Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-04 / 286. szám, kedd

A SZISZ KB nyilatkozata NEMZEDÉKÜNK BÉRESEN AKAR ÉLNI Európa biztonsága forog kockán (ČSTK) — A Szocialista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága nyilatkozatot adott hí. Ebben többek között hangsú­lyozza, hogy fiataljaink milliói egyértelműen támogatják a szovjet békejavaslatokat, vala­mint a CSKP KB Elnökségének és a szövetségi kormánynak ezzel kapcsolatos állásfoglalá­sát. Hazánk a szocialista kö­zösség szilárd láncszeme és közvetlenül határos az imperia­lista világgal, melynek katonai fenyegetését az agresszív Észak-atlanti Szövetség testesí­ti meg. Határozottan elítéljük az Egyesült Államok vezette militarista köröknek azt a kí­sérletét, hogy a nyugat-európai kormányok beleegyezését ki­kényszerítve, új típusú közép­hatótávolságú amerikai nuk­leáris rakétákat helyezzenek el ezen országok területén. Most, amikor a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség bi­zottságának kezdeményezésére december elseje és 8-a közölt az európai ifjúság akciókat szervez az Egyesült Államok és a NATO azon tervei ellen, hogy Nyugat-Európa területén új rakétarendszereket helyez­zenek el, teljes szolidaritásu­kat fejezik ki a NATO tagálla­mokban élő fiatalok tömeges tiltakozásával, akik elutasít­ják országaik éleiének továb­bi militarizálását, a szociális célokra fordított kiadások kor­látozását. A nyugat-európai vá­rosok utcáira a legkülönbö­zőbb politikai, világnézeti és vallási meggyőződésű fiatalok ezzel a jelszóval vonultak ki: Tárgyaljunk, nem pedig legy- verkezzünk. Meggyőződésünk, hogy orszá­gunk ifjúsága ismét felemeli szavát a Szovjetunió békejavas­latai mellett, az imperializmus katonai tervei ellen. Az Egye­sült Államok és a NATO ter­veire a legjobb válasz a XV. pá rí kon gr essz u s p r ogra m j á n a k aktív teljesítése, valamennyi­ünk munka és tanulmányi fel­adatainak kezdeményezőbb megvalósítása lesz hazánk fel- szabadulása 35. évfordulójának küszöbén. Ezzel hozzájárulunk a szocializmus békepotenciáljá­nak gyarapításához, erősítjük n szocializmust, amely az im­perializmus, a militarizmus, és a reakció háborús fenyegetése elleni legszilárdabb gát. Nemzedékünk békében szüle­tett és békében akar élni, bé­kében akarja valóra váltani vágyait, békében akar dolgozni a szocialista haza javára. Tud­juk, hogy a béke nemcsak kí­vánság, hanem alapvető szük­ségszerűség, amelyért követke­zetesen és fáradhatatlanul küz­deni kell vállvetve az egész világ haladó és békeszerető erőivel. Köszönet a támogatásért (ČSTK) — Miroslav Stépán, a Nemzetközi Diákszövetség el­nöke tegnap találkozott Nguyen Thien Thonggal, a Vietnami Szocialista Köztársaság cseh­szlovákiai nagykövetével, aki a Nemzetközi Diákszövetség Tit­kárságának tolmácsolta a Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség, a vietnami ifjúság- és diákság köszönetét a viet­nami népnek és fiataloknak nyújtott politikai és anyagi, tá­mogatásért, a haladó nemzet­közi diákmozgalom szolidaritá­si akcióiért. A Nemzetközi Diák- szövetség tisztségviselői tájé­koztatták a vietnami nagyköve­tet a szövetség végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésének eredményeiről. Az ülés résztve­vői azokat az időszerű