Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-12 / 241. szám, péntek
p DOLGOZÓINK VÉCÉMÉNVF’ Most mar a Nyugatnak kell bizony ítania (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev berlini ünnepi beszéde és az abban előterjesztett bélke javaslatok nagy visszhangra találtak hazánk lakosai körében. Az alábbiakban ismertetünk néhány vélemenyt. Csehszlovák—bolgár szakszervezeti tárgyalások |CSTK) — Befejezte tegnap csehszlovákjai látogatását a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának hivatalos küldöttsége Miso Misevnek, a Bolgár KP KB titkárának, a Bolgár Szakszervezeteik Központi Tanácsa elnökének vezetésével. A csehszlovák—bolgár szak- szervezeti tárgyalásokról kiadott közlemény egyebek között megállapítja: o két küldöttség tapasztalatcserét íoly- tartott a párt- és a szakszervezeti kongresszusokon elfogadott határozatok teljesítéséről, valamint a csehszlovák és a bolgár szakszervezetek további együttműködéséről. Kiemelték a KGST komplex integrációs programja teljesítésének jelentőségét. A felek határozottan elítélték a jelenlegi kínai vezetők soviniszta és hegemonisztikus politikáját. Karel Hoffmann Genfben (ŰSTK) — A Szakszervezetek Központi Tanácsának küldöttsége Karéi Hoffniann-nak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZKT elnökének vezetésével tegnap Genfbe utazott, hogy részt vegyen a harmadik európai szakszervezeti konferencián. A küldöttség egyik tagja, Viliam Krtzík, az SZKT tit kára ugyancsak Genfben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet harmadik európai területi értekezletén is részt vesz. nagyon építő szellemű, igazságát bizonyítja a Szovjetuniónak az a döntése is, hogy egyoldalúan csökkenti az NDK területén állomásozó hadseregének létszámát és fegyverzetét. Most .1 Nyugatnak kell bizonyítania, hogy odaát is meg akarják akadályozni a hidegháborúhoz való visszatérést, és el akarják hárítani a háborús konfrontá- ció veszélyét. György István, a CSEMADOK Központi Bizottságának vezető titkára: Érdeklődéssel kísértem ligyelemmel Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének az NDK megalapítása 30. évfordulójának ünnepségein elmondott beszédét. Kifejezte az SZKP-naik és az egész Szovjetuniónak a béke megszilárdítására irányuló lörekvését, különösen Közép- Európában, ahol a történelem legborzalmasabb háborúja pusztított. A Szovjetunió állal javasolt és a közeljövőben megvalósítandó leszerelési intézkedések ösztönzően hatnak a közép- európai haderő és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokra. Meggyőződésem, hogy szövetségünk minden tagja nagy lelkesedéssel fogadta Brezsnyev elv társ szavait és előmozdítja javaslati) mák megvalósítását. RÖVIDEN 'je Václav Vaňok szlovák fej lesztési es műszaki miniszter, ós Irkalij Gverdéltelli, a Grúz SZSZK Minisztertanácsa Tudo- mártyügyi és Műszaki Állami Bizottságának elnöke tegnap Bratislavában aláírta a szlovákiai és a grúziai kutatóintézetek 1981—1985-ben kifejtendő t u domá n yos- műsza k 1 eg y ü tt működését szabályozó jegyzőkönyvet. Jelen volt Nyikolaj Goncsarov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja. ■£- A Mongol Békebizottság meghívására tegnap Mongóliába utazott a Csehszlovák Béke- tvizottság küldöttsége Viliani l'hurzónak, a bizottság első al- elnökének vezetésével. ★ Befejeződött tegnap Prešov ban a robotgépek gépipari felhasználásáról megtartott országos értekezlet. A tanácskozáson a gépipari vállalatok és kutatóintézetek több mint 250 szakembere vett részt. ’★ Marié Kabrhelová, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Csehszlovákiai Nöszövetség Központi Bizottságának elnöke tegnap fogadta a Vietnami Nőszövetség küldöttségét, amelyet Nguyen Thi Thanh, a szövetség központi bizottságának alelnöke, a szövetség Ha Si Minh-városi bizottságának elnöke vezet. Jelen volt Luu Viet Dan, a Vá etna mii Szocialista Köztársaság csehszlovákiai ügyvivője NAPIRENDEN A TUDOMÁNYOS MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI FEJLESZTÉS íFolytatás az 1. oldalról) felül kitermelt ipari termékek értéke 1 milliárd 75 millió koronát tett ki. Az említett időszakban 21,6 százalékkal növekedett a kerület ipari termelése. A kedvező eredmények ellenére látni keli azt is — állapította meg a plenáris ülés —, hogy a tervteljesítésben még egy sor fogyatékosság jelentkezik. Távolról sem használják ki a belső tartalékokat, a hatékonyság fejlesztésének lehetőségeit, többek között a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit sem. Elégtelen a kutató- és kísérleti állomások tapasztalatainak érvényesítése. A vitában felszólalt Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára is, aki beszéde elején hangsúlyozta, hogy a tudomány és technika nélkül elképzelhetetlen népgazdaságunk további fejlesztése. Tudomásul kell vennünk — mondta Kempný elvtárs —, hogy a tudomány ma már tulajdonképen olyan termelőerő, amely segít megoldani a legalapvetőbb problémákat a termelés hatékonyságának fokozása, a munka minőségének javítása terén. A továbbiakban Kempný elvtárs rámutatott a műszaki és gazdasági fejlesztés összehangoltságának szükségességére, majd elemezte a népgazdasági feladatok teljesítésében elért addigi eredményeinket (kulik) A NATO-orszigok pozitív válasza a bécsi tárgyalásokat is kimozdítaná a holtpontról (Folytatás az 1. oldalról) re akar szert tenni. Az csak természetes, hogy egy agresz- szív célokat követő ország jószántából és egyoldalúan nem fogja csökkenteni fegyveres erőinek számát. Arról, hogy a Szovjetunió lépése valóban jelentős, egyebek között az is tanúskodik, hogy a kivonásra kerülő szovjet katonák száma túllépi azt a mennyiséget, amelyet — ha Bécsben megegyezésre jutnának — Nagy-BrUan- nia, Hollandia és Kanada együttesen vonna ki. Az ezer szovjet harckocsi kivonása, további! az a készség, hogy a Szovjetunió bizonyos körülmények között csökkenti nyugati területén elhelyezett közép-hatótávolságú atomtöltetű rakétáinak számát, még kedvezőbb feltételeket teremt a szovjet harckocsik és az ameriikai a tóm töltetű rakéták men nyi ségének csökkentéséről és korlátozásáról szóló szerződés megkötéséhez, mint azt a szocialista államok javasolják. A szovjet küldöttség vezetője hangsúlyozta továbbá, hogy az európai országok közötti bízatom elmélyítését szolgáló intézkedésekre tett új javaslatok, amelyeket Leonyid Brezsnyev terjesztett elő berlini beszédéten, teljés mértékben érvényesek Közép-Európára vonatkoztatva is, és azokoak az államoknak a biztonságát is szavatolnák, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a bécsi tárgyalásokon. Ezek a javaslatok nem zárják ki azt a lehetőséget sem, hogy Bécsbem különleges „kiegészítő in. tézkedéseket“ dolgozzanak ki, amelyek közvetlenül a közép* európai haderők kétoldalú csők kentéséhez kapcsolódnának. Nyikolaj Taraszov bírálta a nyugati küldöttségeket, amelyek mindezideig nem adtak hivatalos, konstruktív választ a szocialista országok 1978. június B-i és november 311 i, il letve 1979. június 28 i kompromisszumos javallataira Hangsúlyozta, hogy most az új kezdeményezést követően a Nyugat negatív álláspontja még inkább elfogadhatatlan, mint korábban vo'it. Vitathatatlan, hogy akadályozza a bécsi tárgyalások sikeres befejezéséhez vezető úton. Taraszov felszólította a ' NATO-országok küldöttségeit, hogy pozitív módon válaszoljanak a katonai enyhülés érdekében a Szovjetunió új jelentős lépéseire. A szovjet nagykövet befejezésül hangsúlyozta, hogy a bécsi haderőcsökikemtési tárgyalásokon csak akkor érhető el siker, ha a nyugati résztvevők pozitív módon járnak el, és ha feladják kísérleteiket, hogy saját előnyükre változtassák meg a közép-európai erőegyensúlyt. A bécsi közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások 214. plenáris ülése után rendezett sa j t ókon fe renoiá n be jelentet 1é.k, hogy a szovjet küldöttség szétosztotta a tárgyalások min den résztvevőjének Leonyid Brezsnyev október 6-án Berlin* ben mondott beszédét. ÚJ LEHETŐSÉGEK A KATONAI ENYHÜLÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ (Folytatás az 1. oldalról) Szovjetunió kezdeményezéséhez. Valamennyi egyhangúlag támogatja a javaslatokat. Ugyanakkor aggodalommal szólnak a NATO militarista köreinek terveiről, és határozottan elítélik a fegyverkezési verseny újabb fordulójának elindítására tett kísérleteket. Washington — Az Egyesült Államok összehangolt kampányt indított terveinek támogatására. Ezek szerint új típusú irányított taktikai lövegeket helyezne el Nyugat-Európában, figyelmeztetett tegpap a Reuter hírügynökség. ^ „Leonyid Brezsnyev múlt hét végi javaslatai ellenére Walter Mondale amerikai alelnök és Zbigniew Brzezinski, Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója beszédeikben tárnom gatták az amerikai fegyverke-- zési tervet“ — hangsúlyozza a hírügynökség. A TASZSZ ezzel kapcsolatban megjegyzi: Mindig, amikor a Szovjetunió új javaslatokat terjeszt elő a lázas fegyverkezés korlátozására, a NATO mi-1 litaristái kampányt indít az ál* Utólagos erőegyensúly-változás-< ról a Varsói Szerződés javára^ A kampány célja az, hogy be-* árnyékolja a szovjet kezdeményezést, A FORRADALMI VILÁGFOLYAMAT ÜJ JELLEMVONÁSAI (3., befejező rész) AZ KIÁLTUNK NEMZETKD1II VAUK A’ világban az osztályerők lényeges eltolódását és az erőviszonyoknak a szocializmus javára történő megváltozását mutató hatalmas jelentőségű forradalmi tényező a nemzetközi feszültség enyhülése, amely Európában az utóbbi évtizedben túlsúlyba került. Az enyhülés kedvezően hat a forradalmi világmozgalomra is: megteremti az országok teljes, független és önálló fejlődésének feltételeit, elősegíti a nemzetek gazdasági és szociális haladásért vívott harcát, a kapitalista és a fejlődő országokban létrehozza a kommunisták és a többi forradalmi erő tevékenységének kedvező körülményeit a demokratikus és szociális változások érdekében. A mostani helyzet sajátossága a nemzetközi tényezők szerepének növekedése a munkás- osztály harca szociális-politikai profiljának kialakításában. Napjainkban az eddiginél sokkal közelebb került egymáshoz a forradalmi erők és szerveze teik tevékenységének külső és belső oldala, kölcsönös össze* függésük rugalmasabbá vált. Az enyhülés feltételei közepette a szocializmus hatással van az imperializmus belső fejlődésének törvényszerűségeire. Az imperializmusnak egyre inkább alkalmazkodnia kell az új feltételekhez. Egyebek között megnyilvánul ez a kapitalista világfip belül az új szociális stratégiában, úgyszintén a világ színterén az új globális stratégiában. Az imperializmus fejlődésében tapasztalható új Jelenségeket azonban sem lebecsülni, sem túlbecsülni nem lehet. Az imperializmus még mindig képes rugalmas manőverezésre, népellenes, ellenforradalmi irányvonala alkalmazása új lehetőségeinek keresésére. Nagyon rövidlátó és veszedelmes dolog lenne ezen képességeinek lebecsülése. Másrészt viszont az imperializmus erejének felnagyítása passzivitáshoz, a forradalmi küzdelem feladásához vezetne. Ez jellemzi a jobboldali opportunistákat, emiatt követnek el súlyos, stratégiai hibákat. Közülük egyesek nem fogták fel az osztályerők viszonyát jellemző dialektikus folyamatot, melynek köszönhetően a szocializmus objektíve fokozatosan túlsúlyba kerül. A jobboldali opportunisták politikájukat a világ alapvető realitásától távoli kiindulópontból fogalmazzák meg: ahelyett, hogy a gazdasági, politikai, ideológiai, erkölcsi és más, a világban az erők arányára jellemző tényezők mélyreható elemzéséből indulnának ki — amelyek egyre nyilvánvalóbban változnak a szocializmus javára —, a jobboldali opportunisták a szocializmus és a kapitalizmus közti katonai erőviszonyok figyelembevételére korlátozódnak, amelyeket ma bizonyos egyensúly jellemez. Szerintük a legközelebbi időben ezen a téren nem változik meg a helyzet, megmarad az erők egyensúlya. Ezek az emberek ebből kiindulva állítják azt, hogy a nyugati fejlett kapitalista országokban a kommunista pártoknak a „meglevő realitások“ keretében, vagyis az Európai Gazdasági Közösség és a NATO keretében kell maradniuk. Állításuk szerint az érlelődő társadalmi változásokat csupán fokozatosan, reformok sorozatával, választások segítségével és főképpen a fennálló imperialista gazdasági és katonai csoportosulások megőrzésével lehet elérni. Az ilyen nézetek hirdetői elhatárolják magukat a munkásosztálynak a politikai hatalom megszerzésére irányuló harcától. Nyugaton a hasonló opportunista nézetek nagyon megnehezítik a forradalmi erők ideológiai és politikai küzdelmét, a forradalmi folyamatot. Ezek ellen a marxista—leninista erők egyre erőteljesebben küzdenek és harcukban jelentős sikereket érnek el. A kommunisták és a békeharc A forradalmi világfolyamat fontos része a békéért, a nukleáris háború elhárításáért, a lázas fegyverkezés megszüntetéséért, a katonai-ipari imperialista csoportosulások politikája ellen küzdő nemzetek demokratikus mozgalma. A katonai-ipari imperialista csoportosulások politikája a legfőbb akadálya a nemzetek békés életének útján a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a szabadságért, a társadalmi haladásért kifejtett törekvésüknek. Az említett csoportosulások politikája ellen harcolók objektíve elősegítik a világban a társadalmi haladást. A kapitalista világra jellemző, hogy növekszik azoknak a száma, akik megértik: a dolgozók demokratikus vívmányainak sikeres megvédése szervesen összekapcsolódik a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a leszerelésért, az eltérő társadalmi rendszerű államok közti' együttműködésért folyó küzdelemmel. Ebben rejlik korszakunk társadalmi fejlődésének egyik törvényszerűsége. Ezért a Szovjetunió, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és más szocialista országok külpolitikai kezdeményezése egyre nagyobb visszhangra és támogatásra talál a világ demokratikus erőinek körében. A békeerők hatalmas akciói végső soron támogatják a nemzeti felszabadító mozgalmat és szembeszállnak az imperializmus, valamint Peking békeellenes kalandorpolitikájával. A szocialista országok kommunista pártjainak politikája lehetővé teszi a demokratikus erőknek, hogy helyesen megértsék és egyúttal gyakorlatilag alkalmazzák is a jelenlegi világfejlődés törvényszerűségeit. Megnyitja előttük a mozgalom céljaiért, mindenekelőtt a világ reakciós erői népellenes politikája elhárításáért vívott öntudatos küzdelem útját. A jobboldali és reformista körök továbbra is folytatják törekvésüket az eltérő ideológiai irányzatú demokratikus erők együttműködése folyamatának, a dolgozók létfontosságú követelményeiért vívott harcban az akcióegység kialakulásának megakadályozására. A haladó erők azonban szüntelenül erősítik pozícióikat a kapitalista országok politikai életében. A szolidaritás új szintje A mostani forradalmi világ folyamat új vonása az osztályharc internacionalizációjának soha nem látott fokozása. Nagy mértékben fejlődik a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a szocializmusért harcoló erők és mozgalmak szolidaritása. Ezek az erők egyre jobban megértik, hogy napjainkban nem folytathatnak sikeres harcot elszigetelten. A nemzetek feletti monopóliumokon alapuló nemzetközi tőke nemzetközi méretben egyre inkább szervezkedik és felkészül a forradalmi erők további elnyomására. A forradalmi marxista—leninis- la pártok ezért hangsúlyozzák, hogy a munkásosztály és a dolgozók érdekeiért vívott sikeres harc csakis a világszocializmus, elsősorban a Szovjetunió támogatásával folytatható. A mostani időszakban nemhogy gyengülnének, hanem inkább megerősödnek és egyre nagyobb méreteket öltenek a kölcsönös összefüggések az egyes kommunista pártok és forradalmi mozgalmak között, növekszik szerepük a szocializmus és a kapitalizmus közti világméretű harc frontján. A haladó erők küzdelme a világ bármely részén — Kelet- vagy Nyugat-Európában, Észak- vagy Dél-Amerikában, a Közel-Keleten vagy Afrikában — a forradalmi világfolyamat egy láncszemét képezi. Kuba, Vietnam, Angola stb. tapasztalatai mutatják, hogy a kommunista világmozgalom internacionális szolidaritásának köszönhetően megoldhatók a forradalmi feladatok. A demokráciáért és a szocializmusért vívott harc túl növi a nemzeti kereteket, egy- Tre inkább nemzetközivé válik. 1979. X. 12. (ón Ta mašu viň, a Szocialista Munka Hős*, a bratislavai Slovnaft dolgozója: Leonyid lí|ics Brezsnyev elvtárs konstruktív javaslatokat tett arra, hogy a- háborút végleg kizárják az emberiség életéből. Beszédo egyúttal alátámasztotta: elsősorban .a Szovjetunió érdeme, hogy Európában már 35 éve béke ho nol. A szovjet kezdeményezés