Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-21 / 275. szám, szerda
V I L Ä G PROLETÁRJAI, f S Y E S 0 t J E T E If I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA JCÖ Z PONTI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA 1979. november 21. SZERDA BRATISLAVA m XXXJI. ÉVFOLYAM 275. szám # ára 50 fillér A HATEKBHYMffi MEZŰGAZDASAGITEBMEUSERT A CSKP KB 13. illése is hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének alapvető feltétele a termelés intenzitásának fokozása. Ennek egyik legfontosabb útja á koncentráció, a szakosítás és a kooperáció elvének gyakorlati érvényesítése, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés iparszerűvé tételét és az új ismeretek alkalmazását. Az intenzív mezőgaz- dčkság-fejlesztésre vonatkozó koncepciót pártunk XIV. kongresszusa határozta meg, s az azóta eltelt időszakban már sokat tettünk e koncepció megvalósításáért. A földmüvesszövetkeze- l«k és az állami gazdaságok egyesülése eredményeként új gazdasági egységek jöttek létre. Nem véletlen, hogy az utóbbi években mindenekelőtt a kooperációs kapcsolatok fejlődésének lehetünk tanúi. A mezőgazdasági üzemek egy-egy termény termesztése során bevezették a termelőeszközök közös használatát, vagy a munkafolyamat bizonyos szakaszának elvégzéséhez használják közösen a gépeket. A kooperáció keretében például közös gabonabetakarító gépparkot, közös szárítókat stb. hoznak létre. A mezőgazdasági vállalatok, üzemek együttműködnek a cukorrépa, a burgonya és egyéb termények termesztésében is. A mezőgazdasági vállalatok és más szervezetek szélesebben értelmezett kooperációja a termelőeszközök és a munkaerő tervszerű kihasználását eredményezi. E szélesebben értelmezett együttműködési forma érvényesítésekor a szerződések alapján közöseu terveznek, közösen rendelkeznek az állóeszközökkel, közösen értékesítik a terményeket. Elsősorban a mezőgazdasági termelésben értünk el ilyen irányú haladást. A közös mezőgazdasági üzemek létrehozásának eredményeként születtek meg a nagy kapacitású sertéshizlaldák, szarvasmarha-istál- lók, baromfitelepek. A járások többségében a tojás, a baromfi és a sertéshús termelését egy, illetve két helyre összpontosították. Hasonlóan jelentős fejlődés tapasztalható az agrotechnikai központok építésében is. Ezek a központok lehetővé teszik a tagvállalatok számára a jobb hektárhozam eléréséhez és az (egyes agrotechnikai műveletek pontosabb elvégzéséhez szükséges feltételek megteremtését. A mezőgazdasági, illetve a mezőgazdasági sttolgáltatóvállaia- tok közötti kooperációnak számos változata van. Eredményeik bizonyítják létjogosultságukat. Az együttműködés különböző változatainak alkalmazásából az egységes fnldművesszövetke* ceteknek körülbelül 97, az állami gazdaságoknak pedig megközelítőleg a 90 százaléka veszi ki a részét. A CSKP KB 13. ülése értékelte mindazt, ami a mezőgazdasági termelés koncentrációja és a mezőgazdasági üzemek kooperációja terén történt, s megállapította, hogy ez az át azontúl, hogy hozzájárul a mezőgazdasági termelés és a termelés hatékonysága növeléséhez, lehetővé teszi a saját forrásokból történő élelmiszergyártás növelését. Az új koncepció alkalmazása azonban nem mindenütt meg- fülelő. A szakosításban rejlő fogyatékosságokra mutatnak rá a mezőgazdasági vállalatok mindenekelőtt azokban a járásokban, ahol mindeddig nagyon sokfajta növény termesztését szorgalmazzák, ami pedig lehatetlenné teszi a nagyobb teljesítményű gépek hatékonyabb kihasználását. Különösen szembetűnőok ezek a problémák a zöldség- és gyümölcstermesztésben. A tapasztalatok bizonyítják, hogy az együttműködés, a koncentráció és a szakosítás útja helyes. Mindenekelőtt az újonnan félrehúzott nagy gazdasági egységek nyújtotta lehetőségek hatékonyabb kihasználásáról vau sző. A koncentrációval és a szakosítással párhuzamosan kell fejlődnie a komplex gépesítésnek és a kemizációnak is, mert nem számíthatunk arra, hogy a jövőben is változatlanul a társadalmi munkások százai segítenek majd a terménybetakarításban. A mezőgazdasági év eredményeinek mérlegelése időszakában ismét vissza kell térni a párt központi bizottsága 13. ülésének határozataihoz. Alapos elemzésre van szükség, ami azt jelenti, hogy önbírálóan kell megítélni a jobb