Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-23 / 303. szám, vasarnap

JÓL ZÁRJÁK AZ ÍVET A bytcai Sulov Faipari Üzem a karácsonyi piacra több újdonsá­got gyártott. Ezek közé tartoznak elsősorban a sítalp, szán és jégkorongütő egyes felújított típusai. Az üzemben gyártott 11 faj­ta sítalpból öt fajtát modernizáltak. Felvételünkön Irena Hruš- tincová, a gyermeksítalpakat készíti lakkozásra (V. GabCo felvétele — ČSTK) Szilárd és örökké tartó barátság A Csehszlovákia és a Szov­jetunió között az 1943 decemberében aláírt barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés nemzeteink (és nem­zetiségeink) a Szovjetunió nemzeteihez fűződő bajtársi és testvéri kapcsolatai, valamint barátsága fejlődésének kifeje­ződésévé váll t. A be nem avatkozás, az ál­lami és nemzeti szuverenitás elismert elvei mellett a szer­ződés az addigi háború alatti együttműködést a háború utáni időszakra is kiterjesztette. A sztálingrádi és az 1943 nyarán lezajlott győztes kursz- ki csata jelentősen meggyön­gítette a náci haderőket. A Vö­rös Hadsereg történelmi győ­zelmeinek hatása alatt hatal­mas fejlődésnek indult a nem­zeti felszabadító harc. A nem­zetközi és hazai ellenállásban új helyzet állott elő, amely­be a londoni emigrációs kor­mánynak is alkalmazkodnia kellett. A 2. világháború kezdetekor a Londonban székelő csehszlo­vák burzsoá emigráció kommu- nistaelilenes álláspontra he­lyezkedett, és olyan erőkre tá­maszkodott, amelyek csak kis mértékben szimpatizáltak a kommunistákkal. A megválto­zott nemzetközi helyzet azon­ban kikényszerítette eme állás­pont átértékelését és a nyugati államok kormányképviselőivel folytatott eszmecserék nyomán a burzsoá emigráció olyan kö­vetkeztetésre jutott, hogy a kommunistákkal és a Szovjet­unióval való együttműködés el­kerülhetetlen. Az emigrációs kormány titokban azzal is szá­molt, hogy a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti szerződés megerősíti az ö helyzetét. Az egyezség megkötése azonban e kalkulációktól függetlenül for­radalmi irányba orientálta a csehszlovák felszabadító moz­galmakat. J elentőségét Klement Gott­wald így értékelte: „Nemzeteink, amelyek százado­kon keresztül küzdöttek puszta létükért, fellélegezhetnek és megelégedéssel tekinthetnek egy u/, boldog jövő elébe. Be­teljesült nemzeteink legneme­sebb gondolkodóinak álma: szláv hársfánk az óriási orosz, szláv tölgy oltalma alatt áll.“ A szövetségi szerződés kelet­kezése történelmi körülményei­nek elemzése világosan mutat, ja, hogy megkötésében elsősor­ban a hazad, valamint a kül­földi ellenállás haladó részé­nek erős nyomósa és az a tör­ténelmi tapasztalat játszott lé­nyeges szerepet, mely szerint a nyugati nagyhatalmak impe­rialista terjeszkedés ellen nyújtott biztosítékai elég tele. nek. A szerződés kedvezően meg­határozta jövőnket és hatott, a haloldali erők megnövekedett szerepére a hazai és a külföl­di nemzeti-felszabadító harc­ban, a CSKP tekintélyéneik nö­vekedésére. A szerződés fő célja a hit­leri Németország veresége, a szerződő felek háború utáni biztonságának bebiztosítása és a független, önálló Csehszlová­lkia felújítása volt. A szövetsé­gi szerződés Csehszlovákia felszabadulás utáni külpolitikát irányvonalának alapjává vált. A háború után, főként a szo­cializmus építésének időszaká­ban ez a szerződés jelentős szerepet játszott az új társa­dalom életének minden terü­letén. Sikeresen állta ki b történelem próbáját, ezért a szerződő felek 1913-ban elha­tározták meghosszabbítását. Sokoldalúan fejlődött a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti gazdasági és tudomá­nyos-műszaki egy ü ttom űk ö d és, és ez a csehszlovák gazdaság mind jelentősebb részévé vá­lik. Ez az együttműködés tette lehetővé a kapitalista piacok­tól való gazdasági független­ségünk kialakítását és a szo­cializmus építését hazánkban. Az 1943-as szerződéshez kapcsolódik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés, amelyet országaink leg­magasabb képviselői 1970. má­jus 6-án írtak alá Prágában. Ez a szerződés is rendkívüli je­lentőségű dokumentum, amely hangsúlyozza a szocialista in­ternacionál izmus, megbon tha­tatlan barátságunk és a tüdő­mön y o s- k u 11 u ró lis kap c so la to k kiszélesítésének elveit, a nép szocialista vívmányai, a két ország biztonsága és független­sége, a Varsói Szerződés tag­államai határainak megvédésé, re hozott elkerülhetetlen óv- i n tézke dé sek sz ü kség ességé t, valamint azt az elvet, miszerint a nemzetközi helyzet minden fontos kérdéséről tárgyalással kell dönteni. A külpolitikai kapcsolatok­ban ez a szövetségi szerződés rámutat a szocialista országok akciói összehangoltságának kö­vetelményére. A szocialista or­szágok ezen szoros együttmű­ködése és külpolitikájuk koor­dinál tsága a gazdasági és ka­tonai potenciál állandó növeke­désével egyetemben a békés fejlődésre, a nemzeti bizton­ságra és a társadalmi haladás­ra gyakorolt hatásunk leghaté- kouyabb eszköze. A Szovjetunióval való gazda- sági együttműködésünk teszi lehetővé a világpiaci növekvő n ye r sanya gá rak népga zda sá ­gunkra gyakorolt kedvezőtlen hatásának leküzdését. A szocia. lista országok gazdaságának mind szorosabb kapcsolatai alakítják és biztosítják a mi gazdaságunk hosszú távú sta­bilitását és hatékonyságának fokozását. C se h sz lo vák—szov je t szerződés — amelyet a háború utáni években a többi szocialista országgal kötött megállapodások egészítettek ki —, valamint a nemzetközi kap­csolatok megváltozott formáját megtestesítő 1970-es új szerző­dés biztosítja Csehszlovákia biztonságát, nemzeti létét és nemzeteink békés fejlődését RICHARD GROSZ Személyes péidávcii URBÄN KLÄRA A Tőketerebesi fTrebišov) Élelmiszeripari Kombinát tejipari üzemének dolgozói az idei év utolsó hónapját úgy kezdték, hogy a vaj termelésében több mint félhónapi előnyt szereztek. Felvételünkön Marta Kont- rová, SZISZ-tag, szocialista munkabrigádtag, a csoma­golt vaj minőségét ellenőrzi (Felvétel: A. Hôščák — ČSTK) terv teljesítését tekintik. Mit mondhat erről az év végén František Svec, a gazdasági pro­pagandával foglalkozó bizottság tagja? — Országunk valamennyi más üzeméhez hasonlóan mi is min­den erőnket latba vetjük, hogy a XV. kongresszus határozatait valóra váltsuk. Már az év ele­jén tudtuk, hogy a tervfelada­tokat csak akkor teljesíthetjük, ha növeljük a hatékonyságot, gazdaságosan bánunk a nyers­anyaggal s még egész sor fon- tos tényezőt említhetek — a termékfelújítástól kezdve a tu­dományos-műszaki forradalom vívmányainak érvényesítéséig. Nincs olyan területe népgaz­daságunknak, ahol ne lennének tartalékok, hiányosságok. S ezek feltárásában, kiküszöbölé­sében, felhasználásában jó szol­gálatot tesz — kell, hogy te­gyen — a gazdasági propagan­da. Ha ügyesen, Ötletesen, csín­ján bánnak vele, hatalmas moz­gósító ereje lehet. Kezdeménye­zésre, tettekre serkenti a dolgo­zókat, főleg, ha azok napról napra tudják, mi a helyzet a gyárban, nem játszanak szem- bekötősdit velük. Minden párt­gyűlésen téma a terv teljesíté­se, rendszeresen tájékoztatják a munkásokat a sikerekről, de ar­ra is felhívják a figyelmüket, hol kell rákapcsolniuk. A Nemzetközi Nőnap vállalat­ban a jelek szerint nem lesz ok szomorúságra. Pribylincová és Šoec elvtársak tájékoztatása szerint a gyár minden mutató­ban teljesíti a tervet. Már szóltunk az agitátorokról. De nemcsak ők járnak a mun­kások közé. Rajtuk kívül a szemléltető agitáció eszközei, a jelszavas táblák is beszélnek. Egymás mellett állnak a gyár bejáratának mindkét oldalán. Reméljük, hogy a minden té­ren emlegetett sok jó tapaszta­latuk révén hamarosan legtá­— Egy jó agitátor nem csu­pán ideológiai és világnézeti kérdésekben jártas, jó ismerője a munkahelyi problémáknak, gondoknak is. Eljár a dolgozók közé, meghallgatja panaszaikat, tanácsot ad, ösztönzi őket — valahogyan így igyekszünk mi Is megszervezni a személyes agitációt az üzemben. Ogy érez­zük, eddig eredményesen. Az üzemben a munkaszünete­ket hasznosan töltik a dolgo­zók, az agitátorok eközben ma­gyarázzák el a termeléssel kap­csolatos legfontosabb kérdése­ket, beszámolnak a politikai fej­leményekről. A jelentősebb év­fordulók előestéjén rövid átte­A század elején cérnagyár volt a neve, ma országszerte és külföldön is a Nemzetközi Nőnap, üzemeként ismerik. A szá­zadelő és a jelen között jó néhány év telt el, társadalmak váltották egymást, a volt gyáros helyébe új tulajdonos lépett — a nép. S ó vitte igazán sikerre a müvet. A bratislavai Nemzetközi Nő­nap nemzeti vállalat sikereihez nagyban hozzájárul a dolgozók körében végzett politikai tö­megmunka. Már az elmúlt évek­ben is a jobbak között emleget­ték őket, munkájukon tavaly még sokat lendített az üzemi pártbizottság létrejötte. Egyik első közös lépése volt az ideo­lógiai bizottság megteremtése, amely kidolgozta a politikai agitáció és propaganda pontos tervét. kintést tartanak az esemény je­lentőségéről. — Csak akkor várhatunk, ha adunk is — s mi valóban sze­retnénk minden tőlünk telhetőt megadni a dolgozóknak — foly­tatja a pártelnöknő. Nevelési tervünkben például a szabad idő helyes kihasználása is sze­repel. Dolgozóink nagy része nő, számukra különféle tanfo­lyamokat, kiállításokat szervez­tünk. A társadalmi szervezetek­kel karöltve nyugdíjastalálkozó­A szemléltető agitáció Ez a csarnok is azok közé tartozik, ahol ügyes, ötletes a gazda­sági propaganda és a szemléltető agitáció (Vlasto Andor felvételei) jóbb pontjukra is írt találnak, a munkaerőhiány okozta gondja­ikra. Sokszor dugták már össze ilyen ügyben a fejüket a vál­lalat vezetői, kommunistái. Im­pozáns munkásszállót építettek, saját bölcsődét, jövőre pedig óvodát adnak át. Ennek ellené­re továbbra is sok a gondjuk. A szemléltető agitáció hagyó mányosan színvonaias az üzem­ben. Körsétánk során Ismét meggyőződhettünk, hogy nincs olyan részleg, ahol ne hívná föl magára a figyelmet egy-egy ízlésesen elrendezett tábla, fa­liújság. — A színvonalon nagyot len­dített nálunk a versengés — tájékoztat Mária Pribylincová, oz üzemi pártbizottság elnöke. — Rendszeresen értékeljük az egyes munkahelyeket, részlege­ket, többféle kritérium alapján; a munkakörnyezet, a tisztaság, a díszítés, a közös megmozdu­lásokon való részvétel. A győz­teseket értékes díjakkal jutal­mazzuk, legtöbbször többnapos kirándulással. Ennek fejében az embereknek megéri igyekezni­ük, szorgoskodniuk, a májusi ünnepségek előtt még az abla­kokat is maguk mossák asszo­nyaink. A szemléltető agitáció és a politikai propaganda javításá­ban nagy szerepe van a forra­dalmi hagyományok emlékszo­bájának, amely kitűnő segítő­társ az eszmei-nevelő munká­ban, hozzájárul a dolgozók szo­cialista tudatának formálásá­hoz. A gyár fejlődése, történe­te, népünk és országunk harci és forradalmi hagyományai ele­venednek föl a képeken a gyár dolgozói, s az utánpótlás, a diá­kok szeme előtt. Hatásosabban, mintha könyvben olvasnák. A múlt mellett, persze, ott van a jelen is, eredményekben, sike­rekben. , A gyár dolgozói nemcsak sa­ját házatájukat szépítgetik, a közeli téren is ök gondoskod­nak a táblákon elhelyezett anyagokról, fotókról — hogy azok mindig frissek és aktuáli­sak legyenek. S nemcsak a gyár munkasikereit, termékeit, pro­pagálják, szocialista társadal­munk életének fontos esemé­nyeiről sem feledkeznek meg. Mária Pribylincová, az üzend pártbizottság elnöke kai rendezünk, rendszeresen ta­lálkozunk a hasonszőrű“ üze­mek dolgozóival. Ilyenkor dol­gozóinknak nagyszerű lehetősé­gük nyílik a tapasztalatcserére. Házassági tanácsadónkon mint- egy 140 nő vett részt. A tervtelodaíok teljesítése Egyik legfontosabb célnak a

Next

/
Thumbnails
Contents