Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-04 / 286. szám, kedd

Ma radandő művek alkotója ADOLF ZÄBRANSKÝ NEMZETI MŰVÉSZ HETVENÉVES Ezekben a napokban ünnepel­te 70. születésnapját Adolf Záb­ranský nemzeti művész. Zab ranský életművének eszmei tar­talmával és művészi kifejezés­módjával egyaránt beírta nevet a felszabadulás utáni csehszlo­vák képzőművészet történetébe. A sokoldalú művész maradan­dót alkotott nemcsak irodalmi művek, főleg gyermekeknek szánt könyvek illusztrátora ként, hanem a felszabadulás utáni monumentális festészet és plakátművészet kimagasló alak jaként is. Adolf Zábranský egy morva- országi falucskában — a Novy Jičín melletti Rybiben — szü­letett. A prágai iparművészeti főiskola neves tanárának — František Kyselának — növen­dékeként sajátítja el a képző művészeti alkotás felépítésének alapjait, majd a képzőművésze ti akadémia diákjaként haladó társadalmi eszméket valló ta­nára — Vilém Nowak — van nagy hatással a fiatal Zábrans­ký pályájának alakulására. Al kotó művészetének kezdeti sza­kaszában művei magukon hor­dozzák Mikuláš Aleš illusztrá cióinak heroizmusát és Josef Mánes lírai hangvételét, de csakhamar megtalálja egyéni stílusát, kifejezésmódját. Adolf Zábranský sok évtize­des alkotó munkásságát több magas kitüntetéssel jutalmaz­ták: a Klement Gottwald állami díj és a Munkaérdemrend el­nyerése után 1969-ben az érde­mes művész, 1971-ben pedig legnagyobb elismerésként a nemzeti művész címmel tüntet­ték ki. Hetvenedik születésnap­ján a köztársasági elnök a Győ­zelmes Február Érdemrendet adományozta Adolf Zábranský- nak. Zábranský alkotó munkáinak legnagyobb részét a gyerme­keknek szentelte. Mintegy 40 könyvet illusztrált, amelyek gyermekek és felnőttek között egyaránt kedveltek idehaza és külföldön is. Illusztrációi nem csupán a Jeírt történet képi megjelenítése, de az illusztrált mű szellemének és hangulatú nak vizuális kifejezése is. Zábranský a gyermekélet ki­tűnő ismerője, a mese birodal­mában tárja fel a legkisebbek előtt a világ titkait, tanítja őket a jó szeretőiére és a rossz gyűlöletére. Illusztrációi min­dig esztétikai és nevelő célt kö­vetnek, fejlesztik a gyermek érzelmi világát, alkotó fantá­ziáját, képzelőerejét. A forradalmi gondolkodású Zábranský a felszabadulás utá­ni monumentális festészet egyik legjelentősebb képviselője is. A felszabadulás emlékére az ő tervei alapián készült a Lede- burg-kert teraszát díszítő Fel- szabadulás című sgrafitto (a falfestészet egyik fajtája) vagy a Hrzán palota monumentális sgrafittója „Örök időkre a Szovjetunióval". Népünk forra­dalmi hagyományai címmel az utóbbi években Zábranský monu­mentális képsorozatban — hu­szita kor. parasztlázadás, 1948- as év, sztrájkok, Szlovák Nem zeti Felkelés, 1945. május 9., 1948 februárja — megragadó erővel örökíti meg a csehszlo­vák történelem sorsdöntő forra­dalmi állomásait. Adolf Zábranský művészeté­ben fontos helyet foglal el a plakátművészet. E műfajban is sok, szocialista társadalmunk­nak elkötelezett művet alkotott. Politikailag és művészileg egy­aránt hatásos plakátjai társa­dalmunk fejlődésének mérföld­köveit — felszabadulás, párt- kongresszusok, május elsejei ünnepségek — örökíti meg drá­mai erővel és elmélyült művé­szi eszközökkel. MOLNÁR ANGÉLA ÖT ÉV- MÉRLEGEN Jegyzetek 02 Ukrén Dolgozók Kulturális Szövetségének országos konferenciájáról Prešovon a közelmúltban fe jeződött be a Munkaérdemrend del