Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-28 / 306. szám, péntek

K H O M G í N II f NEM KIZÁRT AZ AMERIKAI—IRÁNI FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS u 1979 XII. 28. (ČSTK) — Az Egyesült Álla- mok teheráni nagykövetségét megszállva tartó iráni diákok képviselői közölték, hogy az im perialislaellenes és cionistael­lenes erők képviselőinek nem­zetközi konferenciája január 3-án kezdődik Teheránban, me­lyen legkevesebb 28 forradalmi és nemzeti felszabadító mozga lőni képviselteti magát. Khumeini ajatollah közben figyelmeztetett arra, hogy a* USA és Irán között bármilyen konfrontáció háborúhoz vezet hét. Hangsúlyozta, hogy a két ország között gazdasági és po­litikai konfliktus robbant ki és nem kizárt, hogy fegyveres ösz- szecsapásra kerül sor. Szadegli Ghotbzadeh iráni külügyminiszter Teheránban ki­jelentette, hogy az iráni ható ságok a jövőben megerősítik a külképviseletek őrzését. A mi niszter emlékeztetett arra, hogy a nagvkövetséget idegen or­szág területének kell tekinteni, és ennek alapján kell viszo­nyulni hozzá. A Teherán Times napilap ezzel kapcsolatban kö­zölte, hogy a forradalmi gár­dák egyes tagjai feladatul kap­ták. hogy garantálják az Irán­ban működő külföldi diploma­ták biztonságát. Az iráni külügyminiszter fi- gvelmeztette az Egyesült Álla mokat: ha a Biztonsági Tanács­ban eléri, hogy gazdasági szankciókat vagy más Irán- ellénes intézkedéseket fogadja­nak el, az iráni hatóságok az összes amerikai túszt bíróság elé állítják, és mint kémeket ítélik el. Ebben az esetben, hangsúlyozta a külügyminisz­ter, Irán kénytelen lenne le­mondani arról a szándékáról, hogy a nemzetközi bizottság előtt, a volt iráni sah ellen in­dított eljárás során az amerikai túszok csak mint az USA képvi­selői — bizonyítható ártatlan­ságuk esetében — tanúkként vegyenek részt. Az iráni fővárosból tegnap elutazott az a három amerikai lelkész, akik karácsonykor meglátogatták a túszokat.- Te­heránból való elutazásuk előtt pesszimista módon ítélték meg a túszkérdés gyors rendezésé­nek lehetőségeit és figyelmez­tettek arra, hogy a nagykövet­ség épületében csak 43 fogva tartott személyt számláltak meg és nem ötvenet. Az amerikai vallási képvise lök egy másik küldöttségét szerdán Quamban fogadta Kho­meini ajatollah. A teheráni rá­dió szerint a beszélgetés során Khomeini élesen bírálta II. János Pál pápát, aki a közel­múltban az amerikai túszok fogva tartása ellen foglalt ál lást. A túszokat szerdán meglátó gatta Montazeri ajatollah is, az Iszlám Forradalmi Tanács tag­ja. A PARS hírügynökség sze rint közölte a túszokkal, hogv az irániak nem ellenségeik, és reményét fejezte ki, hogy „Car­ter elnök letesz hajthatatlansá gáról és észre tér, hogv a tú­szok mielőbb szabadlábra ke­rülhessenek“. George Hansen, az amerikai Kongresszus tagja szerdán má­sodízben érkezett Teheránba, hogy megpróbálja kieszközölni a túszok szabadon bocsátását. Amerikai hivatalos helyek azonban nem helyeslik magán kezdeményezését. Az Egyesült Államok az iráni helyzetet igyekszik kihasználni arra, hogy fokozza az Indiai­óceán és az Arab-tenger ellen­őrzését. Már egy titkos tervet is kidolgozott arról, hogy Iz­rael segítségével hogyan fog­lalja el Szaúd-Arábia és a Per­zsa-öböl olajforrásait, írta teg­napi számában az As-Saab li­banoni napilap. A japán dolgozók küzdelme (CSTK| — A Japán szakszer­vezetek a jövő év tavaszán nagyméretű akciókra készülnek. Mindenekelőtt az áremelkedé­sük ellen, a bérek növeléséért, a jobb m un kiatkűrulimén vekért, a társadalmi biztosításért fognak küzdeni. Erről a japán Szak- szervezetek Általános Tanácsa bizoftságánaik kétnapos tanács­kozásain döntöttek. A szakszer­vezetek vezető képviselői ismét hangsúlyozták, hogy a kor- mamy politikája elüeni harc csaik a haladó erőik egységes fetilépése nyomán lehet sikeres. Aranyár-rekord (CSTKj — Az arany ára de­cember 26-án — a történelem­ben első ízitwn — a New York i tőzsdén mégha Hadba az 500 dol­lárt unciámként (kb. 31 gramm). A tőzsdesaaikemberek az arany­ár újabb rekordját a feszült amerikai-—iráni kapcsotatoknaik tudajdoní'tjálk. A Dél-afrikai Köz tá rsasá g a ran ye Ladá sból származó külföldi bevételei idén 7 milliard dolláros rekord - összeget értek el. Mint ismene. tes, a Déi-afnkiatí Köztársaság adja a kapitalista világban bá­nyászott arany 70 százalékát. Ugyanakkor a dél-afrikai arany bányákhoz egy másik „rekord“ fűződik: a munka során elpusz­tult aranybányászok száma. Míg 1976-ban 736, tavaly már több mint 900 báaiyász lelte halálát a föld alatt. A tőkés bányatulajdonosok nyereségei fokozása érdekében hat hónapra szóló, ún. idény­szerződéseket kötnek a munká­sokkal. Ily módon a bányák ban dolgozó négerek bérét si­került arz utóbbi években meg­közelítőleg azonos szinten tar­tani. A nicaraguai for­radalom győzelme után nagy felada­tok várnak az or­szágra. Ezek közül az egyik legfonto­sabb az olyan ifjú­ság nevelése, amely a jövőben képes lesz irányí­tani a társadalom progresszív struk­turális változásai­nak folyamatát. Képünkön a Nica­raguai Szocialista Párt fiatal tagjai számára szervezett kéthetes politikai- ideológiai tanfo­lyam résztvevői­nek egy csoportját láthatjuk. Az or­szág különböző ré­szeiről egybegyúlt ifjúszocialisták a nicaraguai kormány elöli álló legsürgetőbb feladatokkal ismer­kednek (CSTK felvétele) ÚJABB SZOVJETELLENES PROPAGANDA A moszkvai Pravda cikke A moszkvai Pravda komimén tárban cáfolta azokat a híresz teleseket, amelyeket nyugati sajtóköiöik indítottak a Szov­jetuniónak a KGST-országo k (ki irányuló olajszállításaival kap­csolatban. Egyes nyugati lapok az utót) bi időben előszeretettel hangoz tatták jó! értesültségüiket, mi­szerint az úgynevezett „ener­gia krízis“ miatt a Szovjetunió ■kénytelen lesz csökkenteni a többi KGST-tagországba irányú Jó ’ olaj és egyéb fűtőanyag szállításait. így azután hideg zuhanyként érte őket a hír, hogy légből kapott értesti lései k m inden alapot nélk ü l őznek. mert a Szovjetunió a következő ötéves terv során mintegy 20 WASHINGTON KÉSZÜL A CSENDŐR SZEREPRE A r a f a t : A PALESZTIN NÉP FOLYTATJA A HARCOT A MEGSZÁLLT TERÜLETEK FELSZABADÍTÁSÁÉRT (ČSTK) — Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet Végrehajtó Bizottságának elnöke tegnap kijelentette, hogy a palesztinok barátaik támoga­tásával folytatni fogják a har­cot az Izrael által megszállt te­rületek felszabadításáért. A Camp David-i különszerződés résztvevőinek nem sikerül meg­félemlíteni a palesztin hazafia­kat, akik továbbra is harcolni fognak a kapituláns megálla­podások és az arab nép érde­keit eláruló politika ellen, hangsúlyozta Arafat. Rámuta­tott arra, hogy a Közel-Keleten tartós békét csak Palesztina arab népe törvényes nemzeti jogainak elismerésével lehet el­érni. Menahem Begin izraeli kor­mányfő a megszállt területen egy izraeli egységnek mondott beszédében ugyancsak tegnap kijelentette, hogy Izrael igényt tart a megszállt Ciszjordániára. „Izrael minden polgárának joga van arra, hogy a megszállt te­rületeken bárhol letelepedjen“ — mondotta Begin, egy Paton típusú amerikai harckocsin áll­va. Begin szavai ismét bizonyít­ják, hogy Izraelnek nem áll szándékában betartani az ENSZ határozatait a palesztin kér­dést illetően és hajthatatlansá- gával fokozza a feszültséget a térségben. (CSTK) — A Christian Scien­ce Monitor című amerikai lap legutóbbi számában azza; fog­lal koziik, hogy az Egyesült Ál­lamokban fokozód maik az erőfe­szítések az ún. intervenciós gyorshad testek lé trehozásá ra. Ezeket az egyeségeket a világ bármely részén, ott, ahol „ve­szélyeztetve vaunak az ameri- k a i é rd ekek “ be vehet i k Washingtonnak tanulnia kel­lett vöd na a vietnami agresszió­ból — írja a lap, majd