Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-07 / 263. szám, szerda

Áz egészségügyi ellátás eredményei és gondjai Szlovákia fővárosában Beszélgetés dr. Radko Menkynával a Fővárosi Egészségügyi Intézet igazgatójával Szlovákia fővárosa lakosságának egészségügyi ellátásában az utóbbi években jelentős javulás észlelhető. Akadnak azon ban megoldatlan problémák, nehézségek is. Az elér' erednie nyékről és a gondokról kérdeztük a Fővárosi Egészségügyi Intézet igazgatóját. — A kórházi kezelés sok be­tegség esetében elkerülhetetlen. Hány beteget kezeltek az első félévben, milyen nehézségekkel találkoznak ezen a térený — Fővárosunkban jelenleg 1692 kórházi ágy van. Ez év első feliében 20 404 beteget kezeltünk kórházainkban, a kórházi ágyak kihasználása százalékban kifejezve 90,1. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva az egy betegre eső kórházban eltöltött napok szá­ma 12,7-ről 12,4-re csökkent. A fekvőbetegek gondozásában föl­merülő nehézségeink közül a legégetőbb, hogy a nőgyógyá­szati és a szülészeti, valamint a sebészeti osztályokon kevés az ágy. Ezenkívül gondot okoz a hosszú kezelésre szoruló be­tegek elhelyezése á belgyógyá­szati osztályokon, Bratislavában egyáltalán nincs külön osztály az ilyen betegek részére. To­vábbi 280 ágyra lenne szükség a belgyógyászati osztályokon és 350 ágy kellene az utókeze­lésre szoruló, vagy huzamosabb ideig ápolásra szorulók szá­mára. — A gyógyító megelőző mun ka jelentős részét a körzeti és az üzemi orvosok végzik. Ké­rem, érzékeltesse néhány adat­tal munkájukat. — Körzeti ren delő i n tézoteink száma az idén kettővel bővült. (A Novome&ký és a Togliatti Utcában). Jelenleg tehát 98 van Bratislavában. Egy egészsseg ügyi körzetbe átlag 3872 lakos tartozik. Az első félévben 3 180 922 kivizsgálást végeztek a körzeti, illetve az üzemi or­vosaink, ami 14 ezerrel több az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Érdekességkén t még megemlíteném, hogy kör­zeti rendelőinkben egy óra alatt átlag 7,9, üzemi rende­lőinkben pedig 7,2 pacienst vizsgálnak meg.- Hogyan alakult a munka képtelenség, és melyek a leg gyakoribb betegségek, amelyek miatt kiesnek a munkából jí dolgozók? — A munkaképtelenség ala­kulása fővárosunkban kedvező Az első félévben 3605 volt a munkaképtelenek száma, s ez kevesebb, mint a tavalyi év első felében. A csökkenéssel elégedettek lehetnénk, de ha fitgy eleml>e vesszük, hogy a munkaképtelenség miatt 2 mil­lió 16 299 nap volt a kiesés, elgondolkodtató ez a szám Egy-egv betegség esetében át­lag 18,23 nap volt a kiesés. A leggyakoribb betegség a fel­ső légzőutak heveny gyulladá sai (több mint 35 százalékban okozták a -munkából való ki­esést) majd a heveny mandula- gyulladás, és az emésztőszer­vek megbetegedése következik. Továbbra is nagy problémát jelentenek az üzemi és a mun­kahelyen kívül történt balese­tek. Egy-egy üzemi baleset kö­vet kéz télien átlag 27, a munka­helyen kívül történtek eseté­ben pedig 22 nap a kiesés, s ez százalékban nagyiban befo­lyásolja a munkaképtelenséget és jelentősen gyarapítja a mu­lasztott napok szamát. — A fertőző betegségek el ■ terjedése nemcsak az egészség ügyi dolgozóknak okoz proliié- mát. Mit tesznek megelőzésit- kért? — Elégedettek lehetünk a fertőző betegségek megelőzése terén végzett munkánkkal. A védőoltások széles körű beve­zetésének következménye, hogy nem volt egyetlen tetanuszos, torokgyíkos és gyermekbénulá- sos