Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-26 / 253. szám, péntek
Hogyan születik a választék? DIVATÜGYBEN A LEGNAGYOBB RUHAGYÁRBAN A készruhái viselő férfiak közöli kevés olyan aktul, akinek nem lenne ismerős a TrenSíni V ahogy úr neve. A gyár ugyanis főleg férfi- és fiú felsőruházati cikkekei gyárt: öltönyöket, zakókat, nadrágokat, felöltőket. Mivel Szlovákia legnagyobb ru hagyára, termékeivel minden keszruhiiüzletben találkozhatnak. dolgozó* Visszapillantás A legnagyobb jelző csaknem negyvenéves fejlődés eredménye. A mai gyár alapjait évvel ezelőtt Ján Ne her a prosté- jovi gyáros rakta le. A gyárat a lkot 6 akkori egyetlen műhely ben naponta 220 darab nadrág készült el 100 dolgozó munkája nyomán. A váíllaíat trenőíní any a üzeme ma 2900 foglalkoztat, s csu pán egy műhelyéből 1300 zakó kerül két műszak alatt a késztermék raktárba, öt leány-, vállalatát — Nové Mesto nad Vállomban, Skalicán, Hlo- hoveeen, Topoľčany ban és Tornaiján (Šafárikovo) — is számbavéVe a ruhagyárnak ma 6840 dolgozója és közel 1000 szakmunkás- tanulója van. — Az egykori kisüzem számtalan rekonstrukciót, fejlesztés és termékváltást átélve nőtte ki magáit a mai nagyvállalattá — tájékoztat Jozef Kozinka, a trenčíni üzem igazgatóhelyettese. — Term ekésünk a haladó technológiára és a korszerű technikára épül. A kézi varrótűt már jóformán teljesen kiiktattuk a gyártásból. Nemcsal<; a varrógépeink modernek és nagy teljesítményűek, hanem számos félautomatagépeit is üzemeltetünk, pl. a zakóujjak bevarrására, a zseb hajtókák rögzítésére stb. A leg- tak áré kos a bb anya gfeil h a sz n á láist pedig — egyelőre ugyan Az (ívek során a gyár terme kei nemcsak a hazai vásárlók körében váltak ismertté, hanem a külföldi piacon is hírnevet szereztek. — Term é ke it ik nek mintegy 20 százaléka készül ró késexport ru Hollandiába, az NSZK ba, Ausztriába, 20 százaléka a szocialista államokba, főleg a Szovjetunióba, a több* pedig « belföldi vásárlók számára. Jozef Kozmka, a trencini. tizem igazgatóhelyettese. Dont: a nagykereskedelem Minket ezúttal tulajdonképpen nem maga a termelés, hanem az azt megelőző fázis, a termékskála születése érdekelt. Mert igaz ugyan, hogy a férfidivat nem olyan változó, mint a női, azért az erősebb nem számára sem közömbös, milyen ruha választékot talál az üzeletekben. A választék „bölcsője“ pedig a gyár. — Az első útmutatást a Prágai Lakás- és Öltözködéskultúra Intézetétől kapjuk. Rendszeres közös tanácskozásainkon sza ketmbereink megismerhetik az új fazonokat, divatszíneket, -irányzatókat stb. Külföldi divatlapokkal jól el vagyunk látva. Ezenkívül tervezőink külföldre is eljutnak, pl. a Kölnben megrendezett „Férfi divat hete" akcióra, Angliába, Franciaországba. Az így összeszedett ismerete'k alapján készülnek aztán saját modelljeink, öt hónappal a gyártás megkezdése előtt .kerül sor a fazonok kiválasztására: a modelleket egy szakbizottság több szempontból értékeli, a kereskedelem és az árhivatal szakemberei is véleményt mondanak. A nagy keres ke delem pedig eldönti, mely modellek érdeklik. Évente kb. 900 standard fazont mutatunk be. s ezeken kívül még a kimondottan divat- és luxusmodeileiket, mert kisebb Két műszak alatt 1300 zakó készül el a többszalagos műhelyben (Gyökeres György felvételei) még nem teljes mértékben — Marca matic számítógép-Tend- szerrel számítjuk ki. (A számítógép lerajzolta szabásmintát fénynyomással az anyagszélességnek megfelelő speciális papírra nyomatják, ezt rávasalják a ruhaanyagra, s ennek alapján szabják az egyes darabokat.) tételekben ilyeneket is gyártunk. Kockázat és piackutatás A vásárlók, a nagyközönség a teljes modellkínálatot tulajdonképpen soha nem ismeri. Az évente főbb alkalommal is megrendezett különböző kiállításokon azonban alkalma nyílik felmérni, hogy az üzletekbe távolról sem a legízlésesebb, a legdivatosabb modellek alapján készült termékek kerülnek. Mi ennek az oka? — Véleményem szerint egyrészt a hiányos piackutatás. A keresletnek nem lehet csak az a mércéje, hogy miből fogy a legtöbb. A vásárló csak azt ve heti, ami az üzletekben van.. Ha másféle árut is kínálnának neki, lehet, hogy abból Is vásárolna. Ezért a kereskedelemnek a modellek kiválasztásakor merészebben, több kockázatot vállalva kellene döntenie. Sok esetben viszont az anyaghiány köti meg mindkettőnk kezét: például a kardbársony vagy a kártolt anyagokból készült termékek esetében. Hatással van-e az export a gyártott termékek minőségére? — A belföldre készülő ruhákat is á lehető legjobb minőségben igyekszünk gyártani. Ennek ellenére az export hatása vitathatatlan. Hogy mást ne említsek, a külföldi megrendelők kívánta szabásmegoldásokat, diva.telemeket a belföldre gyártott ruhákon is alkalmazzuk, amennyiben ezt a mi normáink megengedik. A jövö év divatja A jövő év első negyedévi kollekcióját éppen szerződéskötési körútra vitték a gyár tervezői. A mintadarabokat így látni nem láthattuk, s azt sem, milyen lesz a jövő év férfidivatja. A szakember szerint: keskeny fazonú, kétgombos zakók, a nadrágok szárának bősége 24 —26 cm re szűkül. Az anyagok közül a kártolt a legdivatosabb, a színek közül a barna és a szürke minden árnyalata. Reméljük, megnyeri a férfiak tetszését, s még inkább azt, hogy legnagyobb ruhagyárunk termékei is megfelelnek majd a vásárlók kívánalmainak. FL0RIÄN MÄRTA Kommentáljuk NEMCSAK AZ ALKOHOLISTÁK ELLEN Címünk láttán egyesek talán felszegik a fejüket. Főleg azok, akik tudják, hogy Szlovákiában jelenleg az illetékes szervek — eléggé hézagos adatok alapján — mintegy ötvenezer alkoholistát tartanak számon. Olyan embereket, akik rendszeresen, többnyire nagy mennyiségben fogyasztanak szeszes italt és erről lemondani immár vagy képtelenek, vagy részben, csak megfelelő gyógykezelés hatására. Berzenkedhetnek azok is, akik ismerik igazságszolgáltatási szerveink adataiból például azt, hogy a tavaly elítélt 26 895 személy teljes 39 százaléka követte el a bűncselekményt alkohol tartalmú ital fogyasztása után. Csakhogy a probléma sokkal szerteágazóbb és mélyebb, mintsem bogy leszűkíthetnénk csupán ezekre a tízezrekre. Ennek bizonyítására vegyük ismét segítségül a statisztikái. Az első tény, hogy — kisebb hullámzásoktól eltekintve — ebben a kis országban szüntelenül és eléggé gyorsan növekszik általában a szeszes italok fogyasztása. A legveszélyesebbnek joggal minősülő rövid italoké például 1962-ben 157 ezer hektoliter volt, tavaly pedig már több mint a négyszerese — 652 ezer hektoliter. Ez már semmiképp sem írható csupán az alkoholisták számlájára.. De alighanem az sem, bogy 1978 ban sörből C2 millió 462 ezer hektoliter, szőlőborból 279 ezer hektoliter „olajozta“ minden bizonnyal százezrek, sőt milliók torkát. Tévedés ne essék, nincs és nem is lehet kifogásunk az