Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-20 / 222. szám, csütörtök

Sok a tennivaló a földeken KOMLÓSZ0RET UTÁN A prievidzai járás fö Idánű ve­séi az ország legjobb mezőgaz­dasági dolgozói közé tartoznak. Ez mindenekelőtt a példás munkaerkölcsnek, a tervfelada­tok hiánytalan teljesítésének, de főleg az agrotechnikai el­járások helyes alkalmazásának az eredménye. Ez tükröződik vissza az. őszi csúcsmunkák kezdetének az időpontjában is. Tulajdonképpen milyen fel­adatok várnak a prievidzai já­rás mezőgazdasági dolgozóira az idei őszön? Kérdésünkre a járási mezőgazdasági igazgató­ságon kerestük a választ. La­dislav Mašlonka főagronómus éppen a mezőgazdasági üze­mekből beérkezett jelentéseket tanulmányozta. Az idei felada­tok nagyságát és jelentőségét u következő szavakkal érzékel­tette. — Az őszi mezei munkák próbára teszik a mezőgazdasá­gi üzemek vezetőinek szervező­képességét. Jobban, mint bár­mikor azelőtt. Az őszi repcét járásunkban már mindenütt el­vetették. A bab és a mák be­gyűjtésével is végeztek. Most az istállótrágya leszántásán, a mélyszántáson és az ősziek alá való talajelőkészítésen van a sor. Sok helyütt nagy gonddal végzik a talaj meszezését ís. A mezőgazdasági üzemekben nagy gondot fordítanak az évelő takarmánynövények be­gyűjtésére és a burgonyasze­désre. — Milyen szervezési • intézke­déseket tettek az őszi csúcs- munkák mielőbbi elvégzéséért? — Tekintettel arra, hogy szeptember és október hóna­pokban sok a tennivaló a föl­deken, járási politikai-szerve­zési tervet dolgoztunk ki. En­nek megtartása minden mező- gazdasági üzem számára köte­lező. Természetesen ezt a ter­vet mindenütt a saját feltéte­leikhez és szükségleteikhez szabva alkalmazzák. A gépeket mindenütt Idejében előkészítet­ték. Sajnos azonban nagy ré­szük elöregedett és nincs be­lőlük elegendő. Ezért a ren­delkezésre álló gépeket céltu­datosan és ésszerűen két- vagy nyújtott műszakban üzemel- tetik. Az őszi munkák elvégzéséhez a prievidzai járásban is igényt tartanak a társadalmi segítség­re, mindenekelőtt a burgonya, a cukorrépa és a zöldség be­takarításában. A Munkaérdemrenddel kitün- • tetett prievidzai SZNF Efsz azok közé a közös gazdaságok ]án Gatial mérnök büszkén mu­tatta a silókukorica-lermést közé tartozik, melyek a helyes agrotechnikai eljárások alkal­mazásával és a jó munkaszer­vezéssel évek óta figyelemre­méltó eredményeket érnek el a növénytermesztésben. A szövet­kezet 2100 hektár földterületen gazdálkodik, ebből 1300 hektár a szántó. Tulajdonképpen hét község határában gazdálkod­nak. A hét termelési központ irányítása nagy hozzáértést, áttekintést igényel. Annál is inkább, mert nem mindenütt egyformák az éghajlati és ta­lajviszonyok, s így nem egy­formák a hektárhozamok sem. Például a prievidzai körzetben sokkal kedvezőbb termésered­ményeket érnek el, mint a handlovái körzetben. Ez az egyik indítéka annak, hogy nagy súlyt helyeznek a talaj termőképességének a fokozá­sára. Az őszi munkák menetéről fán Krehňaný főagronómussal beszélgettünk. — Nagy munka vár ránk az Ősz folyamán — mondotta. — Kapásokkal jó termést takarít­hatunk be. Betakarításuk, el­szállításuk rendkívül igényes a gépek és a szállítóeszközök szempontjából. Az őszi munká­kat a kidolgozott ütemterv szerint végezzük. A prievidzai földművesek nagy burgonyatermesztők is. Idén mintegy 120 hektáron ül­tettek burgonyát. Korai burgo­nyából például egy 13 hektáros parcellán 200 métermázsás hektárhozamot értek el. Most kezdték meg a kései burgonya betakarítását. Ez