feladato­kat vitatták (meg, amelyek a szövetség XII. kongresszusának mandátumából hárulnak a Nem­zetiközi Diákszövetségre A XII. kongresszus ugyanis „Diákköz­pont Vietnam számára“ jelszó­val a nemzetközi haladó diák­mozgalom szolidaritási kampá­nyát hirdette meg a jövő évre. üsztyinov marsall Varsóban (ČSTK) — Dimitri j Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere tegnap megérkezett Varsóba, ahol részt vesz a Varsói Szer­ződés honvédelmi minisztert bi­zottságának rendes ülésén. Baráti látogatás (ČSTK) — A Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak meghívására tegnap bará­ti látogatásra Szófiába érkezett Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottsága­inak tagja, a KB titkára. A szófiai repülőtéren a szov­jet vendéget Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke, s más bolgár párt­ós állami vezetők üdvözölték. Csehszlovák—indiai kereskedelmi megállapodás (ČSTK) — Az 1980—1984-es évekre szóló új hosszú távú ke­reskedelmi és fizetési megálla­podást írt alá Delhiben Andrej Bar rák csehszlovák külkereske­delmi és Hitendra Deszai in­diai kereskedelmi és közellátá­si miniszter. A csehszlovák—in­diai árucsere-forgalom jövő évi tervezett terjedelmét az ^ hét végén Delhiben aláírásra kerü­lő jegyzőkönyv határozza meg majd pontosan. \ Tüntetések a szaudi olajtartományokban (ČSTK) — Az Asz-Szafir bej­rúti napilap tegnapi jelentése szerint az utóbbi Uapokban Amerika-ellenes tüntetések vol­tak Szaúd-Arábia keleti olaj­termein tartományaiban. A lap azt is közli, hogy a szaúdi kor­mány a múlt héten mintegy 20 ezer katonát vonultatott fel az iráni—ameriikai konfliktus­ban Khomeini ajalollahhal ro­konszenvező tüntetők ellen. A szaúdi hatóságok állítólag megszigorították a biztonsági intézkedéseket az Egyesült Ál­lamok rijádi diplomáciai és konzuli hivatalai körül. fFolytatás az 1. oldalról) azok az elvhű békepoii titkának a bizonyítékai, és felelőtlenség lenne azokat elutasítani. KOPPENHÁGA — A dán fő­városban a hét végén befejező­dött a NATO-tervek ről megtar­tott nemzetközi kollokvium. A felszólalók, akik között volt A. Rosic&in szovjet diplomata, az ENSZ-főt.itkár tanácsadója, N. Pásti olasz szenátor és mások, az európai közvélemény kétsé­geit fejezték ki a fegyverkezés további fokozását jelentő ter­vekkel kapcsolatban. Roscsin kijelentette, hogy Európa népei a fegyverkezés fokozásának, il­letve a békés együttműködés­nek az alternatívája elolt áll­nak. Pásti szenátor, a NATO egykori vezérkari fönökhelyet- 1ese megállapította, hogy meg­magyarázhatatlan: a nyugat­európai politikusok egyik olda­lon üdvözlik a SALT—II. szer­ződést, másrészt tulajdonképpen érvénytelenítik ezt azzal, hogy az új atomfegyverek elhelyezé­se mellett szavaznak. BRÜSSZEL — „Ha a NATO az új rakétafegyverek gyártása és telepítése mellett dönt, Eu­(ČSTK) — Norodom Sziha­nuk bejelentése, hogy Párizs­iján létrehozta vezérkarát a je­lenlegi kambodzsai rendszer elleni harc irányítására, továb­bi olyan lépés, amely azt mutat­ja, mi a célja mostani kéthóna­pos franciaországi és nyugat- európai látogatásának. A Szilta­nuk beszédet kommentáló pá­rizsi lapok többsége idézi a (ČSTK) — Nyugat-Berlinben tegnap délelőtt megikezdötött a Nyugatnémet Szóciá 1 demokrata Párt (SPD) ötnapos kongresz- szusa. Hans Koschnick, a párt alelnöke megnyitó beszédében olyan politika folytatására szó­lított fel, amely nem veszélyez­tetné a további enyhülést és a békét. A külpolitika és az NSZK en e rg i anehézségei nek i n ego I dá ­répa a fegyverkezési verseny nehezen megállítható spirál tó­ba kerül“ — mondotta a NATO- körökhöz közelálló Nouvelles At lantit] ues című lapnak adott interjújában Gerald Ugeux, a Belga Békemozgalom főtitkára. A mozgatom december 9-re nagyszabású nemzetiközi liinte- tést hívott össze Brüsszelbe, tiltakozásul az eurorakéták el­len. A nagygyűlésre 10—20 000 résztvevőt várnak valamennyi NATO-országból. NYÜGAT-BERUN — Heinrich Alberíz volt nyugat-berlini pol­gármester a Szociáldemokrata Pórt jelenleg folyó kongresszu­sának résztvevőit felszólította, hogy tilt akozza naik az új'ame­rikai rakétáknak az NSZK terü­letén való elhelyezése ellen, és hangsúlyozta, hogy a NATO „pozitív'“ döntése az Európában élő népek életét veszélyezteti. „A NATO rakétatervei ellen­tétben állnak a nemzetközi biz­tonságra és az enyhülésre telt erőfeszítésekkel, és olyan veszé­lyesek, hogy mozgósítani kei! ellenük kontinensünk összes népét“ — jelentette ki rádió­interjújában Maximé Gremetiz. a Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára. volt kambodzsai államfő sza­vait arról, hogy „felsxafoadíté* hadsereget szándékszik alakíta­ni, amely a világ számára „el­fogadható“ kormányt juttatna hatalomra Kambodzsában. Az, amire a kambodzsai nép­nek most elsősorban szüksége van, a béke és az önzetlen se­gítség. sa a legfontosabb probléma, amellyel a kongresszus 400 kül­döttje fog la 1 kozni fog. Megvá­lasztják a párt új vezetőséget is. A figyelem azonban előre­láthatólag a NATO „fegyverke­zési“ tervére összpontosul. Az új típusú amerikai nukleáris ra­kétafegyverek kérdése a nyu­gatnémet közvélemény körében aggodalmat váltott ki. SZIHANUK „VEZÉRKARA" A voít kambodzsai államfő nyugat-európai Halogatásának igazi célja ELÖTÉRBEH A KÜLPOLITIKA ÉS AZ OLAJBOHDOI A Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt kongresszusa GONDOLATOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRÓL KI VESZÉLYEZTETI A HELSINKI ELVEKET Helsinki a nemzetközi po­litikai életben az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet szinonimájaként használatos. Az előkészítő sza­kasz is a finn fővárosban zaj­lott le, majd ugyanitt 1975-ben 33 ország állam- és kormány­fői aláírták a jelenlegi nemzet­közi kapcsolatok alakulásának egyiik kulcsfontosságú doku­mentumát — az értekezlet Zá­róokmányát. Miért foglalkozunk mégis most a konferenciával, hiszen a dokumentum aláírásának ötö­dik évfordulója csak jövő nyá­ron lesz? Határozottan nem történelmi motívumoktól indít­tatva, hanem kifejezetten politi­kai időszerűsége miatt. Az utób­bi időben ugyanis a burzsoá tö­megtájékoztató eszközök, sőt. több kapitalista ország vezető képviselői is fokozott mérték­ben manipuláltak az európai biztonsági és együttműködési értekezletre való hivatkozással, és ezt összekapcsolták a szo­cialista országok elleni, konkré­tan Csehszlovákia-ellenes táma­dásokkal. Megfogalmazásaik hasonlósá­ga vagy azonossága kétségtele­nül egy közös forrásra, ponto- sabbban egy közös központra utal