Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-14 / 269. szám, szerda
fl TňBSflBfllMI wmmwm MAGYOBB ANYftGl-MÜSZflKI jBHB| írta: Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára A következő, 7. ötéves tervet csak azzal a feltétellel készít, lintjük elé eredményesen, ha a népgazdaság és egyes ágazatai fejlődésének tervezése során a közvetlen feladatokat összekapcsoljuk a gazdaság távlati irányvonalával. V. I. Lenin azt mondta, hogy terveinkben mindennemű gazdasági tevékenységet össze kell kapcsolnunk. Társadalmunk fejlődésének (kulcsfontosságú feltétele tudásunk állandó gyarapítása a tudomány új ismeretei vol, a fbeohnikia sokoldalú fejlesztése, Valamint a tudomány és a technika sokoldalú fejlesztése, vala- pú int a tudomány és a technikai vívmányainak összekapcso- flása a szocialista társadalmi vi jKV5.jii.yok fejlesztésével, az etn betek öntudatos aktivitásával. A szocialista építés minden szakaszának megvannak a sa- Tjá'< jellemvonásai. A szocialista fejlődés minden új fókáin nőve. klednek a célok és a lehetősé- gek, és növekszik a társadalom «!őtt álló feladatok igényessége. A mostani időszak összekapcsolódik a gazdasági fejlődés új mozgató erőinek kihasználásával, ezekhez tartozik elsősorban a tudomány és a technika, a szocialist'a .gazdasági integráció. és a dolgozók kezd emén yezésének le j lesz té. El kell érnünk, hogy teljes niéľtétkl>en magunkévá tegyük a, tudományos-műszaki haladás óriási erejét a szocialista társadalmi viszonyok élőn yeti vei való összekapcsolása alapján. Lényegében arról van szó, hogy n mai tu dom án yo s-műsza k i vív. mámyokat szervesen összekap csolj-uk a szocializmus előnyeivel. A fejlett szocialista társadalmi építésével olyan szakasz- Jm lépünk, amikor a társadéi- in.i termelés fejlesztését minőségileg magasabb szintre keli emelnünk, a fejlődés intenzív útjára kell vezetnünk és így keit megoldanunk a munkaerő, az energia, a nyersanyag hiányával és beruházásokkal kap. csolatos problémákat. Ez azonban megköveteli, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyünk a tudomány, a technika és a termelés ■területén, a tudomány áthassa a társadalmi életet, az irányítást, a kultúrát, az ideológiát stb. Ez az egyedüli megbízható út, amely a gazdaság fejlődé* séhez, az emberek sokrétű szükségleteinek jobb kielégítéséhez, a szocialista közösség - j»k a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harcában betöltött szerepünk növeléséhez vezet. A szocialista rendszer kimeríthetetlen ereje a tudomány és a technika fejlődésének, a dolgozók kezdeményezéséinek, alkotóképességének, a szocialista társadalom és szükségletei iránti viszonyának egységében rejlik. Ebben az állandóan fejújuló viszonyban található meg sikiöreinlk forrása^ a dolgozók racionális gondolkodásában és magatartásában valósul meg a szocialista építés egyik legjelentősebb alapelve: mindenki legyen saját munkahelye gazdája. A komplex racionalizációs brigádok és a szocialista műn- kabnigádok óriási gazdasági és politikai értékeket adnak a társadalomnak, az öntudatos magatartás, a magas színvonalú (kultúrált munka, az emberek közötti szocialista kapcsolatok képviselői. Tevékenységük fő tartalma azonos azzal, amit Vlagyimir lljics Lenin már 1919-ben így jellemzett: A kommunizmus ott kezdődik, ahol áldozatosan gondoznak védenek minden púd gabonát, szenet, vasat és más terméket, amely nem képezi a dolgozók és „közelállóik“ személyes tulajdonát, hanem a számukra „távolállók“ vagyis a társadalom tulajdonában vannak. A tudományban és a technikában végbement nagy minőségi változások ellenére sem szabad megfeledkeznünk a történelmi materializmus tanításáról, mely szerint a dolgozó ember, mint a termelés egyedüli szubjektuma, vezető pozíciót tölt be a termelőerők rend szerében. A szocialista verseny és az emberek kezdeményezése fejlesztéséneik szentelt sokoldalú figyelem minden szinten a gazdaXI. 14. sági vezetők, a párt-, szakszervezeti és ifjúsági szervek ál3 lan dó feladata. Az emberek kezdeményezése és a Lkot ókép essége a leghatémm 1979. konyabban a tudományos műszaki vívmányokkal- kapcsolatiján nylflvánul meg. Ez hozza a társadalom számára a legnagyobb hasznot, a társadalmi amunketermeló kény ség növekedésének formájában, amely döntő tényező az anyagi értékek növelésében, ez emberek éle tsz í ntvona Iá nak sza v a to lá sá - ban. Távlati szociális és gazdasági céljaink szükségessé teszik az alkotó kezdeményezés összekapcsolását a tudomány és a technika fejlesztésével és széles körű érvényesítésével. Ennek megvalósításéIioz már nem elegendő a társadalmi mim ka- termelékenység néhány százalékos növelése. Alapvető fordulatot, a sző szoros értelmében ugrást kell elérni a társadalmi m unika termeié kenység növel ősében és ez csupán a tudomány és a tec: 1 unika legújabb ismereteinek kihasználásával' valósítható meg. Ma különösen érvényes Marxnak az a tézise, amely szerint az idővel való jó gazdálkodás a társadalmi termelés alapján is az elsőrendű gazdasági törvény. Eaért jogosan tartjuk a tudománynak a technika, a technológia és a szervezés általi érvényesítését döntő tényezőinek a termelőerők gyors fej- desztésében, ami a szocialista társadalom céljainak, vagyis az emberek anyagi és kulturális szükségletei jobb kielégítéséhez szolgál alapul. Amint Gustáv Husák elvtárs a CSKP XIV. kongresszusán kijelentette: ,,A tudományos-műszaki haladás lehetőségeinek teljes kihasználása az egyedüli lehetséges alternatívája szocialista gazdaságunk további fejlesztésének, feltétele a kapitalizmussal folytatott versengésben elért sikernek.“ A CSKP Központi Bizottsága 1974 májusában eliten a szellemben foglalkozott a tudományos-műszaki fejlesztés feladataival, szociális, gazdasági, politikai, ideológiai és kulturális összefüggéseivel szocialista építésünk során. A párt XV. ko ng resszu sa te 1 j es mér tékben megerősítette a központi bizottság 1974 májusi ülésének hatá - rozatait és hangsúlyozta, hogy „növekszik a tudományos-műszaki haladásnak, miint a társadalmi m u n ka törmeléken ység hatékonysága növelése, a termelési technológia fejlesztése, a nyersanyag és energetikai források fő tényezőjének jelentősége. Annak ellenére, hogy a tudom á n yos-1 ec h nüka i fo r ra da - lom még csak kezdeti szakaszába lépett, egyes irányzatai már elég világosak. Nyilvánvaló, hogy a tudományos-műszaki fejlődés befolyásolja a társadalmi élet valamennyi oldalát és szociális applikálása révén a társadalmi haladás széles körű lehetőségeit teremti meg. Radikális változásokhoz vezet a társadalom gazdaságában, a tudományt közvetlen termelőerővé változtatja, alapvető változásokat idéz elő a termelés technológiájában, új energia és nyersanyagforrásokhoz vezet. Az automatizálás megváltoztatja az embernek a termelési folyamatban betöltött szerepét, a munka Jellegét és attól függően, hogy az ember milyen mértékben válik külön a termelőeszközök közvetlen működésétől és folytat szabad alkotómunkát, lehetőség nyílik sokoldalú fejlődéséhez. Az eredményes tudományosműszaki fejlődés ma egyre inkább a kutatás tudományos szempontból helyesen meghatározott fele tété leit öl a helyesen megoldott tudományos kutatásoktól függ. A tudomány és a szocialista társadalom szükségletei közti törvényszerű összhang nem automatikus, megvalósítása megköveteli a tudomány fejlesztésének céltudatos távlati stratégiáját, mint a szocialista társadalom fejlesztése általános stratégiájának részét. A tudománynak ez a stratégiá ja a fejlődési távlatok egyik döntő tényezője lesz és nem határozható meg a már létező termelés szükségletei szerint. A korszerű termelés egyre inkább a tudomány időelőnyös fejlődé, sére, a tudományos stratégiára támaszkodik, a tervezés és a szervezés során szem előtt tartják a tudomány új vívmányainak gyors érvényesítését, a társadalmi szükségletek döntő kritériumainak megfelelően. A tudomány és a termelés közti aktív viszony feltételezi a műszaki fejlődés rendszeres kihasználását és a népgazdaság innovációs jellegét. A tudományos-technikai forradalom mai szakaszában több olyan kulcsfontosságú terület keletkezett, amely döntő fontosságú a termelőerők struktúrájában ős dinamikájában vég bemenő további forradalmi változások szempontjából. Elsősorban a kibernetikáról, a számítástechnikáról és az ezzel ösz- szefüggő automatizálásról, a népgazdaság kemizálásáról, a nukleáris energetikáról, elektronikáról és főleg a mikroelektronikáról van szó. Problémáink megoldása szempontjából rendkívül jelentős az energia új fajtáinak keresése, az energetikai gazdálkodás racionalizálása, a mikroelektronikának, mint a munkafolyamatok és más tevékenységek automatizálása általános anyagi alapjának fejlesztése, a mikrobiológia és genetika új ismereteinek kihasználása. Külön hangsúlyoznunk kell, hogy a mikroelektronika, elsősorban a mikroprocesszorok, mikroszámítógépek és a belőlük alkotott rendszerek fejlesztése a termelőerők legdinamikusabban fejlődő tényezői közé tartoznak és rendkívüli társadalmi jelentőségük van. A mikroelektronika fejlesztése nem jelent részleges műszaki intézkedést, hanem a mai technikai fejlődés általános irányzatát. Széles körű applikálása — elsősorban a gépiparban való alkalmazása — révén javul a munka műszaki ellátottságának színvonala, ami döntő forrása a társa- dálmi munkatermelékenység lényeges növelésének, a nyersanyag, energetikai és munka- erőforrások megtakarításának. A mikroelektronika meghatározza a célokat és a hatékonyság kritériumait az energetikai források kihasználására vonatkozó programok és az ipari termelési programok nagy része, valamint az irányító -tevékenység koncepciója számára. A mikroelektronika kihasználása nélkül nem oldhatnánk meg következetesen a szolgáltatások és az adminisztratfva problémáit, egyébként ezek képesek elnyelni mindennemű munkaerőtartalékot. így tehát a mikroelektronika egyre nagyobb teret hódít az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az egészségügyben, az oktatásügyben, a kultúrában, az igazgatásban és jelentősen befolyásolja az ország védelmi képességét. Ma már nincs olyan ágazat, amelyben az elektronika nem töltene be fontos szerepet a gazdasági folyamatok gazdaságosságának, hatékonyságának növelésében és racionalizálásában. Alapvető jellegzetessége, hogy csökken a termékek anyagszükséglete, s ezzel párhuzamosan javulnak a műszaki mutatók, csökkennek a termelési költségek és a célegységek árai. A mikroelektronika az alapja az anyag nagyfokú hasznosításának. így például az elmúlt tíz év alatt a zsebszámológép termelési költsége százszor kisebb lett, miközben az elektronikus numerikus rendszer megbízhatósága sokszorosára növekedett. így, képletesen szólva, egy éjszaka folyamán megváltozik az olyan társadalmi érték megoldásának lehetősége, mint a termékek anyagszükségletének csökkentése, az energia, nyersanyag és munkaerő meetakarítása, az önköltségek csökkentése és a termékek megbízhatóságának fokozása. Ezekkel az értékekkel kapcsolatban nincs szó egy két százalékról, hanem több száz százalékról. A mikroprocesszor interpretálni tudja a gépek nyelvét, aritmetikai feladatokat old meg, logikus megoldásokat határoz meg, döntő változásokat hoz a termelésben, a fogyasztásban és az irányításban. A lézertechnika elsajátítása után az elektro nika összekapcsolódik az opti kával. A fizikai mozgás hordó zójává az elektron helyett a foton válik. A kisebb méretek és a gyorsabb mozgás lehetővé teszi az elektronikai elemek magasabb fokú mikroin- tegrációját. A mikroprocesszorok így területeket takarítanak meg és valószínű, hogy öt-liat év múlva a mai nagy számító gépek kis doboz nagyságúak lesznek. A mikroelektronika össze fiigg számos technikai innová cióval az optikában, a finom mechanikában, a hírközlésben, a reprográfiában, de elsősorban a gépek felépítésének ú| koncepcióival. Megváltoztatja a Képi technika jellegét, lehető vé teszi az automaták széles körű alkalmazását. A mikroelektronika fejlődése számos ú| előnyt teremt az automatizálásban, így például a programozható automatizációs funkciók kis területen való tömörítését, az energia- és anyagszükséglet csökkentését, a részek és alkatrészek termelési költségé-1 nek csökkentését, az automatizációs berendezések elemes összeállítását, ami lehetővé teszi a fokozatos felcserélésüket. Ezek az előnyök lehetővé teszik a mikroelektronikus automatizálás széles körű, rugalmas alkalmazását, az automaták fokozatosan kisebekké, oN csóbbakká és így hozzáférhetőbbekké válnak. A mikroelektronikának köszönhetően a történelemben először az auto maták általános munkaeszközökké válnak. Ez a lehetőség, amely eddig csak elméleti fel- tételezés volt, ma a mikroelektronika anyagi-műszaki alapján valósággá válik. A nagy gépi mechanizmusok' ról az automatikus gépekre való átmenet döntő fordulatot, változásokat hoz a felhasznált anyagokat és további technikai és technológiai elemeket illetően. A munka átruházása az emberről a technikára feltételezi a munka alkotó tartalmának gyarapítását, a szükséges munkaidő lerövidítését, s elérkeztünk a fizikai és a szellemi munka valódi forradalmának küszöbéhez. A dolgozó ember saját céljainak veti alá a gépeket, munkája tartalmilag megváltozik, a munkafolyamat előkészítését, irányítását, ellenőrzését, optimalizálását végzi. Az automatizálás fejlesztése távlatilag a munka felszabadítása folyamatának sokkal magasabb szintjét jelenti, a munka felszabadul az alkotóerőt korlátozó tényezőktől, ami döntő feltétele a fizikai és a szellemi munka közti lényeges különbség megszüntetésének. A csehszlovák gazdaságban az elektronikai termelés az utóbbi években évente átlag 15 százalékkal növekedett és a termelési program mintegy 80 000 különböző alkatrészt tartalmaz. Az elektronikai termelés fejlesztése megerősítette az alapvető és az alkalmazott kutatást és az elektronikai termelés műszaki munkafolyamatait. A múltban aránylag jó technikai eredményeket értünk el a korszerű elektronikai elemek alkalmazásában, ilyenek például a tranzisztorok, az integrált áramkörök és a számítás- technika egyes berendezései. Jelentős tudományos és műszaki alapunk van az elektronika további fejlesztéséhez, jó feltételt teremtett a nagy kutató- intézetek és ipari vállalatok idejében történő megalapítása. A 6. ötéves tervidőszak folyamán megkezdődött nálunk az Ipari robotok és manipulátorok koncentrált kutatása és fejlesztése. Gazdaságunkban egyre nagyobb szükség van ezekre, segítségükkel megoldhatjuk a munkaerőhiányt, eleget tehetünk a gépipari termelés re-* konstrukciója és korszerűsítése követelményének. A 6. és 7. öt-* éves tervidőszakban arányosan akarjuk fejleszteni az ipari ro-< botok és manipulátorok műsza-* ki színvonalát és választékát' az új automatizációs eszközök és berendezések biztosításához, az automatizált technológiai munkahelyek és termelési rendszerek számára. Csehszlo-* vákia bekapcsolódott a KGST* országok sokoldalú együttmű« ködösébe az ipari robotok és manipulátorok fejlesztése terű-* létén. Ez lehetővé teszi a mun-' katermelékenység növelését, a műszakszám növelését, vala-* mint az állóalapok jobb kibaszó nálását. A mikroelektronika fejlesztés se lehetővé teszi legégetőbb' problémáink megoldását, így, például a munkaigényesség csökkentését, a munkaerőhiány, megszüntetését, az energiu és nyersanyag-megtakarítást, a termelési költségek csökkenté-* sét. A mai helyzet radikális megváltoztatása, elsősorban a gépipar számára gyártott elekt-* ronika területén, nagyon idő-f szerű, tekintettel a külföldi piacok helyzetére. Említsük meg például a csehszlovák textil-* gépipart, amelynek hagyomá-* nya van és mechanikusan Irá-* nyitott gépeink minősége vi-* I ágszer te elismert. Azonban a kis átmérőjű elektronikus irá-« nyitású kötőgép súlya csaknem 50 százalékkal kisebb, teljesít-* ménye pedig kétszer nagyobb, mint a mechanikusan irányított gépé, miközben az ár azonos* Ez azt jelenti, hogy a gép ki-* logramm-ára kétszeresére nö-* vekedett és egy gépnél 20Ô ki-* logramm fém takarítható meg. Ugyanakkor egy tonna fém megtakarítása 1,3 tonna kő^ szénegyenérték megtakarítását jelenti. A mikroelektronika al-* kai utazásával a világpiacokon könnyebben eladhatóvá válnak termékeink és előnyösebb ki-* logramm-árat érünk el. Az elektronikusan irányított váltók és a tirisztoros Ipari hajtó-' művek alkalmazásával a cseh-* szlovák iparban és közlekedés-- ben a 7. ötéves tervidőszak fo-* lyamán évente 200 000 tonna köszénegyenértéket takaríthat tünk meg. Amennyiben azt akarjuk, hogy a 7. ötéves tervidőszakban gépiparunk töbti millió tonna fémet és kőszén-* egyenértéket takarítson meg, a mikroelektronikát kell a meg-* takarítások legnagyobb fórrá-* sának tekinteni. A mezőgazda-* sági gépek automatizálásában az elektronika és a mikroelektronika alkalmazásával jelentősen csökkenthetjük az egy hek-< tár mezőgazdasági területre eső költségeket. Amennyiben az optimális takarmányadagok' meghatározásában Is alkalmaz-* zuk az elektronikus számítás- technikát, a takarmányfogyasz-* tást S százalékkal csökkenthet-* jiik és ami a döntő: ez hatéj kony módszer a gabonaféléié behozatalának korlátozására, ll-> letve megszüntetésére. Az elektronikának és mikro-* elektronikának sokkal jelentősebb szerepet kell betöltenie a termelés korszerűsítésében és az új beruházásokban. Jelentős beruházási eszközöket fordí-* tünk a termelés fejlesztésére. A1 beruházásoknak a nemzeti jövedelemhez viszonyított részarányát illetően a legnagyobb beruházásokat eszközlő országok közé tartozunk. Ez azonban azt is jelenti, hogy nagymértékben megterheljük a nemzeti jövedelmet és így kor-* látót szabunk a személyi és társadalmi fogyasztás növelésében. A népgazdaság fejlesztése szempontjából csakis azok a beruházások hasznosak valóban, amelyek egyúttal lehetővé teszik a magasabb szintű technika bevezetését, az élő munka termelékenysége növelése anyagi-műszaki alapjának fej-* lesztését, az energia és anyag-1 megtakarítást stb. A kisebb beruházásokkal nagyobb eredményeket érhetnénk el, ha ezeket céltudatosabban a tudományos- műszaki haladásra s annak legprogresszívabb Irányzataira orientálnánk. Ií folytatás a 4, oldalon)> ’"mbk,'..