azonban csak egy részét képezi annak a sok­féle munkának, amelyet jelen­leg végeznek. Megkezdték a 201 hektáron termesztett siló­kukorica betakarítását, 330 hektár földnek pedig istálló- trágyára van szüksége, s egy úttal elő keM készíteni a ta­lajt az őszi vetések alá. — Van-e elegendő gépük? —■ kérdeztük a főagronómust. — Van. Csak «t gépek minő­ségével nem vagyunk elégedet­tek. A középszántást 10 trak­torral végezzük, az istállótrá- gya hordásánál egy bagger és néhány tehergépkocsi dolgozik. Elégedetlenek vág yumk a siló- kukorica betakarító techniká­val. Van egy önjáró- és két traktor után akasztható szecs­kázónk. Mindhárom nagyon el­nyűtt állapotban van. Nem tu­dom, hogyan bírják ki a beta­karítás végéig, hiszen minden hektáron legalább 500 méter­mázsa silókukorica termett, amire még nálunk nem volt példa... Arról, hogy milyen nehézsé­gek közepette takarítják be az itteni szövetkezetben a silóku­koricát, személyesen is meg­győződhettünk. Malá Causa község határában kísérőnk, fán Gatial agronómus büszkén mu­tatta egy 16 hektáros parcella termését. Aznap mind a három szecskázót ide irányították, de a három közül csak egynek vették hasznát. A másikat ép­pen megérkezésünk előtt von­tatták be a gépjavító műhely­be, a harmadik meg ott állt a földön törött tengellyel. Mi­chal Antol, a gazdája nagyon mérges volt. S jogosan. — Kettőből csináltunk egyet, s nincs egyetlen alkatrészünk sem. De nem fog ki rajtunk ez a huncut masina — fogta most már vidámabbra a szót, és már hívta is segítségül a traktoro­sokat, hogy héberrel emeljék fel a gépet. Amíg ő a javítás­sal volt elfoglalva, a másik kombájnos, Emil Lungauer nagy igyekezettel dolgozott a másik géppel. Nagy zaj fogadott bennünket a Celiny elnevezésű 30 hektá­ros parcellán, melyen burgo­nyát termesztettek. Pavol Kocú­rik burgonyakiszántóval forgat­ta ki a földből a termést. A föld felszínére került gumók nagyságából arra következtet­tünk, hogy jó a burgonyater­més. A helybeli közgazdasági szakközépiskola diákjai segít- keztek a begyűjtésben. Egy darabig még néztük, ho­gyan ég a munka a kezük alatt. A burgonyát traktorok vontatta pótkocsikon szállítot­ták a központba levő osztályo- zóhoz. S amint megszabadultak értékes terhűktől, máris fordul tak vissza az újabb szállítmá­nyért. [OZEF SLUKA Az utóbbi időben gyakran veszi nagyító alá a sajtó a te­herpályaudvarokon folyó mun­kát. A vagonok körforgását akadályozó rendszertelen ki­ás berakodás tetemes károkat okoz a népgazdaságnak. Igaz ugyan, hogy a késlekedők nem kerülik el a pénzbírságot, ám ezzel az elmarasztalással ko­rántsem oldható meg ez a prob­léma. Szerencsére azonban nem mindenütt van ez így. Erről valamelyik hétköznapon a Prá- ga-Žižkov-i teherpályaudvaron is meggyőződhettünk. A kora délelőtti órákban javában folyt a szén kirakása. A Prágai Szénraktározó Vállalat dolgo­zóinak volt mit tenniük, hogy az aznap Tfebušicébôl érkezett szállítmányt — a színültig megrakott, 1350 tonna szenet tartalmazó 45 vagont — mi­előbb kiürítsék. Am ez a fővá­ros lakossága, az üzemek, kór­házak és iskolák ellátására szánt szénküldemény azon a napon nem volt az egyetlen. Valamivel később befutott Ost- ravából az előre jelzett 800 tonna koksz, az NDK-ból pedig a 24 tonna brikett is. A dolgozók elmondják, hogy a naponta ideérkező, átlagosan 50 vagon tüzelőanyag kirakása ma már nem sok nehézséget okoz. Haladéktalanul gondos­kodnak az egyes sínpárokra többnyire két órán belül elő­álló vagonok kiürítéséről és visszajuttatásukról rendeltetési