Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-03 / 260. szám, szombat

HASZNOS ESZMECSERE Erich Honecker befejezte bulgáriai látogatását Pofiamé flinetlmépek évfordulója (ČSTK) — Szófiában tegnap hefejeződtek a hivatalos tár­gyalások Todur Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke között. A két államfő megtárgyalta a két testvérpárt és a két ország közötti kétoldalú együttműkö­dés további fejlesztésének le­hetőségeit és véleményt cserélt az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Erich Honecker a tár­gyalások befejeztével tegnap visszautazott Berlinbe. • • * Szófiában tegnap aláírták az azoknak a feladatoknak megva­(ČSTK) — Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin üdvözöl­ték a testvéri vietnami népet a Szovjetunió és a Vietnami Szo­cialista Köztársaság közti barát­sági és együttműködési szerző-* dós aláírásának első évforduló­ja alkalmából Az eltelt év meggyőzően bi­zonyította, hogy a szerződés teljes mértékben megfelel a A Hirosimára és a Nagaszakira 1945- t»en ledobott ame­rikai atombomba robbanásának kö­vetkezményeitől mintegy 300 ezren szenvednek Japán­ban. A japán kor­mány azonban még mindig halo­gatja a döntést az atombomba áldo­zatainak nyújtan­dó segítségről. Elsősorban a kom­munista és a szo­cialista párt köve­teli, hogy a parla­ment hozzon ilyen értelmű külön tör­vényt. Képünkön az atombomba robbanásának egyik áldozata, Csieko Vatanabe, akit erős atomsu­gárzás ért és moz­gásképtelenné vált. (CSTK-f elvétel) lósítására vonatkozó progra-< mot, amelyek a bolgár—NDK gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés, valamint a két ország közötti szocialista gazdasági intengráció további fejlesztésének irányvonalaiból adódnak. A dokumentumot a bolgár—* NDK gazdasági és tudományos-? műszaki együttműködési bízott* ság két tagozatának elnöke: bolgár részről Andrej Lukanov, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Herbert Weiz, a Minisztertanács elnök- helyettese írta alá. két ország népe létérdekéinél?, szilárdítja a Szovjetunió és a VSZK barátságát és együttmű-? ködését az imperializmus, a re-> akció és a hegemonizmus el-- len, valamint Ázsia és az egész világ békéjéért folytatott harc* ban — állapítja meg a Ton Due Thangnak, Le Duannak, Truong Hinhnek és Phaiu Van Dongnak címzett távirat. A VNA nyilatkozata (CSTK) — A VNA vietnami hírügynökség a következő nyi­latkozatot tette közzié: Több nyugati ország hírügynökség*; az elmúlt napokban közölte, hogy vietnami egységek állító­lag Kambodzsából lőtték Thai- föld területét. A vietnami hír­űig yn öik ség e t fe iha t a 1 maz t á k annak közlésére, hogy ezek a híres rosszindulatú híresztelé­seik, melyek célja Vietnam rá­galmazása és a vietnami—thai­földi kapcsolatok aláásása Arafat — Marchais találkozó (ÖSTK) — Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Tanácsának elnöke november elsején Algír­ban találkozott Georges Mar- chais-va.1, az FKP főtitkárával. A találkozóról kiadott közös közlemény, melyet a L’Humani- té tegnapi számában közölt, megállapítja: a közel-keleti válság kulcsa a palesztin kér­dés megoldása. Igazságos és tartós béke nem születhet a palesztin nép jogairól szóló ENSZ-határozat teljesítése, az izraeli egységek azonnali visz- szavonulása és a palesztin nép nemzeti jogainak elismerése nélkül. A közlemény továbbá hang­súlyozza, hogy a Camp David-i megállapodások nem veszik tekintetbe a reális közel-keleti helyzetet és ezért kudarcra vannak ítélve. Merénylet áldozata lett Tabatabai ajatollah (CSTK) — Az AFP hírügy­nökség megbízható tabzíri for­rásokra hivatkozva közölte, hogy Mohammed Ali Kazi Ta­batabai ajatollah, Khomeini ajatollah személyes megbízott­ja csütörtök este a tabziri kór­házban az ellene végrehajtott merénylet következtében meg­halt. Az ajatollahra két motorke­rékpáros férfi lőtt rá csütör­tökön a Kelet-Azerbajdzsán tartomány Tabriz