gazdálkodás lehetőségeit, és meg kell találni a politikai előfeltételek megteremtésének hatékonyabb módjait. Elsősorban a nagy gazdasági egységek vezetőinek és a magasabb szintű irányító dolgozóknak a kötelessége sokoldalúan elemezni az elkövetkező időszakra vonatkozó szakosítási és együttműködési szándékokat. A CSKP KB 13. ülésének határozatai azonban nem csupán * mezőgazdaságra vonatkoznak. Az új év kezdete és a hetedik ötéves tervidőszakra való felkészülés előtt a gép- és vegyipari vállalatoknak is „nyilatkozniuk“ kellene. A tökéletesebb, valóban korszerű technika szállításának növelése nélkül nem biztositliató mezőgazdasági termelésünk további növelése. A mezőgazdaságban évről évra csökken a munkaerő-állomány. A hiányzó munkaerőt pedig csupán a mezőgazdasági gépek, berendezések és a növényvédőszerek, illetve a műtrágyák nagyobb mértékű alkalmazásával lehet pótolni. A 13. ülésen határozat született a mezőgazdasági teherszállítás problémájának megoldáséról is. A hetedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaságnak tízezer — rakodóval felszerelt — tMonnás tehergépkocsit kellene kapnia. Továbbá növelni kell a mezőgazdaságban alkalmazható repülőgépek, a hegyi és a hegyaljai körzetekben használható betakarító- és egyéb gépek gyártását. A tízezer nagy tehergépkocsi mezőgazdaságunkban 30 ezer traktort és 20 ezer traktorost szabadít fel, s a traktorral lebonyolított szállításhoz viszonyított költségek 40 százalékkal csökkennek. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés új irányzatainak érvényesítéséért nagymértékben felelőseik a mezőgazdaságban és az ipari üzemekben dolgozó kommunisták egyaránt. Nagy körültekintéssel kell eljárni a problémák megoldásakor és a fel- adatok következetes teljesítésekor — minden munkaszakaszon. Csak így léphetünk előbbre a koncentráció, a szakosítás és az együttműködés fejlesztésében, ami szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdaság többet és jobbat termeljen. (R-pJ Moszkva és Prága dolgozóinak barátsága szilárd és megbonthatatlan HAZÁNK FŐVÁROSÁBAN MEGKEZDŐDÖTT A BARÁTSÁGI RENDEZVÉNYSOROZAT (Tudósítónktól J — Tegnap este a prágai Smetana Színházban tartott díszünnepséggel megkezdődött a „Moszkva-na- pok Prágában“ elnevezésű rendezvénysorozat. A csehszlovák —szovjet barátsági hónapnak e kiemelkedő eseményére Prágába érkezett moszkvai küldöttség, élén Viktor Grisinnel, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, az SZKP Moszkvai Városi Bizottságának első titkárával, tegnap délelőtt a prágai párt- és nemzeti bizottsági vezetők kíséretében koszorút és virágcsokrokat helyeztek el Klement Gottwald, Antonín Zápotocký és Ludvík Svoboda sírjánál, valamint a Žižkov hegyi nemzeti panteonban a szovjet hadsereg emléktermében. Ugyancsak elhelyezték a kegyelet koszorúit az Oisanyi temetőben nyugvó szovjet hősök emlékművénél. A moszkvai küldöttség a délután folyamán megtekintette a csehszlovák—szovjet barátság és együttműködés nagyszerű létesítményét, a prágai metrót. A Smetana Színházban, a barátsági rendezvénysorozatot megnyitó, a CSKP, a Nemzeti Front, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség és a Szocialista ifjúsági Szövetség prágai fővárosi bizottságai által rendezett díszünnepségen Viktor Gri- sínnel az élen részt vett az SZKP moszkvai pártbizottságának küldöttsége. A delegáció tagjai: V. F. Promiszlov, az SZKP KB tagja, a Moszkvai Szovjet Végrehajtó Bizottságának elnöke, A. Sz. Szuhanov, a Szocialista Munka Hőse, a moszkvai metróépítő vállalat brigádvezetője, L. M. Perfilovo- va, a moszkvai pártbizottság nemzetközi osztályának vezetője, valamint a moszkvai dolgozók küldöttségének tagjai. A díszpáholyban foglaltak helyet a CSKP KB küldöttségének tagjai. A delegációt Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezette. A küldöttség to vábbi tagjai voltak: Antonín Kapek. a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSKP Prágai Városi Bizottságának vezető titká ra, Mikuláš Beftu, Josef Haman és Jindrich Polednfk, a CSKP KB titkárai és Miroslav Capka, a CSKP KERB elnöke. A díszünnepségen jelen volt V. V Mackevics, a Szovjetunió prágai nagykövete. Ott voltak Prága dolgozóinak képviselői, fővárosunk politikai, társadalmi és kulturális életének