Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-24 / 278. szám, szombat

Iráni válasz a washingtoni fenyegetésekre Teljes készültségben a haditengerészeti egységek A diákok öt további nem amerikai túszt bocsátottak szabadon 0 Carter Camp Davidbe hívta tanácsadóit (ČSTK) — Csütörtökön tel­jes készültségbe helyezték az iráni haditengerészeti egysége­ket, közvetlen azután, hogy Ahol Hasszan Baniszadr Iráni külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok há­borúval fenyegeti Iránt. Teheráni sajtókonferenciáján Baniszadr hangsúlyozta, hogy „Carter elnök háborúval fenye­geti Iránt, ami sokkal súlyo­sabb fenyegetés, mint amilye­neket az iráni diákok alkal­maznak a túszokkal szemben“. Kijelentette, hogy Irán kész az utolsó emberig védekezni. Szadek Ghotbe-Zade, az Isz­lám Forradalmi Tanács tagja, az állami rádió és televízió igazgatója rádió- és televízió- beszédében kétségbe vonta, hogy az Egyesült Államok ka­tonai erőt alkalmazna Iránnal szemlén. Megjegyezte, ha az Egyesült Államok megpróbálja kiszabadítani a túszokat, akkor ezzel még nagyobb veszélybe sodorja sorsukat. Egyúttal hangsúlyozta, hogy azokat az amerikai túszokat, akiknél fennáll a gyanú, hogy kémked­tek Irán ellen, feltétlenül bíró­ság elé állítják. Egy hét múlva Népszavazás az alkotmányról (ČSTK | — Az iráni rádió kö­zölte, hogy december 2-án és 3-án népszavazást tartanak az uj iráni alkotmányról. Az Iráni Iszlám Köztársaság alaptörvénye szövegének ter­vezetét egy különbizottság há­rom hónapig készítette elő. Ha elfogadják, Khomeini ajatollah- nak joga lesz a fegyveres erők főparancsnokának kinevezésé­re, háború meghirdetésére, és az elnöki hivatalra pályázók indulásának a megvétózására, közölte a Reuter hírügynökség. Valamennyi 16 évesnél idő­sebb iráninak lesz szavazati joga. Carter elnök tegnap Camp David ba hívta össze tanácsadó­it, hogy ismételten megvitassa velük a túszok kiszabadításá­nak lehetőségét, közölte az Al' hírügynökség. Geurge Hansennek, a képvise­lőház tagjának sikertelen pró­bálkozása után, hogy találkoz­zon a diákokkal, akik már 19 napja tartják megszállva Tehe­ránban az amerikai missziót, tegnap az iráni fővárosba ér­kezett Seam McBride az ismert jogász, aki szintén megpróbál tárgyalni a túszokról. Közben egyre közeledik a Perzsa-öbölhöz a Kitty Hawk amerikai repülőgép-anyahajó több más hadihajó kíséretében. Ha megérkezik a térségbe, az USA nak Irán közelében már 20 hajója lesz, köztük két re­pülőgép-anyahajó, írta a New York Times. Ugyanez a napi­lap arról is tájékoztatott, hogy Iránhoz legközelebb a 6. ame­rikai flotta hajói vannak Tö­rökország partvidékétől délre 1500 tengerészgyalogossal. Az egység helikopterekkel rendel­kezik. Az iráni diákok csütörtökön további öt nem amerikai túszt bocsátottak szabadon: két fü­löp-szigetit, egy dél-koreait, egy bangladesit és egy pakisz­tánit. A diákok képviselője kö­zölte, hogy a nagykövetségen jelenleg még 49 személy van, s ezek valamennyien ameri­kaiak. Rakétákkal nem biztosítható a béke (ČSTK | — Az MX interkon­tinentális rakéták tervezett fej­lesztését és gyártását élesen elítéli az Egyesült Államok je­lentős, politikai, tudományos és társadalmi személyiségeket magába tömörítő katonai infor­mációs központ nyilatkozata, amely egyebek között hangsú­lyozza, hogy az USA-nak nincs szüksége az MX-rakétákra, sem katonai, sem pedig politikai szempontból, hiszen már jelen­leg több mint 10 000 atomfegy­ver van az USA arzenáljában. Olasz közéleti személyiségek csoportja a napokban felhívást intézett a Cossíga-kormányhoz, amelyben az új amerikai nuk­leáris rakéták Olaszországban való elhelyezése ellen tiltako­zik. A felhívás aláírói között van Nino Pásti tábornok, a független baloldal szenátusi tagja. Pinoctet