alkalomszerű és mérsékletes szeszfogyasztás ellen. Csakhogy a rohamos, nagymérvű emelkedés másra utal. Végeredményben meghökkentő körülmény, hogy Szlovákiában tavaly fejenként — beleszámítva a csecsemőket és a betegeket is — 105 liter volt a sör, 13,16 liter a bor és 13,41(!) liter a tömény szesz fogyasztása. Arról már nem is beszélve, hogy erre a célra 1978-ban nyolcmilliárd koronát fordítottunk, ami több mint egynegyede az élelmiszerre szánt pénzösszegnek. A következtetés kézenfekvő. A nagy szeszes ital fogyasztás társadalmi jelenség, és így is kell kezelnünk. Kétségtelen tény ugyanis, hogy óriási gazdasági károkat okoz, de azon túlmenően komoly erkölcsi probléma is. Állami, de néphatalmi és társadalmi szerveink is, főleg az utóbbi években, ennek tudatában tettek jónéhány olyan lépést, amely várhatólag előidézhette volna ennek a jelenségnek fokozatos háttérbe szorítását. Ide sorolhatjuk például a fogyasztási lehetőségek korlátozását, az alkohol reklámozásának tilalmát, az alkoholmentes italok termelésének felfuttatását és népszerűsítésüket, a bűnelkövetők esetében a szigorú elbírálást, a javuló felvilágosító és egészségügyi tevékenységet. Nem utolsósorban pedig a szeszes italok árának emelését is. Az eredményekkel azonban nyilván nem lehetünk elégedettek. Erről meggyőzően tanúskodnak fenti adataink. Más út nincs, csak az, hogy az eddigieknél jóval mélyre- szántóbban kutassuk és feltérképezzük a jelenség okait, hogy így harcunk célravezetőbb és hatékonyabb legyen. GÄLY IVAN M II'' É / 0 RV0SI Ti ANi 4 Ci VADÖ Az időjárás is az esiszseiünfi Az embereik régen tudatában vannak annak, hogy az időjárás hatással van egészségünkre. A modern orvostudomány külön ága foglalkozik ezekkel a hatásokkal — a bioklimato • lógia. Eddigi eredményei igazolják, hogy a szervezetben végbemenő változások egész sorának okát a meteorológiában kell keresni. Általában ismert a túlérzékenység a fizikai hatásokra, főleg a hidegre, amely az érzékeny egyéneknél bizsergést, viszketést, vagy jellegzetes csalánkiütést idéz elő a bőr érintett felületén. Mások túlérzéke- nyék a napsugárra, amely viszketést, ekcémát vagy gyulladásos elváltozásokat idéz élő a bőrön. Van akinél ezeket az elváltozáso'kat a meleg idézi elő. A száraz és a meleg szél egy egész tünetcsoportot válthat ki. A felnőtteknél gyakori az ingerültség — fejfájásban, alvási zavarokban szenvedünk, depressziósaik vagyunk. Közismert az időjárás „előrejelzése“ a reumatikus fájdalmak alapján. Az Időjárás megváltozása előtt növekszik a balesetek száma is. A gyerekeknél légzési és emésztési zavarokat, a csecsemőknél nem ritkán lázat okoznak az időjárás változásai. Tényleges betegség, amely az időjárás függvénye, az asztma. Jellegzetes rohama a légnyomás hirtelen süllyedésekor lép fel. Hasonlóképpen a köd, főleg az iparilag szennyezett levegővel együtt is kiválthat rohamot. A légcső- és a hörgőhurut hideg nyirkos időben, tehát télen fordul elő. A hidegfront átvonulása, a meleg csökkenése, eső és vihar a szívizominfarktus gyakori kísérője. Az agyvérzés és az agy ereinek egyéb sérülései gyakran a hő és a légnyomás hirtelen változásakor, száraz, meleg szél esetében fordul elő. Az idült reuma hideg, nyirkos őszi időben újul ki, hasonlóképpen a húgy- kövek is. ezzel szemben az eperoliamok minden időjárás- változásnál jelentkeznek. Gyo- morsavtúltenges főleg télen fordul elő, amivel összefügg a gyomorfekély gyakoribb vérzése és perforációja. A lelkibetegek igen nyugtalanok novembertől januárig, és az öngyilkosságok zöme júniusra' esik, ami a belsőel választású mirigyeik tevékenységével függ ösz- sze. A szervezet felsorolt és további változásainak okai ez idáig nincsenek kellőképpen felderítve. Az időjárás alakulásának törvényszerűségei azt mutatják, hogy a változások nem egészen szabályosak, mégis észlelhető bizonyos ritmus a nappali és éjszakai időjárás változásában. Hasonlóan rövid huszonnégy- órás és hosszabb ritmikus változásokat állapítottak meg a szervezet aktivitását illetően. A szív, tüdő, bél és az agy működését bizonyos frekvenciók jellemzik. Napi ritmus észlelhető a test hőmérsékletében, a vérkeringésben, a veseműködésben és a gyomornexlv kiválasztásában is. Nőknél a huszonnyolcnapos ciklus a Hold hatására utal. A napsugárzás ingadozása is hozzátartozik a szezonjellegű meteorológiai tényezőkhöz. A napsugarak erejének gyors növekedése több betegség esetében az ún. tavaszi válságok fő oka. Az ún. szezonbetegségek előfordulása is bizonyos ritmust mutat, mint pl. az Influenza, sarlah a torokgyík. Ha összevetjük a nap, a hónap és az év folyamán az időjárásban előforduló ritmusváltozások viszonyát a szervezet élettani folyamatainak napi és érvi ritmusával, akkor megállapíthatjuk, hogy az időjárásban előforduló hirtelen ritmuszava- ro'k törvényszerűen megzavarják az élei folyama tok mem> tét. És éppen ezzel szorosan összefügg a válasz egy gyakori kérdésre: Védekezhetünk-e az időjárás viszontagságainak egészségünkre 'gyakorolt hatása ellen? Az időjárás befolyásolja az embert, mindenekelőtt a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatásával, amely a szervezetbe jövő külső ingereket dolgozza fel. Ezért a vegetatív idegrendszer zavaraiban szenvedő emberek, a légérzókenyeb- bek az időjárás változásaira. Nehézségek esetében elsősorban a napiprogramjuk megváltoztatása segít. Bevált az izgatószerek, mint a kofeín, nikotin és a szesz korlátozása. Továbbá meg kell szabadítani a szervezetet az idült gennyes gócoktól, mint a gennyes fogaktól és manduláktól és tüzetesen kell kezelni az idült reumát, valamint a többi betegséget, amely érzékenyen reagál az időjárás változásaira. Végezetül a szervezet rendszeres edzésével is küzdhetünk az idő• járás hatásai ellen. Az időjáráshoz mérten kell öltözködnünk, eleget kell mozognunk naponta a friss levegőn, aludjunk nyitott ablaknál. Az edzést fokozatosan kezdjük, eleinte nedves törülközővel ledörzsöljük a testünket, később hideg vízzel mosakszunk derékig és végül a reggeli torna után hideg zuhanyt veszünk és száraz törülközővel alaposan le- dörzsöljük a testünket. A lelki feszültséget az alacsony légnyomás beállta előtt könnyebben leküzdjük, ha idejében tudatosítjuk igazi okát: az időjárás előrejelzésének figyelésével. Befejezésként elmondhatjuk, hogy a meteorológiai változásoktól függ lényegében az egész élet a földön: a víz, az élet számára fontos anyagok körforgása, és az ember táplálkozása is. Ezért az időjárást nem tekinthetjük az ember ellenségének. Annak ellenére, hogy ma még nem tudjuk kellőképpen szabályozni az időjá- 1979. rást, rajtunk múlik, hogy ne az időjárás uraljon minket, ha- x. 26. nem mi tudjuk befolyásolni a szervezetünkre gyakorolt hatá- sát. „ M Dr. MILAN CÍLEK, CSc A szabás nagyon igényes munka
