Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-01 / 284. szám, szombat
A I i z i n aranyat ér Nemcsak a BIOTIKA vállalaton múlik A korszerű állattenyésztésben ma már szinte nélkülözhetetlen anyag a lizin néven ismeretes aminosav, ami lényegesen haté konyábbá teszi a takarmányke verékek hasznosítását. Nagyobb mennyiségben az állati eredetű fehérjékben, mint például a hallisztben, a csontlisztben, a tn karmányélesítőben stb. fordul elő. Hazánk a mai napig behozatalra szorul az állati eredetű takarmányfehérje-komponensek Ml, s mivel ezek az összetevők világviszonylatban is egyre drágulnak, gondolkodni kellett hazai előállításukon, illetve olyan anyag hazai gyártásán, ami hatékonyabbá teszí felhasználásukat. Ez tette szükségessé, hogy gyógyszeriparunk, pontosabban a Slovenská Lupča-i Biotika vállalat megkezdje a lizin gyártását. Termelésével egyre kedvezőbbek lesznek a feltéte- lek az aminosavval dúsított takarmánykeverékek készítéséhez, A lizin alkalmazása különösen a sertéshús-termelés növekedé sében nyilvánul meg. Mind ez ideig a lizin egyetlen hazai gyártója a Biotika vállalat, amely a Banská Bystricá- tól nem messze fekvő Slovens ká Lupča városban található meg. A vállalatban Michal Bucka mérnököt, a kutatási-fejlesztési részleg vezetőjét kerestük fel, hiszen ő is ott volt e fontos és értékes takarmány-összetevő hazai gyártásának születésénél. Illetékes tehát, hogy válaszoljon a lizin gyártásával kapcso latos kérdéseinkre, arra, hogy mennyit gyártunk e fontos anyagból, s hogy milyen problémák nehezítik termelése növelését. — Jól tudjuk — válaszolja, hogy a mezőgazdaságnak az állattenyésztés fejlesztéséhez lé nyegesen több lizinre lenne szüksége, mint amennyit jelenleg szállítunk. A lizin gyártására szolgáló termelőrészlegünk évi kapacitása 2000 tonna, de így is 35—40 százalékkal többet szállítunk ennél a tervezett mennyiségnél. 1981-ben, miután termelőrészlegünket korszerűsítjük. lényegesen növelhetjük a lizin gyártását. Michal Buckó mérnök készségesen válaszolt arra a kérdésre is, hogy mit tesznek a li* zin gyártásának növeléséért. — Eredményesen együttműködünk a Roztoky u Prahy-i An tibiotlkum Kutatóintézettel. Közös munkánk tárgya a lizin hatékonyabb és nagyobb mértékű termelését elősegítő szakmai kérdések megoldása. Kidolgoztuk például azt: a termelési el járást, amelynek eredményeként 30 százalékkal növelhettük a termelést, s egyúttal a ter- melési költségek is csökkentek. A jelenlegi részleg felújítását csupán tavaly kezdtük meg, s e beruházás költségei meghaladják a 100 millió koronát. Számításaink szerint azonban a beruházási költségek öt hat év leforgása alatt megtérülnek. Az elmondottakhoz hozzá kell tenni, hogy a Biotika gyógyszeripari vállalat a világon harmadikként kezdte meg a lizin gyártását — Japán és az Egyesült Államok után —, s a rendszeresen végzett kutatómunkával és eredményeinek gyakorlati alkalmazásával világviszonylatban nagyon jó helyen áll. S mivel gyártásához hazai nyersanyagot — elsősorban kukoricát — használnak fel, adottak a feltételek ahhoz, hogy évente 6—8 ezer tonnát termelhessünk belőle. Igaz, ehhez további korszerű termelőrészlegre lenne szükség. Ezt a követelményt hangsúlyozta a CSKP KB J.3. ülése is, amely feladatul szabta meg á gyógyszeripar számára, hogy teremtse meg a feltételeit az évi további 4000 tonna lizin gyártásának. A Slovenská Lupča-i Biotika vállalatban e feladatot már számba vették, s megvalósításakor kihasználhatják az eddigiek során szerzett gazdag tapasztalataikat. Ha ez az elképzelés valóra válik, akkor hazánk exportálhatná is a lizint. A világpiacon kilogrammjáért öt dollárt fizetnek. Nyilvánvaló, hogy a Biotika vállalatban is a jobb, gazdaságosabb termelésre törekednek. Az idén az ésszerűsítések eredményeként és a találmányok alkalmazásával a múlt évhez viszonyítva a lizin önköltségeit körülbelül 20 millió koronával csökkentik, miközben 250 tonnával többet állítanak elő e termékből mint tavaly. A vállalatban tehát tudatosítják napjaink egyik legfontosabb követelményét: olcsóbban, de jobb minőségű árut termeljünk. S mivel a lizin gyártási „receptje“ iránt külföldön is nagy az érdeklődés, ezt lice ne ként értékesítjük. A lizin tehát már így is jelentős exportcikk. Eddig a gyártás folyamán bizonyos mennyiségű lizin a hulladékba is került. A Nové Mesto nad Váhom-i Légitechnikai Berendezéseket Gyártó Vállalatban elkészítették számukra a porlasztó szárítót, melynek segítségével több lizint nyernek. A Buckó mérnök által vezetett munkacsoport — amint azt a felsorolt eredmények is igazollak — jelentős sikereket értek e) a lizin gyártásában és az e téren folytatott kutatómunkában egyaránt. A termelőcsarnok felújítási munkáinak ütemével azonban nagyon elégedettek. A Banská Bystrica-i Stavoindustria vállalatban ugyanis az idei első félévi feladatokat csupán 30 százalékra teljesítették. Igaz, az acélszerkezetek szerelése már gyorsabban haladt, így a lemaradásokat fokozatosan behozzák. Ondrej BéreS mérnök. a beruházási osztály vezetője azonban nem nagyon bízik abban, hogy a Stavoindustria dolgozói teljesítik a Biotikában az idén rájuk háruló feladatokat. E véleménnyel azonban szembeszáll a szóban forgó építőipari vállalat igazgatója, mondván: Nem csupán a Biotika dolgozói, hanem mi is teljesíteni akarjuk a CSKP KB 13. ülésének határozatait. Mindent elkövetünk azért, hogy a Slovenská Lupča-i vállalat felújításán maradéktalanul megvalósítsuk feladatainkat. Az idén is és a jövőben is. fíu'šan Lubelan igazgató nem szokott a levegőbe beszélni. Tisztában van viszont azzal, hogy a Biotikában igényes feladatokat kell végrehajtaniuk a Stavoindustria ott dolgozó kollektíváinak. Az építőmunkájukat nehezíti, hogy nem „zöld mezőn“ végzik azt, hanem olyan terepen, ahol az alapok ásása közben például szinte minden lépésben különböző vezetékekre, csődarnbokra bukkannak. Ennek ellenére szavukat adták, hogy 1981-ben mezőgazdasági üzemeink Slovenská Lupčáról már 3200 tonna lizint kapnak, ami jelentős mennyiség. Az is tény azonban, hogy ennek a kétszerese is elkelne a hazai piacon, az exportról nem is szólva. A lizínnek tehát van gyártója, s e gyártóban akarat is van, viszont az ő akaratuk nem elég, az igényes tervek megvalósításához segítségre is szükségük van. BÁTORI JÁNOS ÚJABB AT0MER0MU Ma már nyilvánvaló, hogy a jövőben az atomerőművek jelentik hazánk egyik leglényegesebb energiaforrását. Jaslovské Bohunícén már áramot termel a V-l-es nukleáris erőmű első áramfejlesztő részlege. Lényegesen stabilizálódik ezzel az egész ország áramszolgáltatása. Hamarosan a másik energiatermelő blokkot is üzembe helyezik a V-l-esben, de ez nem jelenti azt, hogy az atomerőműépítők elvégezték a feladatukat. Már döiités született arról, hogy a Léva (Levice) környékén, Mochovce határában 1986-ig két újabb atomerőművet építenek fel. Az építkezés területe .100 hektár. Itt Voronyezs-típu- sú nukleáris üzemeltetésű 440— 440 megawattos áramtermelő egységek építéséről van szó. Ugyanakkor már azzal is számolnak, hogy később egy további 1000 megawattos atomerőmű felépítésére is sort kerítenek. Nincs azonban kizárva, hogy az illetékes szervek — nyilván gazdasági megfontolásból — két, egyenként 1000 Az ostravai Klement Gottwald Oj Kohóban új hengersort építenek, amely világviszonylatban is egyedülálló lesz műszaki megoldásút, elrendezését, technológiáját, termelési kapacitását és irányítási módját illetően. Üzembe helyezése után a kohó gyártmányainak választéka 10—120 milliméterig terjedő finom profilú gyártmányokkal bővül. Felvételünk az első hengersor-csoportról keszüI* (Felvétel: ČSTK — P. Berger) megawattos felépítése mellett döntenek. A mochovcei építkezés beruházója a Szlovákiai Energetikai Beruházó Vállalat, főtervezője a Prágai Energo- projekt, felsőbb szintű kivitelezője pedig a Zilinai Váhostav, illetve (a második és a harmadik szakaszban) a Bratislavai Hydrostav. A beruházási szándék értelmében csaknem 20 milliárd ko- ronányi építési költséggel kell számolni. Ezen belül a szorosan értelmezett, az építőipari tevékenységgel kapcsolatos kiadások kb. 4 milliárd koronát tesznek ki. Az egyes áramfejlesztő berendezéseket « jövő ötéves tervidőszakban fokozatosán helyezik üzembe. Mondani sem kell, hogy igényes építkezésről lesz szó, számos szállítási, anyagellátási problémát kell megoldani. Az építés egyes időszakaiban majd 5000 személy is dolgozik a nem mindennapi jelentőségű energetikai létesítmény megalkotásán. Már az idén megkezdik a földmunkákat. A Váhostav az 1980—1983-as időszakban több mint 10 millió köbméter talajt mozgat meg, ebből 4,5 millió köbméter sziklás kőzet lesz. Az Atomerőművek alapjait főleg andezitre, agglomerátumra és tufára helyezik. Korszerű földgépekkel kell majd dolgozni, hiszen óránként csaknem 700 köbméter talajt, illetve kőzetet 'kell áthelyezni ahhoz, hogy teljesítsék az ütemtervet. Ez háromszorosa a Čierny Váh-i erőmű építésén nyújtott teljesítménynek. Az Ingersoll-Rand finn cégtől például 16 nagy teljesítményű fúróberendezést vásárol a žilinai vállalat. A lévai járásban olyan energetikai komplexumot építünk a jövő ötéves tervidőszakban, amely teljesítményével nemcsak hazáiľk energiaellátását befolyásolja, hanem a környező szocialista országok egyesített energetikai rendszerének áramellátási viszonyait is. IVAN M1KULA KIS NYELVŐR Óvatosságunk sallangjai Nyelvünk tisztaságának hivatott őrei számtalan cikkben hívták föl a figyelmet a közélet és a publicisztika nyelvhasználatának pongyolaságaira, fölösleges, sokszor nevetséges sallangjaira. Ügy tűnik föl, mindez hasztalan: a közélet nyelvhasználat halad a maga útján, és az olvasót egyre újabb torzszülötteivel lepi meg. A szükségtelen köz helyek „díszítőelemeivel“ fölcicomázott mondatoknak szinte kimeríthetetlen tárháza a csehszlovákiai magyar sajtó. A legújabbakból szeretnék bemutatni néhány „példányt“, abban a reményben, hátha valaki fölfigyel rá. A körmöfont dagályos fogalmazás mintapéldája ez a mon dat: „Igen bíráló szemmel kell tekintenünk mindenkire, aki hanyagul végzi munkáját,., Joggal kérdezheti az olvasó: vajon ennyi elég lesz? Nem inkább egyszerűen „Szigorúan bírálnunk kell mindenkit, aki hanyagul végzi munkáját“? A bírálat napjainkban sem egészen veszélytelen vállalkozás. Nem véletlen tehát, hogy a nyelvhasználatban is vele kapcsolatban tapasztalható a legtöbb óvatoskodás. Bizonyság rá pz a mondat: „Bíráló hangnemünk arra irányult, hogy a forradalmi hagyományok szellemében ... le tud juk küzdeni a problémákat.“ Egyszerűbben: „Bírálatunknak az a célja, hogy-.. .Ze tudjuk küzdeni az akadályokat." . Az indokolatlanul földuzzasztott szókapcsolatok legtöbbször a mondatszerkezetet is zavarossá teszik. Szinte az érthetetlenségig zavaros például ez: „Bíráló igényességgel kell értékelnünk azokat á területeket, ahol a problémák koncentrálódnak és az intézkedéseket elsősorban arra kell irányítanunk, hogy aktivizálják a kommunistákat a problémák megoldásában és kiküszöbölésében Ebben bizony eléggé „koncentráltan“ jelentkeznek a problémák: többes szám első személyben kezdi, és harmadikban fejezi be. Az egészet átfogalmazva: „Bírálatunkat azokra a területekre kell összpontosítanunk (még egy szerűbben: Azokat a területeket kell bírálnunk), amelyek a legtöbb problémát vetik föl, és intézkedéseinknek arra kell irányulniuk, hogy a kommunistákat mozgósítsuk e feladatok megoldására." „Az emberi tényező akkor válik fékké, ha rosszul visza nyúl a. munkához, ha könnyelműen, felelőtlenül, csupán saját érdekeivel törődve dolgozik.