mindig számíthat Pekingre (ČSTK) — A pekingi vezetés együttműködése a chilei fasisz­ta juntával már olyan messzi­re jutott, hogy Kína katonai segítséget ígért Pinochetnek arra az esetre, ha bármiféle katonai konfliktusba keveredik — jelentette ki Mario Navarro, a Ciliiéi Egységes Munkásköz­pont (CUT) elnöke. Az illega­litásban működő chilei szak- szervezetek képviselője elmon­dotta, hogy a fasiszta rendszer nemzetközi elszigeteltsége egy­re mélyül. CARTER ÚJABB ENERGIATAKARÉKOSSÁGA INTÉZKEDÉSEKRE KÉSZÜL Az amerikai pénzügyminiszter körútja az OPEC-országokban (ČSTK) — William Miller amerikai pénzügyminiszter teg­napra virradó éjszaka közel- keleti körútra indult. Szaúd- Arábiában, Kuvaitban és az Egyesült Arab Emírségekben a kétoldalú kapcsolatokról fog tárgyalni. Ezek az országok látják el főleg az amerikai pia­cot kőolajjal. Miller arra szej retné rávenni az említett or­szágokat, hogy ne csökkentsék Véget ért a tuniszi arab csúcsértekezlet A BÉKE KULCSA A PALESZTIN KÉRDÉS (ČSTK) — A tunéziai fővá­rosban véget ért az arab ál­lam- és kormányfők 10. csúcs- értekezlete. A tanácskozás végén Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára felolvasta az értekezlet záró­nyilatkozatát, amely meghatá­rozza az alapvető feladatokat az izraeli agresszió ellen és a közel-keleti helyzet igazságos rendezéséért vívott harcban. A Camp David-l megállapo­dást és az egyiptomi—izraeli különbékét határozottan el­utasítva a tanácskozás részve­vői hangsúlyozták, hogy a kö­zel-keleti válság alapja a pa­lesztin kérdés, és ennek rende­zése nélkül nem lehet igazsá­gos és tartós béke a térségben. Az értekezleten elítélték az Egyesült Államok közel-keleti politikáját, és megállapították, hogy az ellentétes az arab né­pek érdekeivel. Libanonnal kapcsolatban nyomatékosan ál­lást foglaltak az ország sza­badsága, függetlensége és te­rületi egysége mellett. A kon­ferencia támogatásáról biztosí­totta a libanoni kormány és a PFSZ erőfeszítéseit, hogy a kö­zöttük fennálló vitás kérdése­ket közösen oldják meg. Az értekezlet színfalai mö­gött Szárkisz libanoni és Asz- szad szíriai elnök, valamint Jasszer Arafat kompromisszu­mos megállapodásra jutott, s ezt a hivatalos dokumentum­hoz csatolt, de titkos mellék­letben is rögzítették. Értesülé­sek szerint abban állapodtak meg, hogy a palesztinnk nem vonulnak ki Dél-Libanonból, de egyelőre tartózkodnak attól, hngy onnan indítsanak támadá­sokat Izrael ellen. kőolajtermelésüket és exportju­kat legalább addig, amíg meg nem oldódik az iráni—ameri­kai konfliktus, továbbá egyet­értésüket szeretné megszerezni ahhoz, hogy Washington to­vábbra is dollárral fizethessen a kőolajért, ugyanis az OPEC- országok azt tervezik, hogy a jövőben a dollárt nem fogad­ják el fizetőeszközként. Miller útját megszakította Londonban, s ott nyilatkozott az angol újságíróknak. Kijelen­tette, hogy Carter elnök több energiatakarékossági intézke­dés bevezetésére készül, s va­lószínűleg tovább növelik az USA-ban az üzemanyag árát, csökkentik a közvilágítást. Az elnök javaslatait januárban terjeszti a kongresszus elé — mondotta Miller. Nem oszlatják íel a francia idegenlégiót (ČSTK) — A francia parla­ment nemzetvédelmi bizottsága elutasította az idegenlégió fel­oszlatására vonatkozó törvény- tervezetet. A javaslatot a gyar­mati háborúkból oly hírhedt egységek felszámolására a Francia Kommunista Párt par­lamenti csoportja terjesztette elő. A kommunlsa képviselők azt hangsúlyozták, hogy az idegenlégiónak nincs semmi köze Franciaország biztonságá­nak védelméhez. , — -*• ■ iyi ■ & rr b , *?'• Hatvanéves a Mexikói Kommunista Párt ® JUBILEUM — ISMÉT LEGALITÁSBAN Mexikó legrégibb politikai pártja idén, éppen abban az év­ben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját, amelyben jelentős sikert ért el — 32 év után legá­lis pártként működhet. A Mexikói Kommunista Párt 1919. november 24-én alakult meg a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom közvetlen hatá­sára. Az elmúlt hatvan évben igen nehéz körülményeik között önfeláldozóan harcolt a dolgo­zók érdekeiért — csak 1935—40 1979. között, valamint 1946 ban mű­ködhetett legálisan, egyébként kénytelen volt illegalitásba vo­nulni. A Mexikói KP az idei júliusi választásokon a Mexikói Nép XI. 24. Pártjával (PPM) és a Szocialis­ta Forradalmi Párttal (PSR) több mint 700 000 szavazatot szerzett és a baloldal legerő­sebb politikai pártja lett. A párt jelenlegi stratégiáját XVIII. kongresszusa tűzte kt 1977-ben. Fő célja: egyesíteni az ország baloldali pártjait, az MKP-t tömegpolitikai párttá for­málni. A párt programja politi­kai és gazdasági reformokat kö­vetel, mindenekelőtt a magán­bankok államosítását, követke­zetes adóreformot, a valuta- rendszer és a külkereskedelem állami ellenőrzését. A baloldal koalíciója a Mexi­kói KP-val az élen a külpolitika terén a világbéke megőrzéséért, A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepért A NÉPURALOM 55 ÉVE Ötvenöt évvel ezelőtt, 1924. november 26-án kikiáltották a Mongol Népköztársaságot, elfő gadtáik az ország új alkotnia nyát, megnyitva ezzel az egye dűl helyes történelmi fejlődés útját. Az ösztönző a Nagy Ok tóberi Szocialista Forradalom volt. A mongol néip kitartó és szorgalmas munkával ezen az úton rendkívüli eredményt ért el: Ázsia egyiik legelmaradot­tabb mezőgazdasági országából — a kapitalizmus kihagyásá­val — szocialista ország lett. A kezdeti nehéz években, a feudalizmus örökségéinek fel­számolása idején az előrehala­dás elképzelhetetlen lett volna a Szovjetunió sokoldalú támo­gatása nélkül. A Mongol Népi Forradalmi Párt vezette nép gyökeresen megváltoztatta a társadalmat: megszüntette az embernek ember által való ki* zsák má n y o lásá t, á Llamosi to t ta az ipart és mezőgazdaságot, minden hatalmat a nép kezébe adott. 1940-ben befejeződött a forradalom demokratikus sza­kasza. Megszilárdultalk a társa­dalmi élet új alapjai, megválto­zott az emberek élete és gon­dolkodásmódja. T u da to sí to t talk, hogy az egész dolgozó nép vá­gyait egyedül a szocialista rend szer, a Mongol Népi Forradal­mi Párt céltudatos marxista — leninista politikája válthatja valóra, csakis ez biztosíthatja az ember politikai és szociális jogainak kibővítését, a társada lom további fejlődését. A Mongol Népköztársaság külpolitikájában — a népi for­radalom győzelme óta — a bé­ke, a barátság és a népek kö­zötti bizalom megteremtését tartja szem előtt. Nemzetiközi kapcsolatainak fontos részét alkotja a szocialista közösség egységének és összeforrottsá- gánaik elmélyítéséért vívott küz­delem és a nemzeti felszabadí­tó mozgalmaik támogatása. 'Az 1960 óta a fejlett szocialis­ta társadalmat építő Mongólia különösen a Mongol Népi For­radalmi Párt 1976-os XVII. kongresszusa óta ért el kimagas­ló sikereket a korszerű ipar ki­építésében, a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának meg­teremtésében. Az ország gazda­sági fejlődése szorosan kapcso­lódik a többi KGST-ország gazdaságának fejlődéséhez. A szocialista országokkal való együttműködésben az első he­lyet a Szovjetunió foglalja el. Az elmúlt 55 évben a szovjet se­gítséggel épült üzemeik adják az Összipari termelés 40 száza­lékát. Köztudott, hogy a többi szo­cialista országgal együtt ha­zánk is hathatós támogatást nyújt az ázsiai szocialista or­szágnak. Itt elsősorban a bőr* ipari és cipőipari üzemek kor­szerűsítésében nyújtott segít-: ségről van szó. A szocialista közösség teljes jogú tagjaként a Mongol Nép­köztársaság aktívan Jkiveszi ré­szét