Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-02 / 232. szám, kedd
1979 X. 2. 5 1150 méter magasan... GETEtlK A VfZTÁROLÖT Gyakran találkozunk az életben olyan jelenséggel, amikor a tárgyak, fogalmak, sőt gyakran a tulajdonnevek is, mást is jelentenek, mint amit eredetileg, de az is előfordul, hogy a „másodlagos“ jelentés elterjedtebb, közismertebb, és elhomályosítja az eredetit. Például: nem is olyan régen esak a földrajzórán illet tudni, hogy a Vág, mielőtt Vággá „lesz“, előtte még Fekete Vág is .., Manapság pedig, ha valaki azt mondja: „megyek a Fekete Vágra!“ szinte alig akadna közülünk olyan, akinek valamiféle turizmus jutna az eszébe, sokkal inkább a vízi erőmű. Mégpedig a víztározós erőmű, amelynek felső víztárolóján már javában folyik a szigetelés. A víztároló szigetelését jelenlegi fázisában a Doprastav vállalat végzi, amely mind ez idáig elsősorban a közlekedési beruházások kivitelezésében jeleskedett. Miért éppen „ő“ végzi ezt a munkát, kérdezhetné valaki, hiszen ebben a vízi erőműben ha közlekedik majd valami, az elsősorban a víz lesz, de egészen más úton végzi ezt a feladatát. A kérdés tehát jogos, akárcsak a Doprastav jelenléte ... A Neznáma — Ismeretlen — csúcson 1150 méter magasságban épülő felső víztároló feladata, hogy a Fekete Vág völgyében levő alsó víztárolóban felgyülemlő mintegy 3,7 millió köbméter vizet egy időre befogadja, majd innen zúdul alá ez a vízmennyiség három föld alatti vízi útján az erőmű turbináira. Ez a folyamat az erőmű elkészülése után naponta ismétlő szüretelnek' A kedvező időjárás hatására az idén mintegy két héttel korábban kezdték el a 738 hek táron termőre fordult szőlő szüretelését a 19 csallóközi mező- gazdasági üzemben. Ezzel párhuzamosan pedig a Somorjai (Samorín) Szőlőfeldolgozó Kombinátban 21 dolgozóval nekiláttak a gazdaságokból felvásárolt napi 4—5 vagon szőlő feldolgozásához — mondotta beszélgetésünk során Gálfy László üzemvezető. — Elsőként a Gombai Állami Gazdaságból és az Alisiáli Efsz- ból, majd pedig a felsőpatonyi szövetkezetből kezdték behordani a Müllert, a pirosveltelinit és a Leánykát. Ami pedig a terméskilátásokat illeti, a tavaszi fagykárok miatt sajnos a szőlő hektárhozama is jóval kisebb lesz a korábbi évek átlagánál, és így a feldolgozó üzemben a tervezettnél mintegy 140 vagonnal kevesebb mennyiségre számítanak — teszi hozzá Nagy Vendel borásztechnikus. — Ez így igaz — szól közbe Bugár László, a felsőpatonyi szövetkezet szőlészeti csoport- vezetője. Sajnos a zöldveltelini nálunk is csak a felét fogja adni a tavaszi fagykárok miatt, a cukorfok azonban 18—19 között alakul, ami jobb a tavalyi átlagnál. A továbbiakban pedig elmondja, hogy 28 hektáros termőterületről szüretelik a szőlőt, s a munkát 45 ügyes kezű lány és asszony végezi. Ha az almaszedéssel is végeznek, akkor az ott felszabaduló munkaerőt is a szőlőbe irányítják, hogy minél előbb végezzenek a szürettel is. Ezek után Nagy Vendel borásztechnikus még megjegyzi, hogy a szőlő átlagos cukor- tartalma mintegy 40 százalékkal nagyobb lesz, mint tavaly. Befejezésül Gálfy László üzemvezető pedig még hozzáteszi, hogy a gazdaságoknak a legfőbb feladatuk a már megtermett szőlő mielőbbi leszüretelé- se és az ütemterv szerinti szállítása a felvásárlóhelyekre, mert ezzel egyrészt