kitüntetett Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének IX. or­szágos konferenciája, melyen 420 küldött elemezte az utóbbi öt évben elvégzett munkát, majd megtárgyalta és jóváhagy­ta az elkövetkező időszakra vo­natkozó tervet. De milyen is volt az elmült időszak? A választ, a konferencián hallottakból, látottakból nem nehéz megfogalmazni, ám úgy érzem, az összkép kialakítása előtt szükséges néhány alapve tő tudnivalót lejegyeznem: ha­zánkban 51 000 ukrán nemzeti­ségű állampolgár él, Kelet Szlo­vákia 101 községében; sem az ukrán, sem az orosz nyelvet nem beszélik tisztán, dialektust használnak. Az ukrán nemzeti kisebbség tagjai 1968-ig ukrán vagy orosz nemzetiségűnek vallhatták magukat, 1968-tól ru­szinnak is. E népcsoport kultu­rális életét 1950 tői az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége irányítja, melynek jelenleg 270 helyi szervezete van, 10 0(54 tag­gal. A legtöbb ukrán nemzetisé­gű lakos a humennéi, a svidni- ki, a Stará Ľubovňa i és a bar- dejovi járásban él. Štefan Lichvar, az UDKSZ KB vezető titkára kiemelte be­számolójában, hogy szövetsé­günk a CSKP XV. kongresszusa, valamint az UDKSZ VIII. kon­ferenciája határozatainak meg­valósítása során figyelemre méltó sikereket ért el a szocia­lista és proletár internaciona­lizmusra, valamint a csehszlo­vák hazafiságra nevelésben. Mindez nagyon jól lemérhető volt a legutóbbi O. V. Duhno- vics ukrán dráma és irodalom országos fesztiválján, a barde- jovi folklórfesztiválon, a ka- mienkai kórustalálkozón, a stakčíni könnyűzenei fesztivá­lon és nem utolsósorban a svid- níki országos dal- és táncünne­pélyen. Az UDKSZ-nek jelenleg 50 népi táncegyüttese, 47 ének­lőcsoportja, 42 színjátszó együt­tese, 7 kisszínpada, 4 bábszín­játszó csoportja, 20 zenekara és 13 folklórcsoportja van, me­lyekben körülbelül ötezren te­vékenykednek. Ezek az együt­tesek évente általában 900 fel­lépést tartanak, s műsoraikat több mint 120 000-en tekintik meg. Az utóbbi időben az uk­rán együttesek műsorai sokkal színvonalasabbak, mint tíz év­vel ezelőtt voltak. Ez pedig az- ~zal magyarázható, hogy nem kis erőfeszítéseket tettek az együttesek vezetőinek szakmai felkészítésére. Ebben a munká­ban oroszlánrészük van az Uk­rán Nemzeti Színház, az Ukrán Népművészeti Együttes művé­szeinek, de nagyra értékelhető az a baráti segítség is, amit a kárpát ukrajnai szakemberek nyújtanak. Az. Ukrán Dolgozók Kulturá­lis Szövetségében az értékelt időszakban nagy volt az érdek­lődés a vitafórumok és a kü­lönböző ismeretterjesztő előadá­sok iránt. 1975-től 350 vitafóru­mot, ismeretterjesztő előadást, vetélkedőt rendeztek, melynek 95 ezer résztvevője volt. A ha­tékonyság szempontjából legin­kább a nők klubjának tevékeny­sége emelhető ki. Apropó: nők klubja — azt hiszem ez némi magyarázatra szorul, ugyanis CSEMADOK viszonylatban ilyes­mi nincs. Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetságe Központi Bizottságán (és a járási bizott­ságokon is) úgynevezett „női komissziók“ is működnek, me­lyek a nők kiubtevékenységé- nek irányítását szervezik. Fél­reértés ne essék, az ukrán nők részéről ez nem valami külön­állást jelent, csak arról van szó, hogy vannak olyan kérdések, amelyek a különböző orvosi előadásoktól egészen a gyer- meggondozásig terjedően első­sorban a nőket, azaz az anyá­kat érintik. S ami a leglénye­gesebb, ezeket a fontos tudni­valókat a klub keretében az anyanyelvükön sajátíthatják el. Ügy érzem, az ilyen klubok lé­tesítésének gondolatát nálunk is érdemes lenne felvetni... Az UDKSZ sokrétű munkájára vall továbbá, hogy a tanulóif­júságról sem feledkezik meg. Az elmúlt öt esztendőben 670 gyermekrajzkiállítást és 460 fényképkiállítást rendeztek, to­vábbá 350 alkalommal vásárlás­sal egybekötött könyvkiállítást. Az eredmények elemzése so­rán a konferencia néhány hiá­nyosságra és megoldásra váró feladatra is rámutatott. A vitá­ban többen is szóba hozták, hogy az ukrán amatőr kulturá­lis csoportok csak ott tudnak eredményesn dolgozni, ahol a nemzeti bizottságok és a ter­melőszövetkezetek anyagiakkal is támogatják a kulturális te­vékenységet. Kamienkán pél­dául éppen ezért tudták elérni, hogy egy. öt csoportból álló 200 tagú együttest alakíthattak. A kulturális élet szervezésével leginkább a kevés lakosú fal­vakban vannak gondok, ott, ahol az integráció következté­ben megszűntek az iskolák, ugyanis azelőtt a pedagógusok látták el ezt a feladatkört is. Az-UDKSZ-nek ezt a problémát a jövőben mihamarabb meg kell oldania. A lakosság tájékoztatásában és nevelésében a konferencia nagyra értékelte az ukrán saj­tó: a Nove Zsityja, a Druzsno Vpered, a Dukla és nem utolsó­sorban a Veszelka gyermeklap munkáját, valamint az ukrán rádió tartalmas műsorait, s egyben azt a kívánságukat is közzé tették: nagyon örülnének, ha a Csehszlovák Televízióban a jövőben lehetőség nyílna uk­rán nyelvű adás indítására. SZASZÁK GYÜRGV NÉPMŰVELŐK ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA Befejeződött az a kétnapos országos szeminárium, melyet a CSEMADOK Központi Bizottsága Tatranská Lomnicán rendezett a nemzetiségileg vegyes terüle­tekein működő népművelési ak tivisták számára. A több mint 50 résztvevő meghallgatta dr. Fran­tišek Prikryl kandidátus, az SZLKP KB Marxizmus—Leniniz­mus Intézete docensének előa­dását A párt vezető szerepe a nemzetek és nemzetiségek fej­lődésének és közeledésének fo­lyamatában címmel. A további­akban dr. György István, a CSEMADOK KB vezető titkára tájékoztatta a résztvevőket A csehszlovákiai magyar nemzeti­ségi kultúra fejlesztése 2000-ig című állami kutatási feladat programtervezetéről, valamint a kutatási munkálatok eddigi eredményéről. Dr. Mózsi Ferenc kandidátus, a CSEMADOK KB népművelési szakbizottságának vitaindító előadásában foglalkozott a szö­vetség népművelési munkájá­val, valamint a felnőttoktatás időszerű kérdéseivel, feladatai­val. (bk) KULTURÁLIS HÍR □ Másodszor készítenek fil­met L. Frank Baum Óz, a cso­dák csodája című regénye alap­ján. A rendező ez alkalommal Sidney Lumet. Az Óz most új címet is kapott: A varázsló, s nemcsak a címe változott meg, hanem a színtér és a kor is, mert csupa fekete szereplő ját­szik benne, s nem a századfor­duló Kansasában, hanem a mai New Yorkban. A főszerepet, ze­nés filmhez illően, a népszerű néger énekesnő, Diana Ross alakítja. A zenét Charlie Smalls szerezte.- Oj filmek TELEFONMEGVESZTEGETÖK (szovjet) Egy akaratgyenge emberről akartam tanulmányt készíteni, megmutatni, milyen magatar­tást tanúsít az ilyen egyén vál­ságos helyzetben — nyilatkozta Aloiz Rrencs szovjet-lett rende­ző a Telefonrnegvesztegetők cí­mű filmjéről. Bár e szavak kis­sé szerényteleneknek hangza­nak — hiszen az alkotás „csu­pán“ krimi, lélektani elemekkel átszőtt bűnügyi történet, nem pedig mélyenszántó gondolato­kat tartalmazó pszichológiai zető tragikus halálával azonban váratlan fordulat következik b< az ügyben ... Az izgalmas krimiben égy részt a bűnözőcsoport felgön­gyölítését