Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-22 / 224. szám, szombat

VII Ac PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

1979. szeptember 22.

SZOMBAT

BRATISLAVA

•

XXXII. ÉVFOLYAM

224. szám Ára 50 fillér

J

A Ludvík Svoboda elvtárs állami temetését irányító különbizottság jelentése

(ČSTK) — A Ludvík Svoboda elvtárs állami temetésének megrendezésére alakult különbizutt- ság közli, hogy Ludvík Svoboda hadseregtábor* írnoknak, a CSKP KB tagjának, a kiváló párt- és állami tisztségviselőnek gyászszertartása szerdán, szeptember 26-án délután egy órai kezdet' tel lesz a prágai várban.

Az elhunyt földi maradványait a temetés nap- fán a prágai vár Spanyol termében ravatalozzák fel 8 és 12 óra között. A koporsót a prágai várból a strafinicei krematóriumba viszik. A letnái mezon kegyelettel adóznak Ludvík Svoboda elvtárs emlékének a csehszlovák néphadsereg és más fegyveres egységek katonái, valamint a főváros lakosai.

A temetés napján, szeptember 2B-án 18 óráig nemzeti gyász lesz.

Pénteken, szeptember 21-én este 8 óra és szerdán, szeptember 26-án délután hat óra között az állami és a középületeken a csehszlovák zászlókat, esetleg a fekete zászlót félárbocra eresztik.

Részvétnyilvánítási iveket tesznek ki a prágai várban, továbbá a CSKP Központi Bizottságának, a Szövetségi Gyűlésnek és a Nemzetvédelmi Minisztériumnak a székházéban Prágában, valamint az SZLKP Központi Bizottságának székházában Rratislavában kedden, szeptember 25-én 9 órától 18 óráig és szerdán, szeptember 2S-án ü órától 12 óráig.

A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A CSSZSZK ELNÖKÉNEK. A SZÖVETSÉGI KORMÁNY, A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS ÉS A CSSZSZK IMF KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK JELENTÉSE

1979. szeptember 20-án hosz- *xan tartó, súlyos betegség után elhunyt Ludvík Svoboda elvtárs, hadsereg tábornok, a CSKP Központi Bizottságának tagja, kiváló párt. és állami tisxtségvi»elő.

Ludvík Svoboda elvtárs 1895. november 25-én született a Cseh—Morva dombságon lövő H roz na t í n ba a. Sokg ye r me-ke s

családban, szegény vidéken nőtt fe'i. 1915 márciusában szolgálatra hívták be az Osztrák- Magyar Monarchia hadseregébe és az orosz frontra küldték. Egy évi orosz fogság után belépőit az Ukrajnában alakuló csehszlovák hadseregbe. Hazatérése után, 1920-ban rövid idő. rés átvette apja gazdaságát, 1922-ben újra belépett a csehszlovák hadseregbe. Csehszlovákia feldarabolása után Lúd- vík Svoboda azonnal bekapcsolódott az antifasiszta ellenállási mozgalom megszervezésébe Morvaország keleti részén. 1939 június elején Lengyelországba ment, itt részt vett annak a csehszlovák katonai alakulatnak létrehozásában, amelyet aztán 1939 szeptemberében át vitt a Szovjetunióba.

Miután a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót, Ludvík Svoboda a CSKP moszkvai vezetőségének és személy szerint Klement Gottwald éiv- társ megbízásából Buzul ukban megalakította az első önálló csehszlovák zászlóaljat, amely 1943 márciusában dicsőséget szerzett az emlékezetes szoko- lovói ütközetben. Bátorságáról és becsületes helytállásáról tett tanúságot az első önálló csehszlovák brigád és az első csehszlovák hadtest élén a dicső duklai hadművelet idején.

A fasizmus áldozata lett fia. Miroslav, akit a mauthausenl (koncentrációs táborban) kínoztak halálra.