elősegítik a feldolgozó üzem napi 25 va- gonos kapacitásának kielégítését, és az ezzel járó 40 napra tervezett munka sikerét. Másrészt viszont csak így védekezhetünk a szőlőfürtöket támadó szürkepenész terjedése ellen. MÉRY ISTVÁN * V Őszi számvetés Idejében és jól végzett munka, gazdag termés M ilyen az idei ősz földművesszemmel és milyen termést ígér? — tették és teszik fel többen a kérdést a mezőgazdaságban és az azon kívül dolgozók. Nem alaptalan az érdeklődés, hiszen az év első három negyedében az időjárás nem kedvezett a növényeknek. A rendkívüli feltételek káros hatása úgyszólván mindenhol érvényesült, de különösképp azokban a mezőgazdaság! üzemekben, amelyek agrotechnikai gyakorlatában kívánnivalók vannak, és a szubjektív hiányosságok mellett meghatványozódott az objektív nehézségek okozta kiesés. A tények alapján szinte törvényszerű, hogy a növénytermesztők éves terveik teljesítésében bizonyos hiánnyal indultak az utolsó negyedévbe, abba az időszakba, amely — az időszerű mezei munkák jellegével és terjedelmével — a növény- termesztés egyik leglényegesebb és egyben legnehezebb heteit jelenti. Különösen az idén, amikor az őszi időszak az utolsó lehetőség, hogy a földművesek legalább részben pótolják a korábbi kieséseket. Mennyire tudatosítják mindezt a növénytermesztők, hol tartanak az egyes munkák végzésében és milyenek a termés- kilátások? — érdeklődtünk mi is egyik legjelentősebb növény- termesztő járásunkban, a duna- szerdahelyiben (Dunajská Streda). A képet az egyik legilletékesebb, Németh János mérnök, a járási mezőgazdasági ammmmmmmmsmammmmmmamm igazgatóság növénytermesztési osztályának vezetője segített felvázolni. — Az őszi indulást már hagyományosan a takarmánybetakarítás jelenti, s ilyen vonatkozásban igazán nem panaszkodhatunk. Jó időben, jó minőségű és hozamát tekintve járási csúcsot érintő silókukoricát takarítottunk be. Jól fizetnek a másodnövényként vetett takarmánykeverékek is, és ugyanez mondható a lucerna negyedik terméséről. Olyan mennyiségű és minőségű takarmányalappal mint az idén, bizony csak ritkán indultunk a téli időszakba, és azt, hogy húsz százalékos tartalékunk van, még kevesebbszer mondhattuk el. A folytatás a dunaszerdahelyi járásban is némi aggodalommal jár. Késett az eső, egyre nehezebb lett a talajelőkészítés a búza alá. Ezúttal szerencsére nem kellett soká várni, és a lehullott 25—30 milliméteres csapadék után a mezei munkákhoz ismét messzemenően kedvezőek a feltételek. Az ősz így legalább részben ellensúlyozza azt a sok rosszat, amit az előtte járt évszakok összehoztak a növénytermesztők számára. — Messze van november 20-a, amikor a tervek szerint az őszi mélyszántással pontot teszünk a mezei munkák után. Sőt még az az egy hónap is nagyon hosszú idő, amíg szemes kukorica lesz a határban. Ennek ellenére reményekkel folytatjuk a megkezdett mezei munkákat. A jó terméskilátásokon kívül erre alapul szolgál a gondos felkészülés, amely a reális lehetőségekre épül. Nem titok ugyanis, hogy nincs minden munkára megfelelő és elég gépünk. Példaként említhetném a kukoricaszárat, aminek egy részét begyűjtjiik, másik részét pedig összezúzzuk, hogy az ekék jobban bedolgozhassák a talajba. A minőségi követelményekből annak ellenére sem engedünk, hogy a rendelkezésünkre álló gépek nem a legmegfelelőbbek a munka elvégzésére. Erre számítva más mezei munkákat idejében kezdtünk meg, és így némileg csökkentettük az októberi csúcsot. B izonyítékul pár adatot említett. A kitűzött napon, szeptember tizedikén láttak hozzá a cukorrépa betakarításához, és a gyár tíz nappal később megkezdhette a feldolgozást. A szemes kukorica első hektárait már tíz nappal ezelőtt betakarították, és jelenleg a kombájnok teljes ütemben dolgoznak. A szárítók és ■rrn»ii-irlTirT>~n^TfniMKTW-BmirmniiiaBi raktárak már az első termést is készen várták. Nem kevesebb mint 16 005 hektárról kell betakarítani a kukoricát, mintegy három ezer hektárral nagyobb területről a tavalyinál. Napraforgót 1800 hektáron vetettek, ez a tavalyi területnek közel négyszerese. Mindez már érzékelteti a feladat nagyságát, aminek igényességét csak fokozza, hogy az idén a hozamok is nagyobbak. Szemes kukoricából például a tavalyinál hektáronként 8—10 mázsával várnak nagyobb termést, ami egyben több szállítóeszközt, és természetesen több szárítási műszakot igényel. — Az ilyen többletmunkát persze mindig szívesen vesz- szük. Marad időnk és erőnk az elvégzésére, mivel más munkákkal előbbre vagyunk a tervezettnél. Például a búza vetés- területét már teljes egészében felszántottuk, és háromnegyedrészben a magágyakat is előkészítettük. A mezőgazdasági üzemek az összes vetőmagot és a számukra legjobb fajtaválasztékban, már jóval a vetés előtt megkapták. Semmi akadálya tehát, hogy minden fajtát agrotechnikai időben vessenek el. Megteremtve ezzel a jövő évi jó termés alapjait, ami mindennél lényegesebb. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a tervidőszak utolsó éve következik, és 1980-ban a rendes feladatokon túl a korábbi évekből visz- szamaradt adósságot is ki kell egyenlíteni. EGRI FERENC a— ■■■■■■■■■■■■— óik. Ebből következik, hogy a hegy tetején „megőrizni“ a vizet nem kis jelentőségű feladat. Már elmúlt egy éve, hogy a felső víztároló oldala és alja alatt megkezdték a szigetelési munkálatokat. A föld alatti üregeket beinjekciózták, azaz kitöltötték — egyebek közt vízüveggel, nehogy a víz ..megszökjék“ a hegy' tetejéről, más úton, mint az kívánatos lenne. Ezzel persze, a szigetelési munkálatok nem fejeződtek be. Ez a „hajrá“ a Doprastav feladata, s jelenlegi munkájuk alig tér el attól, amilyet az útburkoláskor kell végezniük! A víztároló lejtős oldala mintegy 70 méter a peremétől a „tófenékig“. Jelenleg a meglehetősen dús fantáziájú szemlélődő akár óriási kerékpársta- dionnak is nézhetné, úgy övezi a víztároló alját annak oldala. Ezt az egész óriási „teknőt“ az útburkolathoz hasonló szigetelő- réteg borítja majd. Persze, ez még kissé arrébb van, hiszen ez idáig a lejtős oldalakon 20 ezer négyzetméternél nagyobb felületet borít aszfaltbetonburok. míg a tófenéken napjainkig mintegy 65 ezer négyzetméternyi területet szigeteltek. A teljes felület nagysága 196 ezer négyzetméter A szigetelést a Doprastav több mint 70-tagú kollektívája végzi, munkájuk nyomán még az idén mintegy 39 millió korona érték termelődik — dupla szigetelőréteg formájában. Az alapréteg vastagsága 8 centiméter, ezt borítja a tulajdonképpeni .szigetelés 8—12 centi- méteres rétegben A szigetelés műszaki következményei na« gyón „feszesek“. Például a mintegy 20 hektárnyi szigetelt felület vízáteresztő képessége nem lehet több a másodpercenkénti 25 liternél..„ Az aszfaltbeton-keveréket a TELTOMAT V elnevezésű keverőegység készíti. A forró fekete massza akkor alkalmazható, ha hőmérséklete nem kevesebb 160 Celsius foknál. Ezt a masszát a nyugatnémet ECG-cég speciális útépítőgépe rakja le a tófenékre, mintegy 50 tonnányit óránként, 8 centiméteres réteg- vastagság esetén. Az útépítőgépet lánctalpas alváza alkalmassá teszi a víztároló lejtős oldalának szigetelésére is. A szigetelés műszaki követelményeiről állítottuk, hogy meglehetősen feszesek. Persze, nem különben azok az időjárással szembeni követelmények is, amelyeknél ezt az igényes munkát el lehet végezni. A mintegy 100 ezer négyzetméternyi lejtős „tópart" egyréteges aszfaltszigetelést a fenti módon körülbelül 100 munkanap alatt lehet elvégezni. Természetesen szél- és csapadékmentes időben, amikoris a levegő hőmérséklete legalább +10 Celzius fok, és az a felület, amelyre az aszfaltszigetelés kerül, sem lehet +5 Celzius foknál hidegebb. *■* r A Fekete Vágón épülő víztározós erőmű 665 megawattos teljesítményével a Dunán épülő vízlépcsőrendszer elkészüléséig a legnagyobb teljesítményű vízi erőmű lesz, amely majd az energetikai csúcsidőben enyhíti a KGST-országok energiagondjait a 400 kilovoltos nemzetközi hálózaton keresztül. Mindez csak fokozza jelentőségét. Képeink hűen tükrözik az erőmű építésén dolgozók igyekezetét. Sőt, azt is, hogy egy ilyen építkezésen milyen óriási szerep hárul a gépekre, de mindez nem lenne elég. Kell még ide jó adag „egyéb“ is, ami embernek sajátja. Például: ész, erő, akarat... MÉSZÁROS JÁNOS A vízi erőmű alsó víztárolója a Fekete Váa völgyében ' (Felvétel: ČSTK) Készül a felső víztároló oldalának aszfalt-szigetelése Vállalati szakszervezeti konferencia a Vasműben Újabb határidő-rövidítés A Kelet-szlovákiai Vasmű vállalati szakszervezeti konferenciája a múlt héten a Vasmű politikai és gazdasági vezetőinek jelenlétében értékelte a szakszervezeti tagok tevékenységét, a feladatok teljesítése érdekében kifejtett igyekezetét. Megkülönböztetett figyelmet szentelt a Vasmű 2. nagy- olvasztója javítási munkálatainak. A vállalati tagok figyelmét a termelés fejlesztésére, a szociális gondoskodás javítására, a felmerült fogyatékosságok felszámolására irányították az utóbbi időben. A Vasműben több mint 5,9 millió koronával túlszárnyalják jelenleg az árutermelési tervet, viszont a bruttó termelésben több mint 81,5 millió korona értékű lemaradás mutatkozik. A vállalati szakszervezeti konferencia feltárta azokat a tartalékokat, melyek elsősorban a munkaszervezés, az energia, tüzelőanyag és fémek megtakarítása, valamint a munkaidő kihasználása terén mutatkoznak. Jelentős eredményeket értek el a Vasmű dolgozói a kooperáló vállalatok szakembereivel együtt a 2. nagyolvasztó javításán. Bebizonyították, hogy a helyesen összehangolt munka, a dolgozók anyagi érdekeltsége és kezdeményezése meghozza a várt eredményt. Az ütemterv szerint a munkálatokat a 2. nagyolvasztónál 23 nappal korábban elvégezték, s az elmúlt hét végétől már helyén áll a korszerű új nagyolvasztó. Ezekben a napokban újabb közös felajánlás született, melynek alapján a javítás második szakaszában további 9 napos határidőcsökkentést akarnak elérni. liki