Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-03 / 233. szám, szerda
íMWS9K • < • ttUPWLvaij NÉHÁNY CARTER ELLENTMONDÁSOS BESZÉDE Az USA fokozza Kuba „megfigyelését" 0 Az elnök ismét síkra száll a SALT—II. ratifikálásáért (CSTK) — Carter amerikai etuök hétfő éjszaka beszédet mondott az amerikai televízióban kormányának külpolitikájáról és a szovjet — amerikai kapcsolatok jelenlegi állásáról. Be* szedenek jelentős részét szentelte az ún. szovjet katonai jelenlétnek Kubában. KARAMANUSZ MEGBESZÉLÉSEI MOSZKVÁBAN Gazdasági együttműködési egyezményt írtak alá Carter megállapította, liogy Kubában már több éve tartózkodik szovjet katonai személyzet és liogy az nem jelent sem miféle „közvetlen veszélyt“ az Egyesült Államok számára. Szükségesnek tartotta azonban, hogy az ügyet „fontos“-nak minősítse. Élesen bírálta a Szovjetunió és Kuba gazdasági és katonai együttműködését, és kormánya aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Kuba segítséget nyújt több afrikai nemzeti felszabadító mozgalomnak. Az elnök kijelentette, liogy az USA fokozza Kuba „megfigyelését“, ami annyit jeleni, hogy műholdak segítségével kiterjeszti kémtevékenységet, s amennyiben ezek az adatok sem lennének elegendőek, berepüléseket tervez kubai terület fölé. Carter továbbá bejelentette, liogy az Egyesült Államok legdélibb pontján, a floridai Key Amerikai erűiienioiistráció Káa közelében (ČSTK) — Ax Egyesült Államok újabb provokációs célzaté „erődemonstrációt“ kezdett a Kubai Köztársaság közvetlen ‘közelében. Az AP hírügynökség jelentette, hogy a Karibié nge pen a amerikai tengerész- gya log ság nagyméretű hadgyakorlata 12 napig fog tartani. Megfigyelők ezzéi kapcsolat- ina n arra figyelmeztetnek, hogy a hadgyakorlat abban az időben kezdődik, amikor az USA reakciós körei rágalomkampányba kezdtek a Kubában levő szovjet katonai személyzettel kapcsolatban. Az amerikai hadsereg hadgyakorlatát ezért úgy minősítik, hogy a Pentagon a Karib tenger térségében arra törekszik, hogy feszültebbé tegye a légkört és megijessze Közép- és Dél-Amerika országait, amelyek mind határozottabban harcodnak a Washington által támogatott diktátorrendszerek ellen szabadságukért és függetlenségükért. West katonai támaszponton pa rancsnokságot hoznak létre az amerikai szárazföldi csapatok, a tengerészgyalogság és a haditengerészei karib tengeri hadgyakorlatainak irányítása célján bői. Az amerikai elnök hangsű-- lyozta, hogy az USA tovább növeli „gazdasági segítségét“ a karib-tengeri országoknak, de mindenekelőtt kiterjeszti hadgyakorlatait a térségben. Carter egyebek között bejelentette, hogy utasította a Pentagont: gyorsítsa az előkészületeket az amerikai intervenciós egység létrehozására, amely „a világ bármely részében azonnal bevethető“ lenne. Miután Carter a fenti intézkedéseket bejelentette, hozzátette: nincs ok arra, hogy visszatérjünk a hidegháború korszakába“. Az amerikai elnök ellentmondásoktól hemzsegő beszédében to vábbá megállapította, hogy szándékában áll folytatni elődjeinek politikáját, akik ugyan a Szovjetunióban „veszélyes ve- télytársat láttak, de ugyanakkor igyekeztek együttműködni vele“. „Kern a szovjet katonák kubai jelenléte a legnagyobb veszély. hanem az atomháború, amely az egész világot, az USA-t és a Szovjetuniót is fenyegeti“ — mondotta Carter elnök. Felszólította a szenátust, hogy ratifikálja a SALT-II. szerződést, amely a legjelentősebb lépés a hadászati atomfegyverek ellenőrzése felé, valamint az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti hadászati egyensúly megőrzésének eszköze. „Bár az USA és a Szovjetunió közt vannak ellentétek, a szerződés elutasítása ellenőrizhetetlenné tenné a fegyverkezést, és komolyan veszélyeztetné az USA biztonságát“ — mondotta Carter. Beszédének befejező részében emlékeztetett arra, hogy az USA nyugat-európai szövetségesei is támogatják a SALT-II. szerződést, és komolyan nyugtalanítja őket az az eshetőség, hogy az amerikai szenátus a szerződést elutasíthatja. (ČSTK) — Moszkvában teg- naip folytatódtak a megbeszélések Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Mi nisz le r tanácsa nak elnöke és Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter, vala mint Küiisztantinosz Karaman lisz görög miniszterelnök és Jorjosz Rallisz görög külügymi niszfer között. A ikét ország áľiami vezetői megtárgyalták a szovjet—görög kapcsolatok fejlődésének további irányvonalát, és jóváhagyták a közös szovjet—görög nyilatkozat javaslatát. A felek a nemzetközi kérdéseket áttekintve" nagy figyelmet fordítottak az európai biz tonság és a földközi-tengeri helyzet kérdéseire. Mindkét fél .kifejezte elégedetlenségét a jelenlegi ciprusi helyzettel lka peso l a t ban, ha n gsú I yozva. hogy ezeket a proli léniáikat igazságosan meg kell oldani a ciprusi nép, a Földközi-tenger keleti térsége biztonságának és a nemzetközi feszültség enyhüléséinek érdekében. Moszkvában tegnap egyez ményt írtak alá a szovjet—gö rög gazdasági és műszaki együttműiködésrő1! Feltétlenül szükséges az enyhülés elmélyítése Leonyid Zamjatyin interjúja (ČSTKJ — Az állítólag Kuba bari állomásozó úgynevezett szovjet harci egységek problémája mesterségesen konstruált és propagandisztikus célokat szolgál. Az Egyesült Államok bizonyos körei ily módon igye kéznek komplikálni a SALT—II. szerződés ratifikációs folyamatát az amerikai szenátusban, noha kitalált problémáról van szó, amelynek a valóságban semmi köze a SALT—II. szerződéshez. jelentette ki az osztrák rádió tudósítójának adott interjújában Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB tájékoztatási osztályának vezetője, aki az Osztrák—Szovjet Baráti Társaság meghívására Bécsben tartózkodik. Az Egyesült Államok elnökének tanácsadói közül azok, akik kitalálták az úgynevezett szovjet harci egységek problémáját, amelyről jelenleg any- nyit cikkeznek az amerikai lapok, rövidlátó emberek, akik egyáltalán nem értik a fő kérdéseket: feltétlenül szükséges most a feszültség enyhülésének elmélyítése, elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Ezt nem szabad megterhelni kitalált, nem létező kérdésekkel az amerikai politikusok egy részének érdekében, akik szertnék elhúzni vagy megakadályozni a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról megkötött egyezmény normális ratifikációs folyamatát. Kuba szocialista, független, önálló és szuverén állam, saját politikát folytat, amelyet a Szovjetunió tiszteletben tart és támogat, s jó kapcsolatokat tart fenn Kubával, mondotta Leó nyid Zamjatyin, emlékeztetve rá, hogy a Kubai Köztársaság már hosszú éveken át ki van téve az amerikai blokádnak. Ami a Szovjetuniót illeti, tiszteletben tartja Kuba független és önálló politikáját, amely most nagyobb szerepet játszik az el nem kötelezettek mozgalmáén is, amit a nemrég Havannában megtartott konferencia is iga ZOlt; Interjújának további részében Leonyid Zamjatyin kifejtette a szovjet—amerikai SALT —II. szerződéssel kapcsolatos szovjet álláspontot. Hangsúlyoz ta, hogy a szerződésre nemcsak a Szovjetuniónak van szüksége, hanem az Egyesült Államoknak is, szüksége van rá a világ valamennyi államának, tehát, Ausztriának is. Most az egész világ szem pontjából fontos, hogy ez a szerződés politikai és fizikai realitássá váljék. És az, aki meg akarja ezt terhelni valamiféle nem lényeges problémákkal, ellentétbe kerül a két ország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok államfőinek arra vonat kozó megállapodásával, hogy a szerződést nem szabad összekapcsolni semmiféle más mellékes problémákkal. Az interjú befejező részében Leonyid Zamjatyin kitért a néhány nappal ezelőtt Moszkvában megkezdődött szovjet—kínai megbeszélésekre. A tárgyalások még csak megkezdődtek, és mi fontosnak tartjuk ezeket. A Szovjetuniónak nem változott meg ebben a kérdésben a politikája. Kommentárunk D ! ip lo má c-ia i mozgá soka t _ sejtetnek az utóbbi hetek, hónapok közel-keleti hírei. Tárgyalásokról, megbeszélésekről, vitákról tudósító jelentésekben nincs hiány. Az újságolvasó mégis kétkedve fogadja azokat a nyugati híreket,, amelyek „új szakaszról“ tudósítanak. Inkább arra gyanakszik: a látványosnak szánt nemzetközi akciók elsősorban a valódi lépések hiányát leplezik. Szadat egyiptomi elnök és Begin izraeli miniszterelnök legutóbbi haifai találkozóján sem közeledtek az álláspontok. A két vezető még a tárgyalások valódi tematikájáról sem mert beszélni, mintha csak attól tartott volna: ez esetben is a konkrét nézeteltérések 'listáját szivárogtatnák ki. Anvar Szadat a „részletkérdések“-től való előkelő tartózkodással hárította el a kívámcsisikodást, homályosan célozva arra, hogy a megbeszélések elsősorban elvi síkon mozogtak. De az „elvi sík“, a Közel-Keleten, meglehet, nagyon is gyakorlatias dolog. Hiszen egy szerencsétlenül elhelyezett — vagy e'i nem helyezett — névelőnek is évtizedes vitára okot adó jelentősége lehet: gondoljunk csak a Biztonsági Tanács nevezetes határozatára, a 242- esre. (Ennek arab értelmezése szerint Izraelnek valamennyi 1967-ben megszállt területről ki ke'ilene vonulnia, Tel Aviv-i magyarázat szerint viszont csupán a megszállt arab földek egy részéről.) Tény, hogy még „névelői szinten“ sem tudtak semmiféle konkrétumról beszámolni a haifai találkozó végeztével. És ezt a'iigha magyaEredmény helyeit - biiollsógok rázhatjuk a két államférfi valamiféle „szerénységével“, hiszen az egyiptomi—izraeli közeledés euforikusabb időszakában, amikor megítélésük szerint eredményeket értek el, korántsem titkolóztak i'iyen következetesen. A „haifai menet“ nem sokkal később az izraeli Herzliyában folytatódott, ahol szakértői de. legációk találkoztak. A négynaposra tervezett tárgyalás küldöttségei — fcüiön-külön — találkoztak Robert Strauss-szal, Carter közel-keleti megbízottjával, aki előzőleg értekezett a haifai csúcs főszereplőivel is. A konkrét eredmények hírei ebben az esetben is váratnak magukra. Az amerikai politikusok közü'i egyre többen kezdtek hozzá a Washingtonnal kapcsolatos közel-keleti illúziók szét- oszlatásához. Azzal érvelnek: a Carter-kormányzat, ha aikarma, akkor sem változtathatna hivatalos élkötelezettségein. Még a hangsúlyokon sem, ezt sem teheti meg egy választási csata küszöbén. A „robbantásra“, a drámaibb változtatásra tehát mindenképpen vánniok kell azoknak, akik reményeiket az Egyesült Államokba vetették. . Áz amerikai közel-keleti diplomáciai mozgás és álmozgás valódi mozgatórugója tehát itt rejtőzhet: az USA-nak haladékra van szüksége. A „haladékok“ politikáját alkalmazta — egyelőre kísérleti jelleggel — Szaúd-Arábia is, A palesztin mozgalomnak ebben a helyzetben alig marad más lehetősége, mint a jegyveres ellenállás (Rajz a Palesztina című bulletinből) amikor teljesen szokatlan formában vetette be az oLajfegy- vert. Az eddigi „olajháború“ a termelés és az export csökkentésével vagy felfüggesztésével kötődött össze. Rijád most másként tett: felemelte a termelést. Mintegy érzékeltetve, milyen óriási 'lehetőségekkel rendelkezik, ha elszánja magát az amerikai és általában a nyugati olajgondok enyhítésére. Három hónapra becsülik Rijád új olajpolitikájának időtartamát, ezalatt Szaúd-Arábia nyilván szeretne megbízható biztosítékokat kapni az amerikai magatartásról. A Carter-kormányzatnak érdekében ál'ina „önzőbben“ mérlegelni saját olajgondjait: más tényezőkkel együtt ezek is okai lehetnek egy esetleges választási vereségnek. Az energiagondok enyhítése nemzeti érdek — ám az USA-vái ezerféle szálla'i összekötött Izrael érdekei mást kívánnak. A haladékért házaló közvetítői politika egyik célja nyilvánvalóan az is, hogy mind a palesztinokat, mind a mellettük felsorakozó arabokat, mind pedig Izraéit türelemre késztesse e tekintetben is. Washington különmegbízottjának közel-keleti szereplését legfeljebb némileg értékelhette fel, hogy ő, Robert Strauss jelenthette be: újabb munkacsoportok alakulnak a palesztin önkormányzat kérdéseinek tisztázására. A washingtoni ihletésű közel-keleti diplomáciában, úgy látszik, egyelőre nem az eredmények, hanem a bizottságok szaporodnak; nem sikerek, hanem apparátusok teremnek.... KRAJCZÄR IMRE A TODUR ZSIVKOV vezette bolgár párt- és á'ilaimii küldött-; ség, amely vietnami látogatáson tartózkodik, tegnap Ho Si Min ti városba érkezett. MOSZKVÁBAN nemzetlközt szakszervezeti konferencia folyik, amelynek témája az ember és a termelési környezet- a fémiparban. A konferencián 23 ország szaikszervezete képviselteti magát. HANOIBAN együttműködési! szerződést írt alá az Orbis csehszlovák sajtóügynökség és a VNA vietnami hírügynökség képviselője. A dokumentum meghatározza a két szervezet; együttműködésének további veit. PERUBAN az ország törté-* nelmének 'leghosszabb sztrájkja fejeződött be hétfőn. 116 na-i pos sztrájk után a pedagógusok i sínét munkába léptek, mert a hatóságok teljesítették; követelésüket: magasabb fize* tést kapnak, alkalmazzák az el* bocsátott tanárokat és szaba-> dón bocsátja,k a letartóztatott szt rá j kólókat. A BELGRÁDI Száva ikomgresz- szosi központban megkezdődött a Világliank és a Nemzetközi1 Valutalap ütése, améiyen 138 ország küldöttsége vesz részt. Parlamenti küldöttségünk Dadiauban (ČSTK) — A Csehszlovák: Szocialista Köztársaság hétta-< gú képviselői csoportja élén; Eváen Erbannai, a Cseh Nemzeti Tanács elnökével tegnap megtekintette Dachatiban a volt náci koncentrációs tábort. Evžen Erban elhelyezte az emlékműnél a Cseh Nemzeti Tanacs koszorúját, és a küD* döttség tagjaival együtt tiszte* lettet adózott a Dachauban meggyilkolt antifasiszták em'ié* kének. A csehszlovák képviselők a délután folyamán folytatták tárgyalásai/kat a bonni parla-i ment szociáldemokrata képvU selöinek bajorországi csoportjával. A megbeszélések közép-* pontjában a csehsz’ioVák—NSZK kapcsolatok álltak. Partraszállási kísérlet (ČSTK) — Tegnapra virradó éjszaka ágyúnaszádok támogatásával izraeli katonai egységek partra szállást kíséreltek meg a Bejrúttó'i ikb. 100 kilométerre délre fekvő Rasidija palesztin menekülttábor mellett, közölte a WAFA palesz-! tin hírügynökség. A betolakodók ázom ban a palesztin egységek és a Libanoni nemzeti hazafias erők heves ellenállásába ütköztek és kénytelenek voltak visszavonulni. Szadat vádaskodik (ČSTK) — Anvar Szadat egyiptomi elnök a kairói egye-; temen hétfőn mondott beszédében kijelentette, hogy Egyip- tóm saját belátása szerint újít-: ja fel diplomáciai kapcsolatait az arab országokkal, és „meg- Veckézteti az arab vezetőket, bármilyen következményei is lesznek annak1*. Szadat megvádolta az arab országok veze-i tőit, hogy „nem képesek kép-i viselni országukat“. Mindenekelőtt Szaúd-Arábia szálka az egyiptomi elnök szemében, mivel szerinte ez az ország okoz-i ta a Kairóval való kapcsolatok kollektív megszakítását, és szövetségre lépett a radikális Líbiával és Irakkal. Az egyiptomi elnök politikáját élesen bírálta Ibrahim Jazdi iráni külügyminiszter. A bej* rúti An Nahar napilapnak adott nyilatkozatában beszélt Egyiptom nak az iráni eseményekhez vaió ellenséges viszonyáról, és ezt azzal a nagy, visszhanggal okolta meg, me-i lyet az iráni forradalom vál* tott ki az egyiptomiak körében. Szadat attól is tart, hogy, országában is hasonló e®eméj nyék játszódhatnak le.
