Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)
1979-09-10 / 213. szám, hétfő
Mint minden labdarúgó csa* pattal kapcsolatban, úgy az újpestiekről is alaposan eltérő válaszokat lehet adni. Ha azt nézzük, hogy sokszoros magyar bajnok, több Jelentős nemzetközi találkozó sikeres szereplője, akkor dicsérhetjük. Ha viszont azt vesszük figyelembe, hogy a hazai legjobbként az utóbbi években a bajnokok tornáján mindig gyengélkedett, figyelemre méltó eredményekkel adós maradt, akkor elmarasztalhatjuk. A kettő között is igazat mondhatunk, ha például arra gondoltunk, hogy legutóbb úgy nyerte a magyar bajnokságot, hogy tavasszal még csak mérkőzést sem vesztett. Az idén viszont? Négy mérkőzésből két győzelem és két vereség. A legfájóbb odahaza, a Megyeri úton a Videotontól. A Dunaújváros ellen 2:0, majd 4:1 után lett 4:3, a lila-fehérek javára az eredmény. — Sajnos a szélsőségek csapata vagyunk az idén — panaszolja az újpestiek vezetőedzője, Várhídi Pál —. Négy meccsünkön negyedmagunkkal mi rúgtuk a legtöbb gólt és ugyanakkor csak a Vasas és a Dunaújváros kapott eggyel többéit, mint mi. Fazekas és Fekete a bajnokság legeredményesebb góllövői közé tartoznak, de sajnos a védelmünk negatív értelemben tartozik a leggólerősebbek közé Szegény edzőt még az ág Is húzza. Autó balesete után Tö- rőcsik legjobb esetben tavasz- szal kezdheti csak a játékot. Kétséges, hogy mikor kerül, ha egyáltalán kerül régi formájának a közelébe. A legtehetsé- gesebb magyar kapus utánpót- lást jelentő Tóth Zoltán külföl- dön fordított hátat Magyarországnak. Hiányzott egy ideig 1379 Nagy László és Tóth András sérülés miatt. Az ifjúsági váloIX 10 gatott Kardos egy szomorú emlékű ifjúsági Világ Kupáról 5 most tért haza Tokióból. — Rövidesen kilábalunk azéirt ebből a hullámvölgyből — vált bizakodó hangra Várhídi Pál —. Kétségtelen, hogy ennyi baj lélektani terhet is jelent a csapatnak. Változatlanul bízom azonban Rother- melben, egyelőre kísérlet Tö- rőcsik helyén a Pécsről igazolt Kiss, bár könnyen stabil tagja lehet a csapatnak. Így azután nem nehéz kitalálni, hogy mi- >lyen csapatot szeretnék szerepeltetni a’ bajnokok tornáján a Dukla Praha ellen. Mindjárt írjuk is az összeállítást: Ro therm el — Kolár, Dunai, Jurácsik, Tóth József, — Kardos, Nagy László, Tóth András, — Fazekas, Kiss, Fekete. — Lehet, hogy furcsának tűnik, de én mint örök optimista, bízok a Dukla elleni két mérkőzésben. A tavalyi Zbrojovka Brno elleni fiaskó még egyszer nem ismétlődhet meg. Ismerjük az ellenfelünket, legalább úgy, mint ők minket. Várhídi Pál nem tartozik a szívesen jósolgató nagyhangú nyilatkozatokat tevő mesterek közé. Most sem valami nagy lelkesedéssel foglalkozik a jövő BEK nyitány várható eredményeivel. — Az Újpesti Dózsa — Dukla Praha mérkőzést a BEK nyitány sláger találkozójának tekintem. Bármelyik csapat kiharcolhatja a továbbjutást és még csak szégyenkeznie sem kell annak, amelyik búcsúzni kényszerül. Azért remélem, nem mi leszünk az utóbbiak. A számszerű eredményre csak a megszokott, általános várakozást hangoztathatom: Legalább kétgólos előny kellene ahhoz, hogy nyugodtan utazzunk Prágába a visszavágóra. Valóban! Ez az átlag gólkülönbség, amit az első kupa találkozón a pályaválasztó remél. De mikor érvényesült az átlag? Éppen a Dózsa tavalyi példája mutatta, amikor a Zbrojovka Brno elleni ídegenbeni sikere után a Megyeri úti stadionban bukott el az akkori csehszlovák bajnokkal szemben. TOLDY FERENC — Budapest li „indiMf o M'nghain ellen? Már csak kilenc hónap választ el bennünket a jövő év júniusában Prágában sorra kerülő spartakiád bemutatóitól. A gyakorlatozok nyolcvan százaléka a fiatalok közül kerül ki, így az iskolákra komoly jeladat hárul a megjelelő előkészületek biztosításánál. Felvételünkön a lányok gyakorlatának egy mozzanata (CSTK-íelv.) Az utóbbi időben gyakran előíordu'it, hogy a BEK-védőt egyszerűen nem érdekelte a Világ Kupa. Persze érdekelte, de a szomorú tapasztalatok alapján nem merte vállalni az összecsapást. Hogy mi lesz az idén? Ezt kérdezi bizonyára a Nottingham Forest is. Kihívója nem Brazília, se nem Argentína vagy Uruguay valamelyik híres és gazdag csapaté, hanem a jóval szegényebb és szerényebb (képességű Olimpia Asunción, amely szinte hihetetlen fegyvertényt hajtott végre: legyőzte DélAmerika egyik leghíresebb együttesét, az argentin Boca Juniors Buenos Airest! Az Olfcn- pia arról híres, hogy sokkal inkább az európai játékfelfogásnak hódol, mintsem a latinamerikainak. Ezt a momentumot történelmi tényekkel hozzák összefüggésbe. Az első és a második világháború után sok német emigráns ikerült a klub vérkeringésébe, s ez rányomta bélyegét a csapat játékára. Az ís történelmi témy, 3954-ben a müncheni származású Strössner tábornok ragadta magához a hatalmat és a huszonöt éve hatalmon lévő diktátor rokonszenvezik „sajátjaival". Az indián Guarini törzs késői leszármazottjai nyilvánvalóan megtalálható az összeállításban, de nem nehéz kinyomozni a csapat játékának európai jérlegét. Ráadásul az Olimpia játékmestere egy bizonyos Hugo Kiese nevű labdarúgó, akinek ereiben biztosan nem indián vér folyik. A Gran Chaco elnevezésű száraz síkságon, ahol kőolaj- tornyok magasodnak, született meg Dél-Amerika bajnoka. A híres Boca Juniors elleni két mérkőzése már sporttörténelem. Ez a gazdag argentin klub (a Vi'iág Kupa 1978-as győztese) aggodalommal utazott Asunciónba. Joggal. Az argentinok elleni gyűlölet az 50 ezres Estadion Nacionálban érte el csúcspontját. A szemtanúk véleménye szerint Chaco zöld poklában kivégezték a sátánt. A Boca 2:0-ra kikapott és a gyűlölt argentinok kapusát, Gattit minden hazai támadásnál kemény almákkal dobálták meg. A mérkőzés után került sor a második „találkozóra“. Ezt a rendőrség vívta az Olimpia és a Boca szurkolói étien, Csak hajnalban ért véget a „mérkőzés“, amikor több száz szurkoló került fogházba és jajgatott a kórházakban. Már ekkor felvetődött a kérdés: mi lesz a visszavágón? A Buenos Aires-i visszavágón botrányos jelenetek voltak. Már a második percben összeverekedett a csapatkapitány Sune (Boca) és Peredes (Olimpia), mindkettőjüket kiállította a játékvezető. Utána 200 rendőr lépett színre és könnygázbombával. illetve víziágyúval nyugtatták meg a háborgó nézőteret. Néhány perccel a befejezés előtt Benitez (Boca) és a játékmester Kiese került a kiállítás sorsára. Végeredményben azonban az „indiánok , ha nagy nehézségek árán Is, kihúzták a 0:0-ás eredményt. Angliába azonban csakhamar távirat érkezett: „A-lig várjuk a Világ Kupa-mérkőzéseket. Gratulálunk a Nottingham- nak..." És megkezdődtek a tárgyalások ... (T. V.) A hatnapos versenyen • csehszlovák motorosokra rendkívül komoly feladat vár. hiszen meg kell védeniük tavalyi elsőségüket. (CSTK-felv.) GYÓGYKEZELÉSRE: SPORT! MILYEN CSAPAT AZ 0. DÓZSA? Különösen a fejlett ipari országokban egyre gyakrabban jelentkeznek azok a rendkívül veszélyes betegségek, amelyek a szívkoszorúér zavaraival kezdődnek és a legsúlyosabb megjelenési formájukban szívinfarktusba torkollnak. Az Egyesült Nemzetek Szeir- veoetének védnöksége alatt működő Egészségügyi Világszervezet (WHO) felszólította a világ valamenyi országának orvosát ennek a súlyos betegségnek a leküzdésém Az NDK Is nagyon tevékenyen kiveszi részét ebbő1! a munkából. Ezt a célt szolgálta például a múlt év októberében Berlinben rendezett tanácskozás, amelyen 24 ország képviselői tárgyalták meg a szív- és keringési betegségben szenvedők megfelelő kezelését és munkába állítását. Az NDK részéről ebben a munkában Wolfgang Geissler professzor vett részt, aki a szívós keringési megbetegedések okairól a következőket mondta: — A megbetegedésnek fő oka az edények el meszesedé se. Ezt a folyamatot előmozdítják az anyagcserében bekövetkező zavarok, a magas vérnyomás és a dohányzás. Ezért beszélünk rizikófaktorokról — veszélyté- nyeizőkről —, s ezek között éppen az előbb említettek a legfontosabbak. Szeretnék utalni egy dohányos példájára, akinél — mondjuk — a napi 30 cigaretta elszívása nemcsak kétszeres károsodást okoz azzal szemben, aki csak napi 15 cigarettát szív el. A vészéi ytényezők ugyanis nem egyszerűen megkétszereződnek, hanem hatványozódnak. A veszélytényezők között megemlíthetjük még a mozgásszegénységet, az elhízást, a kösz- vényt, a leltei és társadalmi stresszhelyzeteket és a születési adottságokat. A cukorbetegség szintén veszély tényező lehet, ha azt nem megfelelően kezelik. — Ezeknek a betegségeknek a megelőzésért* és kezelésére az egyik legsikeresebb módszer a sport. A szív- és keringési megbetegedések ellen úgy harcolunk a legeredményesebben, ha olyan rendszeres testmozgást írunk elő, amely dinamikus elemekből tevődik ösz- sze és bizoaiyos Ideig tart. Azt tapasztaltuk, hogy azok a szíves keringési betegségtől fenyegetettek, sőt azok a betegek, akik már átestek egy szívinfarktuson, a szabad idő és üdítő jeillegű sporttevékenység keretében képesek valódi fizikai teljesítményeik elvégzésére. Ilyen módon a szervezet szabályozó szerepe kedvezően alakul, a lelki feszültségek megszűnnek és az idegesség elmúlik. így tehát egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy sok orvos megelőzésként és gyógykezelésiként „egészség- ügyi sportot" ír elő. Az orvos minden beteget írásbeli utasítással lát el és a csoportvezető testnevelő tanárok a betegség fokától függően három terhelési csoportba osztják a betegeket. A beteigek közé tartoznak például az egyik berlini kiadóvállalat munkatársai, akik a Frledrich-parkban etgy csoportban dolgoznak. Közülük a 65 éves Kurt Krome ezeket mondta: — Kilenc évvel ezelőtt fokozatosan csökkent az erőnlétem. Állandóan rósz volt a közérzetem. Orvosom akkor azt ajánlotta, hogy kezdjek el sportolni. Ekkor árverésem terhelés közijén percenként 170 volt és rendszerint csak 5—6 nerc után tért vissza nyugalmi helv- zetéhe. Négvéves rendszeres -ed- zés után lényegesen lavult az állapotom. Ma árverésem percenként 76, terhelés körben ne* dig 160 és már 1 nerc oib^nés után 100-ra csökkent. A 48 éves Heinrich Dominik főszerkesztő így nyilatkozott: — Az elmúlt nyolc év alatt négy alkalommal kezeltek a szívemmel. Két és fél évvol ezelőtt elkezdtem járni a sport- parkba és azóta nagyszerűen érzem magam. Érverésem azelőtt 100 volt percenkén' ma pedig már egészen rendes ID Sj Ezzel a félig-meddig vicces mondattal bosszantja az európai sajtó a labdarúgó BEK- győztes Notthingham Forest angol csapatot és annak edzőjét, a „szerénységéről“ messze földön híres Brian Cioughot. „Készüljetek fel a legrosszabb- ral“, „A guaranik majd megmutatják nektek, hogy mire való a könyökük...“ Kegyetlen viccelődés, főleg azok számára, akiket ez érint. És az angolokat érinti, mert a Világ Kupáért esedékes ikét mérkőzést (vagy hármat) a paraguayi Olimpia Asunción, a dé 1 -amer iika i baj no k esa pa to k tornájának győztese e'ilen kell lejátszaniok. Jobban mondva kellene. Mert még élénken emlékezetünkben élnek a korábbi kemény összecsapások, amelyek inkább hasonlítottak a háborúhoz, mintsem a labdarúgáshoz. Az „előjátékot“ mindig a két kontinens szenzációra éhes bulvársajtója szolgálta, sértegetve a klubot, a játékosokat és az illető nemzetet. Ezért nem csoda, hogy a mérkőzéseken sóik volt a kegyetlen durvaság, az ökölcsapás, az alattomosság, elsősorban a dél amerikaiak részérö'i. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) pedig tehetetlenül nézte a pokoli színjátékot. (Igaz, nem a FIFA égisze alatt zajlottak le ezeik a találkozók, amolyan „magánkezdeményezés“ volt a világ legjobb klubcsapatának címéért folyó vetélkedés.). A Világ Kupa-mérkőzések nem egy esetben okoztak sok gondot a rendőrségnek, a bíróságoknak és az orvosoknak. A sportszerűség szomorú megcsúfolásai voltak ezek a találkozók. Senki eem csodálkozott tehát azon, amikor annak idején az Ajax nem állt ki az Independiente eľien. nem akarta brutális hajtóvadászatnak Cruyffot kitenni. Két alkalommal a BEK- Uöntő vesztese, a görög Panathinaikosz (Puskás volt az edzője) és a Juventus mérkőzött a dél-amerikai ellenfél ellen. Nem vitás, az anyagi haszon reményében. Véget ért az atlétikai és úszó jóidény, ismét a labdarúgás került az érdeklődés középpontjába. Megkezdődtek a válogatott szintű mérkőzéssorozatok, valamint a klubcsapatok kupatalálkozói is izgalmakban bővelkedő összecsapásokat ígérnek (Nagy László felv.)