1945. április 4nén Ludvík Svo- bodát kinevezték a cseh szlo < vá'k kormány tagjává és a Cseh* szlovák Köztársaság nemzetvédelmi miniszterévé. 1948 májusában a Nemzetgyűlés kép vise, iiőjévé választották, 1948 és 1950 között tagja volt a CSKP Központi Bizottságénak. Az ötvenes évek elején, amikor a pártban súlyosan megsértették a lenini elveket, Ludvík Svoboda — bár őt is üldözték — áldozatkészen tovább dolgozott, .1954 és 1958 között a prágai Klement Gottwald Katonai Akadémia parancsnoka volt. Később közéleti tisztségekben, és a Hadtörténeti Intézetben is jelentős munkát végzett. Megírta a Buzulukból Prágáig című könyvét, s számos más emlékiratot és tanulmányt is írt.

1968. március 30-áin Ludvík Svobodát megválasztották a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé. Egyidejűleg a fegyveres erők főparancsnoka lett. A CSKP XIV. kongresszusán a CSKP KB és Elnökségének tagjává választották meg.

1973. márciusában újraválasztották köztársaságunk elnökévé. Súlyos betegsége miatt 1975 májusától nem látja el ezt a tisztséget.

Ludvík Svoboda elv társ több magas állami kitüntetés tulajdonosa volt. Háromszor kapta meg a Csehszlovákia Hőse’ címet, kétszer a Ktement Gottwald Érdemrendet és a Köztársasági Érdemrendet. Kitüntették továbbá a Fehér Oroszlán Érdemrend első fokozatával, a Szlovák Nemzeti Felikelés Érdemrendjével, az 1948. február 25-e Érdemrenddel ós a Győzelmes Február Érdemrenddel.

A legmagasabb szovjet kitün. tetést, a Szovjetunió Hőse címet is megkapta. Kétszer kitüntették a Lenin- és a Szuvo- rov-renddel, 75. születésnapja alkalmából pedig az Októberi Forradalom Érdemrenddel. Ugyancsak megkapta „A népek ■közötti béke megszilárdításáért“ nemzetközi Lenin-díjat. További testvéri szocialista orszá. gok és más államok érdemrendjeit és kitüntetéseit is odaítélték neki.

Ludvík Svoboda neve örökre bevonult nemzeteink legújabb kori történelmébe. Elválaszthatatlanul összefügg a Csehszlovákia önállóságáért, a nemzeteink felszabadulásáért, az országunk szocialista felvirágoztatásáért folytatott küzdelemmel. Neve örökre bevonult a békéért, a szabadságért és a nemzetiközi haladásért vívott küzdelem évkönyveibe. Tettel a dolgozó nép szeretetén. mély hazafiságán, a marxizmus—leninizmus eszméi iránti hűségén, mély internacionalista érzelmein és a Szovjetunió történelmi küldetéséről vallott meggyőződésén alapultak. A

Szovjetunióhoz a legmélyebb testvéri Internacionalista szálak fűzték,

Életének hitvallásává a Csehszlovákia népe iránti oda adás. népünk vezető ereje, Csehszlovákia Kommunista Pártja Iránti hűség és a szovjet nép iránt érzett őszinte és tiszta barátság vált. Ezen alapult példás erkölcsi ereje, forradalmi derűlátása és nagy feléi ős ség tudata Cse h sz lo vák i a

sorsáért. Megnyilvánult ez a müncheni áruláskor, a második világháború idején, a burzsoáziával való döntő összecsapásban 1948 februárjában, amikor hűen kitartott a nép és a munkásosztály mellett.

Kiváló emberi tulajdonságokról, államférfiúi bölcsességről és megfontoltságról, valamint nagyfokú felelössíégtudatről tett tanúságot az 1968. évi bonyolult helyzetben is. amikor egész tekintélyével elutasította a felfordulást, az elsők között ikelt a szocializmus, Csehszlovákia Kommunista Pártja becsületének és a Szovjetunióval való barátságvédelmére, jelentős mértékben hozzájárulta Gustáv Husák e'ivtárs vezette új marxista—leninista pártvezetés létrehozásához, a pártós a társadalom konszolidálását és fejlesztését célul tűző Irán y vo na 1 é rvéu yesí tésé hez.

Ludvík Svoboda elvtárs személyében egyesítette a forró hazafiságot a szocialista internacionalizmussal, s a cseh és a szlovák nemzet, valamint a szocialista Csehsz'iovákiában élő többi nemzetiség testvéri együttélésének jelképe volt. Ilyennek marad meg mindany- nyiunk. a Csehszlovák Szocialista köztársaság állampolgára imák szívében és emlékezetében.

Ünnepélyes 5*oboríeleplezés Prágában

MINIS HlCiK HAGYATÉKA MA IS ELŐ. ÖSZTÖNIG [RÖIORRAS

(CSTK) — A’ prágai Fučík- park főbejáratánál tegnap ünnepélyes keretek között leleplezték Július Fufiík nemzeti hős szobrát. Az ünnepség a csehszlovák himnusz hangjai val kezdődött. Jelen volt a CSKP KB küldöttsége Antonin Ka pék nak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a prágai város! pártbizottság vezető titkárának vezetésével. A delegáció továb bi tagjai voltak: fan Fojtík, a CSKP KB titkára, Ottó Ömölik, a CSKP KB osztályvezetője ős Karéi Bemnek, a prágai váró sl pártbizottság titkára. Ott volt Gusta Fuftiková elvtársnő is.

A háromméteres bronzszobor Miloslav Sonka szobrászművész

és Josef Polák műépítész alko<

tása.

Ünnepi beszédet Jan Fojtík, a CSKP KB titkára mondott.

A szobrot a prágai pionírok nevében Hana Pohŕalová, a prágai 7. városkerületi SZISZ- bizottság titkára, a Pionírszervezet városkerüleiti tanácsának elnöke vette gondozásába. Megígérte, hogy a pionírok, a kommunizmus legfiatalabb építői valóra váltják Július Fučík hagyatékát. Ezután vörös szeg- fűesokrokat helyeztek el az emlékműnél a kiváló újságíróról, líödalomkritikusról és íróról elnevezett: iskolák tanulói.

Az Ünnepség az Internacionáli hangjaival ért véget.

Jón Fojtík beszéde

Beszédének bevezető vésőében Jan Fojtík elvtárs megállapította: Július Fufíík emlékmű^ vét azon a helyen adjuk át, amely nevéhez fűződik, a prágai Fučík-park ban. Ugyanezen a helyen emlékezünk meg minden évben a Rudé právo megalakításáról és történetéről, a sajtónak és a többi tömegtájékoztató eszköznek a társadalom forradalmi átalakításában, a ma r x i zm us—leni n Izm us esamé i - nek megvalósításában betöltött szerepéről.

Július Fufiík hagyatéka halhatatlan, tovább él kommunista pártunk és népünk tetteiben. Példája ösztönző. Életének leg nehezebb óráiban erre szólított fel: Emberek, szerettelek ben neteket. Legyetek éberek! Fu čík felhívása az egész nemzetközi békemozgalomhoz, az an* tiiinperialista harc résztvevői hez szól. Hat ina is a népok leliklismeretére, mert a iküsde lem tovább folytatódik. Az imperializmus új támadó tömörüléseket hozott létre, Európában

a legveszélyesebb’ az Észak-atlanti Szövetség. Tömöríti erejét a Szovjetunió, a szocializmus, a haladás és a béke ellen, az imperialista hadiipari komplexumok fantasztikus méretű fegyverkezési hajszát bontakoztatnak ki,

Óriási lenne a háború veszé< tye, ha a legreakclósabb erőiknek sikerülne megakasztaniuk: az enyhülést, ba meg tudnák valósítani agresszív terveiket, amelyekről Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter kárörvendően, cinikusan és amerikaias beképzeltséggel azt mondta: a nyugat-európai országoknak fel kell adniuk a békéről táplált illúzióikat, számítaniuk kell arra, hogy Európában háború lesz, méghozzá nemcsak hagyományos, hanem korszerű atomfegyverek heveié• sével.

Ezek az őrült tervek szerencsére csak szerzőik agyában léteznek. Az erőviszonyok ugyanis megváltoztak, az impe- fFolytatás a £. oldalon (

Jelentés a bolgár pár! és állami küldöttség látogatásáról

(tíSTK) — Ä CSKP KB El- nöiksége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya megvitatta a jelentést a Bolgár Népköztársaság párt és álPlenáris üléssel folytatta munkáját az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszaka

CHŇOUPEK — GROMIKO MEGBESZÉLÉSEK

(ČSTK) — Az ENSZ-iközgyű- ilés 34. ülésszaka tegnap plenáris üléssel folytatta munkáját. A küldöttek megvitatták az ügyrendi bizottságnak az egész ülésszak szervezett kérdéseire vonatkozó javaslatait, mindenekétől a közgyűlés pontos programját.

A másik fontos kérdés, amellyel a plenáris ülés foglalkozott, a mandátumvizsgáló bizottság jelentése. Mint arról hírt adtunk e bizottság hat tagja ez USA és Kína nyomására a megdöntött Poi Pot-rend- szer képviselőinek jelenlétét támogatta, míg három ország, köztük a Szovjetunió ezzel ellenkező álláspontra helyezkedett.

Az ENSZ-közgyűlés 34. Ülésszakának bizottságai is folytatták munkájukat. Az általános vita hétfőn kezdődik és október 12-ig tart. Szeptember 26- án felszólal Bohuslav Chiöou- pék csehszlovák külügyminiszter is.

Az Afrikai Egységszervezet Libéria ENSZ-képviselője útján levelet küldött a Biztonsági Tanácsnak, amelyben arra figyelmeztet, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban a Vendaland elnevezésű bantusztán létrehozását követően tovább romlik az afrikai lakosság helyzete. Az AESZ kéri a Biztonsági Tanácsot, hogy tárgyalja meg a helyzetet, és foganatosítson a Dél-afrikai Köztársaság ellen intézkedéseket.

Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán megfigyelőként részt ve vő KCST-küklöttség New-York- ban átnyújtotta a közgyűlés küldötteinek a júniusban Moszkvában megrendezett KGST-űiés részletes jegyzőkönyvét. amely egyebük között Ľubomír Štrougal miniszterelnök mindkét felszólalásának részletesebb kivonata.1t is tartalmazza.

Andrej Gromiko szovjet kül ügyminiszter csütörtökön New Yorkban találkozott az ENSZ közgyűlés 34. ülésszakán jelen levő vietnami küldöttség veze tőjével, Phan Hieii ikülíigymi- niszter-helyettessel. A két küldöttség vezetője eszmecserét folytatott a-- szovjet—vietnami kapcsolatokról és néhány nem zetközi problémáról, mindé nekelőtt az indokínai helyzet ről. Megállapították, hogy a feszült helyzetet a térségben az ott levő országok boliügyen- be való egyre gyakoribb be

(Folytatás a, 2, oldalon)

lami küldöttségének hivatalos baráti látogatásáról. A küldöttséget Tudor Zsivkov elvtárs, a BKP KB első titkára, a Bolgár Né pk öz t á r sa s ág Ál lam t an ácsá-* nak elnöke vezette 1979. szeptember 12-e és 14-& között. Tel- jes egyetértését fejezte ki a CSSZSZK párt- és állami küldöttségének — amelyet Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, •a köztársasági elnök vezetett — eljárásával.

A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány értékelte a két kommunista testvérpárt és a két ország sokoldalú együttműködése eddigi eredményeit és színvonalát. Kifejezték meggyőződésüket: a tanácskozás

eredményei kiemelkedően hozzájárulnak a CSKP és a BKP, a CSSZSZK és a BNK, a csehszlovák és a bolgár nép sokoldalú testvéri kapcsolatainak további fejlesztéséhez, a szocialista közösség egységének tovább! megerősítéséhez, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a világ béke megszilárdításához.

A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány meghagyta az illetékes párt- és állami szerveknek, hogy tegyenek intézkedéseket a tanácskozásokból eredő feladatok teljesítésé- re, -