“ Itt az emberi tényező viszonyul a munkához, sőt úgy-ahogy dolgozik is, mintha ember volna. Az .egyszerű halandó nyelvén szólva nem azt jelenti-e, hogy „Az emer akkor válik fékké (fékező erővé), ha rossz a munkaerkölcse, rosszul dolgozik és felelőtlenül csak a saját érdekeivel törődik.“? A példákat sorolhatnám tovább, de tekintettel kell lenni az „emberi tényezőre“ is: a sok fölsallangozott szólam fá- rasztaná az olvasót. Aki akar, ennyiből is érthet. MORVAY GÁBOR Mikor szabódunk? Egy kelet-szlovákiai fiatalember meglátogatta csallóközi barátját. Mint ilyenkor szokás, hol ezzel, hol azzal kínálták a vendéglátók a vendéget. S amikor már a sokadik pohár borra került sor, a vendég vonakodott, szabadkozott: köszöni szépen, már elég volt belőle, jóból is megárt a sok, és így tovább. — Ne hagyd már, hogy szabödjunk itt nekedl — kerlolte csallóközi barátja. — De hiszen nem ti szabódtok, hanem én — válaszolta a vendég értetlenül. — fin szabadkozom, s utasítom visz- sza az italt. — De mi kérlelünk, hogy fogadd el, hát mégis csak mi szabódunk — vitatkozott a csallóközi. Vagyis rádöbbentek, hogy egyik is, másik is mást ért: a szabódik igén. Mi tehát igazi jelentése? — teszik fel ilyenkor a kérdést. Igazi jelentésen általában a köznyelvi jelentést szokták érteni, vagyis azt, amelyben a művelteb bek nyelvhasználatában előfordul a szó. Hogy ez a félreértés, illetve vita bekövetkezett a két fiatalember között, az természetes. Azért természetes, mert a szabódik ige mindkét jelentésben él; ebben is: vonakodik, szabadkozik, s ebben is: könyörög, kérl'el valakit. A nyelvterület keleti részén az előbbi, a Csallóközben az utóbbi jelentésben ismerik és használják. Nem az történt tehát, hogy egyik vagy másik fiatalem bér a szótévesztés hibájába esett, azaz olyan szót használt, amelynek a jelentésével nem volt tisztában. Mindkettő olyan értelemben használta a szabódik-ot, amilyenben megismerte, amilyen jelentésben a szülőföldjén mások is használják. Most már valóban csak az a kérdés, melyik jelentése tekinthető köznyelvinek. Tulajdonképpen egyik sem, mert maga a szabódik ige sem köznyelve teljesen. A szépirodalom nyelvébe a nép nyelvéből vitték be egyes íróink, költőink .szabadkozik’, vonakodik’ jelentésben. Arany János több helyen is használja; például a „Családi kör“ című költeményében. Amikor a béna harcfit vacsorával kínálja a gazda, az kissé vonakodva fogadja azt el. Arany így írja le ezt a jelenetet: „Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb.“ Ebben a jelentésben vált tehát ismertté a népnyelvi szabódik ige a köznyelvben. A másik jelentése: a könyörög, esedezik, kér — csak szűkebb területen ismert, úgynevezett tájnyelvi jelentés. A Csallóközben általában ebben a jelentésben ismerik és használják, noha a műveltebb, az irodalomban tájékozottabb emberek előtt már nem ismeretlen az előbbi jelentése sem. Bár az utóbbival is találkozhatunk elvétve az irodalomban, pl. a csallóközi születésű Jókai Mórnál („szabódik erősen, hogy nyissák ki neki“), ezt mégsem tekinthetjük irányadónak, mert ez a jelentés elég kis területen él, ellentétben a másikkal. Otthon a saját nyelvjárásterületén mindenki abban a jelentésében használhatja tehát ezt az igét, amelyikben ott ismerik, de ha közönség előtt szólalunk meg, vagy nagyobb nyilvánosságnak szánt írásunkban akarunk vele élni, feltétlenül a nagyobb körben ismert .szabadkozik’, .vonakodik’ jelentésben használjuk! Dr. JAKAB ISTVÄN 1979. XII. 1.