a gyors- hadtest felépítésiével kapcsolat­ban megállapítja: magvát egy tengerészgyalogos dandár al­kotná, új, rendkívül gyors, csa­pat szállításra alkalmas repülő­gépeket használnának, valamint több hadihajót, amelyek az USA számára stratégiailag fon tos országok közvetlen közelé­ben tartózkodnának. Az Egyesült Államok My mó dón készül a nemzetiközi csen­dőr szerepére — hangsúlyozza a Christian Sciance Monitor, s végezetül azt javasolja, hogy mondjanak l>e a gyorshadtest ki építésének tervéről, s nem ért egyet a kormány nézetével, mii szerint az intervenciós gyors­hadtest bevetése ikulcsfontossá- gú az USA és a fejlődő orszá­gok közötti egyre romló kap csokitok rendezése szempontjá­ból. százalékkai növeli a szocialista országoknaik szánt fűtőanyag és energiahordozók szállítását. A Business Week című ame­rikai hetilap például azt bi­zonygatja, hogy „Moszkvának örömére szolgálna, ha megen­gedhetné magának, hogy ne ad­jon csatlósainak elegendő ola­jat, csakhogy tart attól, hogy sorsukra maradnak a tőle füg­gő és gazdaságilag megrendült országink.“ A rágalmazók figyelmen kívül hagyiák azt a tényt, hogy a szóban forgó országok a világ •legmegbízhatóbb és legdinami­kusabb gazdasági tényezői. A fűtőanyag- és energia probléma körüli lárma szovjetellenes pro­paganda szítását célozza. A ha. zugság azonban nem válik igaz­sággá, bármekkora példány • számban is terjesztik azt. Az igazság pedig az, hogy a szo­cialista világ a tőkés gazdaság­gal! el lent étiven az energiavál­ság idején is bizakodóan tekint a jövőbe. Szomáliái cáfolat (ČSTK) — A Szomáliái kor­mány képviselője Mogadisuban cáfolta azt a hírt, hogy Szo­mália az Egyesült Államok kor­mányának fel kínál'ta katonai tá­maszpontjait a Közel-Kelet és a Perzsa-öböl térségében esetleg vé g r e h a j tam d ó hadmű ve lete k re. A kormányképviselő közölte: Szomália nem kötelezte magát arra, hogy az USA-naik bármi­lyen katonai támaszpontot ren­delkezésére bocsát. Kommentárunk A szélsőséges . jobboldali nyugatnémet körök az általános amnesztia jel­szavával mozgalmat indítottak Münchenben. E csoportosulás célja annak elérése, hogy a nyugatnémet szövetségi elnök általános amnesztiát hirdessen meg, tehát azok számára is, akik bűncselekményeket követ­tek el a második világháború befejezéséig terjedő időszak­ban, s ez vonatkozna a náci bűnösökre is, akik gyilkoltak, vagy emberek legyilkolásában segédkeztek; a háború folya­mán elkövetett kevésbé súlyos bűncselekmények ugyanis már elévültek a Német Szövetségi Köztársaságban. így az általá­nos amnesztia eredménye az lenne, hogy egyrészt szabadon bocsátanak az NSZK-ban bün­tetésüket töltő náci bűnösöket, másrészt megszüntetnék az el­járást azok ellen, akiknek az ügyével jelenleg a bíróság fog­lalkozik, vagy akik ellen bíró­sági eljárást készítenek elő. Az általános amnesztiáért küzdő mozgalom hívei novem­berben felhívást tettek közzé a Deutsche National-Zeitung ne­vű újfasiszta hetilapban. Ebben a felhívásban támadást intéztek a náci bűnösök ellen folyó bí­rósági eljárások ellen, ezeket jogtalanoknak minősítik, és képmutató módon arra a ke­resztény elvre hivatkozva, hogy „bocsáss meg az ellened vétkezőknek“, követelik: szün­tessenek be minden bírósági eljárást a náci bönösök ellen, és bocsássák szabadon azokat, akik ilyen bűncselekményekért büntetésüket töltik. A felhívást aláírták újfasiszta és revansista politikusok, militarista körök képviselői és az unió-pártok, a CDU/CSU, vagyis annak a két pártnak a politikusai, amelyek július elején a Bundestagban a náci bűnösök elévülése mellett szakban követtek el bűncsele­kedeteket. Minthogy a reakció­nak nem sikerült megakadá­lyoznia az emberölés bűntetté­nek el nem évüléséről szóló törvényjavaslatát, most meg­próbálja keresztülvinni az arn nesztiát. Az általános amnesztia ráadásul még nagyobb haszon­Amnesztia a náci