városában. A merénylőknek sikerült elmene­külniük. Tabatabai az iráni forradalom kezdete óta már a hatodik áldozat Khomeini köz­vetlen munkatársai közül. Ok­tóber elején határozottan kö­vetelte, hogy Tabrizban minden forradalmi szervben hajtsanak végre tisztogatást. Panama történelme közísme­!em elválaszthatatlan a terüie tón a század elején megépített, két óceánt összekötő csatorna múltjától. Az viszont kevésbé ismert körülmény, hagy a kö zép-amerikai állam épp a csa tornaterv megszületésének kö­szönheti függetlenségét. Pana ma a múlt század végén még a Kolumbiai Köztársaság része volt. Washington, amint meg szimatolta, hogy milyen üzletet; rejt magában a francia magán vállalkozó kudarcba fulladt vi ziút-építési terve, Roosewelt el­nök azonnal döntött: „A csator­nát mi megépítjük.“ Csakhogy az USA Kolumbiától nem ka­pott építési engedélyt. A hír­hedt „f urkósbo t -d i p lomá c na ‘ gyorsan megtette a magáét; za­vargásokat szerveztek Panama területén és alkalmas pilLanat- ban amerikai hadihajók ls fel­tűntek a panamai partoknál Panama ilyen körülmények ko zött kiáltotta ki elszakadását Kolumbiától. Két hét múlva az USA már az „örök időkre“ kö tött szerződés birtokában hoz zá lát hatott a tíz évig tartó építkezési munkálatokhoz Az észak -am e rik ai im per i a listák egészen 1979, október 1-ig kor­látlan urai voltak az övezed nek, óriási nyereségekre tét tök szert, s nem utolsó sortwMi az itt létrehozott haditámasz­pontokról a csendőr szerepe ben kitűnően szemmel tarthat ták a dél-amerikai kontinens politikai fejleményeit. Azt ls (ČSTK| — Angola kérésére összeült a Biztonsági .Tanács, hogy megvitassa a fokozódó dél-afrikai agresszió nyomán kialakult helyzetet. Angola állandó ENSZ képvi­selője hatékony szankciók fo­ganatosítását követelte a dél­afrikai fajüldözők ellen. Rámu­tatott arra, hogy amint lehető­ség nyílik a namíbiai probléma tárgyalásos rendezésére, a Dél- afrikai Köztársaság a tárgyalá­sokat Angola ellen irányuló fegyveres agressziójával akarja szabotálni. Az ország 1975 no­vembere óta állandó agressziós veszéllyel áll szemben: a fajül­dözők behatolnak az ország te­rületére, bombázzák a határ­menti országrészt, utakat, hida kát, vasutakat robbantanak fel. mod hatnánk, hogy Panama te­rületi egysége, szuverenitása e dátumig csak formális volt, hiszen az amerikai zóna ketté­osztotta az országot. Két hónapja panamai zászló leng a csatorna felett. A pa­namai nép 76 év után fokoza­tosan birtokba veszi jogos tu­lajdonát, és a szerződés értei inében — melyet 1.6 évi szívós tárgyalások után Washington kénytelen volt aláírni, 2000-re valamennyi amerikai polgári személy és katona elhagyja a területet és teljesen panamai fennhatóság alá kerül. Lejárt tehát az az örökbér­let, amelyet az imperialista módszerekre jellemzően az észak-amerikai partner erő­szakkal varrt a panamai nép nyakába. A mai nap tehát az első iga* zi örötmíinnep, amikor a pana* maiak valóban nemzeti ürme-; pet tarthatnak a csatornaöve* zetben is. De a háttérben továbbra is ott lappang a távozó, egykori gya nma tosítók visszatértének veszélye. Ezt bizonyítja, hogy épp az elmúlt héten lepleztek le egy összeesküvést, melyet általános vélemény szerint kül­földről szerveztek. Panama azonban már egyszer okult a tötrénelemből és megvédi füg­getlenségét, területi egységét, nem engedi meg, hogy a gyá­szos történelmi múlt megismét* löd | ön. —pve Ezek az akciók Angolának ed-s dig csaknem 300 millió dolláros; kárt okoztak. Trojanovszkij szovjet ENSZ* nagykövet teljes támogatásáról biztosította Angola népét. Hang^ súlyozta, a Biztonsági Tanács csak úgy akadályozhatja meg újabb agresszió megismétlődé-* sét, ha szankciókat fogad el at Dél-afrikai Köztársaság ellen. • • * A fegyverkezési hajsza meg* állítására és a leszerelésre irá-a nyúló erőfeszítések fokozására szólítja fel a világ összes álla-j mát az a határozati javaslat,; amelyet