Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-24 / 278. szám, szombat

Beszédes tények és adatok Tíz ötéves tervidőszuk figyelemreméltó eredményei fj| A harcok és a győzelem útján $j$ A prágai Lenin Múzeum tanulságos kiállítása K özhelynek tűnne, ha azt állítanánk, hogy az idei bárdi sági hónap ünnepségeinek egyik kimagasló rendezvénye — a prágai Lenin Múzeum napok­ban megnyílt kiállítása csupán figyelemre méltó, vagy tanulsá­gos. Ennél lényegesen több ez a bemutató, amely átfogó ké­pet nyújt a szocializmust épí­tő szovjet nép fél évszázados harcáról és sikereiről. Kétség­telenül göröngyös utat kellett megtennie, hogy ma, a tizedik ötéves tervidőszak utolsó évé­ben büszkén jelenthesse gazda­sági eredményeit, amelyek ter­mészetesen bennünket is öröm­mel töltenek el, és követésre ösztönöznek. Hiszen a másfél millió tonna kőolaj, a 973 mil­lió köbméter földgáz, a 3178 kilowattóra áram, az 5675 gép­kocsi, a 19 000 tévékészülék, a 165 000 karóra és a többi termék — a Szovjetunió napi teljesítménye — olyan ered­mény, amelyet a fejlett tőkés országok is megirigyelhetnének. Népgazdasága ma két és fél nap alatt többet termel, mint amennyit a cári Oroszország egy év leforgása alatt felmu­tathatott. Amikor 51 esztendővel ez­előtt Moszkvában nyilvánosság­ra hozták az ipari termelés egyharmadának növelésére elő­irányzott első ötéves tervfela­datokat, a kapitalista világ il­letékesei hitetlenkedve csóvál­ták a fejüket. — _ Vaklárma — mondogat­ták sokan —, amelynek célja elterelni az elnyomott, sokat szenvedő nép figyelmét a va­lóságról, szomorú sorsáról. A tényt, hogy mennyire téved­tek. a kiállítás 28 paneljének egyike hirdeti, amely a Szov­jetunió első ötéves tervidősza­kába (1928—1932) vezeti vlsz- sza a látogatót. A fényképek­ben, feliratokon és a többi ada­ton figyelemmel kísérhetjük a Dnyeprogeszi építkezéseket, a szovjet ipar gyors fejlődését, a mezőgazdaság kollektivizálá­sának első éveit. Meggyőződ­hetünk az első szubotnyikok résztvevőinek lelkesedéséről. Munka van elég, mindenki dol­gozik, mindenki érvényesülhet. Az emberek megtalálják az élet értelmét, abban az időben, amelyre a „civilizált világban“ a munkanélküliség, a gazdasá­gi válság volt jellemző. Egy másik üvegszekrény tar­talma 1919 márciusának esemé­nyeit idézi fel. Lenin akkoriban a kollektív gazdálkodás irán­ti érdeklődés felkeltését mint­egy százezer traktor biztosí­tásában látta. A hitetleukedők vágyálomnak tekintették ezt a tervet Is, de már a második ötéves tervidőszak elején be­bizonyosodott, hogy igaza volt. A szovjet gépipar a mezőgaz­daság részére félmilliónál is több traktort termelt. Ugyanak­kor a Balti-tengert a Fehér­tengerrel összekötő csatornán és több kohókombináton kívüí számos üzemóriás épült fel. E figyelemreméltó eredmé­nyek természetesen elképzel- hetetlenk lettek volna a dol­gozók millióinak lelkesedése, önfeláldozó munkája, segíteni akarása nélkül. Közéjük tartoz­tak Sztahanov és követői a harmadik ötéves tervidőszak­ban, akik a szocialista ember fogalmának, a munkához fűző­dő viszonyának megteremtésé­vel mutattak példát Mások az A kiállítás egyik részlege 1 Václav lirsá felvétele) A PÁRTÉLET HÍREI 1979 XI. 24. ★ AZ SZLKP SVIDNÍKI JARA- SI BIZOTTSÁGA gondosan ké­szítette elő az új pártoktatási évet. A jó szervezés eredménye­képpen ebben az évben a járás kommunistáinak 90 százaléka vesz részt a pártoktatás külön­böző fokozatain. A pártonkívü- lieik közül a járásban 1200-an tanulmányozzák a marxizmus— leninizmus alapja.it. ★ A CSKP DÉL MQRVAOR- SZÁGI KERÜLETI BIZOTTSÁGA legutóbbi ülésén azzal foglalko­zott, hogy a kerület hogyan tel­jesíti a párt minőségi javításá­ra vonatkozó határozatokat. Megállapította, hogy a dél-mor­vaországi kerületben működő pá r t sz e r v e z e tek tag lé tsz á ma megközelíti a 200 ezret. Az utóbbi években — 1977 áprili­sától ez év júniusáig — össze­sen 20 ezer tagjelöltet vettek fel a pártba. A tagjelöltek több­sége munkás. ★ AZ SZLKP NYUGAT-SZLO- VÄK1AI KERÜLETI BIZOTTSÁGA rendszeresen ellenőrzi, hogy a kommunisták miként gazdagít­ják politikai és szakismeretei­ket. A kerületi pártbizottságom és a kerület járási bizottságain dolgozó vezető kádereknek a 40 százaléka főiskolai, 37 száza­léka közép- illetve szakközép­iskolai végzettséggel rendelke- ziik. A kerületben e káderek 12 százaléka tovább tanul. ★ A CSKP BRUNTÄLI JÁRÁSI BIZOTTSÁGA annak érdekében, hogy jobbá váljék a pártokta­tás, növelte az előadók és a propagandisták számát. A járás­ban jelenleg 600 előadó és pro­pagandista dolgozik. Az 1979— 80-as pártoktatási évben ki­emelt feladatinak tekintik a fia­tal párttagok és tagjelölteik esz. mei-pol’itiika.i nevelését. ★ A CSKP KB TITKARSAgA NAK az ez év augusztus 29-én hozott határozata értelmében 1980. január 1-vel hatályba lép a párttagok és tagjelöltek nyil­vántartására és statisztikájára vonatkozó ú] szabályzat. ★ AZ SZLKP DUNASZERDA­HELYI i(DUN. STREDA) JÁRÁSI BIZOTTSÁGA legutóbbi ülésén előterjesztett elnökségi beszá­moló kiemelte, hogy a CSKP KB-nak az 1977 májusában megtartott 7. ülésén hozott ha­tározata a dunaszerdahelyi já­rásban is kedvezően befolyásol­ta a közellátási és a közszol-, gáItatást végző szervek munká­ját. A szolgáltatások bővítése érdekében a helyi gazdálkodási szervek a járásban többek kö­zött új gyorstisztítókat és ki­helyezett jav í ló rész lege ke t léte­sítették. ★ A CSKP TÁBORI JÁRÁSI BIZOTTSÁGA az 1971 és az 1978 közötti időszakban 3021 tagje­löltet vett fel a pártba. A tag­jelöltek 70 százaléka munkás és többnyire fiatal. A járási pártbizottság a tagsági alap mi. nősiégémek a javítására vonat­kozó — 1980-ig terjedő — ter­vet következetesen teljesíti. l-la) Uralon túl létesítettek iparte­lepet, amelynek később döntő szerepe volt a fasiszta gyilko­sok leverésében. A kiállításon a nácik gaz­tetteiről is meggyőződhetünk, akik 1710 szovjet várost, 70 ezernél több falut, 31 850 ipar­üzemet, 98 ezer kolhozt, 22 890 gép- és traktorállomást tettek tönkre. Ám a szovjet nép az óriási károk ellenére sem ad­ta fel a harcot. Ellenkezőleg — amint az a számokból és diagramokból kitűnik —, 1951- ben, tehát a negyedik ötéves tervidőszak végén már jófor­mán behegedtek a nácik ejtette sebek. Erről tanúskodik egyéb­ként az akkori eseményekkel kortanúként foglalkozó Leonyid Brezsnyev Újjászületés című könyve is. A kiállítás anyaga az 5. öt­éves tervidőszak eredményei­ről is beszámol. így pl. Kazah­sztánban 18 millió hektárnyi földet tettek termékennyé a dolgozók. Felépült a világ első atomerőműve. A hatodik ötéves tervidőszakra az első mester­séges hold — a Szputnyik, a Druzsba kőolajvezeték, a Béke energetikai rendszer megte­remtése, a hatalmas vegyipari üzemek létesítése volt jellem­ző. A kommunista munkabrigá­dok megalakulása, a nagysza­bású lakásépítkezések, a köz­szükségleti ipar bővítése, az öt­napos munkahét bevezetese, a tudományos-műszaki forrada­lom — a 7.. 8. és 9. ötéves tervidőszak vívmányai közé tartozik. A tizedik ötéves tervidőszak vezérgondolata a munka haté­konyságának és minőségének növelése. Mindenekelőtt ez a probléma áll ma az érdeklődés középpontjában. Erről tanús­kodnak a kiállítás adatai, csakúgy, mint az Itt bemutatott képzőművészeti alkotások. A tanulságos kiállítás fő­leg két időszerű kér­désre hívja fel a figyelmet. A szocializmust építő szovjet dol­gozók fél évszázados tapasz­talatai alapján kiemeli a kom­munista pártnak a szocialista népgazdaság fejlesztésére gya­korolt döntő befolyását és az amber, a dolgozók egyre fon­tosabb szerepét ebben a folya­matban. A kiállítás tanulságai­ból mi is sokat hasznosítha­tunk. KARDOS MÁRTA Jámbor Katalint a lévai (Le­vice) járásban szinte mindenki ismeri. Pontosan húsz éve dol­gozik az úttörőmozgalomban. Jelenleg a SZISZ járási bizott­ság pionírtilkára járási képvi: selő, s az csak természetes, hogy a kommunista pártnak is tagja. Amikor felkerestem, hogy írni akarok róia, szerényen pró­bált elhárítani. — Inkább hagyjuk ezt. Nincs az én életemben semmi küiö nős, azt csináltam mindig, amit nagyon szerettem. Igen, azt csinálta, amit sze retett, de mindig magas szín­vonalon, ezt jelzi számtalan kitüntetés, elismerő oklevél is. Eredeti foglalkozása: pedagó­gus. Hogy miért lett pedagó gus? — Ez volt gyermekkorom minden vágya, álma. Szécsén- kén kezdtem tanítani. Soha sem felejtem el azt a napot, amikor először álltam a katedrára. A meghatottságtól szinte szólni sem tudtam, éreztem, hogy könny szökik a szemembe, s csak néztem szótlanul a sok csillogó gyermekszemet. Simo­gató kíváncsisággal szegeződtek rám a tekintetek, s várták, hogy szóljak. Ekkor éreztem át először, mily nagy felelősség az, amit pedagógusként magam­ra vállaltam . .. Itt elhallgat, s néhány má­sodperces hallgatás után még mindig kérlel, ne írjak róla. Én tovább faggatom: — Szerette nagyon a pedagó­giai pályát, miért cserélte fel mégis a pionírmunkával? — Tulajdonképpen én már az első évben elvállaltam iskolánk pionirszervezetének vezetését is. Ezt — hogy a mai divatos szó­val éljek — csak úgy hobbiból csináltam. Érdekelt a mozgalmi élet is, amit már képzős ko­romban elkezdem és megszeret­tem. Persze, amikor felajánlot­ták a járási pionírvezetői állást, napokig töprengtem, helyesen cselekszem-e, ha Itt hagyom az iskolát? Hogy végül mégis a pionírvezetői állás mellett dön­töttem? Úgy éreztem, hogy itt, ezen a poszton sokkal többet tehetek a mozgalomért és a gyerekekért. S az eltelt húsz év alatt vég­zett munkája bizonyítja, hogy helyesen döntött. Ma, ha a já­rás iskoláiba kimegy egy-egy pionírgyülésre, a gyerekek min­denütt épp oly szeretettel fo­gadják, mint amikor először lé­pett a katedrára. A gyermeki lélek csalhatatlan, megérzi, ki az, aki igazán szívből, őszinte KIVÁLÓ BÁNYÁSZBRIGÁD A Cigel' Bánya dolgozói az idén eddig 23 ezer tonnával ?últeljesitették a szénfejtés, 86 méterrel pedig a folyosó- hajtás tervét. A legjobb kollektívák közé tartozik Milan Pružinec szocialista munkabrigádja, amely elnyerte A ki­váló munkáért kitüntetést. A 80 tagú munkacsoport nem­rég új rekordot állított fel: 31 munkanap alatt 42 702 \onna szenet fejtett. A képen a munkacsoport három tag- Pavol Grexa technikus, Pavol Olle müszakvezetö és Milan Pružinec, a brigád vezetője műszakkezedés eWtt rö­vid megbeszélést tart (A ČSTK felvétele) io jámbor Kát aun (Gyökeres György felvétele) szeretettel közeledik feléjük', benne ma is a tanító nénit lát­ják. S hogy témát váltsunk, a képviselői munkájáról kérde­zem, mert azt szintén nagyon lelkiismeretesen végzi. Erről így tájékoztat: — Havonta találkozom vá­lasztókörzetemben a választóim­mal. Meghallgatom panaszaikat, kérésüket, jegyzem igényeiket, s ha tudok, segítek. A lakáso­mon is sokszor felkeresnek ügyes-bajos dolgaikkal. Érrsm, hogy bíznak bennem, s e* a bi­zalom számomra mindennél többet ér. — Ön azért lélekben mégis­csak pedagógus maradt. Milyen panaszokkal, kérelmekkel kere­sik fel pedagógus kollégái?-— Leggyakrabban a lakáskér- déssei vagy személyi sérelmek­kel. Az utóbbinál nagyon körül­tekintően, mások véleményét is meghallgatva igyekszem a sé­relmek valós okait felderíteni, és az igazságnak megfelelően dönteni. Arra kiváltképp ügye­lek, hogy minden kérésnek ele­get tegyek, de senkit se sé +- sek meg. — Mi a nehezebb, a felnőt­tekkel vagy a gyerekekkel fog­lalkozni? — Voltaképpen ez is, az is teljes embert, és ami lényeges, végtelen türelmet és igazán mély hivatástudatot igényel. E három tulajdonság mélyről fakad, eizért is szeretik és tisz­telik Jámbor Katalint gyerekek és felnőttek egyaránt. TÖRÖK ELEMÉR A Pártétet 23. száma Miroslav Capka, a CSKP Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságának einöke, az ellenőr­ző és revíziós bizottságok mun­kájának időszerű kérdéseivel foglalkozik. Rámutat: a párt ellenőrző és revíziós bizottságai nagyobb igyekezette] kell, hogy segítsék a XV. kongresz- szus határozatainak teljesítését. Az írásból megtudhatjuk, mire kell fordítani a fő figyelmet az ellenőrzések során. A kultúra továbbfejlesztésé­nek kiinduló pontjai és kilátá­sai című írásában Václav Sipek, a keilet-csehországi kerületi pártbizottság titkára egyebek közt arra Lívja fel a figyelmet, hogy a kerületben a kulturális- nevelő munka továbbfejlesztése szempontjából nagy jelentősége van az irányítás és a tervezés színvonalának. Felhívja a fi­gyelmet arra is, hogy továbbra Is gyakran tapasztalható az eszmei és a művészi fogyaté­kosságokkal szembeni megalku­vás, egyes pártszervezetek még mindig bezárkóznak saját prob­lémáik csigaházába és mindmáig kevés figyelmeit fordítanak a pártonkívüliek körében a rend­szeres eszmei nevelésre és a tömegpolitikai munka kibonta­koztatására. A párttagsági igazolványok cseréjével több írás foglalko­zik. Ezek közül az alábbiakat emelnénk ki: Több mint párton belüli ügy, Leküzdeni a nehéz­ségeket, változtatni a helyze­ten, Jó tapasztalat, A pártnak köszönhetem. Vladimír Marik, a Szakszer­vezetek Központi Tanácsának titkára A párt és a szakszer­vizetek aktivitása címmel írt a Párt élet új számába időszerű gondolatokat elemző cikket. —fü— cWMMWv-:­KEDVELIK AZ EMBEREK A pionírvezető Eredeti foglalkozna oeHnnóaus

Next

/
Thumbnails
Contents