és ez nem véletlen. Lénye­gében két párhuzamos cél el­éréséről van szó: egyrészt fo­kozni az ellenünk irányuló rá­galmazások hatékonyságát egy olyan politikai kaliberű fegy­ver bevetésével, mint a helsin­ki Záróokmány, másrészt a hi­vatalos dokumentumokba be­ékelt nyilatkozataikkal a hel­sinki elveket saját céljaikra akarják felhasználni a Záróok­mányt aláírt országok jövő év­ben sorra kerülő madridi ta­nácskozásán. Az efféle hozzá­állás célja nyilvánvaló, megte­remteni a feltételeket ahhoz, hogy Madridban, úgymond, ma­gasabb szinten fokozhassák tá­madásaikat, amelyek 1977-ben és 78-ban a belgrádi találkozón kudarcba fulladtak. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ezek az akciók nem utolsósor­ban a helsinki értekezlet ered­ményeinek „semlegesítését“ cé­lozzák, azt, hogy megtévesszék a közvéleményt, eltereljék a fi­gyelmet a demokratikus, hala­dó erők békés erőfeszítéseiről és egyúttal az Egyesült Álla­mok és a NATO katonai körei­nek rendkívül veszélyes hábo­rús terveiről is. Mint ismeretes, Csehszlová­kia a többi szocialista ország­hoz hasonlóan az első pillanat­tól kezdve nemcsak mindent elkövetett annak érdekében (el­lentétben a kapitalista orszá­gok többségévelI), hogy a leg­szélesebb néprétegek megismer­kedjenek a Záródokumentum teljes szövegével, hanem alapos és határozott intézkedéseket fo­ganatosított a dokumentumban loglalt valamennyi alapelv gya­korlati megvalósítása végett. Eltérő értelmezések Az említett témakörben folyó éles véleménycserék során a nyugati országok vezetői főleg az utóbbi időben a csehszlovák lei nyomós érveinek súlya alatt előszeretettel hangoztatják azt a sztereotip állítást, hogy állí­tólag egyik-másik kérdésben „nyilván vannak eltérő értelme­zések“. De vajon mi az igaz­ság? A Záróokmányt aláírt or­szágok soraiban igen eltérő tár­sadalmi rendszerű országok vannak. A mindennapos gyakor­lat vitathatatlanul azt igazolja, hogy az egyforma szavakat vagy megfogalmazásokat másfé­leképpen magyarázzák az osz­tályszempontok és az eltérő osz­tályérdekek alapján egyik-másik ország képviselői. Példáiként megemlíthetjük, hogy már az emberi jogokról és az alapvetu szabadságjogokról (beleértve a v é lemé n yn y i 1 vá n í t ási sza ba ď sá - got, a lelkiismereti, vallási és meggyőződésben szabadságot) szóló 7. alapeiv szövegezése so­rán érdekes vita alakult ki. Ép­pen a szocialista országok mu­tattak rá nyíltan, hogy az em­lített kérdésekben elkerülhetet­lenül megnyilvánul a kétféle osztályszempontú hozzáállás. A kapitalista országok képviselői természetesen azt az értelme­zést hangsúlyozzák, amely sza­vatolja a tőkés tulajdonjogát, a dolgozók kizsákmányolására való jogát. A szocialista orszá­gok éppen eiienkezőleg az em­beri jogok kérdésében olyan hozz áá 1 lást szó rga Imazna k, amely maximális mértékben vé­di a dolgozó ember jogait bár­milyen kizsákmányolással szem­ben, védi a munkára való jo­got, az egészségvédelemre, a szociális biztosításra való jogot. A felvetett kérdésre válaszol­va egyértelműen leszögezhet­jük: kétségtelenül számtalan olyan loga lom, vagy megfogal­mazás akad, amelyek interpre­tálásában n em találjuk meg és nem is találhatjuk meg a mo- n-opoltőke képviselőivel a közös nyelvet; elsősorban az osztály­szempontot tükröző fogalmak­ról, mint a szabadság, a de­mokrácia stb van szó. Egyáltalán nem titok, liogy a monopoltöke mindig is csak az emberi jogok és a demokrácia hamis szószólója volt és azokat uralma kegyetlenkedéseinek, az erőszaknak és gyakran a véres eseményeknek az álcázására használta fel. Mert ezek a leg­jellemzőbbek a monopoltöke ed­digi történetére. A gyarmatosí­tás és az újgyarmatosítás egésa története, az a tény, hogy je­lenleg csaknem az emberiség fele éhezik, bQgy százmilliók nem részesülnek a legalapve­tőbb egészségügyi ellátásban és művelődésben, az imperializ­musnak az emberi jogok elten elkövetett szörnyű bűntette. Ha­sonlóan a tömeges munkanél­küliség, a nemzeti kisebbségek üldözése, amely napjainkban is hivatalosan vagy nem hivatalo­san alkalmazott politika több kapitalista országban, és a kö­zelmúltban az ameriikai Greens- boróban lezajlott orgiában érte el tetőpontját. Hazánkban érvényben van az a törvény, amely szigorúan tilt­ja és bünteti fasiszta, fajgyűlö­lő és háborús eszmék hirdeté­sét. Büszkék vagyunk erre, mert éppen az ellenük folyta­tott következetes harcot a de­mokrácia fontos alapkövének tartjuk. Persze, a Nyugaton szemünkre vetik, hogy a fasisz­ta és háborús eszmék terjesz­tésének betiltása ..az emberi szabadságjogok korlátozása“. Például a New York Times aiz UNESCO határozatát, amely el­engedhetetlennek minősíti- a lajgyűlöiet, az apartheid és a háborús eszmek propagálása elleni harcot, az emberek kö­zötti kapcsolatok „megsértésé­nek“ minősíti I Az igazság azt kívánja, hogy leszögezzük: a helsinki doku­mentum előkészítését megelőző vitákban figyelembe vettek a különböző me g foga ima zások le­hetőségét, és a részt vevő or­szágok végül is igyekeztek ezeket az eltéréseket maximá­lisan kiküszöbölni és az aláírt szöveget valamennyi fél számá­ra elfogadhatóan megfogajmaz- ni. A különböző társodalmii rendszerű országok egymás mellett élése Említettük már, hogy a hel­sinki Záróokmány aláírói kü­lönböző társadalmi rendszerű országok voltak. A Szovjet­unión, Csehszlovákián és a lob bi szocialista országon kívül je­len volt az Egyesült Államok, továbbá nyugat-európai tőkés nagyhatalmak, olyan tőkés or­szágok, amelyek tagjai vagy nem tagjai a NATO-nak, a Kö­zös Piacnak, valamint semle­ges és el nem kötelezett orszá­gok. Ezt a tényt természetesen az értekezletnek is teljes mér­tékben méltányolnia kellett. Kezdettől fogva világos volt. ha eredményesen akarják befe jezni a konferenciát, az emlí­tett tény figyelembevételéből kell kiindulni. M 1979. SÍI 4. Szovjet pártmunkások Miloš Jakeš elvtársnál (ČSTK) — Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének póttag­ja, a KB titkára tegnap talál­kozott az SZKP KB küldöttsé­gével, amely Vagyim l^natov- nak, az SZKP KB tagjának, a voronyezsi területi pártbizott­ság első titkárának vezetésével csehszlovákiai látogatása során tanulmányozza a mezőgazdaság területéin végzett pártmunka kérdéseit. Az elvtársi, baráti légkörben lezajlott találkozó résztvevői tapasztal at cserét folytattak a két testvérpárt agrárpolitikájá­nak megvalósításáról. Jelen volt Július Varga, a CSKP KB osztályvezetője és Bo­risz Kiricsenko, a csehszlová­kiai szovjet nagykövetség taná­csosa.

Next

/
Thumbnails
Contents