Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-14 / 269. szám, szerda

A zord életkörülmények enyhítéséhez az ember az első lépést a tűz használatával tette meg. A tűz melegített, módot nyújtott az élelem változatosabb elkészítéséhez, nagy mértékben hozzájárult az emberi társadalom civilizálásához. Az ember azonban nem tanult meg teljes mértékben úrrá lenni a tűzön. Amikor kicsúszik a kezéből az ellenőrzése, a segítőtárs pusztító ellenséggé válik, így aztán az ember különböző eszközökkel védekezett ellene, amelyek megfeleltek az adott társadalom fejlettségi fokának.

Sokéves hagyomány

A bratislava—komáromi főút bal oldalán fekszik Ekel község (Okoličná na Ostrove). 1800 lelket számlál, s habár már 750 éves múltja van, nem mindig ezen a helyen állt. A szalmatetős házak nem egyszer a lángok martalékává váltak, mígnem az emberek 120 méter tengerszint feletti magasságban telepedtek le, ahol a falu ma is áll. Az utóbbi években a tűz itt ritkaságszámba ment. Ez nemcsak a község kedvező fekvésének köszönhető, hanem az önkéntes tűzoltószervezetnek is, mely már több mint 90 éves hagyományra tekinthet vissza.

— A legutóbbi öt évben egyetlen tűzeset sem volt a faluban — tájékoztat Götze Lajos, a hnb elnöke. — Ez elsősorban önkéntes tűzoltóink érdeme, akik főleg a megelőzésre fordítanak gondot, s igyekezetük néha már a fanatizmussal határos.

Az ekeli tűzoltók nem elégednek meg az eddigi eredményekkel. Segítőkészségükkel a választási program megvalósítása során is lépten nyomon találkozni. Legtöbbet az új tűzoltószertár építésén szorgos- kodnak, melyet négy éve kezdtek építeni, s a napokban már elkészült. Az értéke csaknem 2 millió korona. A tűzoltóit segítségét a polgárok is segítséggel viszonozzák: ők is részt vesznek a szertár építésében, A helyi nemzeti bizottságon 550 egyéni és 11 kollektív kötele- zettségvállalást tartanak számon, amelyek a választási program célkitűzéseinek megvalósítására születtek.

Új szertárban régi lelkesedéssel

Ekeitől nem hosszú az út Csallóközaranyosig (Zlatná na Ostrove). A tűzoltók nemrégiben itt is búcsút mondtak a régi tűzoltószertárnak, új épületbe költözlek, melyet 350 ezer korona ráfordítással építettek. Az új szertár falain számos el- ismerő és díszoklevél látható. A helyi szervezet ugyanis a komáromi járás legjobbjai közé tartozik. A kollektívát és a nemzeti bizottsággal való jó együttműködésüket dicséri az a rövid idő — alig tizennyolc hónap —, amely alatt az új szertár felépült. Büszkeséggel emlegeti a tűzoltókat Szenesi Imre, a hnb elnöke, és Alžbeta Gubicová, a hnb titkára is. A csallóközaranyosi tűzoltók nagy gondot fordítanak ismereteik bővítésére. Nemrégiben 14-en tették le a Példás tűzoltó cím

2. fokozatának megszerzéséhez szükséges vizsgákat. Különböző ♦ versenyeken vesznek részt, karbantartják a felszerelést, hogy bármikor használható legyen.

Remélnek

A komáromi járás egyik legnagyobb községében. Ógyallán í Hurbanovo) a tűzoltók körülményei ma nem irigylésre méltóak. A tűzoltószertárat, mely a választási programnak Is része, csak most kezdték

építeni, ennek ellenére már 150 ezer korona értékű társadalmi munkát végeztek az építkezésen. Szeretnék ugyanis a kétéves építési határidőt egy teljes évvel lerövidíteni.

A tűzoltószövetség ógyallai tagjai azonban a szakképzettségben nem maradnak el társaiktól. A járás tűzöl tócsa patainak versenyéből abszolút győztesként kerültek ki. Láthatóan a hagyományokra építenek, néhány éve ugyanis Ógyallán még állandó alakulat volt. Remélik, hogy a tűzoltószertár el készültével ismét lesz. A csillagvizsgáló, a sörgyár, a különböző raktárak és a tizenöt üzem védelme indokolja az állandó tűzoltőalakulatot, melynek tagjai szükség esetén mégis gyorsabban be tudnak avatkozni mint önkéntes társaik.

Változás — nem varázsütésre

A múltban a komáromi járás tűzoltói nem tartoztak azok közé, akikről az elismerés hangján lehetett szólni. A különböző versenyek és értékelések alkalmával általában a 12. helyen álltak a ranglistán. Aztán egyszeriben beszélni kezdtek róluk, mert mintegy „varázsütésre“ a szlovákiai élvonalba kerültek. Mindezt Mellen Gézától, a tűzoltószövetség járási bizottságának vezető titkárától, és Kardhordó György ellenőrtől tudtuk meg, akik a jobb munkaszervezésben és a jnb tanácsának nagyobb megértésében látják a változás okát. Nemrégiben az üzemek vezetői például még szinte kerülték a tűzoltókat. Ma viszont Ők keresik velük a kapcsolatot, mert a tűzvédelmi előírások következetes megtartásával a tűzoltók tekintélyt szereztek az egész járásban. Tavaly például 31 üzemrészlegben állíttatták le a termelést, az idén pedig további 24-ben. Érdekes azonban. hogy következetességükkel nem rosszallást váltanak ki. mint általában lenni szokott, hanem éppen ellenkezőleg, elismerést.

A járásban 10 új tűzoltószer- tár épül, melyek értéke több mint 7 millió korona. A választási időszak kezdetén még kétséges volt, reális e ez a terv. Ma, két évvel a választási időszak vége előtt már senki sem kételkedik. Ugyanúgy, mint ahhoz sem férhet kétség, hogy a járásban a jövőben keveset pusztít majd a tűz. Nemcsak azért, mert az új létesítményeket korszerű technikával látják el, hanem mert a tűzvédelem terén is megtalálták a járásban a közös hangot mindazok, akikre ez tartozik.

KAROL FLOREK

Tornaija (Šafárikovo) Közép Szlovákia deli részének egyik szépen feilődó városa. Az elmúlt évtizedekben több üzem mel gazdagodott, a kiterjedt építkezések egyre inkább val toztatják a városképet. A városi nemzeti bizottság az elmúlt napokban foglalkozol^ a Nem zeti Front választási programja teljesítésének eredményeivel. Értékelte a vnb költségvetésének teljesítését, a szolgálta ta sok bővítését, a lakásépítkezés előrehaladását, az utcák építését, az üzlethálózat és a vendéglátóipar gyarapítását, foglalkozott továbbá az egészség- ügyi ellátás és a szociális gondoskodás helyzetével és megtárgyalta, hogyan vesz részt a lakosság a város fejlesztésében

Csizl János elvtárs, a vnb titkára a vele folytatott beszél getés folyamán elmondta, hogv a városi nemzeti bizottság ple náris ülése számottevő eredményeket összegezhetett A lakás építés a terv szerint folytatódott, 1978 januárjában és júniusában átadtak egy-egy negyvenöt lakásos háztömböt. 1979 —1980-ban harminc szövetkeze ti és harminc szövetkezeti-üzemi lakás készül el. Az egyéni lakásépítés keretében számos új családi ház épült fel. Jelentős anyagi eszközöket fordítottak az utcák építésére. Ezernyolcszáz méter hosszúságban portalanítottak utcákat, -Beje városrészben százötven méter járdát készítettek. Gyarapították az ovodák hálózatát: harminc férőhelyes új óvoda építését kezdték meg és az Ódévá ruhagyár mellett befejezés előtt áll egy kéttantermes óvoda és bölcsőde.

Megkezdték egy tornaterem építését. A strandfürdőn kilenc- venkét ágyas turistaszállót ad-> tak át. Az idén nyáron már barom új fürdőmedencében lubickolhattak a gyerekek. Bejében elkészült a tűzoltószertár és még ez év végéig átadják az egymillió kilencszázezer korona beruházással felépített új élelmiszerboltot A sporttevékenység továbbfejlesztésére központi sporttelepet építenek.

A választási program sikere* teljesítéséhez nagyban hozzájárult a lakosság, az üzemi dolgozók és az iskolák tanulói kö- telezettségváHa lása i na k valóra váltására. A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója tiszte^ letére felajánlották, hogy harmincötezer óra társadalmi munkával segítik elő városuk fejlesztését. A Z-akció beruházási részében közel huszonegymii • ho korona költségvetéssel tizenegy építkezésen dolgoznak* A város lakosai ezeken az építkezéseken több mint tizenötezer óra társadalmi munkát vé* geztek. A Z-akció nem beruházási részében kitűzött feladat tok teljesítéséhez 18 500 óra társadalmi munkát ajánlottak fel A valóságban 37 650 óra társadalmi munkát végeztek

Csízi János elvtárs kiemelte: — A kötelezettségvállalások azt bizonyítják, hogy a lakosság tevékenyen hozzájárul a város fejlesztéséhez. Az üzlet- hálózat bővítése céljából az Élelmiszerkereskedelmi Válla- iát nyolcmillió korona beruházással jövőre megkezdi egy új áruház építését. A jelenleg számos nehézséggel küzdő szolgáltatások helyzetének megjavítására irányuló intézkedésekkel a közeljövőben foglalkozik majd a városi nemzeti bizottság plénuma

A vnb rendszeresen értékeli az eszmei-politikai és a kulturális élet helyzetét. A kulturális tevékenységet elsősorban a művelődési otthon szervezi, az egységes évi munkaterv alap- ján. A városi nemzeti bizottság titkára hangsúlyozta, hogy nagyra értékelik a tömegszervezetek kulturális és nevelő munkáját. Elismerést érdemel a Szlovákiai Nőszövetség helyi szervezetének énekkara, a CSEMADOK-szervezet énekkara, és a SZISZ-szervezet ifjúsági klubja

Tovább épül, fejlődik a Sajó menti város. Minden feltétel adva van, hogy lakosainak igyekvő munkájával hiánytalanul teljesítsék a választási program még hátralevő feladatait is. GÄL LÄSZL0

Az ógyallai tűzoltó szert ár építésén (Ivan Laputka felvétele)

R

ögtön beszélgetésünk elején leszögezték: Nem

szépítjük a dolgokat, az idén nem minden sikerült a legjobban.

— Pedig „Az új seprű jól seper“, tartja a közmondás. Az én esetemben ez sajnos nem így volt — mondja félig tréfásan Jákob Vladimír mérnök, az alsószecsei (Dolný Seč) Szovjet Barátság Ejsz fiatal elnöke. Aztán kissé gondterhelt arccal így folytatja:

— Tulajdonképpen már tíz éve dolgozom ebben a szövetkezetben, így nem tartom magam itt új embernek. Igaz, azelőtt üzemgazdász voltam. Az elnöki tisztséget csak egy éve töltöm be, azért is bánt nagyon, hogy az elképzeléseimet nem tudtam megvalósítani. A mi szövetkezetünk már tíz éve nyereségesen gazdálkodik. Tavaly például nyolcmillió korona volt a tiszta nyereségünk.

— És az idén?

— Eddig mínusz hatmillió a ráfizetés. Ez az, ami bánt.

— Az okok?

— A növénytermesztésben szinte semmi sem sikerült. A tavaszi hosszan tarló szárazság miatt a búza hektárhozama sokkal kisebb volt a tervezettnél. Kukoricából sem értük el a várt hozamot. De ezen már kár rágódnunk, reméljük, hogy a jövő évi termés jobb lesz. Az őszieket sikerült időben elvetnünk, ki Is kelt minden szépen. Bár őszintén megvallva, most is

Sok függ a laknmány minőségétől

sokszor kémleltük aggódva az eget, míg végre megjött a várva várt kiadós eső. Most már szépen zöldül, bokrosodik a búza és az őszi árpa is. Éppen ma tartottunk határszemlét, öröm volt járni a földeken.

— Végleges mérleget vonni azért még talán korai, hiszen, úgy tudom, az állattenyésztés itt kiváló.

— Ebben valóban az elsők között vagyunk a járásban — kapcsolódik a beszélgetésbe Balya Gyula, a szövetkezet zoo- technikusa.

0

" derűlátóbb, azt is elmondja, hogy miért.

— A vágóállatokból és az állati eredetű termékekből az eltelt tíz hónapban sikerült a tervezetnél többet ériékesítenünk. Az eddigi eredmények alapján az állattenyésztéssel elégedettek lehetünk, s minden remény megvan rá, hogy e téren túl is teljesítjük a tervet. így talán sikerül valamit javítani gazdasági mérlegünk egyensúlyán.

— De azért a túlzott elbiza- kodásra nincs okunk. Január első hetében már ebben is okosabbak leszünk — jegyzi meg nagyon tárgyilagosan az elnök.

— Én azért mégis bízom abban, hogy a hatmillióból sikerül jócskán lefaragnunk. Ne feledkezzünk meg a szocialista

munkabrigád-mozgalomról sem, hiszen a 13 brigádból négy az állattenyésztésben dolgozik, s mind a négy igen lelkiismeretesen, komolyan veszi a feladatát. Ezek közül is talán a legjobb a Bakai János szocialista munkabrigádja — erősködik Balya Gyula.

Egyébként a beszélgetésünkön jelen van Bakai János brigádvezető is, aki eddig hallgatott, s kis, zöldfedelű jegyzet- füzetét lapozgatta. Róla azt tartják, hogy nem szereti a sok beszédet, inkább a tettek embere.

— Én, ha megengedik, egy régi paraszti mondással kezdeném a mondókámat, amit még a nagyapámtól hallottam: „Jegyezd meg egy életre fiam, ha az állattenyésztéssel akarsz foglalkozni, hogy a tehén a szájától fejődik.“ Én ma is ehhez tartom magam, mert sok függ attól, mennyit és milyen minőségű takarmányt adunk a teheneknek. S én is inkább Balyaival értek egyet, mert az idén a takarmányalapunk minőségileg is jobb, mint tavaly volt.

— És az állatállomány?

— 1500 szarvasmarhánk van, ebből hatszáz a fejőstehén, és mind szlovák tarka.

— A tejhozam?

— Tavaly 3957 liter volt az átlagos tejhozamunk.

— Az idén?

— Elérjük, vagy talán túllépjük a négyezret is.

— Az önök brigádja hány tehenet gondoz?

— Száznyolcvanötöt. A terv szerint 630 ezer liter tejet kell tőlük kifejnünk. Mi 660 ezret vállaltunk, s eddig már 625 ezer liternél tartunk. Titokban azt remélem, hogy december 31-ig talán a 660 ezer litert is túlteljesítjük.

— S mennyit fogyaszt naponta egy tehén?

— Silótakarmányból 45, szalmaszecskából három, abrakta- kormányból két és fél kilót, ehhez jön még 35 dekagramm lucernaliszt.

—■- S ez elég-e ahhoz, hogy „szájától fejődjék a tehén“?

M

osolyog egy jót, aztán elgondolkodik. Az elnökre és a zootechnikusra néz, hogy kimondja-e, amit gondol.

— No, jó, kimondom úgy, ahogyan gondoltam. Ha még jobb lenne a takarmány minősége, akkor kevesebbel is elérnénk ezt a tejhozamot.

— Bakainak igaza van — szól közbe az elnök. — Sajnos, a szálas takarmány minőségét rontja az. hogy a betakarításához nincs elég megfelelő gépiink. A mesterségesen szárított takarmány távolról sincs olyan minőségű, mint ami a napon szárad meg. Arról nem is szólva, hogy a mesterséges szárítás növeli az önköltséget is. Ha azt akarjuk például, hogy a lucernánk jó minőségű legyen, ne hulljon le a levele, akkor sok esetben kénytelenek vagyunk használni a forgatáshoz és a takaráshoz is a kézi vasvillát, mert nincs hozzá megfelelő gépünk. És nem is lehet kapni, ez a nagyobbik baj.

— Elkelne belőle még egy jő pár bizony addig is, amíg felépülnek a korszerű, gépesített istállók — mondja a brigádvezető.

— Az Istállóink valóban mind régiek, s majdnem minden munkát kézi erővel kell elvégeznünk. Az új istállók építését csak jövőre kezdjük el —- jegyzi meg az elnök.

— Ettől függetlenül azért eddig is mindent elkövettünk, hogy a tejhozamunk évről évre növekedjék. Jelzi ezt az is, hogy a tejtermelésben a járásban mi vagyunk a legjobbak — összegezi a beszélgetés lényegét Balya Gyula.

E

rre a brigádvezető is he- lyeslően bólint, de azért azt még egyszer megjegyzi:

— Mi amit vállaltunk, teljesítjük, így talán sikerül valamivel túllépnünk a négyezer litert. TÖRÖK ELEMÉR

1979.

XI. 14.

Az új gyógyszertár ' 1 Nociar Rudolf felvételei

Változik a város képe

Teljesítik a választási programot

Segítőtárs, de pusztító ellenség is