Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-25 / 252. szám, csütörtök

Bohuslav Chňoupek beszéde ■ (Folytatás az 1. oldalrólf Jelentős pozitív változások: Következtek be, főként az eu­rópai kontinensen, ahol a szo­cializmus pozíciói a legerőseb­bek, és éppen ezért lehetett érvényesíteni a helsinki konfe­rencia gondolatát is, és ezt követően fejleszteni a záróok­mány elvei szellemében az ál­lamközi kapcsolatokat. E kap­csolatok kiegyensúlyozottab- bakká váltak, gazdagabb és sokoldalúbb tartalommal bír­nak, és így hozzájárulnak a népek közötti kölcsönös meg­értés fejlődéséhez. Szemmel lát­hatóan megszilárdultak az eu rópai országok közötti politi­kai kapcsolatok, megjavult egymás álláspontjainak, néze teinek és jogos érdekeinek kölcsönös megértése, amiben jelentős és hasznos szerepe van a kétoldalú kapcsolatok bővülésének. Új lehetőségek nyíltak a kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködésre. Kibő­vült és tartalmilag gazdagab­bá, sokrétűbbé vált a kulturá­lis csere, fejlődtek a kapcsola­tok humanitárius területeken. Azt mondhatjuk tehát, hogy ez termékeny évtized volt, amelynek aktív mérlege mutat­kozik. Mégpedig annak ellenére, hogy ezekben az években to­vább fokozódott az imperializ­mus és a reakció erőinek ak­tivitása, amely arra irányult, hogy uralma alá hajtsa a füg­getlen államokat és nemzete­ket, ösztönözte a további lázas fegyverkezést, durván beavat­kozott más államok belügyeibe és így veszélyeztette az enyhü­lést. Ez a politika ellentétes irányban hat a népek azon el­szánt akaratával szemben, hogy megőrizzék a békét, a szabad­ságot, biztosítsák függetlensé­güket és a haladást. Amint örömmel üdvözöltük az európai' biztonsági és együtt­működési, történelmi helsinki konferenciát, az enyhülésnek ezt a közvetlen kifejezőjét, ugyanúgy azt akarjuk, hogy e konferencia Záróokmányát kö­vetkezetesen és komplex mó­don alkalmazzák, és mi ezt a Záróokmányt ugyancsak komp­lex módon teljesítjük. Ezért elsőrendű érdekünk az is, hogy a helsinki doku­mentum aláíróinak jövőre Mad­ridban megtartandó találkozó­ja gyakorlati módon hozzájá­ruljon ahhoz, hogy előrehala­dás következzék be kontinen­sünkön a biztonság és az együttműködés kérdéseiben és főként, hogy elősegítse a ha­ladást a katonai enyhülés és a leszerelés területén. Fontos előfeltételnek tartjuk a találko­zó olyan előkészítését, hogy megvitatásra a legidőszerűbb és mindenki számára elfogadható javaslatokat válasszák ki. Ezért nyugati partnereinkkel folyta­tott párbeszédeink során min­den szinten síkraszállunk azért, hogy a madridi találkozó alko­tó és konstruktív légkörben folyjon le, minden résztvevő­jét az az érdek vezesse, hogy konkrét és pozitív eredménye­ket érjenek el. Arra törekszünk, hogy elősegítse a helsinki Zá­róokmány még konkrétabb megvalósítását, beleértve a ka­tonai enyhülést célzó határo­zott intézkedéseket, valamint az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés kibőví­tését. Egyszóval, hogy vala­mennyi résztvevő az európai enyhülés valóban döntő szem­pontjait tartsa szem előtt, és ne vezesse őket semmilyen mellékes korlátozott érdek. Bohuslav Chňoupek a továb­biakban a leszerelés kérdései­vel foglalkozott. Rámutatott, hogy az ENSZ rendkívüli lesze­relési ülésszaka javasolta a le­szerelési világkonferencia mi­előbbi összehívását. Meggyőző­désünk — mondotta —, hogy a Szovjetunió és az USA vezető képviselőinek támogatásával — amint ebben Bécsben megálla­podtak — az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszaka után sor kerül erre a leszerelési világakcióra. Örömmel fogadtuk — mon­dotta —, hogy olyan jelentős ösztönzésre kerül sor az egész leszerelési folyamatban, mint amilyen Leonyid Brezsnyev és James Carter bécsi találkozója és a SALT-II. szerződés aláírá­sa volt. Ennek jelentősége messzemenően meghaladja a szovjet—amerikai kapcsolatok kereteit. Ha ez a történelmi dokumen­tum —> amint bízunk benne —i érvénybe lép, olyan tetté vá­lik, amelynek nincs párja a fegyverkezési hajsza lelassítá­sára irányuló erőfeszítésekben. Megnyitja a tárgyalások útját a SALT-II. megállapodásról, amelynek még tovább kell men­nie a SALT-lI.-nél. Örömmel üdvözöltük azt is, hogy a két vezető arra a né­zetre jutott, miszerint a SALT­ll. szerződésnek ösztönöznie kell a haladást a leszerelés más területein is. Ez a nézet még értékesebbé válik ma azokkal a tervekkel összefüggésben, hogy az Egye­sült Államuk és a NATO-orszá- gok új típusú amerikai rakéta- fegyvereket akarnak elhelyezni Nyugat-Európa területén. Ezek a szándékok a Nyugat legag- resszívabb erőinek leplezetlen terveit tükrözik arra, hogy új­ból fokozzák a fegyverkezési hajszát az európai kontinensen. Ezeknek a terveknek valami­féle „Keletről jövő fenyegetés­sel“ vagy „szovjet katonai ve­széllyel“ való indokolíjsa — hangoztatta Chňoupek külügy­miniszter — legalábbis paradox módon hat, hisz Nyugat-Euró- pát senki sem fenyegeti! Sem atomfegyverrel, sem hagyomá­nyos fegyverekkel! Ezért a va­lóságban ilyen veszély nem lé­tezett és nem létezik. Ezekkel a tervekkel szöges el­lentétben állnak a szovjet kül­politika tényleges céljai! Amint Leonyid Brezsnyev elvtárs nemré.gen berlini beszédében újból világosan rámutatott: Eu­rópában éppúgy, mint a világ többi részén a Szovjetunió csu­pán békét óhajt. Szilárd békét. Ez a szovjet javaslat alapja. Bohuslav Chňoupek a Berlin­ben elhangzott szovjet békeja­vaslatokat elemezve rámutatott: e javaslatok újból megmutat­ták az egész világnak, hogy a szovjet külpolitika követke­zetesen síkraszáll a nemzetkö­zi feszültség katonai területen történő enyhítéséért. Ma is —• mondotta — erről a helyről Is újból nagyra értékeljük azt a tényt, hogy még senki sem ad­ta olyan pozitív bizonyítékait, nem tett olyan konkrét lépése­ket az enyhülési folyamat elmé­lyítése érdekében, a leszere­léshez és a háborúk kiiktatásá­hoz vezető utak bátor kitűzése érdekében, mint a Szovjetunió. Ezért újból hangsúlyozzuk, hogy milyen nagyra értékeljük az SZKP, a szovjet állam követke­zetes békepolitikáját, és külö­nösen milyen nagyra becsüljük Leonyid Brezsnyev elvtársnak személyes hozzájárulását ehhez a harchoz. Bízunk abban, hogy az új javaslatok hozzájárulnak azoknak az eszméknek és ter­veknek a megvalósításához is, amelyeket a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete moszkvai ülésének és a külügy­miniszteri bizottság budapesti ülésének nyilatkozata tartal­maz. Kifejezzük derűlátó meg­győződésünket: a békeszerető erők Leonyid Brezsnyev fellé­pésétől ihletve minden erejüket latba vetik azért, hogy az új javaslatok hatékony eszközzé váljanak a kitűzött távlatokhoz vezető úton. E célok eléréséhez való al­kotó hozzájárulásunkat kifejez­tük a leszerelési célok elérésé­ért folytatott nemzetközi együttműködésről szóló nyilat­kozat javaslatában, amelyet az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszaka elé terjesztettünk. Ennek alapgondolata, ame­lyet Gustáv Husák elvtárs ez évi május elsejei beszédében fejtett ki, a leszerelési tár­gyalásokon sok éven át szerzett gyakorlati tapasztalatok mély­reható és objektív mérlegelé­sén alapul. Ebből fakad az a törekvésünk, hogy elősegítsük olyan légkör kialakítását, amely megkönnyíti a leszerelési tár­gyalásokat, és meggyorsítja e tárgyalásokon születő megálla­podások valóra váltását. Egy­értelmű célunk amellett az, hogy érdemeleges és határozott intézkedésekkel elérjük az ál­talános és teljes leszerelést. Elérjük azt az eszményt, amely­re népünk évszázadok óta vá­gyik. Javaslatunkat úgy fogalmaz­tuk meg, hogy lehetővé tegye az összes eddigi szabályok egy­behangolását, egységes rend­szerbe való egyesítését, amelyet egyetemes módon fel lehet használni minden leszerelési fórumon, minden politikai szin­ten. Bízunk abban, hogy ez a kez­deményezésünk, miután az ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottságában önálló pontként a napirendre tűzték, elnyeri a tagállamok szükséges többségé­nek támogatását. Bohuslav Chňoupek elvtárs felszólalása további részében a Szovjetunióval és a többi szo­cialista testvérországgal való együttműködésünk és barátsá­gunk jelentőségét taglalta. A szocialista országokkal folytatott testvéri, őszinte együttműködésünk terén a le­hetőségek kimeríthetetlensége tekintetében kivételes helyet foglal el a Szovjetunió. A szov­jet néphez fűződő szövetsé­günk és barátságunk biztonsá­gunk forrása, szuverenitásunk biztosítéka, állami és nemzeti létünk záloga. Ez mindenek­előtt az SZKP és a CSKP szi­lárd harcos szövetségében jut kifejezésre, s ez külpolitikánk természetes és kulcsfontosságú alapelve. Büszkék vagyunk rá — hang­súlyozza Chňoupek elvtárs, hogy ma kölcsönös kapcsola­taink olyan színvonalat értek el, amely az eddigi legszéle­sebb körű kapcsolatkomplexum, és mélyrehatóan kiterjed vala­mennyi területre. E kapcsola-1 tok a barátság szellemében di­namikusan fejlődnek a kölcsö­nös megbecsülés alapján, teljes összhangban a Csehszlovákia és a Szovjetunió között 1970-ben megkötött barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel, amely­nek programjellege van. A széles körű együttműködés a Szovjetunióval példaképe azoknak a minőségileg új kap­csolatoknak, amelyek csak szo­cialista államok és testvéri nemzetek között létezhetnek. Különös megelégedéssel álla­pítjuk meg, jelentette ki Chňou­pek elvtárs, hogy a szocialista közösség országaihoz fűződő testvéri kapcsolataink az utób­bi két évben nemcsak inten­zívek, hanem hatékonyak is voltak. Egységes álláspontjaink, közös eljárásunk és a kölcsö­nösen célszerű munkamegosz­tás megsokszorozza erőinket. Ennek az együttműködésnek, amelyet a szocialista interna­cionalizmus szelleme hat át, széles távlatai vannak, és reá­lis konkrét formát öltöttek minden területen Lengyelor­szággal, az NDK-val, Magyaror­szággal, Bulgáriával, a Román Szocialista Köztársasággal és Mongóliával. A párt- és kor­mányküldöttségek legmagasabb szintű tárgyalásainak eredmé­nyei alapján dinamikusan fej­lődnek kapcsolataink politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, ideológiai és kulturális téren. Továbbfejlesztjük kapcsolataink jelenlegi színvonalát a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal. Örömmel üdvö­zöltük a szocialista államok kö­zös szervében, a KGST-ben a forradalmi Kubát, amelyhez a forradalmi szolidaritás kapcso­latai fűznek bennünket. Nagyra értékeljük sikeresen fejlődő együttműködésünket a hős szo­cialista Vietnammal, szolidari­tásunk harcával mindig igen konkrét és célszerű formákban nyilvánult meg. Készek va­gyunk továbbmélyíteni együtt­működésünket e testvéri or­szággal a szocialista interna­cionalizmus elvei alapján. Tel­jes mértékben támogatjuk a kambodzsai népet is. Síkra­szállunk azért, hogy az ENSZ- ben a Kambodzsai Népköztár­saság Népi Forradalmi Taná­csának képviselői, vagyis az or­szág törvényes kormányának képviselői elfoglalják a Kam­bodzsát megillető helyet. A Kínai Népköztársasághoz csupán állami vonalon fűződnek kapcsolataink. Készek vagyunk ezeket folytatni a CSKP XV. kongresszusa irányvonalával összhangban. De semmi esetre sem azon az áron, hogy gyen­gítenénk szövetséges kapcsola­tainkat a szocialista közösség azon testvéri országaival, ame­lyeket nap nap után támadnak az imperializmus reakciós ag­resszív körei és szövetségesük — a jelenlegi kínai vezetés. Éppúgy, mint a múltban is, in­ternacionalista kötelességünk­nek tartjuk támogatni és szé leskörűen fejleszteni együttmű­ködésünket azon országok né­peivel, amelyek forradalmi küz­delemben lerázták a gyarmati igát, és a szocialista orientáció útjára léptek. A jelenlega nemzetközi kap­csolatokban befolyásos erőt jelent az el nem kötelezett or szagok mozgalma. Ezt jelentős tényezőként értékeljük az im perializmus, a kolonializmus, a neokolomializmus, a fajgyűlölet ellen a nemzeti fiiggetlensé gért, a gazdasági és a társa dalmi haladásért, a béke, a nemzetközi biztonság megszi­lárdításáért, az enyhülésért és a leszerelésért vívott harcban. Ezek a célok objektívan tel­jesen azonosak a írni politi­kánkkal. Örömmel üdvözöltük azt, hogy az el nem kötele zett országok havannai VI. konferenciája megerősítette a mozgalomnak ezt az alapvető irányzatát. Figyelmünk előterében áll a fejlődő országok ama erőfeszí­tésének támogatása, hogy új nemzetközi gazdasági rendet vezessenek be megkülönbözte­tés és kizsákmányolás nélkül, amely biztosítja a nemzetközi társadalom mindegyik tagjának gazdasági fejlődését, és előnyös feltételeket teremt valamennyi ország kiegyensúlyozott és kölcsönösen hasznos együttmű­ködéséhez, tekintet nélkül tár­sa dalmi rendszerükre. Üdvözöljük, hogy az utóbbi években a Szíriái Arab Köz­társasághoz fűződő hagyomá- nyos baráti kapcsolatainkban további jelentős fejlődés követ­kezett be, amit oly nyilvánva­lóan bizonyított Gustáv Husák elvtárs ez évi rendkívül sike- res látogatása. Hasonlóképpen megelégedé­sünket fejezzük ki a sokoldalú csehszlovák—líbiai kapcsolatok magas színvonala felett, ame­lyeknek csúcspontja volt Mo<a- rner Kadhafi líbiai vezető ha­zánkban tett tavalyi látogatása. Minden területen ígéretesen fejlődnek kapcsolataink az Iraki Köztársasággal. A hagyo­mányos barátság kötelékeá fűz. nek bennünket az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársa­sághoz. Azt óhajtjuk, hogy a jó kapcsolatok a gazdasági te­rületen kívül a kölcsönös együttműködés szféráiban, fő ként politikai területem is el­mélyüljenek. Megfelelő jelen­tőséget tulajdonítunk más arab országokhoz fűződő kapcsola­tainknak is. Ezzel összefüggés­ben újból aggodalmunkat fe­jezzük ki az egyiptomi—izraeli különszerződés következtében bekövetkezett közel-keleti fej- leméin yek miatt. Rokonszen- vünk a Szilárdsági Front or­szágaié, amelyek határozott harcot hirdettek a különszer­ződés ellen. Támogatjuk a bag­dadi konferencia határozatai­nak megvalósítását. Külpolitikánkban nagy fi­gyelmet szentelünk Ázsiának, rendkívüli jelentőséget tulajdo­nítunk az Indiai Köztársaság­gal való kölcsönösen előnyös sokoldalú együttműködésnek. A forradalom után, amely iránt rokonszenvünket nyilvá­nítottuk, az Iráni Iszlám Köz­társasághoz fűződő kapcsola­tainkat e kapcsolatok konst­ruktív továbbfejlesztésére irá­nyuló erőfeszítésünk jellemzi. Chňoupek elvtárs ezután az afrikai országokhoz fűződő kapcsolatainkkal foglalkozott. Rámutatott, hogy ez a konti­nens a jelenlegi nemzetközi fejlődés jelentős tényezőjévé vált. A szocialista orientációjú országok mellett hatékony kap­csolatokat tartunk fenn Nigé­riával, Zambiával, Tanzániával és más országokkal. Ma — ha­sonlóképpen mint a múltban —* megerősítik azt, hogy szilárdan Zimbabwe és Namíbia szabad­ságáért és függetlenségéért harcoló népének oldalán ál­lunk. Következetesen és haté­konyan támogatjuik szerveze­tei kei n Zimbabwe Hazafias Frontot és a SWAPO-t -—-ezen országok népének egyedüli tör­vényes képviselőit. Ugyanakkor a leghatározottabban elítéljük a Dél afrikai Köztársaság faj­gyűlölő rezsi mj ét. Teljes támogatásunkról, és ' rokon szén vünkről biztosít juk azt a nemzeti felszabadító küzdelmet, amely nagy erővel fellángolt a latin-amerikai tér­ségben a diktátori rezsimek ellen fokozódó harc formája- ban — mondotta a továbbiak- ban Chňoupek elvtárs. Ezek az országok teljes politikai és gazdasági függetlenségük el­éréséért küzdenek, és pozitív jelenség az, hogy növekvő ér­deklődést tanúsítanak a szo­cialista országokhoz fűződő kapcsolataik fejlesztése iránt. Ami a tőkés államokat illeti, amelyekkel a békés egymás mellett élés elvei alapján tar­tunk fenn kapcsolatokat, a hasznos egyenjogú és kölcsön nősen előnyös együttműködés fejlesztését óhajtjuk a bel­ügyinkbe való be nem avat­kozás és a politikai nyomás bármilyen formájának kizárása alapján. Az objektívan létre­jött lehetőségek és az utóbbi időszakban egyre jobban érvé­nyesülő külpolitikai realizmus lehetővé tette kapcsolataink no rm a I i zá Iá sá t m i n de ne k e 1 ő i t közvetlen nyugati szomszé­dainkkal, elsősorban a Német Szövetségi Köztársasággal. Meg­elégedésünket fejezzük ki a kapcsolatok elért színvonalával és megerősítjük, hogy érde­künkben áll fejleszteni mind­azokat a pozitívumokat, ame­lyeket Gustáv Husák elvtárs látogatása alkalmával aláírt közös nyilatkozat elvei alapján elértünk. Meggyőződésünk, hogy a kétoldalú konstruktív együttműködés különös mérték­ben hozzájárul az enyhülést politika stabilizálásához és el­mélyítéséhez Közép-Európában. Az Osztrák Köztársasággal a jószomszédi kapcsolatok eddigi legmagasabb minőségi szintjét értük el, amelyet betetőzött Rudolf Kirchschläger elnök idei látogatása. A látogatás eredményei értékes ösztönzést adtak az együttműködés hosz-i szú távú általánosságban pozi­tív irányzatának. Örömmel tölt el bennünket, hogy a csehszlo-i vák—finn kapcsolatok kedve­zően és sokoldalúan fejlődnek, és mintaképül szolgálnak a különböző társadalmi rendsze­rű országok együttműködésé­hez. Szavakkal és konkrét tét-! tekkel is nemegyszer kinyílván nítottuk állandó érdekünket, hogy fejlesszük kapcsolatainkat Franciaországgal. Az együttmű­ködésnek különösen gazdasági téren még jelentős tartalékai vannak, és a politikai párbe­szédet is szeretnénk intenzív vebbé tenni. Bohuslav Chňoupek külügyi miniszter számos további tő-i késországhoz fűződő kapcsolat tatok helyzetének elemzése után a csehszlovák—amerikai1 viszonnyal foglalkozott. Rámu­tatott, hogy az Egyesült Álla­mok továbbra is az egyedüli fejlett tőkés ország, amelyhez fűződő kapcsolatainkat — nem a mi hibánkból — megoldat­lan problémák terhelik. Ugyan- a kko r kifejezte rémé n yét, hogy előbb-utóbb ezen a téren is érezteti hatását a nemzet­közi légkör javulása. Tekintettel arra — mondotta Chňoupek elvtárs —, hogy or­szágunk a világban tekintélyét azáltal építi ki, hogy legfőbb törvénynek a nép jóléte és a világbéke biztosítását tartja,- nem akarja elnyerni egyes külföldi körök rokonszenvét azzal, hogy eltűri a köztársa-j ság felforgatását a szocializ­mus ellenségeinek egy marok­nyi csoportja által. Ez a tekin-í tély annál is értékesebb, mert megszilárdításában pártunk ve­zetésével napról napra nem­csak a hivatásos politikusok szűk köre vesz részt, hanem a dolgozók széles tömegei, a társadalmi szervezetek, intéz­mények sora. A CSSZSZK az ENSZ egyik alapító tagja, a Biztonsági Ta­nács tagja, a békeszerető erők lelkesedésétől ösztönözve to­vábbra is lankadatlan erővel fogja elősegíteni az enyhülési folyamatot és a konstruktív nemzetközi együttműködés ki­szélesítését. Ez a politika meg­felel szocialista társadalmunk humánus lényegének, népünk legsajátabh érdekeinek — mon^ dotťa végül Bohuslav Chňou* pék. -

Next

/
Thumbnails
Contents