neves személyiségei. Az állami himnuszok elhangzását követően Viktor Grisin és Antonín Kapek mondott beszédet. A kőt főváros kapcsolatainak kiemelkedő eseménysorozatát megnyitó díszünnepség második részét neves moszkvai és prágai művészek közreműködésével ünnepi hangverseny töltötte ki, amelyet a Csehszlovák Televízió is közvetített. («m) Köztársasági Érdemrendül tüntették ki tartsd (agarat (ČSTK) — Frantisak Haga rámák, az SZLKP KB tagjának, a Szlovák Nemzeti Tanács ál- elnökének 65. születésnapja alkalmából, sokéves áldozat' kész politikai és közéleti tevékenységéért, valamint az anti-* fasiszta harcban szerzett érdemeiért a köztársasági elnök a Köztársasági Érdemrendet adományozta. A magas kitüntetést tegnap Bratislavában Jozsf tanárt, a CSKP KB Elnökségének' tagja, az SZLKP KB első titkára adta át a jubilánsnak, Jozef Lenárt elvtárs egyúttal átnyújtotta az SZLKP KB üdvözJozej Lenárt átadja a magas kitüntetést František Hagarának. Az ünnepségen részt vett Peter Colotka, Viliam Šalgovič és fán Janik (Felvétel: J. Kolenčík — ČSTK) !ő levelét, amely kiemeli, ftogy František Hagara már negyven óve pártunk forradalmi harco sa. Egész életén át hű volt a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus eszméihez, s mindig támogatta és védelmezte a Szovjetunióval való barátságot és szövetséget. A levél különösen nagyra értékeli František Hagara elvtársnak a nemzeti felszabadító harcban való részvételét. Egy felsőnyitrai partizánbrigád parancsnokaként a Szlovák Nem zeti Felkelés idején fegyverrel harcolt a fasiszta megszállók ós hazai kiszolgálóik ellen. A levél végezetül megállapítja, hogy hazánk felszabadulása után František Hagara elvtárs tevékenyen bekapcsolódott az országépitésbe, és ma is min den erejét szocialista társadalmunk javára fordítja. Az átadási ünnepségen részt vett és a jubilánsnak szívből jövő jókívánságait fejezte ki Petet Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák mi niszterelnök, Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. Viliam Šalgovič elvtárs átadta František Hagarának az SZNT Elnökségének üdvözlő levelét, amely méltatja a jubilánsnak a szocializmus építésében szerzett érdemeit. Ülésezett a nemzetiségi takács (ČSTK) — Ján Gregnrnak, a szlovák kormány alelnökének, u kormány nemzetiségi tanácsa elnökének vezetésével Bratislavában tegnap ülést tartott a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának nemzetiségi tanácsa. Megvitatták a Szlovák Oktatási Minisztérium és a Szlovák Kulturális Minisztérium néhány anyagát a Szlovákiában élő magyar és ukrán nemzetiségű álUmipolgárok oktatási színvonala és kulturális élete fejlesztésének biztosításáról. A tanács többek között megvitatta a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság jelentését arról, hogyan teljesítik a XV. pártkongresszus határozatainak nemzetiségi vonatkozású feladatait a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban. Vitával folytatja munkáját a Román KP XII. kongresszusa A központi bizottság beszámolója (ČSTK) — Bukarestben teg nap folytatta tanácskozását a Román Kommunista Párt Xll kongresszusa. Az RKP Központi Bizottságának beszámolóját a párt a XI kongresszus óta eltelt időszakban kifejlett tevékenységéről Nicolae CeausKseu, az RKP főtitkára, államfő hétfőn előadói beszédében ismertette. Bevezetőben a beszámoló utalt rá, hogy Románia az elmúlt öt esztendőben újabb sikereket ért el a szocializmus építésében. Az ipar nagyarányú növekedése lehetővé tette, hogy ez az ágazat a nemzeti jövedelem 6CJ százalékát biztosítsa. A mezőgazdaság ma ellátja a lakosságot agráripari termékekkel. 1976—1980 között a beruházások értéke 970 milliárd lej, ami gyakorlatilag az előző három ötéves terv összberuhá- zásának összegével egyenlő. A munkíi termelékenysége évi átlagban csaknem 9 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem gyarapodása az ötéves terv időszakában 64 százalékkal nőtt. Az RKP főtitkára szólt a hibákról is. Rámutatott: lemaradások vannak a termelésben — főként a kitermelőiparban, a kohászatban, a vegyiparban, a gépgyártásban és más iparágakban, Ceausescu a továbbiakban az ország előtt álló feladatokat vázolta. A következő ötéves terv 'alapvető célja: magasabb fokon (Folytatás a 2. oldalonJ