betegünk sem. Kanyaró mindössze öt esetben forult elé. A betegségek azon csoportjá­ban, melyeket eddig nem, befo­lyásoltunk speciális egészség- ügyi intézkedésekkel, elsősor­ban védőoltással, például a ró zsahimlő, a barányhimiő eseté­ben, emelkedett a megbetege­dések száma. A vírusos máj- gynlladás,' ameiy Szlovákul néhány járásában előfordult, Bratislavában nem okozott gon­dot. az ilyen megbetegedések száma nem növekedett. — Az idei év a nemzetközi gyermekév. Időszerű a gyerme kék egészségügyi ellátásáról ;s beszélni. — A fővárosban egy gyer­mekorvoshoz 1100 gyermek tar­tozik. A rendszeres orvosi ke­zelésre szoruló gyermekek szá ina 0-tól ö éves korig 5591, 3- tól 15 éves korig pedig 13 508. Sajnos, növek szik az idült légzőuti megbe tegedesek!>en szenvedő gyei' m e ké k száma felen leg 2500 gyermeket tar tünk nyílván és ■1300 azoknak a fővárost gyér mekeknek a száma. akiket, valamilyen al­lergiás megliete- gedésre keze lünk 6701 gy«r mek | látáshibás, ez a szám vi szont az utóbbi években netit emelkedik A gyermekiül esetekről nem szívesen l»eszé lek, de szólnom keW róluk. A jövőben na­gyobb figyelmet keld szentelne ennek a kérdésnek, elsősorban a szülőknek. Az elmúlt évben ugyanis 19 80(1 gyerm«kbal- eset történt. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik brat is­iavat gyermeK könnyebb, súlyo sabb sérülést szenvedett. Há­rem új gyermekrendelőt nyi­tottunk a liget fatliusi lakótele­pen. A Tesla utcai gyeirmek- rehabilitáciOs központban kor szerű gyógyászati felszerelés 1T1 a cá szorul ők rendelkezésié re. Hetvenkilenc fővárosi gyer­meket küldhetünk Tatranské Ml y n fte k y I le g y óg y kezelésre. Tanácsadót létesítettünk az alacsony súllyá! született gyer­mekek Iiosszú idejű figyelésére. — 4 kisgyermekékkel kap csolatban a bölcsődei elhelye­zés a mindennapi témák közé tartozik. Mi a helyzet ezen a téren a fővárosban? — Bratislavában 105 bölcső de van, melyekben 7079 gyer­mekről gondoskodnak, tehát a 3 évesnél nem idősebb gyer­mekek több mint 30 százalékát* tudjuk bölcsődében elhelyezni. A hatodik ötéves terv a gyér tnekek 20 százalékának elhe­lyezését irányozza elő, de an­nak ellenére, hogy a főváros ban aránylag magas ez a szám, a szlovákiai átlag csupán 12 százalék. Bratislavában első sorban a vállalatoknak és az üzemeknek kellene keresniük A kramárei jurváriykórhaz gyermekosztályán a megoldás módját, mivel az üzemi l*ö»lcsódékben összeseit csak IÍ97 hely vari. Az ev ve géig a fővárosi egészségügyi intézet 36, a bratislavai autó gyár pedig 26 hellyel bővíLi a bölcsődei helyek számát, a la ko te lepi bdlcsódeklKNi pedig további 1411 gyermeket helyez­hetnek majd el, — Köszönjük a beszélgetést. DEÁK TERÉZ SPRflHIROfTÍS ISMERKEDÉS fg 42/185 nivált, faluit élő. Ipar­ban dolgozó, szakkö/.ápiskolát vég­zőit férfi — szeretne megismer­kedni korban hozzáillő hölggyel, aki hozzá költözne falust lakásába. Jelige: Falusi csend.. U 1270 ■ 54* 160 jó modort! özvegyasz­szonv — korrekt, abstinens férfi ismeretségét keresi. Fényképes le­veliik előnyben, jelige: Lakásom vau. #-1275 ■ 32/168 lakással rendelkező, |6 megjelenésű pedagógusnő megis­merkedne korban hozzá illő, gyér- megszerető, intelligens férfival, )»-;ige Oyerinek nem a>kadálv Ú 1280 ■ 20 éves, ltíü Cm magas, barim hajú. falun élő lány — ezúton szeretne megismerkedni becsüle­tes, korban hozzá illő fiúval há­zasság céljából. Fényképes leve­lek előnyben, leltge: Különös Szil vesztei- . . . lf-1283 ■ 36 éves özvegyasszony, egy fiú­gyermekkel. szerelne megismer­kedni független, rendes, becsüle­tes, munkás legény emberrel há­zasság céljából 43 éves korig, aki szeretetre és boldogságra vágyik, ügy, mint ml. Jelige: Várjatok még őszirózsák . . . 0-1284 HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN lllillllH Olvassa naponta az ÚJ SZÓ-t! LAKÓKOCSI, BÚTOR, KÉSZRUHA Bővítik az áruválasztékot A martini Turöan helyi ipari Vállalat üzemének tágas udva­rán állunk, amelyet munkacsar­nokok öveznek. Kísérőnk Jaros­lav Drmla, termelési igazgató helyettes némi gondolkodás után megszólal: „Nézzük meg először az autóvontatta lakóko­csit. Az idei brnói árumintavá­sáron elnyerte a helyiipar leg­jobb terméke címet“. A Karavan lakókocsi két pro­totípusa az egyik munkacsar­nok szomszédságában vesztegel. A padlószőnyeg elárulja, hegy sok ember fordult már meg benne. Nagy az érdeklődés iránta, eddig több mint kétszá­zan rendelték meg. A finnek is érdeklődnek a Turőan említett gyártmánya iránt. — A Karavan lakókocsi gyár­tásának gondolata először 1978 elején vetődött fel — tájékoz­tat Ivan Horník mérnök. — Áp­rilisba, n született meg az elha­tározás és decemberben már készen volt a mintapéldány. A kocsihoz szükséges műanyag- panelokat igen kezdetleges mó­don készítettük. Ma már erre a célra gépeink vannak. Az 50 darabos próba sorozatot még az idén legyártjuk, és úgy tervez­zük, hogy a jövő évtől kerzdve évente mintegy tízezer kocsit adunk a piacra. Az asztalosműhelyekben alig néhány ember dolgozik. Termé­keikkel, az Encián szobatútor- ral, a Coder gyermek szobabú­torral, valamint a Saxana-Flok hálós zob a bú to r - garni tú rá v a 1 ha­zai és külföldi hírnevet szerez­tek. A külföldi megrendelőket alig tudják kielégíteni, de ami a legfontosabb, az anyagéllátás nehézségei ellenére, eddig alig került sor reklamációra. A hat­millió korona értékű bútorból, amelyet évente gyártanak, a kivitelen kívül jut a hazai piac­ra is. — A színezetlen bútorokhoz jó faanyag szükséges — mond­ja Jaroslav Drmla —, a megren­delőket nem érdeklik a nehéz­ségeink. Egy-egy probléma meg­oldásába bizony belefájdul a fejünk, de eredményeink min­denért kárpótolnak. Jó munka­közösségünk van. Vállalatunk­nál öt mérnök dolgozik. A kárpilosrészileg is több ki­sebb -n agy o bb el ism e r é s t s z er- zett már, például az Omega Az Adamovi Gép­gyár a világ 96 országába szállítja termékeit. Adást jelzésű nyomdagé­peket elsősorban a Szovjetunióba, az Egyesült Álla­mokba, az NSZK- ba, Japánba, a* NDK-ba, Nagy- Britanniába és Kanadába expor­tál. A képen: Aleš Veselý a Dominant 714 típusú gépet kezeK. (Felvétel: V. Korčák — ČSTK) szétnyílható fotélilal, a Lotus, az Alfa kárpitozott bútorokkal. Mivel itt főkent kézi munka folyik, a részleg 40 dolgozója sza k végzet t ségge l len de i kézi k. Az utánpótlásról is maguk gon­doskodnak — Vállalatunkban nagy gon­dot fordítunk a fejlesztésre, a gyártmányok felújítására — Új­ságolja Marian Adamiak, a fej­lesztési részleg vezetője. — Mi­vel nyugati államokba is expor­tálunk, gyorsan és pontosan kell reagálnunk kívánságaikra. Számunkra érthetetlen, hogy a külföldön keresett gyártmánya­ink nehezen hódítják meg a ha­zai piacot. A Turčanban készítik a közle­kedésrendészeti táblákat és azok á'1'lványait is. A Malacky —Trnava autópályához szüksé­ges táblákat is ők gyártották. Gondot okoz, hogy a hazai fényvisszaverő fóliák nem ve­tekednek a külföldiekkel. A vállalat viszont nem rendelke­zik valutával. — Dolgozóink a gazdaságo­sabb és jó minőségű áruval va­ló ellátásra törekednek. Ezt az is bizonyítja, hogy a nálunik gyártott út menti hófogók súlya ima már olyan, hogy egy ember is ikönnyon elbírja, — mondja a termelési igazgatóhelyettes. — Ebből évente 15 ezret gyár­tunk. Az egész ország szükség­letét mii elégítjük ki. A 760 dolgozót alkalmazó Tur&an helyiipari vállalatnak a járás területén több üzÁm- részlege van. Turčianske Tep- licén bútor és kerámia készül. Mošovcén bőrcserzéssel, szőr­mefestéssel és -varrással fog­lalkoznak. Az árutermelés mellett nem feledkeznek meg a lakossági szolgáltatásokról sem. A járás területén ők gondos­kodnak a rádió, a televízió, az elektromos és háztartási gépeik javításáról, van divatszalonjuk, de készruhál is varrnak, nagy- résziben exportra. NÉMET JÁNOS A TERMELŐTŐL EGYENESEN A FOGYASZTÓHOZ Lassú ütemben valósítják meg a gyümölcs- és zöldségtermelési programot (Tudósítónktól) — Kívánatos volna — az egészséges élelme­zés szempontjából —, hogy évente sze mélyemként legalább 100 kilogramm zöldséget fo­gyasszunk. Igaz, 1978-ban a ter­melők 43 százalékkal kínáltak több zöldséget a fogyasztónak, mint 1976-ban, viszont a 6. öt­éves terv első három évében a zöldség te nmesztés tervét 85 százalékra, a gyümölcstermesz­tését pedig csaik 78 százalékra teljesítették. így 1977-ben az egy személyre eső zöldségfo­gyasztás csupán 82,5 kilo­gramm, a gyümölcsfogyasztás padiig 43,4 kilogramm volt. Az NDK-ban és Magyarországom 100, Franciaországban 137 ki­logramm zöldséget fogyaszta­nak személyenként. Nálunik a tervek szerint 1985-ig a zöld­ség fogyasztásnak egy la kosra számítva 91 kilogrammra, a gyümölcséneik 05 kilogrammra keltene növekednie. Szlovákiában főiként a déli Járásokban adottak a feltételek a zöldségtermelés gyorsabb ütemű fejlesztésére, viszont az irámyítósaerveknek járási, kerü­leti és minisztériumi szinten na­gyobb gondot ikell fordítaniuk a gyümölcs és zöldségtermelési program megvalósítására. Ezt hangsúlyozta Ján Gajdos, az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsá­gának a 1elnöke tegnapi sajtóér­tekezletén. A szakosítás lassú ütemben halad, a termelés gé­pesítése csak részben megol­dott. Növekedett a termelés, vi­szont a felvásárlás és a szállí­tás rugalmatlansága következ­tében nem észlelhető ez megfe­lelően a lakosság ellátásának javulásában, javítani ikell a koo­perációs társulások, a felvásár­lás, a kereskedelem és a feldol­gozóipar együttműködését. A z ö 1 d ség te r m e lé sne.k m i n d össze 8 százaléka ikerül a termelőtől közvetlenül a piacra. Kívánatos lenne, hogy a termelésnek 40 százaléka a termelőtől egyene­sen a fogyasztóhoz kerüljön. A gyümölcs- és zöldségterme- lési programot ikövetkezeteseb- ben kell megvalósítani az irá­nyítószerveknek, sürgősen tisz­tázni kell a vitatott kérdéseket. A népi ellenőrző bizottság to­vábbra is figyelemmel kíséri a ip rog ram te 1 jesítését. —cs— utáüJ 1979. XI. 7. A brnói Áramfogyasztók és Áramelosztók Kutatóintézetében jó pél­dával farnak elől a következetes termékfelujításban. Egy újabb faj­ta, RZF 945 típusú áramelosztót fejlesztettek ki, amelyet még az idén gyártani fognak. Felvételünkön balról Jirí MatouSek, Jaroslav Burtonék és Bohumír Tušer a vezérlőberendezéseket ellenőrzi. (Felvétel: CSTK — R. Pavlíček)

Next

/
Thumbnails
Contents