Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-29 / 282. szám, csütörtök

ÖTVEN HÉT ALATT TELJESÍTIK AZ ÉM»£S TERVET MOZGÓSÍTÓ VÁLLALÁS Egy egész gyári kollektívát mozgósító kezdeményezésről számoltunk be az év elején, amikor Jozef Albert, a kassal (Košice) Kelet-szlovákiai Gép­gyár 2233-as részlegének veze­tője az egyik üzemi gyűlésen bejelentette: „Részlegünkön az 1979. évi feladatokat ötven hét alatt teljesítjük, kövessék, pél­dánkat.Tehát egyúttal fel­hívás is volt ez a vállalás, me­lyet kellő visszhang követett. A gyár közel ötven kollektívá­jának több mint hatszáz dolgo­zója válaszok rá. Ä speciális gépeket gyártó részlegen közöl nyolcwinan dolgoznak. Mindannyian szocia­lista munkabrígád-tagok. Veze­tőjük, Jozef Albert, huszonnyolc évvel ezelőtt lépte át a gyár kapujának küszöbéit, tehát a törzsgárda tagjai között tartják nyilván. Re közismert példás dolgozóként is, és nagyszerű szervező. Példáját követi Jozef Eštók aranyérmes lakatosbri­gádja, Gerényi Béla fémmeg munkáié munkacsoportja, Edu­ard Dravec hegesztő kollektí­vája és a részleg többi kollek­tívája ts Azt már korábban tudtuk, hogy a lozeí Albert vezette részleg merész vállalása, i,liléi­vé felhívása nem született egyik napró) a másikra. íói megfontolt, átgondolt elhatáro­zásról vo.iT szó. Kezdeményező­Jozef Varga, Gerenyi Béla, Eduard Dravec ét Jozef Eštók bri­gádvezetők megbeszélik a teendőkel (Felvétet F, Zitttanský-j A mezőgazdaság szolgalatéban 1979 XI. 29. A korszerű növénytermesztés megköveteld a szellemi és mű­szaki kapacitások összpontosí­tását. A rimaszombati (Rimavs­ká Sobota) járásban e célból nyolc évvel ezelőtt alapították meg az Agrokémiai Vállalatot, amely különösen a legutóbbi években fejlődik gyorsan. A társulás tulajdonképpen egyfajta szervizszolgálat, mely­nek küldetése a vegyszeres nö­vényvédőimen kívül a termő­föld trágyázása, tápanyagellá­tása is. A járási székhelyen irányított vállalatnak négy központja üzemel, melyek közül a tornaijai (Šafárikovo) a leg­nagyobb. Az elmúlt években itt 45 millió koronás befekte­téssel hangárok, műhelycsarno­kok, gazdasági épületek és egy repülőtér építését kezdték itt meg. A tornaijai üzemnek már 1981-ben teljes szolgáltatást kellene nyújtania. Kellene, de nem valószínű, hogy így lesz, hiszen a főkivitelező Montos- tav máris alapos késésben van, az eredeti határidő csúszásával így feltétlenül számolni keli'l. Ugyancsak az átépítés, illetve a korszerűsítés stádiumában van a feledi (Jesenské), a bak­ii és a Nižný Skálník-i üzem- részleg. Az egyes központok­nak máris számottevő géppark­juk van, s a jövőben újabb vá- sárlásokat eszközölnek, hiszen a járás mezőgazdasági üzemei már nem fejlesztik saját gép­állományukat. Napjainkban két repülőgép, 41 IFA típusú terep­járó tehergépkocsi, öt 148-as típusú Tatra tehergépkocsi, 15 traktor, számos nagy teljesítmé­nyű, rakodó, permetező és szórógép áll a mezőgazdasági üzemek szolgálatában. Az üzemirányítás és a kor­szerű gépek használata termé­szetesen megköveteli az itt dolgozók szakképzettségét is. A társulás 180 alkalmazottja közül öten főiskolai végzettsé­gűek, 12 alkalmazott végzett szakközépiskolát, s egyre nö­vekszik a betanított munkások, mesterek száma is. A vállalat bővülésével egye­nes arányban fokozódik telje­sítménye is. Megemlítendő, hogy az idei tervfeladatok kö­zött 24U ezer tonna istállótrá­gya kihordása szerepel, s a hagymányos módszereken kívül az idén e téren már új eljárá­sokat is alkalmaztak. A szét­szórás helyetti robbantás haté­konyabbá teszi munkájukat. Teljesítik tervfeladataikat a trágyalékihordásban, s az el­múlt hóna.p végéig 27 ezer tonna meszel juttattak a talaj­ba. A növényvédelem terén az idén első ízben végeztek nö- vény védelmi munkákat több mint tízezer hektáron. Adottak a. feltételek ahhoz, hogy a tár­sulás teljesítse évi 18,6 millió koronás tervét a mezőgazda-* Ságnak nyújtott szolgáltatások terén. Am.i az Agrokémiai Vállalat jövőjét illeti, már a közeljövő* ben számítani leihet szolgálta­tásaik bővítésére. Az el követ“ kező Ötéves tervidőszak során újabb nagy tehertől mentesítik a földtnűvesszövetkezetekét és állami gazdaságokat azzal, hogy teljesen átveszik a járás szá­mára érkező műtrágya átvéte­lének és szállításának gondjait. Igényes feladatok megvalósítá­sa vár a vállalatra, de csakis az ilyenfajta szakosítással ha­ladhatnak előre. HACSI ATTILA je a részlegvezető volt. Amikor az elmúlt év felében elért ered­ményeket értékelték a részleg dolgozói, Jozef Albert kijelen­tette; „Emberek, az a vélemé­nyem, mi ennél többre is ké­pesek vagyunk..." Ezek a szavak elgondolko' dásra késztették a részleg szo­cialista munkabrígádjainak ve­zetőit és tagjait egyaránt. Alá posan elemezték a tervteljest- lésben, n szocialista munkaver se n y ben felmutatható eredmé­nyeiket, s a CSKP KB 11. és 12. ülésének figyelmeztetései, útmutatásai alapján elhatároz­ták: a 6. ötéves tervidőszak negyedik éveben feladataikat határidő előtt, ötven hét alatt teljesítik, s a hátralevő két hetet az utolsó év feladataira való felkészülésre használják fel. Közeledik az év vége. az öt­venedik hét. Kíváncsian érdek­lődtünk a gyárban: vajon tel­jesíti-e a 2233-as részleg a vál­lalását P jozef Albert részlegvezető és társai közül minden megkérde­zett feltűnően magabiztos, egy­behangzó választ adott: Ennek sikerülnie kell! A tervteljesítést rögzítő hiva­talos nyilvántartások is Indo­kolttá teszik ezt a derűlátást. A sikernek van egy igen szi­lárd alapja: a megfontolt, szi­lárd elhatározás, š a feladatok megvalósításáért végzett céltu­datos, lelkes munka. Igaz, a Jo­zef Albert által vezetett gyári részleg vállalása, felhívása csupán egy kollektíva hangja. De ez a hang megértésre, tá­mogatásra talált azoknál is, akik más részlegeken dolgoz­nak, akiknek együttműködésé­től is függ a 2233-as részleg teljesítményének sikeressége. A határidő közeledtével sok­szor elhangzik ez a kérdés is: „Józsi bácsi, teljesítjük? .. Nemcsak a legközelebbi mun­katársak részéről. A gyár egyéb munkahelyén dolgozók is ér­deklődnek, Úgy érzik, az egész gyár becsületéről van sző. Jozef Albert részlegvezető ezekben a napokban többnyire így fogalmazza válaszát az ér­deklődő kérdésekre:-- A végleges értékelésre ugyan még várni kell, a vál la tt határidőig tennivalónk is van, de dicsekvés és fenntoé- jázás nélkül az egész részleg nevében kijelenthetem, hogy minden előfeltétel adott ahhoz, hogy becsülettel teljesíthessük vállalásunkat. KULIK GELLERT <1 BRATISLAVA! IPARI VÁLLALATOKNAK MEG VAN PÓTOLNIVALÓJUK A központilag irányított ipari vállalatok Szlovákia fővárosá­ban az év eleje óta ugyan lé­nyegesen csökkentették a ter­melésben keletkezett kiesést, de a tervfeladatoknak még nem tudtak hiánytalanul eleget ten­ni. A háromnegyed év végén az időarányos feladataik teljesíté­sében 30,5 millió korona érté­kű volt a lemaradásuk. Más fővárosi ipari vállalatok is adósak a kilenc hónapi fel­adatok teljesítését illetően. A lemaradás értéke összesen kö­zel 175 millió korona, aminek közel egyharmada a Könnyű Építőanyag-gyárra jut. E válla­lat lemaradását részben az év eleji villamosenergia-hiány, az az első félévben a fontos alap­anyag hiánya, illetve munkaerő- hiány okozta. A második félév­ben ugyan már volt elegendő alapanyaguk, de a munkaerő- hiány következtében nem tud­ták megszervezni a harmadik műszakot. Az energetikai ipari vállalatok sem teljesítették hiánytalanul feladataikat, még­pedig a villamosenergia-fo- gyasztás szabályozása és korlá­tozása, illetve a hőtermelő be­rendezések meghibásodása kö­vetkeztében. A Fémhulladék fel­dolgozó Vállalatban, a Kablo- ban és a Kozmetika vállalatban a lemaradás okát főleg^a nyers­anyag-hiányban, a termelőbe­rendezések meghibásodásában, a szállítási nehézségekben és a hiányos villamosenergia-ellátás- ban jelölték meg. A fővárosi ipari vállalatok A Trenčíni Ruha­gyár dolgozói az év első tíz hónap­jában 5,7 százalék­kal túlteljesítették időaranyos felada­taikat. A vállalat dolgozói a Szovjet­unióba irányuló export feladataik­nak december 22-ig szeretnének eleget tenni. A felvételen Emília Š páčková, aki a vállalatban az el­sők között szerez­te meg az önellen­őrzés jogúi (Felvétel: ČSTK — VI. Andor) 'í| ; wk .£ A fejlődés tükrében Visszapillantás és előretekintés cs negyedik évtized küszöbén sorában azonban nem csupán lemaradók, hanem a tervüket hiánytalanul teljesítők, sőt túl­teljesítek is vannak. A legjob­bak közé sorolható többek kö­zött a Nyugat-szlovákiai Gázmű­vek, a Slovnaft, a Dimitrov Vegyipari Művek, a Strojstav építőgépgyártó vállalat, a Nyu­gat-szlovákiai Húspiari Vállalat és a Figaro. Bratislavában öt: vállalat al­kalmazza a hatékony és minő­ségi termelés komplex tapasz­talati módszerét, amelyek az év első kilenc hónapjában átla­gosan 100,4 százalékra teljesí­tették tervüket. Közülük a Ma­tador és a Nyugat-szlovákiai Bútorgyárak nem teljesítette feladatait. Az egyes ipari vállalatokban a bruttó termelési feladatok teljesítésével megteremtik a termelés kívánt szerkezetét, ami összhangban van az idevonat­kozó párt- és gazdasági hatá­rozatokkal. Ez a törekvés min­denekelőtt a gépipari vállalatok termelésének növekedésében nyilvánult meg. A kedvező szer­kezeti változások részben a fej­lesztési programok megvalósí­tásának köszönhetők. A fejlesz­tési programok keretében egyébként 2,3 százalékkal növe­kedett a termelés a múlt év azonos időszakához viszonyít­va. Júlia Molnárová mérnök, a Szlovák Statisztikai Hivatal bratislavai városi igazgatósá­gának dolgozója Ünnepel a Munka Érdemrend­del kitüntetett szenei (Senec) Csehszlovák—Szovjet Barátság Állami Gazdaság 1052 dolgozót számláló közössége. Harminc éve annak, hogy a környék volt f öl d bi r t o k o sa i n ak g a zdá 11 a n u 1 maradt parcelláin — 350 hek­táron — a gazdaságot alapító kicsi, de annál lelkesebb kol­lektíva, fán liuöko igazgatóval az élen megkezdte a közös munkát. —- Az emlékezés természete­sen nem szorítkozik csupán az alapítás mozzanatára — hang­súlyozta a napokkal ezelőtt tar­tott sajtóértekezleten Ján Kubiš, a gazdaság igazgatója. — A jubileum alkalmat ad, sőt késztet arra, hogy számba ve­gyük a három évtized ered­ményeit, esetleges kudarcait, s az ezek adta tanulság levoná­sával kezdjük a negyedik év­tizedet. A beszélgetés is-ilyen érte­lemben folytatódott. Rudolf Sulko főmérnök röviden beszá­molt a harminc év jelentősebb állomásairól. A gazdaság föld­területe rövid két év alatt 4600 hektárra duzzadt, majd egyes területek leadásával és mások felvételéivel fokozatosan kiala­kult a jelenlegi 5200 hektáros mezőgazdasági földterület. A területnél természetesen sokkal erőteljesebb ütemben növekedett a termelés értéke, miközben a dolgozók szánna egy tizeddel csökkent. Amíg például a növénytermesztés 1950-ben 13,6 millió korona bruttó termelési értéket muta­tott fel, addig az idei év végén ez az érték 42,2 millió korona felett lesz. Az állattenyésztés az említett időszakban bruttó termelésének értékét 11,4 mil­lióról közel 40 millió koroná­ra . növelte. De talán még e számoknál is többet mondó tény, hogy amíg az 1950-ben kifejt tej egy 24 ezer lakosú város ellátására volt elég, ad­dig a gazdaság tehenészetében dolgozók az idén —- azonos át­lagfogyasztási szintet véve alapul — már 72 ezer lakosú város tejszükségletét termelik meg. De még rajtuk is túltesz­nek a hízóállatok gondozói, akik a személyenkénti nyolc­van kilogrammos átlagos hús­fogyasztás esetében is 150 ezer lakosú város igényét tudják fedezni. — A gépesített, sőt a több munkahelyen már automatizált termelés, a nagy munkaterme­lékenység, a tudományos-mű­szaki haladás legújabb ismere­teinek alkalmazása a gyakor­latban, s nem utolsósorban dolgozóink nagy arányú aktivi­tása, ez sikereink záloga — összegezte röviden az eredmé­nyes gazdálkodás feltételeit Stefan Krajčovič, gazdasági igazgatóhelyet tes. Karol Krizán, a szakszerveze­tek üzemi bizottságának titkára a termelésfokozó erők közül az utóbbit részletezte. Elmondta, hogy a gazdaság dolgozói és kollektívái egymillió 387 ezer korona értékű vállalást tettek 1979 elején. és ezt a harmadik negyedév végéig 219 ezer ko­ronával szárnyalták túl. Tény és való, hogy nem minden té­telében tettek eleget vállalá­suknak, hiszen a rendkívüli időjárás velük szemben sem volt kegyeletes. Több növény­nél a hektárhozam elmaradt a vártnál, de az egyik helyen keletkezett kiesést más szaka­szon pótolták. A növényter­mesztők például a szemes ku­korica nagyobb hozamával, az állattenyésztők a még takaré­kosabb takarmányfogyasztással, a fejők pedig a tej minőségé­nek javításával értek el a ter­vezettnél lényegesen nagyobb értékeiket. Megközelítően azo­nos mennyiségű tejért a gazda­ság hatszázezer koronával ka­pott többet mint tavaly, mivel az eladott tej nagyobb száza­lékaránya volt besorolható ae I. osztályba. Ladislav Zelnum, a növény- termesztő, majd Michal. Kováč, az állattenyésztő üzem vezető­je fűzte tovább a fenti gondo­latokat. — A növénytermesztésben egyik legnagyobb eredménynek tekintem a gazdaságos üzem­anyag -lélha szn á l á s t. T a va i y h oz viszonyítva mintegy 5,5 száza­lékkal fogunk kevesebb üzem­anyagot elhasználni. Nagy sze­repe volt ebben többek között például annak is, hegy gondos és alapos felkészülés után ide­jében láttunk hozzá az őszi munkákhoz. így még az esős tdő beköszöntése előtt lényegé­ben végeztünk a betakarítással, nem kellett járni a sáros és nehéz táblákat, amelyeken többszörös az üzemanyagfo­gyasztás. A betakarítási veszte­ségekről nem is szólva, ami­nek viszont az önköltség nagy­ságának alakulásában van dön­tő része — Az állattenyésztésben dolgozók a vállalások teljesíté­séhez jelentős mértékben hoz­zájárultak tehenenkénti 3200 litert meghaladó évi fej és i át­laggal. De nem kisebb igyeke­zetről vall az a tény sem, hogy a harmincadik évforduló ün­nepségének napján, vagyis no­vember 30-án teljesítjük a mar­hahús, december 5-én pedig a sertéshús eladási tervét. Az igyekezetért, jó munkáért cserébe vajon mit kapnak a dolgozók? — formálódott a kö­vetkező kérdés, A választ Emil Richel, az üzemi pártbizottság alelnöke fogalmazta, persze a teljesség igénye nélkül. — Elsősorban következetesen az eredményekhez igazodó anyagi elismerést. A fejők havi átlagos jövedelme péld;' j1 — a jobb minőségű tej termelése eredményeként — 2799 koroná­ról 2955 koronára nőtt. Az élenjáró fejőknél persze ennél még lényegesebb volt a növe­kedés aránya. Dolgozóink kö­zül az elmúlt évtizedekben 210-en kaptak lakást és közel ennyinek adtunk kölcsönt csa­ládi ház építéséhez. Kirándulá­sokra, üdülni járnak dolgo­zóink, üzemi konyhánkban na­ponta hatszáz ebédet főzünk, és saját bölcsődénk, valamint óvo­dánk van. Valamennyi közpon­tunkban, telepünkön szociális épület is van, ezek hetven szá­zaléka összkomfortos. A végső tanulságot — zárszó helyett — az igazgató össze­gezte. — A 6. ötéves tervidőszak nagyon igényes, utolsó évének küszöbén állunk, így az emlé­kezést és eredményeink össze­gezését egyben erőink további mozgósítására is felhasználjuk, hogy a tervidőszak feladatainak sikeres teljesítésével jó indulá­si alapot teremtsünk az 1981— 1985-ös évkben ránk váró fel­adatok teljesítéséhez. EGRI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents