Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-17 / 272. szám, szombat
ÁLLAS H A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Felvásárló és Ellátó Üzeni azonnali belépéssel felvesz: — gépkocsivezetőket — munkásukat. a dunaszerdahelyi és légi (Lehűl* ce) körzetre Jelentkezni lőhet az üzem káderosztályán. Dunaszerdahelyen lehet. ÜF-132 ■ Az OBNOVA Vállalat protekto- rálásl központjának komáromi (Komárnu) részlege, Elektrárenská 8 felvesz: — két karbantartót — üzemlakatost, — villanyszerelőt. Jő fizetési feltételek — belépés azonnal. Toborzási terület a komárnói járás. * ŰF-135 H Dzv. Kovács Lajosnénak (Salma Margitnak), Zem. Olča, a drága édesanyának 60. születésnapja alkalmából tiszta szívből gratulálnak, egészséget és hosszú, boldog életet kívánnak gyermekei, Márta, Margit, Imre, Lajcsi, menyei, Ha<na és Marlena, vejei, Emil és Jenő, 8 unokája. A legkisebb unokák, Mónika és Adrika csókolják a nagymamát 0-1246 ■ özv. Nagy Erzsébetnek, B ú c s r a, " a legdrágább édesanyának és nagymamának névnapja alkalmából gratulálnak és hosszú, nyugodt életet kívánnak lányai, veje, unokái Andrea, Dušana és Krisztián 0-1296 ■ Drága szülőknek, Vass Júliának, Vass Károlynak, Nemesócsa (Zem. Olča), házasságkötésük 25. évfordulója alkalmából forró szeretettel köszöntik, kívánnak számukra számos örömtelt napot elérni egészségben és boldogságban, lányaik, Dudt, Vall. Erika, ve- jelk, Misi. Laci, unokáik, Misiké és Lacika Ű 1308 0 Fájó szívvel emlékezünk a drága, jó férjre, édesapára, gyermekre és testvérre, Bagin Istvánra (Sokolce), akit 1978. november 13 án, 26 éves korában ragadott ki a kegyetlen halál szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú évfordulón. Gyászoló felesége, két kisfia, Pltyuka és Zolika, valamint szülei és testvérei 0 1273 8 Fájó szívvel emlékezünk szeretett édesanyánkra, nagymamára, s dédnagymamára, iizv. II á ni r o s Józsefné Kiss Margitra, Moldava nad Bodvou (Szepsi), akit 1978. november 15-én a kegyetlen halál kiragadott közülünk. Akik még nem feledték, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen az első szomorú évfordulón. Gyászoló lánya, veje, unokái és dédunokái 0-1300 ■ Az Idő múlik, de a nagy fájdalom és az igaz szeretet nem múlik el soha. Szívettépő fájdalommal emlékezünk drága halottunkra, Majer Gyuláné Juhász Juliannára, akit a> kegyetlen halál 1978. november 4-én ragadott ki szerettei köréből. Akik Ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot e számunkra oly szomorú, első évfordulón. Örök gyászban és bánatban szenvedő férje, gyerekei és unokái 0-1303 1979. XI. 17. ÁHwMdi ^nyílásra van siükség Amikor Rudolf Rezníőéktől a Slovlik termelési-gazdasági egység érsekújvári (Nové Zámky üzemének főtechnológusától az évi terv teljesítéséről érdeklődtem, kedvetlenül javasolta: — Inkább azt írja meg, hogy a múlt évhez viszonyítva tizenöt százalékkal növekedett u termelés. Szebben hangzik ez így, mert az idei tervet az eddigi felmérések alapján csak a húskonzerveket, a bébiétele két és az őrölt paprikát gyártó üzemrészleg teljesíti. Sze-’nte fölösleges azokról az okokról beszélni, amelyek év közben fékezték a folyamatos termelést. Később mégis változtatott nézetén, és a részlegvezetőkkel együtt elismerte, hogy átgondoltabb irányítással jobb eredményeket érhettek volna el. Az üzemnek a szállítói—megrendelői kapcsolatok rugalmatlansága okozta a legnagyobb problémákat. A zöld ség- és gyümölcstermelők valamint a feldolgozó üzem között nem alakult ki a folyamatos termelést biztosító össz hang. Emiatt nem sikerült kihasználni a gépek és a berendezések teljesítményét, Beszégletés közben az a vélemény, alakult ki bennem hogy egyrészt el kell fogadni az üzem vezetőinek érvelését, miszerint a zöldség- és gyümölcs feldolgozásának tervét főleg azért nem teljesítették, mert a tavaszi fagyok nagy károkat okoztak a gyümölcsösökben, és a hidegben a palánták is lassan fejlődtek. Ezzel szemben megliök- kenve hallottam, hogy a mezőgazdasági üzemek kevés paradicsomot szállítottak a feldolgozó üzemnek'. Ez az állítás annál is inkább hihetetlenül hangzott, mert mind a nagyüzemi, mind a kistermelők egész nyáron kínálgatták a paradicsomot a felvásárlószerveknek és sok esetben csak. nehézségek közepette értékesítették. Jó néhány száz tonna paradicsom a földön rothadt meg. Végül is arra a következtetésre jutottunk, hogy a termelők és a feldolgozó üzem részéről egyaránt komoly mulasztás történt. A szerződések szerint a termelőknek már augusztus elején szállítaniuk kellett volna az érett paradicsomot az üzembe, a kombájnnal betakarított paradicsomot pedig a hónap közepe felé. Ezzel szemben az első szállítmány csak augusztus huszonnegyedikén érkezett meg és ezért a paradicsompürét készítő berendezés csak október elején dolgozott teljes ütemben. A nyári időszakban teljesítménye nem volt kihasználva. A lemaradással kapcsolatban több kérdést tettem fel Mikuláš Andelnek, az üzemi pártszervezet elnökének. Elmondotta, hogy az üzemben már három komplex racionalizációs brigád dolgozik a termelőüzemek vezetőivel együtt az egyes zöldfa utószalagon készülnek a zöldségkonzervek ségfélék munkainak gépesítésén. A munkaerőhiány és a munkatermelékenység fokozása miatt indokolt a gépesítés, de amint a pártelnök példákkal bizonyította, problémákat is okoz. Ugyanis az üzem a feldolgozásra kerülő paradicsom nyolcvan százalékát a Hetényi (ChotínJ, az Udvardi (Dvory nad Žltavou), és a Tardoskeddi Palettákra rakják a szállításra váró késztermékeket (Tvrdošovce) Efsz-ből vásárolja' fel. Mindhárom mezőgazdasági üzemben kombájnokkal, gépsorokkal takarítják be a paradicsomot, és félkészáruként szállítják a feldolgozó üzembe. A betakarításnak ez a módszere helyes, azonban a termelőüzemek elkövettek egy hibát. Habár a magyarországi és a hazai szakemberek javasolták, hogy a tervezett terület felébe géppel vessék a paradicsomot, a másik felébe pedig palántákat ültessenek, mégsem így tettek. Az egész területbe vetették a paradicsomot, és ezért az későn ért be. Épp a racionalizációs brigádoknak kellett volna biztosítaniuk szaktanácsaikkal, hogy a paradicsom a szükségletnek megfelelően, fokozatosan érjen be és kerüljön a feldolgozó üzembe. Nem kívánatos eltolódásokra került sor a termelés szerkezeti összetételében is. Száraz Péter mérnök, a készételeket készítő részleg vezetője egyrészt nagy eredménynek tartja, hogy a múlt évhez viszonyítva A gyerekek örülnek az ízletes bébiételeknek (Nagy László és archiv felv.)' hétszáz tonnával több húskonzervet gyártanak, és így pótolják a pénzügyi terv teljesítésében mutatkozó hiányt. Ezzel szemben ö sem helyesli, hogy a zöldségkonzervek gyártásának tervét nem teljesítik. Tetőzi a problémákat, hogy a mostani időszakban nehezen szerezhetik be a vöröshagymát és az őszi káposztát. Hasonló okok miatt korábban kétszázhetven tonnával kevesebb csemegeuborkát tartósíthattak. Az üzem részlegein keresztül Magda Dostálová diszpécser kalauzolt. Elmondotta, hogy melyik szakaszokon értek el jó eredményeket. Dicsérte a bébiételeket készítő részleget, ahol Mária Holá mester a részleg és a szocialista munkabrigád vezetője tájékoztatott arról, hogy az utóbbi időben lényegesen javult készítményeik minősége és a választék is bővült. A brigád tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy novemberben húsz tonnával több bébiételt gyártanak a tervezettnél. Csökkentik a gyártással és a csomagolással járó veszteségeket. Azonban arról is beszélt, hogy az igényeket nem tudják kielégíteni. Az őrölt paprikát készítő részleg dolgozói mind mennyiségi, mind minőségi mutatókban teljesítik tervüket. Habár négyszáz tonnával kevesebb fű- szerpaprikát vásároltak fel, a hiányt behozatallal pótolják. Jozef Gajdos, a részleg és a szocialista munkabrigád vezetője elmondotta, hogy régen nem volt ilyen jó minőségű a fű- szerpaprika a hazai termésből. Az ezüstérem elnyeréséért versenyző kollektíva elhatározta, hogy csakis első osztályú paprikát készít és csomagol. Jelenleg nyújtott műszakban dolgoznak, hogy az év végi növekvő igényeket kielégíthessék. Azonban gondot okoz számukra, hogy berendezéseik nem mindig működnek hibátlanul. A beszerelés elvégzése után például rögzíteniük kellett a paprikaőrlő-hengereket. mert azok elmozdultak helyükről. Az irányítópult és a súlymérő is felmondta a szolgálatot. — Ugyan minek hozták ide, ha nem használhatjuk — mérgelődött a részlegvezető. A Par- dubicei Malomipari Gépgyár szakemberei két hétik voltak itt, számításokat végeztek, még Magyarországra, Kalocsába is ellátogattak, tapasztalatcserére, mégis ilyen rossz munkát végeztek. Pedig jó lenne az automatacsomagoló, mert kevesebb őrlemény kerülne a dolgozók légzőszerveibe. Az üzemszemle után a párt- szervezet elnökével még hosz- szan vitatkoztunk a szállítói— megrendelői kapcsolatok megjavításának lehetőségeiről, a termelés folyamatossága feltételeinek megteremtéséről, ő is azt a nézetet vallotta, hogy a tervet a szükségletnek megfelelően minden mutatóban teljesíteni kell. Az üzemi pártbizottság a vállalat vezetőségével együtt arra ösztönzi a komplex racionalizációs brigádokat és a szocialista munkabrigádokat, hogy a jövőben átgondoltabb, alaposabb munkát végezzenek. Többet segítsenek a termelőknek, és tegyenek javaslatokat arra vonatkozólag, hogy az üzemben minden szakaszon egyenletesen teljesítsék a termelési terveket. BALLA JÓZSEF A HfGYtAKÓK LEJÖNNEK A SÍKSÁGRA Több’ mint 500 újabb család hagyta al nemrég Dagesztán magashegyi településeit és költözött át a Kaszpi-tenger mel- léki völgyekben létesített új szovhozokba. A kis észak-kaukázusi autonóm köztársaság fennállása óta 200 ezer ember — a lakosság egynyolcada — települt át a terméketlen hegyi körzetekből a gazdag völgyek-' be. A szovjethatalom megalakulása után a hegylakók igyekeztek a síkságra költözni. A második világháború után az állam az á (településsel kapcsolatos valamennyi gondot magára vállalta, s az új telepesek özönlöttek a síkságra. Elsőként a* legmagasabban fekvő település, Kurus lakói költöztek el megszokott lakóhelyükről, amely több mint 4000 méter magasan feküdt a tenger színije fölött A Haszavjur- tí járásban szőlőtermesztő szovhozt szerveztek. Amikor meggyőződtek ráki, hogy jól megy a soruk, útrakeltek a „felhőkbe vesző“ aulok: Gapcali, Karakadali és más települések lakói is. Ma Dagesztán völgyeiben 65 új, áttelepülőkkel benépesített szovhoz alakult. Az állam az áttelepülőknek segítséget nyújt ahhoz, hogy az új helyen berendezkedjenek. Az áttelepülők a segélyen kívül házépítéshez 7000 rubel kölcsönt kapnak. Ebből csak 2300 rubelt kell letörleszteniük 15 év alatt, a többit elengedik. Az új telepesek kedvezményes áron kapnak az építkezéshez faanyagot, cementet, szögeket, üveget, tetőfedő palát és egyéb anyagokat. Az átköltözés kölH ségeit is az állam fedezi. Az új helyen a hegylakók' „síksági“ szakmákat tanulnak ki. Szaktanfolyamok, ingyenes tanintézetek hálózata segíti őket, hogy gépkezelők, állatié-* nyésztési, szántóföldi növény-* termesztési és szőlészeti szak-* emberekké válhassanak. A Dér ben közelében fekvő „Alijev“ szőlőtermesztő szov- liozban barátságban és teljes egyetértésben élnek a Dagesz-- tán különböző részeiből áttele-i pült avarok, dargok, lezgek, kuruikok, rutulok, tabaszaranok — összesen 18 nemzetiség és nép tagjai. Minden család tágas, legtöbbször emeletes házat építhet, vagy kívánsága szerint főbérleti lakást kap — villany , gáz- és melegvíz-szolgáltatás^ sál. Akadnak olyanok is, akik' nem kívánnak a völgybe kői-* tözni. Elsősorban az öregek. Érthető, hiszen aki a Kaukázus hegyeiben született, aki gyerj mekkora óta a balzsamos he-' gyi levegőt szívta be, s a hegyi patakok kristálytiszta vizét it-i la, nehezen válik meg szülőföldjétől. Számukra a hegyek' lábához közel, alkalmas helyen épül korszerű település. (BUDAPRESS — APN) Nociar Rudolf felvétele