követhetjük nyomon, másrészt figyelemmel kísérhet jük a sokkban tartott mozdony- vezető magatartását, magánéle tét, munkáját. Az alkotó e két síkon mozgó történetet kerek egésszé tudta formálni, jó arányérzékkel egyensúlyt remtett: sem a krimi, sem a Jelenet a szovjet krimiből film — ennek ellenére nyilat kozata lényegében igaz. Igaz, mert alkotásának hőse valóban gyenge akaratú, ingatag ember, aki tudta nélkül keveredik bűn­ügybe, pontosabban a banda há­lójába. Hogy milyen ember Peterszon mozdonyvezető, jól tudták a bű­nözők is. Nem véletlenül dol­gozták ki tervüket úgy, hogy kulcsszerepet szántak ennek az embernek, bár jómagát nem vonták be a „játszmába“. Ök szép lassan, gyanútlanul és fel­tűnés nélkül rendszeresen fosz­togatták a tehérvonatokat, „megdézsmálták“ a .szállítmá­nyokat. Arra számítottak — s jól okoskodtak —, hogy a moz­donyvezető félszeg ember s ha megvesztegetik és félelemben tartják, hallgatni fog, nem lesz bátorsága a rendőrséghez folya­modni. Egy másik mozdonyve­PRÖBAF ELVÉTEL lélektani elemek nem kerültek túlsúlyba. - Megtalálta módját annak is, hogy rávilágítson a főhős ingatagságára. Nem men­ti őt fel, nem keres mentsége­ket, hogy igazolja cselekedetét, de megmutatja az okokat, me­lyek előidézték Peterszon vál­ságos helyzetét s jellemtorzulá­sához vezettek. S maradt ideje és lehetősége arra is, hogy kö­zelebbről megismertesse a né­zőket a banda tagjaival. Aloiz Brencs teszi mindezt a bűnügyi filmek követelményei­nek betartásával: izgalomkeltés, a feszültség kellő adagolása, pergő ritmus, lövöldözések, autóshajsza, párharc, s a bo­nyolult cselekményszálak várat­lan szétbontása. A Telefonmeg- vesztegetők az egyik legjobb krimi, mely az utóbbi években a szovjet, stúdiókban készült. (lengyel) Bakfisok, kamaszfiűk. Egye­dül, ketten, vagy a marna kísé­retében. Énekelnek, táncdalt, cigány nótát, tornagyakoria to­kát, tánclépéseket mutatnak be. Romantikus lélekkel szere­lemről, sikerről révedeznek. Egy-egy kérdésre zavarba jön­nek s dadognak. Suták és hatá­rozatlanok ezek a tizenévesek, akikről fekete-fehér próbafelvé­telek készülnek e filmbeli ter­vezett filmhez, egyszersmind e színes lengyel filmhez, a pálya­kezdő Agnieszka Holland, Pa- wel Kedzierski és Jerzy Doma- radzkí közös művéhez. A film két főhősét, a nővé cseperedő Ankát és a nevelő- otthont elhagyó Pawelt sokáig csak külön-külön látni. Majd éppen a próbafelvételek idején ismerkednek meg, találnak egy­másra és válnak meg egymás­tól — az emberi rostavizsgán elbukó kislány és'a tartását filmfőszerepnél is többre becsü­lő fiú. Dokumentarista hatású film s> Próbafelvétel. Kétségtelen, hogy a kezdő képsorokból esetleg kiváló dokumentumfilmet lehe­tett volna készíteni. Az alkotók ezeket a kockákat azonban csak divatos, modoros betétnek szánták a mértani tagolású, szaggatott filmjükhöz. Ezt a* elnagyoltságot gyakran szelle­mes, lényeglátóan valószerü je­lenetekkel ellensúlyozták. Vi­tathatatlan, hogy ezek a részek életszerűek s a pályakezdő ren­dezők tehetségéről tanúskod­nak, arról, hogy rendezni is tudnak, nem csupán eseménye­ket rögzíteni a kamerával. —ym—* A baratsági hónapban országszerte gyermek Jdmf észt iválokat is rendeznek. A szemlén hét új alkotást tekinthetnek meg a legki­sebbek. Műsorra tűzték többek közt a HOLNAPTÓL NEM BŰVÖ­LÖK című cseh gyermekfilmet is. A felvételen ennek egyik jele­netét láthatjuk. 1979. XII. 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents