Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-27 / 305. szám, csütörtök

Kelet-szlovákiai tapasztalatok Értékelték oz WF választási programjának teljesítését Közeleg az öv vége, elérke­zett a mérlegkészítés ideje. Or- szágszete számba veszik, hogy a vállalatok, üzemek, milyen eredménnyel zárták a 6. ötéves tervidőszak negyedik évét. A közelmúltban a kelet-szlovákiai kerület politikai és állami szer vei is összegezték az NF vá­lasztási programjának teljesítő seben 1976 óta elért eredménye­ket. A Kelet-Szlovákiai Knb taná­csa által végzett értékelés sze­rint a kerület ipari vállalatai az említett időszakban több mint 123 milliárd korona értéket ter­meltek. Igen számottevő fejlő* dést ért el a kerület kohászata, gépipara, vegy- és közszükség­leti ipara, valamint villany­áram-termelése. A választási program szerint a mezőgazdaság szakaszán — az 5. ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva — 24—25 százalékos növekedést kell elérni. Feltehe­tően 31,1 milliárd korona érté­ket ér el a kerület mezőgazda­sági bruttótermelése, ami a ter­vezettnél közel 4 milliárd koro­nával kevesebb. Ennek oka a kedvezőtlen időjárási viszonyok között elért alacsony hektárho­zamok, valamint a nem megfe­lelő mennyiségű és minőségű takarmányalap. Kelet-Szlovákia fejlesztésének döntő fontosságú eszköze a ter­vezett beruházások folyamatos kivitelezése. Ezen a téren a tervezett 60 milliárd koronából közel 38 milliárd koronát hasz­náltak fel három és fél év alatt, ami a választási időszakra előirányzott feladatok 67,5 szá zalékát felentt Kétségtelen, hogy nagyon igényes feladatok szerepelnek a beruházási tervben. Az 52 mil­liárd korona értéket képviselő, több mint ezer létesítményből 839 felépült. 28 milliárd korona értékben. A komplex lakásépítés tervé­ben 59 100 lakás befejezése sze­repel Az értékelt időszakban ezt a feladatot 65,6 százalékra teljesítette a kerület Sajnos, a járulékos építkezések a lakó­negyedek műszaki ellátottsága terén még kedvezőtlenebb a helyzet. Ezen a szakaszon egyetlen évben sem teljesítették a feladatokat az építőipari val lalatok. A város-, es jalu fejleszt esi akció beruházási részében egy milliárd 687 millió korona érté­kű létesítmény épült. A válasz tási programban tervezett 2396 akció közül több mint 1600 at fejeztek be, további 650 akciót elkezdtek Ezek közül az idén csaknem háromszázai befejez­nek f ítlÓHÚff VOÍt... 1944 december közepe volt. A közeli ágyúk dübörgése olyan hirtelen hallgatott el, hogy szinte fájt a csönd, zúgott a dobhártya. Hó alig volt. A zúz­mara és a dér üveggyöngyök­ké dermedt a fákon, s szinte csilingelt az éles, fagyos leve­gőben. A nap hidegen, fényesen ragyogott, ezüst csíknak tűnt az út, melyen öt német katona baktatott egyik hídtól a má­sikig. Két patak szeli át ma is Tornát (Turňa nad Bodvou), a Malom- és az Áji-natakot három tf»79 XII. 27. híd íveli át. Mind a harmat aláaknázták, megkísérelve a lehetetlent, hogy éppen itt ál­lítják meg az egyre nagyobb erővel előretörő Vörös Hadsere­get. Talán még volt, aki hitt a lehetetlenben, -de azok, akik megjárták a poklot s élve kerül­tek ki onnan, akik tudták, mi volt a Don-kanyar, azok azt is tud­ták, hogy már csak bolond em­ber hisz a németeknek. Ezt tud­ták ők maguk is, mégis öltek, robbantottak, pusztítottak, s olyan magabiztosan sétáltak egyik gyújtózsinórtól a mási­kig, mintha a győzelem s nem a vég felé haladnának. A községháza közelében van az egyik híd az Áji-patakon. Mindkét végén ház állt. A bal* oldali kisebb, alacsony, szoba- konyhás, zsindelyes, özvegyasz- szony háza. Fia, Soltész Ferenc, akkor huszonnégy éves legény, nemrég került haza a keleti frontról súlyos fejsebbel, testi­leg, lelkileg megtörve. Hol volt már az a lelkesedés, amit á le­ventékbe puskatussal, kikötés­sel s a meggyőzés hasonló esz­közeivel beléjük vertek? Most csak egyet tudott: ez a háború nem az ő háborúja, a fasizmus a végéhez közeledik, s a há­ború után bármi is következik, ettől csak jobb lehet. Csak egy célja volt, túlélni azt a pár na­pot vagy hetet, ami még hátra van ebből a véres színjátékból. Túlélni bármi áron! Mindenre képes volt, csak ne kerüljön vissza a frontra. A ház kis ablakait leszedték, de a sok-sok mázsa robbanó­anyag hatásától ez nem ment­hette meg Deszkakerítés vá­lasztotta el a házat a paták partján futó gyalogjárótól. A hídtól vagy kétszázötven mé­terre a község központjában gyújtottak meg a gyújtózsinórt. A kerítés mögé lapult voronye­zsi hadirokkant ezt jól látta, s látta a robbantó osztag tagjai­nak hátát, amint nyugodt, de gyors léptekkel indultak dél­nyugatnak Még egy gyufaszál s az utolsó híd is levegőbe re­pül. Ezt a pillanatot használta ki Soltész Feri. Egy ugrás a ke­rítésen át a patakárokba, recs- csent a vékony jég. villant a bicska s a gvüjtózsinór ketté vágott kukacként zsugorodott össze Ismét átugrott a keríté­sen, fedezéket keresett Hatal­mas robbanás rázta meg a föl­det. Egymás után sorba robban­tak a község hidjai. Füst, por keringett a levegőben, kövek zúzták a háztetőket, majd csend lett megint. A legény előmá­szott A kis ház állt, vakolata levert, foltos, mint a ragyás lány arca, teteje beszakadozott, de állt. A szemben levő ház el­pusztítva, tftnkretéve. A híd bal­oldala nem robbant föl, meg­mentene egy bugylibicska s egy halálra szánt legény, aki élni akart. A robbantás után pár napra megérkezett az első szovjet járőr. Soltész Ferenc vezetőjük és tolmácsuk letí Felderítő jár­őr) vezetett a Szádelői vö'igybe s a környező falvakba. Vezette és tájékoztatta a szovjet rend- fenntartó csapatokat, majd dol­gozni kezdett Cipésznek ké­szült a háború előtt, most pék lett. A szovjet katonák által hozott lisztből, tanult pék se­gítségével sütötték a kenyeret. Ma kőművesmester Soltész Ferenc, két fiú és egy kislány édesapja. Magas, vékony most is, mint annak idején, csak az arcát szántották föl az eltelt évek. — Ma már csak álomnak tűnik az egész — mondja. Pe­dig nagyon jól tudja velünk együtt, hogy valóság volt, ször­nyű valóság. FECSÖ PÄL A Z akció nem beruházási jellegű részében az NF válasz­tási programja szerint 3 mil­liárd 755 millió korona a ter­vezett érték. Ebből, az említett időszakban — közel 107 millió korona ráfordítással — 2 mil­liárd 138 millió korona értékű akció megvalósult. Felépült 105 bölcsőde, illetve óvoda — 4810 férőhellyel —, az alapiskolák hálózata 1310 férőhellyel bővült. Ezenkívül átadtak rendeltetésé­nek kilencvenöt tornatermet, három napközi otthont, 116 ki­lométernyi új utat, 169 kilome­ter hosszú vízvezeték- és csa tornahálózatot, 108 kulturális létesítményt, s további 1500 középületet. Az üzletek eladó­tere közel 39,5 ezer négyzetmé­terrel, a közétkeztetesi létesít­mények kapacitása tizenkétezer székkel bővült, a kerület közel 2200 szállodai ággyal gazdago­dott. Köztudott, hogy a nemzeti bt zottságok milyen fontos szere pet játszanak a társadalomépí­tés minden területén, így az NF választási programjának megvalósításában is. Kelet-Szlo­vákiában több mint 20 ezer képviselő, közel 25 ezer szak- bizottsági tag tevékenykedik a nemzeti bizottságok különböző munkaszakaszait). A kerület politikai és állami szervei általában kedvezően ér­tékelik a nemzeti bizottságok szervező- és irányító munkáját, a választási program teljesítése érdekében kifejtett tevékenysé­gét. Viszont figyelmeztetnek a még előforduló fogyatékossá­gokra is, melyek különösen az adminisztráció elburjánzásában, a lakosság nem kielégítő tájé­koztatásában, ügyeinek vonta tott intézésében nyilvánulnak meg. A nemzeti bizottságok mun­kájában a jót bevált módszerek közé tartozik a Nemzeti Front­ba tömörült társadalmi és tö­megszervezetekkel folytatott együttműködés. Ennek a hasz­nos együttműködésnek egyik konkrét formájára utalt tájé­koztatójában Jozef Macko] a kerületi nemzeti bizottság szer­vezési osztályának vezetője, aki elmondta, hogy a nemzeti bi­zottságok a legkülönbözőbb vál­lalatokkal, társadalmi és tö inegszervezetekkel egyezménye két kötnek a választási program teljesítésére. Például Kassa (Košice) területén több mint négyszáz ilyen egyezmény szü­letett, a „S«ebb városunkért” akció kereten belül. Macko elvtárs azl is elmond­ta, hogy az utóbbi időben egy­re nő keriiletszerte azoknak a vállalatoknak, üzemeknek a száma, melyek az illetékés nemzeti bizottságok kezdemé­nyezésére a rendelkezésükre ál­ló pénzügyi eszközöket közösen használják fel a közérdekű in­tézmények. elsősorban bölcsődék és óvodák létesítésére. A kelet- szlovákiai ipari vállalatok, üze mek közel 77,2 millió koronát, a mezőgazdasági üzemek több mint 12 millió koronát használ­tak fel a fentebb említett cé­lokra. Az NF választási programja feladatainak teljesítésében el­ért eddigi eredmények alapján a kerület politikai és állami szervei megállapították, hogy a gazdasági és társadalmi élet nem minden területén sikerült elérni a kitűzött célokat. Ezért konkrét intézkedéseket fogana­tosítottak a lemaradások pótlá­sára, a választási program min­den egyes pontjának hiánytalan teljesítésére. KULIK GELLERT A mesteremberek ügyességét dicséri a Podébrady für­dőváros új téli stadionjának ha­talmas tetőszerke­zete, melynek egész váza fából készült (Miroslav Vodéra felvétele) A Pollári Üveggyár dolgozói az idei év 11 hónnj^ Q§att mint 122 millió korona értékben gyártottak üvegipart cikkeket, ami a tervhez viszonyítva csaknem 100 000 koronával több. A vállalat 1850 dolgozója elhatározta, hogy az év végéig túl­szárnyalják a már újrafogalmazott egész évi terv feladataik at, mégpedig a minőség betartása mellett. Felvételünkön Olga Cho­vancova, az egyik szocialista munkabrigád tagja pezsgős poha­rakat csiszoli amelyeket a Szovjetunióba szállítanak (Felvétel: T. Babjak — ÖSTK) Á többletmunkát is kötelességnek tekinti Harasztiban, (Chrastíce) a nagy kürtösi (V®íký Krtíš) járás 240 lakosú határmenti kisköz­ségében szorgalmas, iparkodó embernek ismerik Bartos János 43 éves traktorost. Napközben ugyan keveset látják öt a hely­beliek, mert a kékkői (Mofltrý Kameň) Agrokémiai Vállalatnál dolgozik, az utóbbi hónapokban azonban mégis különösen gyak­ran említették a nevét. Nem is akármilyen vonatkozásban: ve szélyes fegyveres betörök ki- nyomozásához és elfogásához nyújtott sokat érő segítségei a rendőrségnek. — Hogyan is volt ez? — Tavaly Ősszel több helyen betörők jártak a nagy kürt ősi. és a lévai járásban. Vidékünkön gyorsan elterjedt a bűncselek­mények híre. Sokat beszéltek erről az emberek. Már-már rém­történeteket terjesztettek a szaporodó esetek kapcsán. Ha­marosan Harasztiban is egyre többen panaszolták, hogy éjsza­kánként hol itt, hol ott valaki settenkedik az