helyükre. Tavaly csak napköz­ben dolgoztak, az idén azon­ban — tekintettel a folyama­tosan érkező szénküldemények­re — elkerülhetetlenek az éj­szakai műszakok. — Az elmúlt hat hónap ered­ményeivel elégedettek lehetünk A szárított komló illatát árasztják Csehszlovákia két legjelentősebb komlótermő vi­dékének — a közép- és észak- csehországi kerület —• komló- ültetvényei. Néhány nappal ez­előtt elhallgatott a több mint fél ezer komlószedő-gép zaja, s á 38 ezer komlószedő diák is visszatért otthonába, elfog­lalta helyét az iskola padjai­ban. A gépesítés, a tízezrek becsületes munkája és a komló­szüret jó megszervezésének eredményeként 20 nap leforgá­sa alatt több mint 10 000 hek­tárnyi területről takarították be a zöld aranyat. Nem min­den ok nélkül kapta ezt az elnevezést, mert amellett, hogy sörgyártásunk alapanyaga — a komló adja a sör kellemes, ke­sernyés ízét és akadályozza romlását — fontos devizaforrá­sunk is. A Csehszlovákiában termesztett komló kiváló minő­sége folytán az egész világon keresett áru, mintegy 60 kü­lönböző országba szállítjuk. A komló az a ritka növény, amely nem sínylette meg az idei nyár szeszélyeit, az időjárás rend­kívül nagy kilengéseit, s a ter­méshozam a jó minőség mel­lett csaknem elérte a 10 má­zsát hektáronként. Miközben a komlótobozok osztályozásra, csomagolásra várnak a komlótárlókban, hogy aztán az idei termés első szál­lítmányai elinduljanak Japán, a Szovjetunió, Belgium vagy az NSZK felé, ejtsünk néhány szót az idei komlószürétről. Évtizedes hagyomány már nálunk, hogy a csehországi kö­zépiskolák és szaktanintézetek diákjai a szünidő utolsó és az új tanév első napjaiban a komló betakarításában segít- keznek. Az idei komlószüretrő), é prágai diákok részvételéről a SZISZ prágai városi bizottsá­gán Petr Krpatáva>l beszélget­tünk, akinek az idén feladat­körébe tartozott a prágai kö­zépiskolások komlószüretének megszervezése. — A fővárosban tanuló kö­zépiskolások az idén a rakov- níki járás 27 és a lounyí járás 4 egységes földművesszövetke- zetének komlóföldjén szüretel­ték a „zöld aranyat“. A termés nagy részét [több mint 90 szá­zalékát) a többi járáshoz ha­sonlóan itt is gépek segítségé — utal Vficlav Uher, a teher­pályaudvar főnöke legutóbbi intézkedéseire, amelyeknek cél­ja, hogy mindig elegendő va­gon álljon a bányászok rendel­kezésére. — Közös érdekünk az is — folytatja — hogy a szenet más küldemények kizá­rásával, tehát külön szerelvé­nyeken szállítsuk. Ezzel ugyan­is lényegesen meggyorsítható a be- és kirakodás. Ennek és a dolgozók kezde­ményezésének köszönhető, hogy a žižkovi teherpályaudvaron a kirakodási tervet az idei első félévben mintegy 107 százalék­ra teljesítették. Ésszerűsítési intézkedéseink is beváltották a hozzájuk fű­zött reményeket — folytatja Václav Uher. —• A dolgozók ma már legfőbb feladatuknak a kocsiegységek arányos meg­terheléséit tekintik. Míg azelőtt egy-egy vagont átlagosan 6,5 tonna teherrel raktak meg, a ma 7 tonnát kitevő mennyiség jóvoltából ezt a mutatót 107 százalékra teljesítették. A vasutasoknak természete­sen a kocsik gyors köriorgásá- ra is gondjuk van. Egy-egy vagon veszteglési idejét 0,7 órára csökkentve, minden egyes hazai, illetve külföldi kocsi esetében hat hónap alatt 5,36 órás, illetve 6,54 órás időmeg­takarításról beszélnek. E szinte hihetetlen eredmény hallatán minden bizonnyal in­dokolt a kérdés; hogyan csi­nálják? — A teherpályaudvaron — a jelenlegi kb. 25 százalékos munkaerőhiány ellenéire — sem szünetelhet a munka, s ezért mindnyájan kötelesek vagyunk segíteni. A dolgozók megérté­süket rendkívüli teljesítmé­nyeikkel juttatják kifejezésre. vei takarítottuk be. A gépesí­tett komlószedés során a vesz­teség minimálisra csökkenté­séért rendkívül fontos szerepe van a gép pontos szabályozá­sának. Az ifjúsági szervezet ellenőrző-járatának fő feladata volt a komlószedőgépek álla­potának napi ellenőrzése, hogy a gépi betakarítás ne menjen a munka minőségének rovásá­ra. A járatok figyelemmel kí­sérték az energiafogyasztást, a munkavédelmi és egészségügyi előírások pontos megtartását is. A teljesítmény és hatékony­ság növelésére a prágai diákok között is meghirdettük a szo­cialista munkaversenyt. Ebben kollektívák és egyének verse­nyeztek egymással a jobb tel­jesítményért. A legjobb ered­ményt a prágai ipariskolások érték el. Megtudtuk azt is, hogy a komlószüretelő tanulók ellátá­sa évről-évre javul — a komló­termelő szövetkezetek egyre nagyobb gondot fordítanak a szállás, koszt és egészségügyi ellátás színvonalának javítá­sára. Ivana Bernatová és Dana Ru~ tóvá, a mosti Gimnázium har­madikos tanulói így összegez­ték kéthetes komlószüreti ta­pasztalataikat: — A lounyl járási Cernácicei szövetkezet komlóföldjén dol­goztunk, váltakozva két mű­szakban kezeltük a fésülőgé­peket. Az első müszc .iban dol­gozók ébresztője háromnegyed ötkor volt, a délutáni műszak csak éjfél körül tért pihenőre. — A gép mellett érdekes, d« nagy figyelmet igénylő mun­kánk volt — jegyezte meg Dana. Ivanát elképesztette a szárí­tógépbe hulló komlótobozok rengetege, „hisz fél liter sör készítéséhez mindössze három toboz szükséges“ — állapítot­ta meg komoly szakértelem­mel. A diákok számára kétségkí­vül érdekes komlószüret a diákévek egyik szép emlékét jelenti. A komlóföldeken eltöl­tött napokat nemcsak a sör juttatja eszükbe, éppúgy felejt­hetetlen élményeik közé fog­nak tartozni majd az éjszaká­ba nyúló beszélgetések, vidám tréfák és új barátságok. * Imitf Nagy szerencsének tartják emellett, hogy ma már ritkáb­ban rongálódnak meg a ko­csik, mint azelőtt, tehát a sok időt igénybe vevő javításukra is ritkábban kerül sor. Az em­berek tisztában vannak köteles* ségeikkel, és azt is tudják, hogy keresetük munkájuk mi­nőségéhez igazodik. Ez a tény is hozzájárul ahhoz, hogy szí­vesebben vállalják a rendkívüli feladatok teljesítését. A tolatókkal beszélgetünk. Elmondják, hogy a helyszűke miatt a szállítmány berakodá­sára szánt kocsiszerelvényeket kell előnybe részesíteniük. De arra is gondjuk van, hogy az érkező vagonokat haladéktala­nul kiürítsék. Ez ugyanis a feltétele mielőbbi visszatértük, nek a bányába. A kocsimesterek tevékenysé­ge is javul. A kocsikat műsza­ki ellenőrzésnek vetik alá, és ha valamilyen hibát fedeznek fel rajtuk, mellékvágányra ál­lítják, majd a javítóműhelybe irányítják Őket. A kisebb hibák­kal egymaguk is megbirkóz­nak. » • • A žižkovi teherpályaudvaron éjjel-nappal serény munka fo­lyik. A dolgozók nem panasz­kodnak. Első félévi munkaered­ményeikről mások is példát ve­hetnének. Ez azonban nem ok arra, hogy megpihenjenek. Mert a velük szemben támasz­tott igények állandóan növe­kednek, a munkaerőhiány — bármilyen becsületesen is dol­goznak — érzékenyen érinti valamennyinket. Nehézségeik azonban — a pályaudvar fő­nökének véleménye szerint — jobb szervezéssel is lényegesen enyhíthetők. KARDOS MÄRTA A meghibásodott silóbetakarító gép (A szerző felvételei) Meggyorsult a kocsik körforgása A társadalmi munkában segít kező diákok a burgonya földön

Next

/
Thumbnails
Contents