Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-20 / 274. szám, kedd
EURÓPÁNAK KOLLEKTÍV BIZTONSÁGI RENDSZERRE VAN SZÜKSÉGE Nagygyűlések, nyilatkozatok a NATO tervek ellen A MOSZKVA! P R A V D H CIKKE Tárgyalásokat újabb fegyverkelés helyen (ČSTK) — Rómáiban az olasz te szerelési bizottság „A fegyverkezési verseny ellen“, „Európa szerepe az enyhülésért és a nemzetek közötti békéért folytatott harcban“ jelszavak kai tömeggyűlést rendezett, s ezt támogatták a demokratikus pártok, mindenekelőtt az OKP. valamint az olasz partizánok szövetsége, az ifjúsági és katolikus szervezeteve és a rámát városi hivatalok. Luigi Ander- lini szenátor, a bizottság ©lmoké a nagygyűlésen megállapította, hogy a fegyverkezésre szánt eszközöket iskolák, kórházak építésére lehetne fordítani. Luigi Pelroselli, az OKP vezetőségének tagja, Róma polgármestere rámutatott a fegyverkészletek növekedésének veszélyére és (kijelentette, hogy fokozni kell az erőfeszítéseiket a béke és a társadalmi haladás mögszilárdításáért. „Az űj szovjet békekezdeményezés a leszerelés terén, illetve a szocialista országok további javaslalatai igein pozitívak. a béke és a nemzetközi b iz tonság rnegszi 1 á rd í tá sá hoz járulnak hozzá“ — jelentette ki Maxime Grenetz, a Francia Kommunista Párt KB titkára, a politikai bizottság tagja a TASZSZ hírügynökség tudósítójának adott interjújában. Grenetz hazügnaik minősítette a „szovjet veszély“ körüli kampányt és rámutatott: „Európában, amely két szörnyű háború helyszíne volt, kollektív biztonsági rendszert kell létrehozni.“ 150 dán kulturális személyiség nyílt levélben szólította fel a folketing képviselőit, hogy utasítsák el az új amerikai rakétáik Nyugat-Európában való elhelyezésére irányuló terveket. „Felszólítjuk a dán parlamentet, gyakoroljon nyomást a .kormányra, hogy a NATO következő ülésszakán törekedjenek az ide vonatkozó határozat elhalasztására, a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közti párbeszéd megkezdésére“ — hangsúlyozzák a nyílt levél szerzői. A MONGOL NÉPGAZDASÁG HELYZETÉRŐL A Mongol Népi Forradalmi Párt KB ülése ($ Jumzsagijn Cedenbal beszéde (ČSTK) — A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága tegnap plenáris ülést tartott Ulánbátorban. A résztvevők megtárgyalták a népgazdaság fejlesztési tervjavaslatot és az 1980-ra szóló állami költségvetési javaslatot. Jumzsagijn Cedenbal, a párt első titkára a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke az ülésen értékelte az elmúlt 10 hónap g aad a sá g i te r vének te 1 jesí tését és jellemezte azokat a feladatokat, amelyek a mongol gazdaság előtt állnak. Cedenbal megállapította, hogy míg a gazdasági tervet globálisan teljesítették, néhány ágazatban lemaradás mutatkozott. A párt első titkára rámutatott a tüzelőanyag- és energiaellátásban mutatkozó hiányosságokra. Ahhoz, hogy a mongol gazdaság a jövől>en teljesíteni tudja a tervezett feladatokat, szükséges a haladó tapasztalatok gyakorlati alkalmazása. MEGALAKULT AZ ÚJ BOLÍVIAI KORMÁNY (ČSTK) — Kétnapos konzultációk után Lídia Gueiler bolíviai államfőnek sikerült összeállítania a nemzeti egység kormányát, amely Alberto Natusch ezredes katonai kormányát váltja fel. Az ú/j bolíviai kabinetet hírügynökségek szerint támogatni fogja a befolyásos politikai pártolk többsége. A legnagyobb szakszervezet, a Bolíviai Munkásközpont (COB) is ezt ígérte, ennek feltétele azonban az, hogy az új kormány az ország rendkívül bonyolult és nehéz gazdasági problémáit nem a dolgozók kárára oldja meg. A COB azt is követeli, hogy 1980 tavaszára az elnökválasz- tásoikikal egyidőbem általános választásokat is rendezzenek. Az Andok Paktum tagállamai* naik külügyminiszterei közös nyilatkozatban üdvözölték, hogy Bolíviában helyreállt az alkotmányos rend, s biztosították az új államfőt, hogy a szervezet közös céljai