bűnösöknek? szavaztak. A felhívást ugyan­csak aláírta Hans Rudel volt náci repülő ezredes, a náci pro­paganda egykori ünnenelt hő­se, aki a háború után teljes mértékben az újfasizmus szol­gálatába állt. Az említett szélsőséges jobb­oldali nyugatnémet körök elő­ször azt próbálták elérni, hogy maradjon változatlanul érvény­ben az a nyugatnémet jogsza­bály, mely szerint a második világháború folyamán elköve­tett bűnö'k 1980. I. 1-ével elévül­nek. A Bundestagban azonban július eleién megkapta a szava­zatok többségét az a kormány által lefektetett törvényjavaslat, amely szerint a gyilkosság bűntette egyáltalán nem évül el a Német Szövetségi Köztár­saságban. Ezzel biztosított, hogy az NSZK-ban a következő években is bíróság elé lehet állítani és el lehet ítélni náci bűnösöket, éspedig tekintet nélkül arra, hogy mely fdő­nal járna a náci bűnösök szá­mára, mint a bűnök elévülése. Míg a náci bűnük elévülésé­nek csak az lenne a következ­ménye, hogy nem lehetne bíró­ság elé állítani és elítélni olyan náci bűnösöket, akik el­len 1979 végéig nem indult bí­rósági eljárás, az általános am­nesztia nemcsak lehetetlenné tenné újabb perek indítását, hanem egyszersmind azt is biz­tosítaná, hogy szabadon bocsá­tanak mindazokat, akiket a múltban elítéltek, és jelenleg szabadságvesztés-büntetésüket töltik. Amennyiben meghirdet­nék a Német Szövetségi Köz­társaságban az általános am­nesztiát, ahogy azt az említett müncheni mozgalom kívánja, félelem nélkül előjöhetnének rejtekhelyükről olyan náci tö­meggyilkosok ls, mint pl. dr. Mengele, Rauff, Wagner és más volt SS-tisztek, s amennyiben ma még élnének, mozgási sza­badságot élvezhetnének az NSZK-ban Adolf Eichmann, Miiller volt Gestapo-főnök és más náci főbűnösök, akiknek több millió ember megölése ter­helte a lelkiismeretét. A köve­telt általános amnesztia érthe­tően csak megnövelné a bátor­ságát azoknak, akik az NSZK- ban területi és más követelése­ket támasztanak európai álla­mokkal szemben és akik ag­resszív, békeellenes tevékeny­séget és propagandát fejte­nek ki. Bizonyára nem véletlen, hogy az általános amnesztiát követe­lő mozgalom éppen München­ben bontott szárnyat. Bajoror­szágban évtizedek óta a jobb­oldali Keresztényszocialista Unió. a CSU van hatalmon, mely az újfasisztákkal paktál, és védelmébe veszi azokat, akik felelős tisztségeket töltöttek be a náci rendszerben. Franz josef Strauss, a CSU elnöke, bajor kormányfő volt az első, aki nyilvánosan fellépett a náci bűnösöknek megadandó általá­nos amnesztia követelésével, éspedig 1978 augusztusában. A bonni igazságügy-minisztérium abban az időben energikusan elutasította ezt a követelést. Azonban a fenvegető veszély fennáll, lövőre parlamenti vá­lasztások lesznek az NSZK-ban; amennyiben az unió-nártnk győznének, lényegesen megnő­ne azoknak a befolyása, akik síkraszállnak az általános am­nesztiáért. JAN BLANSKÝ Izrael 300 millió dollár tsrieszMésre (CSTK) — Az izraeli kor­mány 1980-ban mintegy 300 millió dollárt szán települések építésiére a megszállt arab te­rületeken. A Reuter hírügynök­ség szerint az izraeli kabinet az elmúlt napokban tervet ha­gyott jóvá, amely szerint az iz­raeli lakosság száma Ciszjordá- niában, a Gázai-övezetben, va­lamint a Golan-fennsíkon az el­következendő 18 hónapban megkétszereződik, és eléri a 36 000-et. A megszállt területe­ken 6200 házat építenek fel, amelyekbe több mint 20 000 izraeli polgár költözik. A Reu­ter megjegyzi, hogy Izrael jövő évi költségvetése „a komoly gazdasági problémákra való te­kintettel nagymértékben korlá­tozva lesz, s 3,4 milliárd dol­láros amerikai katonai segélyt kap“. * # * Izraeli megszálló csapatok szerdán a levegőbe röpítettek a Sínai-félszigeten egy titkos monitor-állomást. A katonai be­rendezést a Sínaii-félsziget Egyiptomnak való átadásának kapcsán semmisítették meg.

Next

/
Thumbnails
Contents