udvarokban. Reg­gelre rendszerint „lába kelt" az értékesebb tárgyaknak. Azonnal óvatosabbak lettünk. Viszont se. hol nem sikerült még csak meglesni, sem a tettest illetve a tetteseket, mert mind tárt gya­nítottuk, hogy többen lehetnek. Rövidesen a közeli Leszenye (Lesenica) községből jelentet­tek egy komolyabb betörést. Pénztárca helyett feszítővassal mentek valakik éjszaka a ve­gyesboltba. Amikor a legköze­lebbi nyitáskor, hétfőn reggel, felfedezték a bűncselekményt, már túl késő volt ahhoz, hogy szagnyomot .találhatott volna a rendőrkutya. A betörők kiléte azonban már nem sokáig ma­radt rejtély. — Munka végeztével estefelé haza igyekeztem — emlékszik Bartos János. — Hogy rövidít­sem uz utat, az állami gazda­ság udvara mögött, a szemét­telep mellett mentem. Nem is tudom, min töprengtem, ami­kor észrevetten\ az üres pálin­kásüvegeket. Szinte virítottak a címkék. Kíváncsi lettem, hogy ki dobhatott el egyszerre ennyi üveget. Előző aste még egyet sem láttam ott. Nem mondom, jól élnek nálunk az emberek, de azért a nevezetes alkalmak­kor sem vagyunk annyira mu­latós kedvűek, hogy egyszerre ilyen sok üveget ürítsünk ki. Feltűnt, hogy csupa drága, már­kás italt jelöltek a még csak be sem porosodott címkék. — Mire gondolt? — Önkéntelenül is a sokat vitatott, betörésekre. Segédren dőr vagyok. Öt éve az én pa­rancsnokságom alatt működik az itteni tíztagú őrs. Az üve­geket érintetlenül a helyükön hagytam és azonnal siettem ér­tesíteni a többieket. Rövidesen megérkezett a hivatásos hely- színlelő csoport is. A kutya pil­lanatokon belül szimatot fogott. Izgatottan indultunk utána. Nagy megdöbbenésünkre az egyik közeli udvarba vezettek a nyomok. A házban egy kétes hírű fiatalember lakott, akit éppen akkor hetek óta senki sem látott a faluban. Viszont neszezést hallottunk a sötét ab lakok mögül. A csoport tagjai körül vették a házat, aztán bezörgettek az ajtón. — Hogyan végződött az az esté? — Szerencsésen. A felszólí­tásunkra nem nyitottak ajtót. Bemről azt válaszolta egy fe nyegető hang, hogy többen van­nak a házban és felhúzott fegy­verrel célozzák az ajtót. Nem volt más választásunk, könny gázzal próbálkoztunk. Erre az­tán előbújtak mind a hárman: a házban lakó fiatalember és két ostravai, csavargó külsejű fiú. Valóban volt fegyverük. Egy megtöltött légpuskát ko­boztunk el. Amint azt rövide­sen megtudtuk, éppen a kere­sett betörőktől. . . Bartos János évekkel ezelőtt nem véletlenül lett segédren­dőr. Mások mondják el róla, hogy komoly kötelességének te­kinti a többletmunkát. Határ­menti községben él, ahol már hagyománya van annak, hogy a helybeliek segítik a határőrök és a rendőrség munkáját. — Harasztiban, olyan emberek a segédrendőrőrs tagjai, akikre méltán büszkék lehetünk — bi­zonygatja később Pavel Bahýl százados, a szlovákgyarmati (Slovenské Ďarmoty) határőr­ség parancsnoka. — Minden helyzetben megállják a helyü­ket. Varga László, Varga Pál, Híves Pál a többiekkel együtt ugyanúgy megérdemli a dicsé­retet, mint Bartos János. Az őrs nyolc tagja azonkívül, hogy szabad idejében vállalja és telje­síti a pluszfeladatokat, példás véradónak is számít. Az őrsparancsnok szerény- kedve hallgatja a dicsérő sza­vakat. Amikor azt is elárulják róla, hogy mint a hnb polgá­ri bizottságának elnöke szin­tén értékes társadalmi munkát végez, tömören fogalmazza meg a magyarázatot: — Ez is kötelesség. "Más is így tenne a helyemben. LALO KÄROLY — Az egyik, közeli udvarba vezettek a nyomok — meséli Bartos János (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents