Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-20 / 300. szám, csütörtök

AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE SZLOVÁKIA NÉPGAZDASÁGA 1980. ÉVI FEJLESZTÉSÉNEK FŐ FELADATAIRÓL ÚJ SZÓ 1979. XII. 20. 5 IFolytatás a 4. oldalról) lönösen a vezető dolgozókra nagy fe­lelősség hárul, hogy meg tudjuk szer­vezni a munkát, hogy mozgósítani tud­juk a dolgozókat a feladatok teljesí­tésére, a tartalékok feltárására annak érdekében, ami programunk legfon­tosabb célja: az emberek any»jgi és kulturális szükségleteinek jobb kielé­gítése. Nem szívesen emeltük a fűtőanya­gok és az energia, a gyermekruházati cikkek és a postai szolgáltatások kis­kereskedelmi árát, de ez volt az egye­düli módja annak, hogy a lakosságot a háztartás vezetésében nagyobb taka­rékosságra ösztönözzük, hogy megaka­dályozzuk az olcsó gyermekáru nagy­fokú felvásárlását a külföldi turisták által és hogy az árakat hozzávetőleg helyes arányba hozzuk a költségekkel. Meg akarjuk tartani és tovább akar­juk fejleszteni a lakosság életszínvo­nalát, amely már ma megfelel nemzet­közi viszonylatban a szigorú kritériu­moknak az anyagi fogyasztást, a laká­sok színvonalát, az üdültetést és első­sorban az egészségügy és az oktatás­ügy színvonalát illetően. A pénzbevétel jövőre 6 százalékkal növekszik, ami lehetővé teszi, hogy a kiskereskedelmi forgalom megfelelő növekedésével számoljunk. A tervezett áruszállítmányokkal biztosítjuk a kiske­reskedelmi forgalmat, valamint a ke­reskedelmi szervezetekben a normák­nak megfelelő tartalékok növelését. Természetesen sokkal nagyobb figyel­met kell szentelnünk a szállítmányok összetételének. Egyes áruk, gyakran szükséges apróságok hiánya (gyertya, szigetelő gumi, fogpaszta) a fogyasz­tók szemében csökkenti azokat az ered­ményeket, amelyeket az anyagi fogyasz­tás növelésében elérünk. Erre a tej rületre teljes mértékben érvényesek a CSKP KB 7. ülésének határozatai, amelyeket a termelésben és a kereske­delemben az elvtársak konkrét intézke-' désekre bontottak le. Azt várjuk, hogy ezek az intézkedések teljes mérték­ben érvényesülnek a termelés és a ke^ reskedelem közti megállapodások meg­kötésekor és e szerződések teljesítése során követekezetesen ezek szerint jár­nák el. A kereskedelmi minisztériumnak, a Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségé­nek, a vezérigazgatóságoknak és a ke-* reskedelmi vállalatoknak a termeléssel szemben sokkal következetesebben kell érvényesíteniük a fogyasztók érdekeit, Ennek érdekében sokkal szakképzet­tebben kell megszervezni a fogyasztói kereslet felmérését, kihasználni s fel­mérések eredményeit, az áruválaszté­kot a devizaeszközök racionális fel- használásával és a többi szocialista or­szág kereskedelmi szervezeteivel lebo­nyolított csereakciókkal kell kiegészí­teni és gazdagítani. A kereskedelem­nek biztosítania kell, hogy az összes kerületben a vásárlók rendelkezésére álljon a Csehszlovákiában gyártott tel­jes választék. Tudjuk, hogy a termelés nem teljesí­ti minden esetben teljes mértékben és választékban a kereskedelem követel­ményeit. Az ellátás folyamatosságához azonban nagy mértékben hozzájárulhat maga a kereskedelem is, az áru ide^ jében való megrendelésével, az üzle­tekbe való helyes eloszlásával, külön­böző méretű és színű áruk megfelelő összetételével stb. Sok esetben jobban lehet módosítani az elárusítás idejét és már egyáltalán nem szabadna elő­fordulni, hogy az üzleteket önkényesen bezárják. Ügy gondoljuk, hogy szocialista ke^ reskedelmünk dolgozói az adott és a jövő évben tovább fejlesztett műszaki és káderellátással tovább tudják javí­tani munkájukat és így hozzájárulhat­nak az emberek elégedettségéhez. Eb­ben látjuk a kereskedelmi szervezetek­ben működő párt- és szakszervezeti szervezetek politikai felelősségének je­lentőségét. NAGYOBB FIGYELMET A JÁRULÉKOS BERUHÁZÁSOKRA A lakásviszonyok további javítása ér­dekében — ami az életszínvonal egyik alapvető tényezője — a jövő évi terv 49 000 lakás befejezését irányozza elő, ami 4300-zal több, mint az idén. A meg­kezdett építkezések száma lehetővé te­szi e feladat teljesítését. Az építőipari vállalatoknak következetesebben kell teljesíteniük feladataikat, a járulékos és műszaki ellátottság terén. Nyíltan megmondjuk, hogy a lakótelepek járu­lékos létesítményeinek építésében, ahol ebben az ötéves tervidőszakban meg akartuk szüntetni az állandó késést és bepótolni az 5. ötéves tervidőszak le­maradását, építőipari dolgozóink nem tudtak megbirkózni feladataikkal. Ezért elvárjuk, hogy meggyorsítják a járulé­kos létesítmények építésének iparosí­tásához szükséges anyagi-műszaki alap fejlesztését, tudatosítva, hogy az új la­kótelepek több tízezer lakosának elé­gedettségéről, vagyis fontos politikai feladatról van szó. A lakosság társadalmi fogyasztásának fejlesztésére 3,4 százalékkal többet for­dítunk, mint az idén. El kell monda­nunk, Iiogy ezen a téren az elmúlt években jelentősen túlléptük a 6. öt­éves terv által megszabott szintet. Ezért, ezen a téren is a maximális gazdaságosság irányvonalát érvényesít­jük és az adott eszközök keretében lehetővé tesszük a kiemelt feladatok megoldását, ilyen például az oktatási­nevelési rendszer további tökéletesítése programjának megvalósítása. Jövőre tovább javul a terciális szfé­ra ágazatainak anyagi ellátottsága. Így például az egészségügyi létesítmények 2850 aggyal gyarapodnak, ami keve­sebb, mint amennyit a 6. ötéves terv előirányzott. Az óvodákban további 11000 gyereket tudunk majd elhe­lyezni, ami a 3—5 éves gyerekek 81,5 százalékát képezi. A diákszállókban 1780 ágyat adnak át. HATÁROZOTTABBAN ÉRVÉNYESÍTSÜK AZ ÖNÁLLÓ ELSZÁMOLÁSI RENDSZERT Elvtársak! Felsoroltuk azokat a legfonto­sabb feladatokat és problémákat, amelyeket a 6. ötéves terv utolsó évé­ben a terv teljesítése során kell meg­oldanunk. Céljaink azonban puszta óhaj marad­nának, ha megvalósításukhoz nem te­remtenék meg az irányítás minden szintjén a feltételeket és nem nyer­nénk meg teljesítésükre az összes dol­gozót. Közismert tény, hogy tekintettel a gazdaság bonyolultságára, emelnünk kell a szervező munka színvonalát is. Nincs szó csupán a mutatók rendszeré­ről és a módszerekről, hanem elsősor­ban arról, milyen tartalmat adunk ne­kik, hogy a tervbe foglalt feladatok alapos ismeretekből és számításokból induljanak ki és a globális szempon­tok mögött ne vesszen el a konkrét gazdasági élet, teljes bonyolultságában. Lényegében ez azt jelenti, hogy mé­lyebben kell megismerni és elemezni a fejlődést, fel kell tárni a gazdasági jelenségek okozati összefüggéseit, ta­nulmányozni a fejlődési irányzatokat annak érdekében, hogy gazdasági és szociális életünk tervszerűen előreha­ladjon. Az a feladat áll előttünk, amint ezt a CSKP KB 14. ülése is leszögezte, hogy tovább javítsuk a tervezés for­máit és módszereit. Ez vonatkozik a központi tervező szervekre, a mi viszo­nyaink között a Szlovák Tervbizottság­ra, a minisztériumokra, a termelési gazdasági egységekre, a nemzeti bi­zottságokra, vállalatokra, sőt üzemekre is. Az irányításnak ezek az összetevői teljes értékű tervező szervek és fele­lősség terheli őket terveink színvona­láért. Mi a célja ma a tervezés javítására kifejtett törekvésünknek, amikor már jóváhagytuk a jövő évi tervet? Elsősorban jól kell lebontani az ál­lami terv feladatait a termelési-gazda­sági egységekre és vállalatokra úgy, hogy ez a lebontás komplex legyen, és ami különösen fontos, differenciáltan kell ezt ’elvégezni az egyes termelési gazdasági egységek és vállalatok konk­rét feltételeinek objektív ismerete alapján. A vállalatok gazdasági terveinek elő­készítése keretében rendkívüli figyel­met kell szentelni a szállítói-megren­delői kapcsolatoknak, annak érdeké­ben, hogy elmélyítsük a terv anyagi összefüggéseit és belső arányait. A vállalati tervek részét képezik azok az intézkedések, amelyek konkre­tizálják a feladatok teljesítésének út­jait és módjait. A minisztérimoknak, a nemzeti bizottságoknak és a vállala­toknak következetesebben és előrelá- tóbban kell megteremteniük a feltéte­leket az egyenletes tervteljesítéshez és így kell megakadályozni a tervtelje­sítés során károkat okozó kilengése­ket. Minden vállalatban, minden üzemben a terv teljesítése azt feltételezi, hogy az erőket az eddiginél jobban a kapa­citások idejében történő üzembe he­lyezésére, a zavarmentes termelésre, és a dolgozók stabilizálására kifejtett gondoskodás fokozására összpontosít­suk. El kell érnünk, hogy a jövő évi fel­adatok teljesítése során, de elsősorban a minőségre és a hatékonyságra vo­natkozó irányzat határozottabb érvé­nyesítésekor az eddiginél hatékonyab­ban éreztessék hatásukat azok az in­tézkedések, amelyeket eddig hoztunk a tervszerű irányítási rendszerrel kap­csolatban, továbbá a közvetlen irányító munka javítása érdekében. Megköveteljük a minisztériumoktól és a vezérigazgatóságoktól, hogy kö­vetkezetesebben kihasználják az anyagi érdekeltség mai rendszerét a hatékony­ság növelésére és a minőség javítására. Elsősorban tőlük függ, hogy a pénz­ügyi, valamint más gazdasági szabályo­zók hatékonyabban érvényesüljenek a termelési-gazdasági egységek, az egyes vállalatok, a vállalatokon belüli alaku­latok és az egyének ösztönzésében. Ez azonban megköveteli, hogy határozot­tabban érvényesítsük az önálló elszá­molási rendszer alapelveit, továbbfej­lesszük a kalkuláció, a normázás, a költségvetések és a könyvvitel funk­cióját. Az ipar több termelési-gazdasá­gi egységében és a košicei gyárépítő termelési-gazdasági egységben kísérle­tileg bevezettük a hatékonyság és a minőség komplex szabályozását. Ez a kísérlet már tartalmazza a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésére vo­natkozó tervezet számos alapelemét. Annak ellenére, hogy a rendszer kísér­leti bevezetése néhány helyen nem a legkedvezőbb viszonyok között folyt az anyagi-műszaki ellátás, az energia- ellátás és a távlati tervek kidolgozása szempontjából, az eddigi tapasztalatok az mutatják, hogy pozitívan hat a te­vékenység minőségi oldalára. A vezető dolgozók és a többi dolgozó egészsé­ges érdeklődést kezd tanúsítani a mű­szaki haladás érvényesítése, a minőség javítása, a gyártmányfejlesztés, a kül­kereskedelmi csere hatékonysága, te­hát az olyan tényezők iránt, amelyek kapcsolódnak a vállalati és a személyi anyagi érdekeltséghez. Elvárjuk, hogy a gazdasági miniszté­riumok és az alacsonyabb szintű irá­nyítószervek következetesen folytassák a termékminőség komplex szabályozási rendszerének bevezetését és teljes mér­tékben érvényesítsék a rossz minősé-1 gű termelést sújtó intézkedéseket. Ter­mészetesen a párt és a társadalmi szer­vezetekben is nagyobb figyelmet kell szentelni ezeknek a kérdéseknek. FELADATAINK A TERVSZERŰ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER TÖKÉLETESÍTÉSÉBEN Az irányítás minden szintje előtt fe­lelősségteljes feladatok állnak a terv­szerű irányítási rendszer tökéletesíté­sére hozott intézkedések végrehajtásá­ban, amelyek a 7. ötéves tervidőszak­ban lesznek érvényesek. Ebből számos feladat következik a rendszer szerve* zési, jogi oldalával, valamint a politi­kai nevelőmunkával szemben támasz­tott igényekkel kapcsolatban. A párt, a szakszervezetek és a többi társadal­mi szervezet révén megfelelő légkört kell teremtenünk e feladatok sikeres teljesítéséhez. A tervszerű Irányítási rendszer töké­letesítése alapelveinek javaslata tartal­mazza a mai rendszer bevált tényezőit, a módosítások azokra a területekre vonatkoznak, amelyeken az eddigi rendszer nem befolyásolja megfelelő mértékben a hatékonyság növelését. Ennek során kihasználjuk a Szovjet­unió és a többi szocialista ország ta­pasztalatait is. A tervezés színvonalát elsősorban a távlatiság megszilárdításával, a kiemelt ágazatok fejlesztésére vonatkozó cél­programok érvényesítésével akarjuk emelni. A tervszerű irányítás alapvető eszköze az ötéves terv, miközben ki­hangsúlyozzuk a terv stabilitásának szükségszerűségét. Ezzel párhuzamosan fejleszteni kell a vállalati előtervezést, amely a dol­gozók széles körű részvételén és érde­keltségén alapszik a tartalékok moz­gósításában és abban, hogy a vállala­tok és a termelési-gazdasági egységek évi terveikben nagyobb feladatokat vállaljanak az ötéves tervben előirány­zottaknái. differenciáltabban A BÉREZÉS TERÉN Az intézkedések kifejező jellemzője továbbá az érdemek következetes fi­gyelembe vétele a vállalatok, a kollek­tívák és az egyének munkájának érté­kelésében. Ezáltal a bérezésben diffe­renciáltabban kell megnyilvánulniuk a rossz és a jó munka közti különbsé­geknek. A dolgozók anyagi érdekeltsé­gének névre szólóbbnak kell lennie, függnie kell azoktól a feladatoktól, amelyekért konkrétan felelősek, nem ügy, mint eddig, az egész vállalat eredményeitől. Ennek érdekében a vál­lalatok és a dolgozók munkájának ér­tékeléséhez objektívebb kritériumokat vezetnek be a valóságos társadalmi hozzájárulás alapján. Tudatában vagyunk annak, nogy egy rendszer sem hat automatikusan haté­konysága attól függ, hogy miként ér­vényesül az adott feltételek között és keretében hogyan dolgoznak az embe­rek. Természetesen továbbra is fokozzuk a közvetlen irányítómunkával szemben támasztott igényeket, megköveteljük, hogy mélyebben ismerjék a problémá­kat, legyenek kezdeményezőbbek és aktívabbak, hozzanak rugalmasabb és szakképzettebb intézkedéseket és a te­vékenység minden területén szilárdít­sák meg a fegyelmet. Sok javítani való akad az egyes tár­cák és az alacsonyabb szintű irányító szervek munkájának egybehangolásá­ban a köztársaság keretében, valamint a szövetségi és a cseh partnerszervek­kel kapcsolatban. Ezen a téren a mi­nisztériumoknak és a központi szervek­nek is el kell mélyíteniük koordinációs funkciójukat. A közvetlen irányító munkától függ jelentős mértékben az, hogy életbe lép­tessük az erkölcsi és anyagi jutalma­zás szocialista alapelvét, az elvégzett munka minősége és mennyisége sze­rint. Tudatosítjuk, hogy a meggyükere- sedett opportunizmus leküzdése — amely nálunk a bérpolitika területén még mindig érvényesül — megköveteli a gazdasági vezetők közös erőfeszíté­sét, a párt és a társadalmi szervek ha­tékony segítségével. A vezető dolgozóknak több bátorsá­got és becsületességet kell tanúsíta­niuk a munkafegyelem megszilárdítá­sában. Elsősorban a munkaidő kihasz­nálásában már évek óta harcolunk az építőipari dolgozók ún. szabad hétfői és péntekjei ellen, a munkahelyekre való késői megérkezés és korai távozás ellen. A helyzet azonban nem nagyon javul. Ezt tanúsítja a villanyenergia­fogyasztás heti és napi áttekintése, amely világosan megmutatja, hogy mely napokon és órákban dolgoznak kevesebbet, hol vannak a tartalékaink. MINDENÜTT MEG KELL TEREMTENI A BÍRÁLÓ IGÉNYESSÉG LÉGKÖRÉT A politikai egyértelműség, a szocia­lista hazafiság, a dolgozók teljesítőké­pessége, a munkához való viszonyulá­suk —, ezek a döntő kritériumok, amelyeket érvényesítenünk kell az em­berek elhelyezése és funkciókkal való megbízása során. A központi bizottság több ízben hangsúlyozta, hogy azokat, akik nem tudnak megbirkózni a növek­vő feladatokkal, jobb képességű, poli­tikailag és szakmailag felkészült káde­rekkel kell helyettesíteni. Sok fiatal tehetséges dolgozónk van, akiknek az új iránti megértésüket és lelkesedésü­ket hatékonyan össze kell kapcsolnunk az idősebb dolgozók gazdag élettapasz­talatával. Több arra alkalas nőt kell megbíznunk irányító tisztségekkel. Az eredmények, problémák és fogya­tékosságok mögött mindig konkrét embereket kell látnunk. Minden mun­kahelyen meg kell teremtenünk a bí­ráló igényesség légkörét, határozott harcot kell folytatnunk az olyan ártal­mas szemlélet ellen, amely elnéző a fogyatékosságokkal szemben. A rend­szeres, preventív és mélyreható ellen­őrzés lehetővé teszi, hogy idejében feltárjuk a fogyatékosságok gyökereit és megtegyük a szükséges intézkedése­ket kiküszöbölésükre. A termelésben és a nem termelési szférában a pártszervek céltudatos munkájával olyan légkört kell terem­tenünk, amelyben bízni tudunk saját erőnkben, felvesszük a harcot a pesszi­mista hangulattal, a kilátástalansággal, amire nincsen semmi okunk. Széles termelési-műszaki alappal, jó képessé­gű szakképzett emberekkel rendelke­zünk. Döntő mértékben az irányító szervek gazdasági szervező munkájá­tól függ, hogy miként tudjuk felhasz­nálni ezt az erőt a jövő évi feladatok teljesítésére. A PÁRTSZERVEZETEK ÉS A PÁRTTAGOK FELADATAI Elvtársak! Amint a CSKP Központi Bizottságá­nak 14. ülése hangsúlyozta, a népgaz­daság további dinamikus fejlődésével kapcsolatos jelentős és igényes felada­tok nagy követelményeket támasztanak a pártszervek és szervezetek munkájá val, a párt vezető szerepének további megszilárdításával szemben, az egész társadalom életében, különösen pedig a gazdaság területén. Ez megköveteli, hogy állandóan javítsuk a pártélet minden területét, tovább emeljük a po­litikai-szervező, az ideológiai-nevelő, a káder- és a politikai tömegmunka szín­vonalát. iFolytatús a 6. oldalon/

Next

/
Thumbnails
Contents