teljesítéséneik az érdekében folytatni fogják a baráti kapcsolatokat Bolíviával. FRANCIA-BRIT CSÚCSTALÁLKOZÓ Előtérben a Közös Piac problémái 1979. XI. 20. (ČSTK) — Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kétnapos látogatásra Londonba repült, ahol megbeszéléseiket folytat Margaret Thatcher brit (kormányfővel. A tárgya Iásolkon mindenekelőtt a Közös Piac problémái és a londoni (kormány kérelme szerepel. A brit kormány kéri, hogy csökkentsék Nagy-Britannia hozzájárulását a Közös Piac költségvetéséhez. Margaret Thatcher asszony számára ez a találkozó az egyike az utolsó lehetőségeknek, (ČSTK) — A moszkvai Pravda november 17-i számában Tárgyalásokat újabb fegyverkezés helyett című szerkesztőségi cikkében többek között a következőket írja: A világ közvéleményének figyelme Európára összpontosul. Ez nem véletlen. E napokban újból különösen időszerűvé vált a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztésének (kérdése az európai kontinensen, e világrész biztonsága további megszilárdításának kérdése. E kérdés megoldásától jelentős mértékben függ az egész világ sor sa. E kérdéssel kapcsolatos szovjet nézetet teljes mértékben megvilágította Leonyid Brezsnyev elvtárs 1979. október 6-i berlini beszédében, valamint a moszkvai Pravda tudósítójának kérdéseire adott november 6-i válaszában, továbbá számos,más megnyilatkozás is, amely az utóbbi időszakban hangzott el. Nem véletlen, hogy e megnyilatkozások körül széles körű vita bontakozik ki, mégpedig nemcsak Európában, hanem a világ más országaiban is. Az európai kontinens népei valóban választás előtt állnak. Arról van szó, hogy Európa a fegyverkezési hajsza további fokozásának, a feszültség újabb növekedésének s így az enyhülési folyamat lefékezésének útján fog-e haladni, vagy pedig a helsinki alapelvek további érvényesítésének és elmélyítésének útján. Az utóbbi út a fegyverkezés korlátozását, a biztonság megszilárdítását és a békés együttműködés fejlesztését jelenti. Az első utat az Egyesült Államok agresszív körei és a NATO vezetősége igyekszik rákényszeríteni az európai népek re, a második utat a Szovjetunió, a szocialista közösség országai, valamint a nyugat-európai közvélemény legszélesebb körei védelmezik. Magában az Atlanti Szövetség táborában sem akar mindenki mélyeblwsn belesodródni a fegyverkezési hajsza örvényébe. Földrészünkön a békés kapcsolatok továbbfejlesztésére tett javaslatok, amelyeket Leonyid Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió és a szocialista közösség más országai nevében terjesz tett elő, méltán nevezhetők az európai béke megszilárdítása programjának. Miben rejlenek e program fő vonásai? Jellegzetes vonása az, hogy magába foglalja kontinensünkön a katonai enyhülés valamennyi fő alkotóelemét: a nukleáris fegyverkezést, a hagyományos fegyverzet csökkentését és a bizalomerősítő intézkedéseket. A javasolt intézkedéseik komplexumának megvalósítása a katonai biztonság reális megszilárdítását jelente né valamennyi európai ország számára, és megerősítené a bi zalinat kölcsönös Ikapcsola taikban, E p rag ram első fontos eleme abban rejlik,, hogy me'gmutatja Európában a nukleáris f egy ve rek mennyisége csökkentéséhez vezető hatékony utat. Amint a Szovjetunió párt- és kormány küldöttsége NDK-beli baráti látogatásáról kiadott közlemény rámutat, a Szovjetunió kész |ó akaratá gesztust tenni és egy oldalúan csökkenteni az eddigi színvonalhoz képest a középhatótávolságú nukleáris eszik ö zök mennyiségét a Szovjetunió nyugati területein azzal a fel tétellel, hogy Nyugat-Európa ban nem helyeznek el további közé p - ha tó tá volság ú nuk leár i s eszközöket. A szovjet állam ez zel készségét nyilvánítja igen fontos katonai-politikai lépésre annak érdekében, hogy ne ke rüljön sor a lázas fegyverkezés újabb fordulójára. Az európai békeprogram második eleme abban rejlik, hogy továbbra is teljes mértékben érvényes a Varsói Szerződés országainak az európai konfe re ne ián részt vett valamennyi országához intézett javaslata, hogy vállaljanak kötelezettséget: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem pedig nem nukleáris fegy vereket, A békeprogram harmadik eleme a hagyományos fegyverek csökkentését érinti. A Szovjetunió, mint ismeretes, elhatározta a Közép-Európábau levő szovjet haderőik egyoldalú csökkentését. A szovjet állam naík és szövetségeseinek ez a lépése reális ösztönzés a bécsi megbeszélések előbbre vitelére, amelyek a nyugati országok hibájából zsákutcába kerültek Végül pedig e program negyedik eleme az, hogy a Szovjetunió és szövetségesei bizalom erősítő intézkedéseket javasolnak a nyugati országoknak. E javaslatokat azért ismétel jiiik meg összefoglalóan újból — írja a moszkvai Pravda —,. mert a nyugati propaganda gyakran elferdíti őket, sőt egy részüket teljesen elhallgatja. Pedig olyan gondolatok összességéről van szó, amelyek elvi, politikai jelentőségűek mind napjaink, mind pedig a jövő számára. A szovjet javaslatok megvalósítása nem nyújtana semmilyen egyoldalú előnyt a Szovjetuniónak, sem pedig bármelyik szocialista országnak. Megvalósításuk valamennyi európai ország javára válna. Mit kínál az európai népeknek az Egyesült Államok és a NATO? — teszi fel a kérdést a továbbiakban a moszkvai Pravda cikke. Ott is a béike megszilárdításának feltétlen szükségességéről és az enyhülés folytatásáról beszélnek. Sőt a fegyTILTAKOZÓ NAGYGYŰLÉS A BEJRÚTI EGYETEMEN (ČSTK) — Vasárnap este a bejrúti arab egyetemen a palesztin e 1 lená 1 Iá si m ozga lom szervezetei közösen a Libanoni Nemzeti Haladó Fronttal tiltakozó nagygyűlést rendeztek a Nablusz polgármesterével, Kassám A1 Sakaaval szembeni törvénytelen izraeli bánásmód ellen. Niadzsif Havatma, a Palesztinái Felszabadítási Népi Demokratikus Front vezetője, Georges Habbas, a Palesztinái Felszaba> dítási Népi Front elnöke, Moh- szin Ibrahim, a Libanoni Nemzeti Mozgalom képviselője és a további szónokok is élesen elítélték az izraeli hivatalok lépéseit a nahluszi polgármester ellen és kifejezték szolidaritásukat a megszállt Clszjordánia és Gázai övezet lakossága tiltakozó mozgalmának. ARAFAT—KHALED TALÁLKOZÓ hogy a Közös Piac dublini csúcstalálkozója előtt a tőkés országok képviselőivel tárgyalhasson. A csúcstalálkozón a miniszterelnök-asszony amellett száll majd síkra, hogy kedvezőbbé tegye Nagy-Britannia kö- zospiaci tagságának feltételeit. London 19G0-ban több mint egy- milliárd font sterlinggel járul hozzá a Közös Piac költségvetéséhez, amit a miniszterelnökasszony ez év májusa óta már néhány alkalommal tarthatatlan állapotnak minősített. (ČSTKJ — Rijadban találkozott Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Tanácsának elnöke Khaled szaúd-aráhiad királlyal. A találkozón úgyszintén részt vett Szaúd-Arábia külügyiminisztere és hadügyminisztere — közölte a WAFA palesztin hírügynökség. A szaúdi—palesztin tárgyalások témája a palesztin kérdés, és a nemzetközi helyzet volt,, valamint az Araib Liga közelgő csúcskonferenciája. ÜLÉSEZIK A JAPÁN KP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (ČSTK) — Tokióban tegnap kezdődött a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése, amely a párt XV. ko n g ressz u sá n ak e lök é s z í té sé vei foglalkozik. A XV. kongresszusra jövő év január 15-én kerül sor Izu városban, Sizuo- ka tartományban. Kendzsi Mijamoto, a Japán KP elnöke az ülésen bírálta a többi ellenzéki pártot, mindenekelőtt a Japán Szocialista Pártot, hogy politikájukat jobbra irányítják. A japán szocialistáik szövetséget kötnek a jobboldali csoportokkal és ezáltal mind távolabb kerülnek azoktól az emberektől, akik ez ideig támogatták őket, mondotta Mijamoto. verkezés csökkentésének nélkülözhetetlenségét is hangoztat-i iáik. Mindezek azonban csak kinyilatkoztatások, a valóságban arról van szó, hogy a nyugateurópai országoknak most állítólag e célok elérése érdekében kellene egyetérteniök azzal, hogy területükre minőségileg új amerikai nukleáris fegyvereket helyezzenek el. Mintegy hatszáz közép hatósugarú atomfegyverről van szó. A NATO-országok vezető személyiségei — írja a továbbiakban a cikk —, nemegyszer bizonygatták, hogy állítólag tárgyalni alkarnak a közép-hatótávolságú fegyverekről. Emlékeztetni kell arra, hogy a Szovjet-, unióban a múltban nemegyszer, mégpedig a SALT—I-ről folyó megbeszélések kezdetén, valamint a SALT—Il.-tárgyalások során is javasolta az Egyesült Államoknak e kérdések megoldását. E javaslatokra azonban a tárgyalások során partnereink nem reagáltak. Ma ugyanúgy, amikor a tárgyalások azonnali megkezdését javasoljuk a fegyvereknek erről a kategóriájáról is, a nyugati hatalmak vezető személyiségei mindenféle módon kitérnek előle, hogy, választ adjanak e javaslatra. Tehát ez a helyzet. A szovjet: fél intézkedései tehát egyálta-: Ián nem szolgálhatnak mentse* gül az Egyesült Államok minő-; ségi leg új fegyverfajtáinalk: Nyugat-Európában való elhelyei zésére. A megközelítőleges lkai tonal erőegyensúlyt Európában egyébként maguk a nyugati poi litikusök is elismerik, akik (közöttük Carter elnök, Lunsi NATO-főtitkár és mások) ezt az utóbbi hónapokban újbóli megerősítették. Az újabb amerikai rakéta* fegyverek nyugat-európai állói imásoz tatásával kapcsolatban a cikk hangsúlyozza, nyilvánvaló az US A nak az a törekvése, hogy a visszavágó nukleáris csapás veszélyét az óceánon tú-: li területekről elhárítsa, és je« len tős. mértékben nyugat-euró* pai területre helyezze át. Az ilyen lépés veszélyessége óriási volna. Ennek a léjpésnek al szorgalmazása a közvélemény, megtévesztése, és a tényleges helyzet eltitkolását jelenti. Nincsen semmilyen „elvi ellrn* tározásról“ szó, amelyet tárgyai lások követnének, hanem új amerikai fegyverrendszerek fejlesztéséről és nyugat-európai elhelyezéséről. Mit jelentene a valióságban a NATO-tervek megvalósítása? Mindenekelőtt a fegyverkezést hajsza újabb fokozódását Európában. Az objeiktívan mérlegelő politikusok Európában és Amerikában is megértik ezt. McGovern amerikai demokrata párti szenátor például néhány nappal ezelőtt kijelentette: „Remélni szeretném, hogy európai barátaink nem hallgatnak egyes körök tanácsaira, és nem sietnek beleegyezni az új hadászati atomfegyverek elhelyezésébe országaik területén. Ez a beleegyezés a fegyverkezés kölcsönös csökkentése lehetőségének kizárását jelentené Eu« rópában. A Szovjetunió kezdeményező lépéseit figyelmesen kell mérlegelni, le kell ülni a tárgyalóasztalhoz, hogy választ adjunk, nem pedig az újabb hadászati fegyverkezés értelmetlen fokozásával kell válaszol* nunk rájuk.“ A Szovjetunió új békekezde* ményezései és javaslata a tárgyalások megkezdésére azokról a kérdésekről, amelyek oly nagy jelentőségűek a béke és az európai népek biztonsága szempontjából,, világszerte széles támogatásra találtak. Ez érti hető is, mert a Szovjetunió álU tásfoglalása a néptömegek lét* érdekeit és azt a törekvésüket1 fejezi ki, hogy ne engedjék meg egy nukleáris háború kirobbantását. Cselekedni kell tehát — írja végül a moszkvai Pravda —, és a jelenlegi körülmények között nézetünk szerint egyedül csak úgy lehet és kell cselekedni, hogy nem szavakkal, hanem a valóságban tett konkrét lépésekkel kell megállítani a fegyverkezési hajszát, együttes erővel kell törekedni arra, hogy Európában soha többé ne Ián* goljon fel a háború. .. msmm 'Alberto Natusch lemondása után a bolíviai nemzeti kongresszus megválasztotta az új államfőt Lídia Gueiler asszony személyében, aki a jövő év májusáig látja el ezt a tisztséget. Felvételünk a hivatali eskün készült (ČSTK felvételJ