a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségvezetője terjesztett elő tegnap az ENSZ politikai bizottsága elé. Szovjet vezetők távirata a vietnami néphez A BARÁTSÁGI SZERZŐDÉS A KÉT NÉP ÉRMEST SZOLGÁLJA Összeült a Biztonsági Tanács HATÉKONY SZANKCIÓKAT A DÉL AFRIKAI FAJÜLDÖZŐK ELLEN! „Egy harmadik államhoz fű­ződő rossz kapcsolat sohasem lehet egy másik állam kormá­nya számára az amerikai ba­rátság ára. Ezt a barátságot nem lehet megvesztegetésiként vagy pedig kitüntetésiként fel­kínálni e rossz kapcsolatokért. Világszerte elegendő nehézség van, és egyáltalán nem szük­séges azokat még jobban ki­élezni. A nyugati közösségnek a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatai javításának érdekében sokkal hatékonyabb és pozití­vabb módozatokat kell találnia, mint azt a módszert, amellyel Kínát igyekszik ellene kijátsza­ni. Ezt figyelembe kell venni, ha el akarjuk kerülni a ka­tasztrófát, amelytől mindnyájan félünk“. Hogyan reagál Nyugat-Európa? Ilyen választás előtt áll e na­pokban Nyugat-Európa, amikor a nyugati fővárosokban Hua kínai miniszterein üköt fogad­ják, és első kézből ismerked­nek meg Peking szándékaival. Az első ismeretek megerősítik, hogy Nyugat-Európában nincs olyan egyértelmű táptalaja a nemzetközi enyhüléssel kapcso­latos elcsépelt pekingi állítá­sok zajos hirdetésének, a har­madik világháború elkerülhe­tetlenségéről szóló állításoknak és a szélsőséges antiszovjetiz- mus propagálásának. Ellenkezőleg, a kínai kiáb­rándulás jelei kezdenek meg­mutatkozni, amit például a francia l’Aurore vezércikke je­lez, amelyben azt írja, hogy XI. 3. ,,Hua franciaországi látogatásá­nak mérlege igen szegényes, a 3 kínaiak csalódottak, hogy nem értek el sikert az úgynevezett hegemonizmusról szóló tézisük 1979. é r vény e si té sé be n. Fra n c i a o r­szág és Kína e kérdésben nem beszél közös nyelven.“ A kínai vezető természetesen egy alkalmat sem hagyott ki, hogy rafinált módon ne becsül­je le a Berlinben elhangzott legutóbbi szovjet javaslatokat, amelyekről október 11-én a Zsenmin Zsipao kínai napilap azt írta, hogy állítólag „alá akarják aknázni Nyugat-Euró- pa egységét, hogy előkészíts'lk az enyhüléssel kapcsolatos csa­lások elfogadására.“ Ezt a célt szolgálták a kínai kormányfő szokásos megfogalmazásai is arról, hogy erős, korszerűen felfegyverzett, egységes Nyu- gat-Európára van szükség, amely eleget tesz az új fegyve­rek Nyugat-Európában való el­helyezése amerikai terveinek. A kínai miniszterelnök ugyan­csak ebből a célból hangoztat­ta az úgynevezett „szovjet ka­tonai veszélyről“ szóló elcsé­pelt frázist is. Emellett a nyugati hírmagya­rázók gondosan feljegyezték, hogy a kínai tárgyaló felek a fegyverek megszerzése iránti érdeküket hogyan kapcsolták össze a beruházási megrende­lésekkel. A kommentátorok ar­ra is rámutattak, hogy a kínai vezetők számára idegen és is­meretlen fogalom a helsinki Záróokmány, amelyet Peking elutasít. így újból megerősítést nyert az, hogy Pekingnek érdeke a SALT—III.-ról folytatandó tár­gyalások kiindulási alapjának maximális komplikálása, és hogy ettől a szándéktól vezet­tetve keresi és szilárdítja meg személyes kapcsolatait a szá­mára érdekes és „perspektivi­kus“ személyiségekkel. Ebben a tekintetben jellem­ző a következő protokolláris furcsaság: a kínai miniszterel­nök szűk körben reggelin vett részt a CDU-CSU kancellárje­löltjével, Stnauss-szal annak bajorországi magánlakásán. A kínai miniszterelnök nyu­gat-európai útja régi és újabb bizonyítékokat szolgáltat arról, hogy Peking veszélyes desta- bilizációs tényezőként hat a nemzetközi enyhülés világfolya­matában. Emellett azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a nyugat-európai mi­litarista reakció és az ultra­konzervatív politikai jobboldal tapsa mellett, amellyel az im­perializmus és Peking antiszov- jet, békeellenes szövetségét üd­vözli, és egyes más körök kon­junkturális politikai számítá­sain kívül Nyugat-Európában olyan józan és felelősségteljes hangok is hallhatók voltak, amelyek szem be szál Inaik Peking politikájának veszélyes követ­kezményeivel. Aktuális veszély Peking továbbra is közvetlen katonai veszélyt jelent a délke­let-ázsiai térségben, ahol ki­szélesíti hátországát a Vietnam­ban elszenvedett februári csőd­jének felszámolására, és a je­lenlegi időszakban arra össz­pontosítja fő figyelmét, hogy közös Vietnam-ellenes frontot alakítson ki az ASEAN-orszá- gokkal és a Nyugattal. A szé­les körű politikai aktivitás, a gázdasági, kulturális és tudo­mányos kapcsolatok propagá­lása, és a legkülönbözőbb szer­ződések és megállapodások aláírása délkelet-ázsiai orszá­gokkal azt a látszatot hivatot­tak kelteni, mintha Peking ko­moly érdeklődést tanúsítana a délkelet-ázsiai országokkal va­ló együttműködés iránt. Valójában Peking ködfüg­gönybe akarja burkolni a szo­cialista Vietnam elleni cselszö­vő nyomás fokozását, azt, hogy a Laosz elleni mesterkedések egész hálózatát kiterjessze. Pe­king rendkívül nagy gondot fordít a Kambodzsa bel ügyeibe való cinikus beavatkozás foko­zására, ahol a Pol Pot-típusú hajótörött támogatását egybe­kapcsolja azzal, hogy igyek­szik megnyerni Szihanuk ke­gyeit, akit Peking a legkülön­félébb utakon szeretne becsem­pészni a Kambodzsa elleni ösz- szeesküvésbe. A szocialista Vietnam elleni agresszív visszavágás politikája így továbbra ls szerepel Kína hegemonista szándékai között. E visszavágás előkészítését szé­leskörűen dolgozzák ki, az egész vietnami—kínai határ mentén fegyveres konfliktusok szervezésével és provokációik kirobbantásával számolva. Ugyanakkor gazdasági nehézsé­geket és politikai feszültséget igyekszenek szítani Vietnamon belül, és ezt egybe akarják hangolni a Laosz és Kambodzsa elleni provokációkkal. Peking újabb agressziójának növekvő veszélye Délikelet- Ázsiában szükségessé teszi a szocialista Vietnammal, Laosz- szal és Kambodzsával való ha­tékony nemz'ítközi szolidaritás maximális fokozását. Sarkalatos feladat Egyes belső eltolódások és változások, amelyeknek jelen­leg Kínában tanúi vagyunk, egyetlen esetben sem tanúskod­nak arról, hogy Kína belső életében rehabilitálnák vagy felújítanák a valóban osztály- szempontokon nyugvó, interna­cionalista alapelveket. Lénye-. gük főiként abban rejlik, hogy csupán kifejelik a maoista de-* formációkat és Kína nagyhatal- mi-hegemonisztikus ambíciói-* hoz alkalmazzák azzal a céllal, hogy tágahb működési teret biztosítsanak az expanzív nemi zetközi irányvonal számára. Éppen abban az időben, ami­kor sarkalatos feladatként na­pirenden van a nemzetközi enyhülés további kiterjesztése a nemzetközi élet újabb terü­leteire és a világ valamennyi részére ,,e célokért vívott harc-: ban komoly akadályt jelent —* amint nemrég hangoztatta Mi-i hail Szuszlov elvtárs — Peking politikája, amely az imperialis­ta reakcióval és a militarista erőkikel közösen hat. Nyomaté­kosan elítéljük a maoizmus nagyhatalmi és hegemoniszti-f kus ideológiáját és politikáját — jelentette ki Szuszlov elv-: társ, — amely mély ellentétben áll a marxizmus—leninizmus- sal, a szocializmus, a béke, a népek felszabadulása érdekei­vel. Ugyanakkor minden tő­lünk telhetőt megteszünk azért, hogy nonmaüzáljuik államközi kapcsolatainkat a Kínai Nép- köztársasággal a békés egymás mellett élés elvei alapján. E kérdésben minden a kínai fél készségétől függ, hogy a jelen­legi tárgyalásokon józan és konstruktív hozzáállást tanúsít­son“. Ehhez csupán annyit fűzhe­tünk hozzá, hogy nincsenek semmilyen objektív okai annak, hogv a szocialista közösség országainak népei és a kínai nép elidegenedjenek egymástól és még kevésbé annak, hogy kölcsönös megférhetetlenséget, vagy ellenségeskedést tanúsít­sanak. Ez a meggyőződése Csehszlovákia népének is. PAVOL AUERSPERG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents