Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-02 / 232. szám, kedd

1979 X. 2. 5 1150 méter magasan... GETEtlK A VfZTÁROLÖT Gyakran találkozunk az élet­ben olyan jelenséggel, amikor a tárgyak, fogalmak, sőt gyak­ran a tulajdonnevek is, mást is jelentenek, mint amit eredeti­leg, de az is előfordul, hogy a „másodlagos“ jelentés elter­jedtebb, közismertebb, és elho­mályosítja az eredetit. Például: nem is olyan régen esak a földrajzórán illet tudni, hogy a Vág, mielőtt Vággá „lesz“, előt­te még Fekete Vág is .., Ma­napság pedig, ha valaki azt mondja: „megyek a Fekete Vágra!“ szinte alig akadna kö­zülünk olyan, akinek valamiféle turizmus jutna az eszébe, sok­kal inkább a vízi erőmű. Még­pedig a víztározós erőmű, amelynek felső víztárolóján már javában folyik a szigetelés. A víztároló szigetelését je­lenlegi fázisában a Doprastav vállalat végzi, amely mind ez idáig elsősorban a közlekedési beruházások kivitelezésében je­leskedett. Miért éppen „ő“ vég­zi ezt a munkát, kérdezhetné valaki, hiszen ebben a vízi erő­műben ha közlekedik majd va­lami, az elsősorban a víz lesz, de egészen más úton végzi ezt a feladatát. A kérdés tehát jo­gos, akárcsak a Doprastav je­lenléte ... A Neznáma — Ismeretlen — csúcson 1150 méter magasság­ban épülő felső víztároló fel­adata, hogy a Fekete Vág völ­gyében levő alsó víztárolóban felgyülemlő mintegy 3,7 millió köbméter vizet egy időre befo­gadja, majd innen zúdul alá ez a vízmennyiség három föld alat­ti vízi útján az erőmű turbinái­ra. Ez a folyamat az erőmű el­készülése után naponta ismétlő szüretelnek' A kedvező időjárás hatására az idén mintegy két héttel ko­rábban kezdték el a 738 hek táron termőre fordult szőlő szü­retelését a 19 csallóközi mező- gazdasági üzemben. Ezzel pár­huzamosan pedig a Somorjai (Samorín) Szőlőfeldolgozó Kombinátban 21 dolgozóval ne­kiláttak a gazdaságokból fel­vásárolt napi 4—5 vagon szőlő feldolgozásához — mondotta beszélgetésünk során Gálfy László üzemvezető. — Elsőként a Gombai Állami Gazdaságból és az Alisiáli Efsz- ból, majd pedig a felsőpatonyi szövetkezetből kezdték behor­dani a Müllert, a pirosveltelinit és a Leánykát. Ami pedig a ter­méskilátásokat illeti, a tavaszi fagykárok miatt sajnos a sző­lő hektárhozama is jóval kisebb lesz a korábbi évek átlagánál, és így a feldolgozó üzemben a tervezettnél mintegy 140 vagon­nal kevesebb mennyiségre szá­mítanak — teszi hozzá Nagy Vendel borásztechnikus. — Ez így igaz — szól közbe Bugár László, a felsőpatonyi szövetkezet szőlészeti csoport- vezetője. Sajnos a zöldveltelini nálunk is csak a felét fogja ad­ni a tavaszi fagykárok miatt, a cukorfok azonban 18—19 kö­zött alakul, ami jobb a tavalyi átlagnál. A továbbiakban pedig el­mondja, hogy 28 hektáros ter­mőterületről szüretelik a szőlőt, s a munkát 45 ügyes kezű lány és asszony végezi. Ha az alma­szedéssel is végeznek, akkor az ott felszabaduló munkaerőt is a szőlőbe irányítják, hogy mi­nél előbb végezzenek a szüret­tel is. Ezek után Nagy Vendel borásztechnikus még megjegy­zi, hogy a szőlő átlagos cukor- tartalma mintegy 40 százalék­kal nagyobb lesz, mint tavaly. Befejezésül Gálfy László üzem­vezető pedig még hozzáteszi, hogy a gazdaságoknak a leg­főbb feladatuk a már megter­mett szőlő mielőbbi leszüretelé- se és az ütemterv szerinti szál­lítása a felvásárlóhelyekre, mert ezzel egyrészt elősegítik a feldolgozó üzem napi 25 va- gonos kapacitásának kielégíté­sét, és az ezzel járó 40 napra tervezett munka sikerét. Más­részt viszont csak így védekez­hetünk a szőlőfürtöket támadó szürkepenész terjedése ellen. MÉRY ISTVÁN * V Őszi számvetés Idejében és jól végzett munka, gazdag termés M ilyen az idei ősz földmű­vesszemmel és milyen termést ígér? — tették és te­szik fel többen a kérdést a mezőgazdaságban és az azon kívül dolgozók. Nem alaptalan az érdeklődés, hiszen az év el­ső három negyedében az időjá­rás nem kedvezett a növények­nek. A rendkívüli feltételek ká­ros hatása úgyszólván minden­hol érvényesült, de különös­képp azokban a mezőgazdaság! üzemekben, amelyek agrotech­nikai gyakorlatában kívánniva­lók vannak, és a szubjektív hiá­nyosságok mellett meghatvá­nyozódott az objektív nehézsé­gek okozta kiesés. A tények alapján szinte tör­vényszerű, hogy a növényter­mesztők éves terveik teljesíté­sében bizonyos hiánnyal indul­tak az utolsó negyedévbe, abba az időszakba, amely — az idő­szerű mezei munkák jellegével és terjedelmével — a növény- termesztés egyik leglényege­sebb és egyben legnehezebb he­teit jelenti. Különösen az idén, amikor az őszi időszak az utol­só lehetőség, hogy a földműve­sek legalább részben pótolják a korábbi kieséseket. Mennyire tudatosítják mind­ezt a növénytermesztők, hol tartanak az egyes munkák vég­zésében és milyenek a termés- kilátások? — érdeklődtünk mi is egyik legjelentősebb növény- termesztő járásunkban, a duna- szerdahelyiben (Dunajská Stre­da). A képet az egyik legille­tékesebb, Németh János mér­nök, a járási mezőgazdasági ammmmmmmmsmammmmmmamm igazgatóság növénytermesztési osztályának vezetője segített felvázolni. — Az őszi indulást már ha­gyományosan a takarmánybe­takarítás jelenti, s ilyen vonat­kozásban igazán nem panasz­kodhatunk. Jó időben, jó minő­ségű és hozamát tekintve já­rási csúcsot érintő silókukori­cát takarítottunk be. Jól fizet­nek a másodnövényként vetett takarmánykeverékek is, és ugyanez mondható a lucerna negyedik terméséről. Olyan mennyiségű és minőségű ta­karmányalappal mint az idén, bizony csak ritkán indultunk a téli időszakba, és azt, hogy húsz százalékos tartalékunk van, még kevesebbszer mond­hattuk el. A folytatás a dunaszerdahe­lyi járásban is némi aggoda­lommal jár. Késett az eső, egy­re nehezebb lett a talajelőkészí­tés a búza alá. Ezúttal szeren­csére nem kellett soká várni, és a lehullott 25—30 milliméte­res csapadék után a mezei munkákhoz ismét messzemenő­en kedvezőek a feltételek. Az ősz így legalább részben ellen­súlyozza azt a sok rosszat, amit az előtte járt évszakok össze­hoztak a növénytermesztők szá­mára. — Messze van november 20-a, amikor a tervek szerint az őszi mélyszántással pontot teszünk a mezei munkák után. Sőt még az az egy hónap is nagyon hosszú idő, amíg sze­mes kukorica lesz a határban. Ennek ellenére reményekkel folytatjuk a megkezdett mezei munkákat. A jó terméskilátáso­kon kívül erre alapul szolgál a gondos felkészülés, amely a reális lehetőségekre épül. Nem titok ugyanis, hogy nincs min­den munkára megfelelő és elég gépünk. Példaként említhetném a kukoricaszárat, aminek egy részét begyűjtjiik, másik részét pedig összezúzzuk, hogy az ekék jobban bedolgozhassák a talajba. A minőségi követelmé­nyekből annak ellenére sem en­gedünk, hogy a rendelkezé­sünkre álló gépek nem a leg­megfelelőbbek a munka elvég­zésére. Erre számítva más me­zei munkákat idejében kezd­tünk meg, és így némileg csök­kentettük az októberi csúcsot. B izonyítékul pár adatot említett. A kitűzött na­pon, szeptember tizedikén lát­tak hozzá a cukorrépa betaka­rításához, és a gyár tíz nappal később megkezdhette a feldol­gozást. A szemes kukorica el­ső hektárait már tíz nappal ezelőtt betakarították, és jelen­leg a kombájnok teljes ütem­ben dolgoznak. A szárítók és ■rrn»ii-irlTirT>~n^TfniMKTW-BmirmniiiaBi raktárak már az első termést is készen várták. Nem keve­sebb mint 16 005 hektárról kell betakarítani a kukoricát, mint­egy három ezer hektárral na­gyobb területről a tavalyinál. Napraforgót 1800 hektáron ve­tettek, ez a tavalyi területnek közel négyszerese. Mindez már érzékelteti a feladat nagysá­gát, aminek igényességét csak fokozza, hogy az idén a hoza­mok is nagyobbak. Szemes ku­koricából például a tavalyinál hektáronként 8—10 mázsával várnak nagyobb termést, ami egyben több szállítóeszközt, és természetesen több szárítási műszakot igényel. — Az ilyen többletmunkát persze mindig szívesen vesz- szük. Marad időnk és erőnk az elvégzésére, mivel más mun­kákkal előbbre vagyunk a ter­vezettnél. Például a búza vetés- területét már teljes egészében felszántottuk, és háromnegyed­részben a magágyakat is előké­szítettük. A mezőgazdasági üze­mek az összes vetőmagot és a számukra legjobb fajtaválasz­tékban, már jóval a vetés előtt megkapták. Semmi akadálya tehát, hogy minden fajtát ag­rotechnikai időben vessenek el. Megteremtve ezzel a jövő évi jó termés alapjait, ami minden­nél lényegesebb. Hiszen mind­annyian tudjuk, hogy a terv­időszak utolsó éve következik, és 1980-ban a rendes feladato­kon túl a korábbi évekből visz- szamaradt adósságot is ki kell egyenlíteni. EGRI FERENC a— ■■■■■■■■■■■■— óik. Ebből következik, hogy a hegy tetején „megőrizni“ a vizet nem kis jelentőségű fel­adat. Már elmúlt egy éve, hogy a felső víztároló oldala és al­ja alatt megkezdték a szigete­lési munkálatokat. A föld alatti üregeket beinjekciózták, azaz kitöltötték — egyebek közt vízüveggel, nehogy a víz ..meg­szökjék“ a hegy' tetejéről, más úton, mint az kívánatos lenne. Ezzel persze, a szigetelési mun­kálatok nem fejeződtek be. Ez a „hajrá“ a Doprastav feladata, s jelenlegi munkájuk alig tér el attól, amilyet az útburkolás­kor kell végezniük! A víztároló lejtős oldala mintegy 70 méter a peremétől a „tófenékig“. Jelenleg a meg­lehetősen dús fantáziájú szem­lélődő akár óriási kerékpársta- dionnak is nézhetné, úgy övezi a víztároló alját annak oldala. Ezt az egész óriási „teknőt“ az útburkolathoz hasonló szigetelő- réteg borítja majd. Persze, ez még kissé arrébb van, hiszen ez idáig a lejtős oldalakon 20 ezer négyzetméternél nagyobb felületet borít aszfaltbetonbu­rok. míg a tófenéken napjain­kig mintegy 65 ezer négyzet­méternyi területet szigeteltek. A teljes felület nagysága 196 ezer négyzetméter A szigetelést a Doprastav több mint 70-tagú kollektívája végzi, munkájuk nyomán még az idén mintegy 39 millió ko­rona érték termelődik — dup­la szigetelőréteg formájában. Az alapréteg vastagsága 8 cen­timéter, ezt borítja a tulajdon­képpeni .szigetelés 8—12 centi- méteres rétegben A szigetelés műszaki következményei na« gyón „feszesek“. Például a mintegy 20 hektárnyi szigetelt felület vízáteresztő képessége nem lehet több a másodpercen­kénti 25 liternél..„ Az aszfaltbeton-keveréket a TELTOMAT V elnevezésű keve­rőegység készíti. A forró fekete massza akkor alkalmazható, ha hőmérséklete nem kevesebb 160 Celsius foknál. Ezt a masszát a nyugatnémet ECG-cég speciá­lis útépítőgépe rakja le a tó­fenékre, mintegy 50 tonnányit óránként, 8 centiméteres réteg- vastagság esetén. Az útépítőgé­pet lánctalpas alváza alkalmas­sá teszi a víztároló lejtős ol­dalának szigetelésére is. A szigetelés műszaki követel­ményeiről állítottuk, hogy meg­lehetősen feszesek. Persze, nem különben azok az időjárás­sal szembeni követelmények is, amelyeknél ezt az igényes mun­kát el lehet végezni. A mint­egy 100 ezer négyzetméternyi lejtős „tópart" egyréteges asz­faltszigetelést a fenti módon körülbelül 100 munkanap alatt lehet elvégezni. Természetesen szél- és csapadékmentes idő­ben, amikoris a levegő hőmér­séklete legalább +10 Celzius fok, és az a felület, amelyre az aszfaltszigetelés kerül, sem lehet +5 Celzius foknál hide­gebb. *■* r A Fekete Vágón épülő víztá­rozós erőmű 665 megawattos teljesítményével a Dunán épü­lő vízlépcsőrendszer elkészülé­séig a legnagyobb teljesítményű vízi erőmű lesz, amely majd az energetikai csúcsidőben enyhíti a KGST-országok energiagond­jait a 400 kilovoltos nemzetkö­zi hálózaton keresztül. Mind­ez csak fokozza jelentőségét. Képeink hűen tükrözik az erő­mű építésén dolgozók igyekeze­tét. Sőt, azt is, hogy egy ilyen építkezésen milyen óriási sze­rep hárul a gépekre, de mind­ez nem lenne elég. Kell még ide jó adag „egyéb“ is, ami embernek sajátja. Például: ész, erő, akarat... MÉSZÁROS JÁNOS A vízi erőmű alsó víztárolója a Fekete Váa völgyében ' (Felvétel: ČSTK) Készül a felső víztároló oldalának aszfalt-szigetelése Vállalati szakszervezeti konferencia a Vasműben Újabb határidő-rövidítés A Kelet-szlovákiai Vasmű vállalati szakszervezeti konfe­renciája a múlt héten a Vasmű politikai és gazdasági vezetői­nek jelenlétében értékelte a szakszervezeti tagok tevékeny­ségét, a feladatok teljesítése érdekében kifejtett igyekeze­tét. Megkülönböztetett figyel­met szentelt a Vasmű 2. nagy- olvasztója javítási munkálatai­nak. A vállalati tagok figyelmét a termelés fejlesztésére, a szo­ciális gondoskodás javítására, a felmerült fogyatékosságok felszámolására irányították az utóbbi időben. A Vasműben több mint 5,9 millió koronával túlszárnyalják jelenleg az árutermelési tervet, viszont a bruttó termelésben több mint 81,5 millió korona értékű lemaradás mutatkozik. A vállalati szakszervezeti konferencia feltárta azokat a tartalékokat, melyek elsősorban a munkaszervezés, az energia, tüzelőanyag és fémek megtaka­rítása, valamint a munkaidő ki­használása terén mutatkoznak. Jelentős eredményeket értek el a Vasmű dolgozói a koope­ráló vállalatok szakembereivel együtt a 2. nagyolvasztó javí­tásán. Bebizonyították, hogy a helyesen összehangolt munka, a dolgozók anyagi érdekeltsége és kezdeményezése meghozza a várt eredményt. Az ütemterv szerint a mun­kálatokat a 2. nagyolvasztónál 23 nappal korábban elvégezték, s az elmúlt hét végétől már he­lyén áll a korszerű új nagyol­vasztó. Ezekben a napokban újabb közös felajánlás született, melynek alapján a javítás má­sodik szakaszában további 9 na­pos határidőcsökkentést akar­nak elérni. liki

Next

/
Thumbnails
Contents