Záróokmány rendelkezéseivel összhangban elősegítse olyan intézkedések elfogadását, ame­lyek az összeurópai értekezle­ten részt vett államok közötti széles körű és korlátozásoktól mentes kereskedelmi, gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére irányulnak. Lényeges, hogy mindez hozzájáruljon az együtt­működés további bővítéséhez a kultúra, a tudomány, az okta­tás, a művészet terén és más humanitárius területeken is. Az ülés részvevői hangsú­lyozták, hogy fokozni kell a madridi találkozó előkészítő munkáját. Ismételten megerősí­tették, hogy országaik e célból továbbra is készek két- és többoldalú konzultációkat foly­tatni az összeurópai értekezle­ten részt vett valamennyi ál­lammal Abból indulnak lu. fontos lenne ezen konzultációk so tan még a talalkoxó meg kezdése előtt megegyezésre jut ni arról, hogy a Záróokmány megfelelő fejezeteinek milyen konkrét kérdéseiben lehetne gyakorlati lépéseket tenni. Ezek olyan kérdések legyenek, amelyek megoldásában az ossz európai értekezleten részt vett valamennyi állam érdekelt, s megvizsgálásuk új lehetőségek feltárását ígéri az együttmn- kődes bővítésére és a politikai légkör javítására az európai földrészen. A miniszterek kifejezték e konzultációkon — figyelembe véve a madridi találkozó jelen­tőségét az enyhülés megszilár­dításában, az európai katonai enyhüléssel! és leszereléssel foglalkozo konferencia összehí­vására vonatkozó döntés elfo­gadásában és a földrész hely­zetének javításában — egyet* értésre tehet jutni abban is, íwigy az államok milyen szín­tan képviseltessék magukat a (találkozón. A* ülés részvevői kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozó alapos előkészítése, tárgyszerű és konstruktív lég­körben történő lebonyolítása érzékelhető előrelépést tesz te* betéve a találkozón a Zárónk* inamybau foglalt elvek és aján* lások valóra váltásában. 7 A miniszterek kifejezték . államaik aggodalmát a reakciós erők szűnni nem aka­ró, sót erősödő próbálkozását miatt, amelyek fékezik az eny* hu les elmélyítésének és kiszé-* lesítésének folyamatát, bizai- inatlanságot és ellenségeske* des* szítanak a népek között, s aláássák az államok közötti együttműködést és kölcsönös uiegertest. A népek közötti köh csünős tisztelet és barátság fejlesztésének érdekei megkö­vetelik, hogy minden állam szilárdan kötelezze el magát: néni enged meg saját területén inas államok ellen irányuló te­vékenységét. beavatkozást a helügyekbe, s elősegíti a valós tájékoztatást a népek életéről, A miniszterek megerősítettéle államaik megingathatatlan el< határozását, hogy az összeuró* pai értekezleten részt vett va* la mennyi országgal csakúgy, mint a világ összes államával az államközi kapcsolatok azon elvei alapjáig építik kapcsola- taikat, amelyeket legmagasabb szinten a Záróokmányban meg­hirdettek. Minden államot fel­hívnak arra, hogy nemzetközi kapcsolataikban ezt az irány­vonalat kövessék, mivel ez megfelel valamennyi nép érdé* keinek. A külügyminiszteri bizottság ülésén a részvevők vélemény-* cserét folytattak a Varsói Ba­rátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés fennállásának közel­gő 25. évfordulójáról. A miniszterek hangsúlyozták, hogy az évfordulóról államaik barátságának, együttműködésé­nek, egységének és összefor- rottságának szellemében, az enyhülés elmélyítéséért, a le­szerelésre való áttérésért, az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc jegyében emlékeznek meg a Varsói Szerződés tagállamai­nak a nemzetközi problémák megoldását, az államok egyen­jogú és baráti kapcsolatainak valamennyi nép javára történő fejlesztését célzó aktív és épí­tő jellegű tevékenységének megfelelően. A Varsói Szerződés fennállá­sának 25. évfordulója kapcsán az ülésen ajánlásokat fogadtak el, amelyeket a szerződés tag­államainak kormányai elé ter­jesztenek. A külügyminiszteri bizottság ülése az elvtársi együttműkö­dés és testvéri barátság légkö­rében zajlott le. A Német Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere —< az értekezlet házigazdája — szerda este vacsorát adott a berlini tanácskozás részvevői­nek tiszteletére. A szívélyes légkörű vacsorán Oskar Fi­scher és Púja Frigyes mondott pohárköszöntőt.

Next

/
Thumbnails
Contents