a szocialista országok ösz- szehangolt külpolitikájának megvalósításából, és hozzájárul a bókéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott közös harchoz. E békés külpolitika jelentőségét fokozza az a tény, hogy Mongóliái közvetlenül ve­szélyeztetik a pekingi vezetés támadásai. A mongol nép eze­ket a támadásokat sorra visz- szaveri, mint ahogy a szovjet csapatok mongóliai jelenlétiével kapcsolatban indított kampány­ra is megadta az egyértelmű és világos választ az Ünen ch mű pártlap hasábjain: a szov­jet csapatok kizárólag a Mon­gol Népköztársaság kormányán nak kérésére tartózkodnak mon­gol területen, és ilyen döntés a szuverén mongol állam kizáró­lagos belügye. A fenti tények is azt bizo­nyítják, hogy Mongólia tovább halad az 55 évvel ezelőtt meg­kezdett úton, a fejlett szocialis­ta társadalom felépítése felé, a szocialista világrendszer meg­szilárdítása felé. (ki) A londoni Zimbabwe-értekezleten A HAZAFIAK ELUTASÍTJÁK A BRIT ULTIMÁTUMOT más nemzetek függetlenségé­nek és egyéb jogainak elisme­réséért küzd. Amellett foglal állást, hogy Mexikó természeti kincseit meg kell védeni a kül­földi, mindenekelőtt az ameri­kai monopóliumoktól. A Mexikói KP baráti 'kapcso­latokat tart fenn a kommunista és munkáspártok többségével, az antiimperialista erőkkel. Ezek a kapcsolatok a marxiz­mus—leninizmus, a proletár in­ternacionalizmus alapelveire támaszlkodnak. A párt legutób­bi kongresszusa a forradalmi szolidaritás követendő példája­ként a Szovjetunió és a többi szocialista ország internaciona­lista politikáját emelte -ki. (CSTK) (ČSTK) — A Zimbabwe Ha­zafias Front a londoni Zimbab­we—Rhodesia-konferencián 40 perces viharos vita után a teg­napra virradó éjszaka határo­zottan elutasította a brit kor­mánynak a fegyverszünet meg­kötésére vonatkozó ultimativ javaslatát, melynek az lett volna a célja, hogy háttérbe szorítsa a Hazafias Frontot a kulcsfontosságú kérdésekről való döntésekkel kapcsolatban. Robert Mugabe, a Hazafias Front társelnöke megvádolta a brit kormányt, hogy nem tartja tiszteletben a Hazafias Front követeléseit, és ultimativ maga­tartásával akadályozza a konst­ruktív tárgyalásokat. Azt köve­telte, hogy ebben a kérdésben rendezzenek közvetlen tárgya­lásokat a Hazafias Front és a Muzorewa-rendszer küldöttsége között a Hazafias Front kato­nai szakértőinek és a zimbab- we-rhodesiai hadsereg főpa­rancsnokának, Peter Walls tá­bornoknak a részvételével. Lord Carrington brit külügyi miniszter, a konferencia elnö' ke, hajlandóságot mutatott e kívánság teljesítésére, ugyan-1 akkor azonban felszólította az értekezlet résztvevőit, hogy ta-! nulmányozzák át a brit javas-' latot, és hétfőn ismertessék álláspontjukat. Zimbabwe-rhodesiai csapa­toknak^ zambiai terület ellen végrehajtott legutóbbi támadá­saival kapcsolatban Zambiában egyre erősödik a mozgalom a salisburyi rendszer és Nagy- Britannia ellen. A Lusakában csütörtökön az általános moz­gósítás elrendelésének támoga­tására lefolyt hatalmas tünteté­sek után 15 000 zambiai diák’ felszólította Kennetli Kaunda elnököt, hogy államosítsa a Shell, a British Petroleum, va­lamint a London Rhodesian Company brit olajtársaságokat. Willson Chakulya zambiai külügyminiszter Lusakában tar­tott sajtóértekezletén figyelmez­tette Nagy-Britanníát, hogy Zambia intézkedéseket fogana­tosít a brit kormánnyal szem­ben, ha ez nem teljesíti Kaun-< da elnök követelését. Mongóliában az elmúlt éuben 6 százalékkal nőtt a diákok szá­ma. Nagy figyelmet szentelnek a bentlakásos iskolák fejlesztésé- re. Ezeket az intézményeket a mezőgazdasági dolgozók gyerme- keinek 58,5 százaléka látogat fa Felvételünk az egyik ulánbátori iskolában készült (ČSTK — Moncame felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents