Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-14 / 269. szám, szerda

fl TňBSflBfllMI wmmwm MAGYOBB ANYftGl-MÜSZflKI jBHB| írta: Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára A következő, 7. ötéves tervet csak azzal a feltétellel készít, lintjük elé eredményesen, ha a népgazdaság és egyes ágazatai fejlődésének tervezése során a közvetlen feladatokat össze­kapcsoljuk a gazdaság távlati irányvonalával. V. I. Lenin azt mondta, hogy terveinkben mindennemű gazdasági tevékeny­séget össze kell kapcsolnunk. Társadalmunk fejlődésének (kulcsfontosságú feltétele tudá­sunk állandó gyarapítása a tu­domány új ismeretei vol, a fbeohnikia sokoldalú fejlesztése, Valamint a tudomány és a tech­nika sokoldalú fejlesztése, vala- pú int a tudomány és a techni­kai vívmányainak összekapcso- flása a szocialista társadalmi vi jKV5.jii.yok fejlesztésével, az etn betek öntudatos aktivitásával. A szocialista építés minden szakaszának megvannak a sa- Tjá'< jellemvonásai. A szocialista fejlődés minden új fókáin nőve. klednek a célok és a lehetősé- gek, és növekszik a társadalom «!őtt álló feladatok igényessé­ge. A mostani időszak össze­kapcsolódik a gazdasági fejlő­dés új mozgató erőinek kihasz­nálásával, ezekhez tartozik el­sősorban a tudomány és a technika, a szocialist'a .gazdasá­gi integráció. és a dolgozók kezd emén yezésének le j lesz té. El kell érnünk, hogy teljes niéľtétkl>en magunkévá tegyük a, tudományos-műszaki haladás óriási erejét a szocialista tár­sadalmi viszonyok élőn yeti vei való összekapcsolása alapján. Lényegében arról van szó, hogy n mai tu dom án yo s-műsza k i vív. mámyokat szervesen összekap csolj-uk a szocializmus előnyei­vel. A fejlett szocialista társada­lmi építésével olyan szakasz- Jm lépünk, amikor a társadéi- in.i termelés fejlesztését minő­ségileg magasabb szintre keli emelnünk, a fejlődés intenzív útjára kell vezetnünk és így keit megoldanunk a munkaerő, az energia, a nyersanyag hiá­nyával és beruházásokkal kap. csolatos problémákat. Ez azon­ban megköveteli, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyünk a tudo­mány, a technika és a termelés ■területén, a tudomány áthassa a társadalmi életet, az irányí­tást, a kultúrát, az ideológiát stb. Ez az egyedüli megbízható út, amely a gazdaság fejlődé* séhez, az emberek sokrétű szükségleteinek jobb kielégíté­séhez, a szocialista közösség - j»k a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harcában betöltött szerepünk növeléséhez vezet. A szocialista rendszer kime­ríthetetlen ereje a tudomány és a technika fejlődésének, a dolgozók kezdeményezéséinek, alkotóképességének, a szocia­lista társadalom és szükségletei iránti viszonyának egységében rejlik. Ebben az állandóan fej­újuló viszonyban található meg sikiöreinlk forrása^ a dolgozók racionális gondolkodásában és magatartásában valósul meg a szocialista építés egyik legje­lentősebb alapelve: mindenki legyen saját munkahelye gaz­dája. A komplex racionalizációs brigádok és a szocialista műn- kabnigádok óriási gazdasági és politikai értékeket adnak a tár­sadalomnak, az öntudatos ma­gatartás, a magas színvonalú (kultúrált munka, az emberek közötti szocialista kapcsolatok képviselői. Tevékenységük fő tartalma azonos azzal, amit Vlagyimir lljics Lenin már 1919-ben így jellemzett: A kom­munizmus ott kezdődik, ahol áldozatosan gondoznak vé­denek minden púd gabonát, szenet, vasat és más terméket, amely nem képezi a dolgozók és „közelállóik“ személyes tu­lajdonát, hanem a számukra „távolállók“ vagyis a társada­lom tulajdonában vannak. A tu­dományban és a technikában végbement nagy minőségi vál­tozások ellenére sem szabad megfeledkeznünk a történelmi materializmus tanításáról, mely szerint a dolgozó ember, mint a termelés egyedüli szubjektu­ma, vezető pozíciót tölt be a termelőerők rend szerében. A szocialista verseny és az embe­rek kezdeményezése fejleszté­séneik szentelt sokoldalú figye­lem minden szinten a gazda­XI. 14. sági vezetők, a párt-, szakszer­vezeti és ifjúsági szervek ál­3 lan dó feladata. Az emberek kezdeményezése és a Lkot ókép essége a leghaté­mm 1979. konyabban a tudományos mű­szaki vívmányokkal- kapcsolat­iján nylflvánul meg. Ez hozza a társadalom számára a legna­gyobb hasznot, a társadalmi amunketermeló kény ség növeke­désének formájában, amely döntő tényező az anyagi érté­kek növelésében, ez emberek éle tsz í ntvona Iá nak sza v a to lá sá - ban. Távlati szociális és gazdasá­gi céljaink szükségessé teszik az alkotó kezdeményezés össze­kapcsolását a tudomány és a technika fejlesztésével és szé­les körű érvényesítésével. En­nek megvalósításéIioz már nem elegendő a társadalmi mim ka- termelékenység néhány százalé­kos növelése. Alapvető fordu­latot, a sző szoros értelmében ugrást kell elérni a társadalmi m unika termeié kenység növel ősé­ben és ez csupán a tudomány és a tec: 1 unika legújabb ismere­teinek kihasználásával' valósít­ható meg. Ma különösen érvé­nyes Marxnak az a tézise, amely szerint az idővel való jó gazdálkodás a társadalmi ter­melés alapján is az elsőrendű gazdasági törvény. Eaért jogosan tartjuk a tu­dománynak a technika, a tech­nológia és a szervezés általi érvényesítését döntő tényező­inek a termelőerők gyors fej- desztésében, ami a szocialista társadalom céljainak, vagyis az emberek anyagi és kulturá­lis szükségletei jobb kielégíté­séhez szolgál alapul. Amint Gustáv Husák elvtárs a CSKP XIV. kongresszusán kijelentet­te: ,,A tudományos-műszaki haladás lehetőségeinek teljes kihasználása az egyedüli le­hetséges alternatívája szocialis­ta gazdaságunk további fejlesz­tésének, feltétele a kapitaliz­mussal folytatott versengésben elért sikernek.“ A CSKP Központi Bizottsága 1974 májusában eliten a szel­lemben foglalkozott a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés felada­taival, szociális, gazdasági, po­litikai, ideológiai és kulturá­lis összefüggéseivel szocialista építésünk során. A párt XV. ko ng resszu sa te 1 j es mér tékben megerősítette a központi bizott­ság 1974 májusi ülésének hatá - rozatait és hangsúlyozta, hogy „növekszik a tudományos-mű­szaki haladásnak, miint a tár­sadalmi m u n ka törmeléken ység hatékonysága növelése, a ter­melési technológia fejlesztése, a nyersanyag és energetikai források fő tényezőjének jelen­tősége. Annak ellenére, hogy a tudom á n yos-1 ec h nüka i fo r ra da - lom még csak kezdeti szaka­szába lépett, egyes irányzatai már elég világosak. Nyilvánva­ló, hogy a tudományos-műszaki fejlődés befolyásolja a társadal­mi élet valamennyi oldalát és szociális applikálása révén a társadalmi haladás széles körű lehetőségeit teremti meg. Radi­kális változásokhoz vezet a társadalom gazdaságában, a tudományt közvetlen termelő­erővé változtatja, alapvető vál­tozásokat idéz elő a termelés technológiájában, új energia és nyersanyagforrásokhoz ve­zet. Az automatizálás megvál­toztatja az embernek a terme­lési folyamatban betöltött sze­repét, a munka Jellegét és at­tól függően, hogy az ember mi­lyen mértékben válik külön a termelőeszközök közvetlen mű­ködésétől és folytat szabad al­kotómunkát, lehetőség nyílik sokoldalú fejlődéséhez. Az eredményes tudományos­műszaki fejlődés ma egyre in­kább a kutatás tudományos szempontból helyesen meghatá­rozott fele tété leit öl a helyesen megoldott tudományos kutatá­soktól függ. A tudomány és a szocialista társadalom szükség­letei közti törvényszerű össz­hang nem automatikus, megva­lósítása megköveteli a tudo­mány fejlesztésének céltudatos távlati stratégiáját, mint a szo­cialista társadalom fejlesztése általános stratégiájának részét. A tudománynak ez a stratégiá ja a fejlődési távlatok egyik döntő tényezője lesz és nem határozható meg a már létező termelés szükségletei szerint. A korszerű termelés egyre inkább a tudomány időelőnyös fejlődé, sére, a tudományos stratégiára támaszkodik, a tervezés és a szervezés során szem előtt tart­ják a tudomány új vívmányai­nak gyors érvényesítését, a tár­sadalmi szükségletek döntő kri­tériumainak megfelelően. A tu­domány és a termelés közti ak­tív viszony feltételezi a műsza­ki fejlődés rendszeres kihasz­nálását és a népgazdaság inno­vációs jellegét. A tudományos-technikai for­radalom mai szakaszában több olyan kulcsfontosságú terület keletkezett, amely döntő fon­tosságú a termelőerők struktú­rájában ős dinamikájában vég bemenő további forradalmi vál­tozások szempontjából. Elsősor­ban a kibernetikáról, a számí­tástechnikáról és az ezzel ösz- szefüggő automatizálásról, a népgazdaság kemizálásáról, a nukleáris energetikáról, elekt­ronikáról és főleg a mikro­elektronikáról van szó. Problé­máink megoldása szempontjá­ból rendkívül jelentős az ener­gia új fajtáinak keresése, az energetikai gazdálkodás racio­nalizálása, a mikroelektroniká­nak, mint a munkafolyamatok és más tevékenységek automa­tizálása általános anyagi alap­jának fejlesztése, a mikrobio­lógia és genetika új ismeretei­nek kihasználása. Külön hang­súlyoznunk kell, hogy a mik­roelektronika, elsősorban a mikroprocesszorok, mikroszá­mítógépek és a belőlük alko­tott rendszerek fejlesztése a termelőerők legdinamikusabban fejlődő tényezői közé tartoz­nak és rendkívüli társadalmi jelentőségük van. A mikroelekt­ronika fejlesztése nem jelent részleges műszaki intézkedést, hanem a mai technikai fejlődés általános irányzatát. Széles kö­rű applikálása — elsősorban a gépiparban való alkalmazása — révén javul a munka mű­szaki ellátottságának színvona­la, ami döntő forrása a társa- dálmi munkatermelékenység lé­nyeges növelésének, a nyers­anyag, energetikai és munka- erőforrások megtakarításának. A mikroelektronika meghatá­rozza a célokat és a hatékony­ság kritériumait az energetikai források kihasználására vonat­kozó programok és az ipari termelési programok nagy ré­sze, valamint az irányító -tevé­kenység koncepciója számára. A mikroelektronika kihaszná­lása nélkül nem oldhatnánk meg következetesen a szolgál­tatások és az adminisztratfva problémáit, egyébként ezek ké­pesek elnyelni mindennemű munkaerőtartalékot. így tehát a mikroelektronika egyre na­gyobb teret hódít az iparban, a mezőgazdaságban, a közleke­désben, az egészségügyben, az oktatásügyben, a kultúrában, az igazgatásban és jelentősen befolyásolja az ország védelmi képességét. Ma már nincs olyan ágazat, amelyben az elektronika nem töltene be fontos szerepet a gazdasági folyamatok gazdasá­gosságának, hatékonyságának növelésében és racionalizálásá­ban. Alapvető jellegzetessége, hogy csökken a termékek anyagszükséglete, s ezzel pár­huzamosan javulnak a műszaki mutatók, csökkennek a terme­lési költségek és a célegysé­gek árai. A mikroelektronika az alapja az anyag nagyfokú hasznosításának. így például az elmúlt tíz év alatt a zsebszá­mológép termelési költsége százszor kisebb lett, miközben az elektronikus numerikus rendszer megbízhatósága sok­szorosára növekedett. így, kép­letesen szólva, egy éjszaka fo­lyamán megváltozik az olyan társadalmi érték megoldásának lehetősége, mint a termékek anyagszükségletének csökken­tése, az energia, nyersanyag és munkaerő meetakarítása, az ön­költségek csökkentése és a termékek megbízhatóságának fokozása. Ezekkel az értékek­kel kapcsolatban nincs szó egy két százalékról, hanem több száz százalékról. A mikro­processzor interpretálni tudja a gépek nyelvét, aritmetikai feladatokat old meg, logikus megoldásokat határoz meg, döntő változásokat hoz a ter­melésben, a fogyasztásban és az irányításban. A lézertechni­ka elsajátítása után az elektro nika összekapcsolódik az opti kával. A fizikai mozgás hordó zójává az elektron helyett a foton válik. A kisebb méretek és a gyorsabb mozgás lehető­vé teszi az elektronikai ele­mek magasabb fokú mikroin- tegrációját. A mikroprocesszo­rok így területeket takarítanak meg és valószínű, hogy öt-liat év múlva a mai nagy számító gépek kis doboz nagyságúak lesznek. A mikroelektronika össze fiigg számos technikai innová cióval az optikában, a finom mechanikában, a hírközlésben, a reprográfiában, de elsősor­ban a gépek felépítésének ú| koncepcióival. Megváltoztatja a Képi technika jellegét, lehető vé teszi az automaták széles körű alkalmazását. A mikro­elektronika fejlődése számos ú| előnyt teremt az automatizálás­ban, így például a programoz­ható automatizációs funkciók kis területen való tömörítését, az energia- és anyagszükséglet csökkentését, a részek és al­katrészek termelési költségé-1 nek csökkentését, az automati­zációs berendezések elemes összeállítását, ami lehetővé te­szi a fokozatos felcserélésüket. Ezek az előnyök lehetővé te­szik a mikroelektronikus auto­matizálás széles körű, rugal­mas alkalmazását, az automa­ták fokozatosan kisebekké, oN csóbbakká és így hozzáférhe­tőbbekké válnak. A mikroelekt­ronikának köszönhetően a történelemben először az auto maták általános munkaeszkö­zökké válnak. Ez a lehetőség, amely eddig csak elméleti fel- tételezés volt, ma a mikro­elektronika anyagi-műszaki alapján valósággá válik. A nagy gépi mechanizmusok' ról az automatikus gépekre va­ló átmenet döntő fordulatot, változásokat hoz a felhasznált anyagokat és további technikai és technológiai elemeket ille­tően. A munka átruházása az emberről a technikára feltéte­lezi a munka alkotó tartalmá­nak gyarapítását, a szükséges munkaidő lerövidítését, s elér­keztünk a fizikai és a szellemi munka valódi forradalmának küszöbéhez. A dolgozó ember saját céljainak veti alá a gé­peket, munkája tartalmilag megváltozik, a munkafolyamat előkészítését, irányítását, ellen­őrzését, optimalizálását végzi. Az automatizálás fejlesztése távlatilag a munka felszabadí­tása folyamatának sokkal ma­gasabb szintjét jelenti, a mun­ka felszabadul az alkotóerőt korlátozó tényezőktől, ami dön­tő feltétele a fizikai és a szel­lemi munka közti lényeges kü­lönbség megszüntetésének. A csehszlovák gazdaságban az elektronikai termelés az utóbbi években évente átlag 15 százalékkal növekedett és a termelési program mintegy 80 000 különböző alkatrészt tar­talmaz. Az elektronikai terme­lés fejlesztése megerősítette az alapvető és az alkalmazott kuta­tást és az elektronikai terme­lés műszaki munkafolyamatait. A múltban aránylag jó techni­kai eredményeket értünk el a korszerű elektronikai elemek alkalmazásában, ilyenek pél­dául a tranzisztorok, az integ­rált áramkörök és a számítás- technika egyes berendezései. Jelentős tudományos és műsza­ki alapunk van az elektronika további fejlesztéséhez, jó fel­tételt teremtett a nagy kutató- intézetek és ipari vállalatok idejében történő megalapítása. A 6. ötéves tervidőszak folya­mán megkezdődött nálunk az Ipari robotok és manipulátorok koncentrált kutatása és fejlesz­tése. Gazdaságunkban egyre na­gyobb szükség van ezekre, se­gítségükkel megoldhatjuk a munkaerőhiányt, eleget tehe­tünk a gépipari termelés re-* konstrukciója és korszerűsítése követelményének. A 6. és 7. öt-* éves tervidőszakban arányosan akarjuk fejleszteni az ipari ro-< botok és manipulátorok műsza-* ki színvonalát és választékát' az új automatizációs eszközök és berendezések biztosításához, az automatizált technológiai munkahelyek és termelési rendszerek számára. Csehszlo-* vákia bekapcsolódott a KGST* országok sokoldalú együttmű« ködösébe az ipari robotok és manipulátorok fejlesztése terű-* létén. Ez lehetővé teszi a mun-' katermelékenység növelését, a műszakszám növelését, vala-* mint az állóalapok jobb kibaszó nálását. A mikroelektronika fejlesztés se lehetővé teszi legégetőbb' problémáink megoldását, így, például a munkaigényesség csökkentését, a munkaerőhiány, megszüntetését, az energiu és nyersanyag-megtakarítást, a termelési költségek csökkenté-* sét. A mai helyzet radikális megváltoztatása, elsősorban a gépipar számára gyártott elekt-* ronika területén, nagyon idő-f szerű, tekintettel a külföldi piacok helyzetére. Említsük meg például a csehszlovák textil-* gépipart, amelynek hagyomá-* nya van és mechanikusan Irá-* nyitott gépeink minősége vi-* I ágszer te elismert. Azonban a kis átmérőjű elektronikus irá-« nyitású kötőgép súlya csaknem 50 százalékkal kisebb, teljesít-* ménye pedig kétszer nagyobb, mint a mechanikusan irányított gépé, miközben az ár azonos* Ez azt jelenti, hogy a gép ki-* logramm-ára kétszeresére nö-* vekedett és egy gépnél 20Ô ki-* logramm fém takarítható meg. Ugyanakkor egy tonna fém megtakarítása 1,3 tonna kő^ szénegyenérték megtakarítását jelenti. A mikroelektronika al-* kai utazásával a világpiacokon könnyebben eladhatóvá válnak termékeink és előnyösebb ki-* logramm-árat érünk el. Az elektronikusan irányított vál­tók és a tirisztoros Ipari hajtó-' művek alkalmazásával a cseh-* szlovák iparban és közlekedés-- ben a 7. ötéves tervidőszak fo-* lyamán évente 200 000 tonna köszénegyenértéket takaríthat tünk meg. Amennyiben azt akarjuk, hogy a 7. ötéves terv­időszakban gépiparunk töbti millió tonna fémet és kőszén-* egyenértéket takarítson meg, a mikroelektronikát kell a meg-* takarítások legnagyobb fórrá-* sának tekinteni. A mezőgazda-* sági gépek automatizálásában az elektronika és a mikroelekt­ronika alkalmazásával jelentő­sen csökkenthetjük az egy hek-< tár mezőgazdasági területre eső költségeket. Amennyiben az optimális takarmányadagok' meghatározásában Is alkalmaz-* zuk az elektronikus számítás- technikát, a takarmányfogyasz-* tást S százalékkal csökkenthet-* jiik és ami a döntő: ez hatéj kony módszer a gabonaféléié behozatalának korlátozására, ll-> letve megszüntetésére. Az elektronikának és mikro-* elektronikának sokkal jelentő­sebb szerepet kell betöltenie a termelés korszerűsítésében és az új beruházásokban. Jelentős beruházási eszközöket fordí-* tünk a termelés fejlesztésére. A1 beruházásoknak a nemzeti jö­vedelemhez viszonyított rész­arányát illetően a legnagyobb beruházásokat eszközlő orszá­gok közé tartozunk. Ez azon­ban azt is jelenti, hogy nagy­mértékben megterheljük a nemzeti jövedelmet és így kor-* látót szabunk a személyi és társadalmi fogyasztás növelésé­ben. A népgazdaság fejlesztése szempontjából csakis azok a beruházások hasznosak való­ban, amelyek egyúttal lehetővé teszik a magasabb szintű tech­nika bevezetését, az élő mun­ka termelékenysége növelése anyagi-műszaki alapjának fej-* lesztését, az energia és anyag-1 megtakarítást stb. A kisebb be­ruházásokkal nagyobb eredmé­nyeket érhetnénk el, ha ezeket céltudatosabban a tudományos- műszaki haladásra s annak legprogresszívabb Irányzataira orientálnánk. Ií folytatás a 4, oldalon)> ’"mbk,'..

Next

/
Thumbnails
Contents