Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)
1979-09-18 / 220. szám, kedd
Négy társulat - tizenhét bemutató A Prágai Nemzeti Színház századik évadának műsorterve MÄR JÖ LESZEK, NAGYAPA (cseh) A századik évadát nyitó Prá- gai Nemzeti Színház négy társulata közül éppen a legfiatalabb, a huszadik születésnapját jövő tavasszal ünneplő Laterna magika művészi együttese tart elsőként bemutatót. Andersen Hókirálynő című mesejátékénak szeptember 27-1 premierje, természetesen, különbözik majd a MATESZ Thália Színpadának Hókirálynő-előadásától, hiszen a prágai bemutató nem a szov* jet Jevgenyij Svarc, hanem a színház néhány művészének — közöttük Evald Schorm rendezőnek — átírása alapján készül, s az Is köztudott, hogy a Laterna magika nem csupán a hagyományos színpadi eszközökkel dolgozik. S a társulat e „hagyománytalan“ színpadi eszközöket még hagyományta- lanabbal kívánja felváltani tavaszi, születésnapi bemutatóján, amikoris Jiri Fried: ... Avagy a velencei mór című Othello-át- iratát Miroslav Macháček. korunk egyik legkiválóbb cseh színházi szakembere viszi színre. A Nemzeti Színház operatársulata, amely a Vencel tér fölött, a parlament épületének tőszomszédságában levő Smetana Színházban és az óvárosi Tyl Színházban székel, október elején két premierrel is vall világhírességének jogosságáról. Negyedikén a Smetana Színház színpadán Zdenék Fibich A messzini menyasszony című operájával, amelyet a világhírű cseh karmester, Zdenék Koš- ler vezényel, tizenegyedikén pedig a Tyl Színházban, Ivan Jirko Arthur Row furcsa kalandjai című szerzeményének színpadra állításával. A társulat harmadik premierje január 24-én lesz, amikor Václav Kaš- lík érdemes művész rendezésében Carl Maria von Weber népszerű műve, A bűvös vadász lesz látható a Smelana Színházban. Tavasszal két klasszikus szerző alkotása kerül színre. Elsőként Puccini Manón Lescaut-ja, majd a cseh Bohuslav Martinu vígoperája, a Goldoni vígjáték alapján készült Mirandolina. Ennek az operának egyébként 1959-ben volt az ősbemutatója a Smetana Színház színpadán, s így az előttünk levő bemutatóval kettős évfordulót ünnepelhetünk. Magának a bemutatónak és a világszerte ismert cseh zeneszerzőnek a jubileumát. A színház ugyancsak méltán világhíres balett-társulata a jubileumi évadban két bemutatót tart. Az elsőt novemberben, a csehszlovák—szovjet barátsági hónap keretében, a Smetana Színházban. Csajkovszkij Dió- törőjének új koreográfiáját Miroslav Kűra nemzeti művész, színpadképét Eduard Hofman tervezte. A másodikat a jövő év májusában, s mi tagadás, ezt előzi meg az igazi, a lázas várakozás. És nem véletlenül, hiszen az Ember és az idő című balett-esten tulajdonképpen három ősbemutatót tekinthet meg majd a prágai balettkedvelő. Az első részben Ľuboš Fišer zenéjére és Miroslav Kura koreográifajára készült Siránkozás Ur város romlása felett című alkotást, majd az llja Zelinka komponálta és František Pokorný rendezte Hős című szerzeményt, a harmadik részben pedig a Václav Kučera zenéjére Ji'ŕí Blažek koreografálta Hibák nélküli élet című balettet. A legnagyobb érdeklődés természetesen a színház prózai társulatának bemutatói iránt mutatkozik. A Prágai Nemzeti Színház is nyolc bemutatót tart az új évadban. Igaz, nem egyetlen, hanem több színpadon, hiszen a Moldva parti Nemzeti Színház felújítása még négy évet vesz igénybe, vagyis 1983- ig, a színház felépítésének századig évfordulójáig tart. Az országos, sőt, európai hírű színművészekkel dolgozó prózai társulat első bemutatóját november elsején tartja a Národní tfídán található Laterna magika színpadán. Viktor Rozov, szovjet színpadi szerző Tyetrev Hluscse fészke című darabját František Laurina rendezi. Shakespeare Lear királya újabb bemutatójának brnói vendégrendező, Zdenék Kaloč ad végleges formát november 15-ig, a Tyl Színház színpadán. Ugyanott lesz megtekinthető a spanyol dráma nagy alakjának, Calderón de la Barcának Az élet álom című regényes színmüve, Jaromír Pleskot érdemes művész rendezésében. A prágai színházi szakemberek szerint az évad nagy eseményének azonban a Capefc-évfordulóra bemutatandó Fehér kór című dráma ígérkezik, mivel ezt az 1937-ben született darabot a már említett neves cseh rendező, Miroslav Macháček tanítja be, jeles szereposztásban. Az alapozó cseh nemzeti klasszikusokról sem feledkeztek meg a * színház dramaturgjai. Közülük , az idei évadban a Mrštík test- ; vérek Maryša című alkotása kerül színpadra, Zdenék Kaloč újrafogalmazásában. A bemutató a Tyl Színházban lesz, április havában. A szovjet Ignatyij Dvoreckijt Csehov Három nővér című alkotása ihlette a Veranda az erdőben című költői játékának megírására. A darabot Jaromír Pleskot költi színpadra. A prózai társulat évadzáró bemutatója egy fiatal nyugatnémet Brecht-követő, az 1946-ban született F. X. Kroelze Bernauer Ágnes című színpadi játéka lesz, amely a múlt század közepén alkotó nagy német tragédiaíró, Christian Fridrich Heb- bel ugyanilyen című művének parafrázisa. Az élesen szatiri- záló „átköltést“ Alois Hudeček állítja színpadra. Összegezésül elmondható, hogy a Prágai Nemzeti Színház négy társulatának műsorterve érdekes és élménydús előadásokat ígér. A színház művészei a mindenki által könnyen érthető, egyszerű de művészi hangon megszólaló realista színjátszást vallják magukénak — a cseh nemzeti kultúra és a szocialista színjátszás gazdagításáért. A nézőért... SZIGETI LÄSZLO Már jó leszek, nagyapa — hangzik az új cseh vígjáték címe, s a vásznon Moliére Mizantrópjának jelenetei elevenednek meg. Színházi próba, majd bemutató... S a néző a címszerepet alakító művész magatartásában egyre inkább hasonlóságot fedez fel a színész és szerepe között: ez az egyén is épp olyan önző, számító, öntelt embergyűlölő, mint Mizantróp. Egy öregemberrel való alkalmi találkozás a színészt azonban bölcs életigazságokra döbbenti rá, s rákényszeríti, hogy felülvizsgálja önmagát. Ennyi tömören a szatirikus élű komédia cselekménye, melyből nem nehéz következtetni arra, hogy az alkotók az emberi kapcsolatokat vették bonckés alá. Tehát ismét komoly kérdésekről akartak szólni a humor nyelvén. E két fogalom — komoly és humor — között a látszat ellenére sincs ellentmondás, hiszen régóta tudjuk, hogy a humor, az igényes, jó humor — nem tréfa. Az alkotógárda Petr Schulhoff rendezővel az élen nehéz feladatra vállalkozott. Sajnos, nem sok sikerrel. Az alkotásnak több fogyatékossága is van. Az egyik leglényegesebb, hogy a főhős alakja túlságosan sematikusra, művire sikerült. S felszínesen, elnagyoltan jellemezték a többi figurát is. például a színház- igazgató, a müvészfeleség stb. alakját. S nem csupán jellemük mesterkélt, hanem cselekvésük, viselkedésük is hiteltelen, tel jesen valószerűtlen. Akarcsak a film befejező része, amelyben a filmbeli színész egy öregemberrel találkozva csodák csodá* jára váratlanul és indokolatlanul teljesen megváltozik. Ugyan ki hiszi, hogy egy önző, öntelt, emberkerülő egyénből egyik óráról a másikra jámbor, emberszerető lény lesz? (A jellembeli átformálódás mindig hosszan tartó folyamat.) Ilyen váratlan, kioktató stílusú, didaktikus megoldás nem vált a film javára. S még egy vígjáték esetében (erősen karikíro- zott jellemek, eltúlzott helyzetek) sem megengedhető az ilyen meghökkentő fordulat. Miloš Kopecky, a főszereplő mentette a menthetőt, eredeti egyéniségével és játékstílusával próbálta „betömni“ a repedéseket. Gyönyörködtető kiállítás Gyermekkönyv-illusztrációk nemzetközi biennáléja Miloš Kopecky (középen) a cseh vígjáték főszerepében (VI. Souček felv.) Az Utazásaim című japán könyv egyik rajza (Jarmila Učníková felvétele) Nemes hagyománnyá vált Bratislavában a gyermekkönyv-illuszt- ráció nemzetközi biennáléja, a BIB, amelyet most hetedízben rendeznek meg. Szeptembertől október 25-ig tekinthető meg az általános érdeklődésre méltó seregszemle, amelyen már a negyedik napon az ötezredik látogató is átlépte a Kultúra Házának küszöbét. Természetesen sok közülük a gyerek. S már az előcsarnokban Meseországban érezzük magunkat. A plasztikusan megformált, mulatságos, embert formáló figurák, s a sosem volt fantasztikus állatok jelzik, hogy egy különös birodalomba léptünk. A termekben 40 ország 260 művészének több, mint 2 ezer alkotása fogad. Színes formák bűvös változatossága. Lelkes méltányolói a szakembereken és a művészek barátain kívül a gyerekek hada. A kisebbek szüleik karján, az idősebbek nagyanjuk, vagy anyjuk kezébe kapaszkodva, avagy önállóan nézelődve elragadtatással csi- vitelnek. Elbűvölten szórakoznak, sikongatnak. Sőt a kisokosok már egyéni tetszésüket, vagy nemtetszésüket is nyilvánítják. A színekből ós vonalakból épített művészi illusztrációk a könyv szövegének nem csupán kísérői, hanem a szavak mögé is világítanak. Hatnak a gyermekek értelmére s képzeletére. Alakítják ízlésüket, formálják erkölcsi érzésüket, világnézetüket. Befolyásuk évről- évre fokozódik a gyermekek lelki-szellemi fejlődésére. Az illusztrátorok törekvése arra irányul, hogy gyerekeinkből minél fejlettebb szépérzékkel rendelkező, a valóságot és annak költői mását megismerő, értő és érző, sokoldalúan művelt embert neveljenek. Az illusztráló festők és grafikusok nem csupán csiszolt művészettel, hanem lélekből fakadó szeretettel teljesítik hivatásukat, írók és költők, a saját maguk szívből jövő tiszta szavait, a világosság érzékletes csodáit élménnyé fogalmazzák s ezzel kedves ajándékot adnak a meséskönyvek kis tulajdonosainak. Törekvéseik eredményét 14- tagu nemzetközi bíráló bizottság értékelte. A nagydíjat, a Grand Prix-t az NDK-beli Klaus Ensikatnak ítélték, aki nagyszerű, precíz kivitelű tollrajzzal Idézi egy a népe szabadságáért életét áldozó indián kapitány emlékét. Egy másik könyvében a régi Perault-mese hősét: Hüvelyk Matyit finom festői- séggel, kék-pilleszárnyakon repíti útjára. Az Aranyalmák közül kettő Japánba került. Az egyik Taniu- chi Kohtának jutott. A kihagyás művészetével, összefoglaló formákkal, meleg humorral jelzi egy-egy bájos gyermek s mókás állatka figuráját. A hollandiai Lidia Postma az Ellopott tükörben titokzatos szépségű tavakon libegő sellőkkel szól a gyermekkor sajátos érzékenységéhez, majd mindennapi otthoni környezetük derűjét villantja fel. Aranyalmát nyert a cseh Adolf Born is. Machuľek úr akadémiájának kacagtató iróniájával. Az érmekkel jutalmazottak közül megemlítjük a szovjet Sztaszisz Eidrigeicsiuszt, aki tehetséggel és meggyőződéssel, vidáman mesél a gyermekeknek. A színdús, erősen dekoratív felfogású, bőségesen részletező bolgár művészek közül Boriszlav Szíoey-et, aki történeti emlékekre utalva szórakoztatva nevel hazaszeretetre. A magyar Kovács Tamás: Butek Miska mulatságos eseteit bélyegszerű, négyszögekbe foglalt míves illusztrációkkal tarkította. A finn Kaarina Kaila köl- tőiséggel ötletesen váltogatja a reális és fantasztikus elemeket. A szlovák Ľuba Končeková Veselá poetikus gyöngédséggel közli a világot felfedező gyerekkel bűbájos mondanivalóját. Mindezek, s a díszoklevéllel kitüntetettek, meg a többiek hazájuk tájait, annak légkörét, népeit és azok szokásait, országuk változatos állat- és madárvilágát és az új technikai fejlődést érzékeltetik. Művészetük gyökere gyakran népinemzeti eredetű. Bolíviától és Brazíliától kezdve Ázsián és Európán keresztül az északi államokig kalauzolják a nézőt. S ha igaz Carlyle megállapítása, hogy minden dolgok közül, amit az ember alkotott, a legfontosabb, a legcsodálatosabb és a legérdekesebb, amit könyvnek nevezünk, akkor mi hozzáfűzhetjük, hogy az illusztrált gyermekkönyv valóban csodálatos, és hatékony eszköze a ma gyermekének, a holnap emberének szellemi és erkölcsi formálásához. bArkAny jenünk SZOVJET FILMNAPOK A szovjet filmművészet 60 éve alkalmából ezekben a hetekben Bratislavában és Szlovákia több más városában szovjet filmnapokat rendeznek. A nézőknek alkalmuk van újra találkozni a legnagyobb és legrégibb szocialista filmgyártás remekműveivel, korszakos jelentőségű, iskolát teremtő alkotásaival. hail Kalatozov úttörő jelentőségű munkáját, bensőséges lírával, humanizmussal átszőtt, nemzetközi elismerést is szerző alkotását, vagy az Emberi sorsot, Szergej Bondarcsuk emlékezetes filmjét, melyben nemcsak rendezőileg, hanem színé* szileg is remekelt, van a Ballada a katonáról című Grigorif Csuhraj-filmet, a valóság poéziAz utóbbi évek egyik legszebb, költői szépségű háborús filmje a CSENDESEK A HAJNÄLOK. Sztanyiszlav Rosziockij müvét is láthatják az érdeklődök ezekben a napokban A Szlovák Filmkölcsönző Vállalat úgy válogatta össze a bemutatásra kerülő filmeket, hogy a nézők áttekinthessék a szovjet filmművészet törekvéseit, képet alkothassanak irányzatairól, érzékelhessék azokat a társadalmi és művészeti problémákat, amelyeknek megoldásán munkálkodik, párhuzamot vonhassanak fejlődése és a mi filmgyártásunk között. A műsorra tűzött filmek az utóbbi 25 év jelentősebb alkotásaiból, egy-egy kimagasló művészi egyéniség munkáiból adnak ízelítőt. Elsősorban olyan művek kerülnek vászonra, melyek mindig is nagy hatással voltak a nézőkre: őszinteségükkel, erőteljes és hiteles ábrázolásmódjukkal ragadták meg a filmbarátok figyelmét. Sokan ismét szívesen megnézik a Szállnak a durvákatt Misét egyszerűséggel megragadó alkotást, s folytathatjuk a sort a hatvanas évek néhány kima- gosló filmjével: az Iván gyermekkorával (Andrej Tarkovsz- kij), a Tiszta égbolttal (Grigo- rij Csuhraj), Az első tanítóval (Andrej Mihalkov-Koncsalovsz- kij), a Kortársainkkal (Julij Rajzman), a Rubljovval (Andrej Tarkovszkij). S a folytatás, a hetvenes évek, amikor a fiatalok friss szellemet hoztak a szovjet filmgyártásba, tevékeny részt vállalva az új fiimi világkép kialakításában. Gondoljunk csak Gleb Panfilovra, Nyikita Mihal- kovra, Vaszilij Suksinra, Lari- sza Sepitykóra. A Kezdet, a Vörös kányafa, a Tere-fere, a Szerető fiatalok és testvéretek — mind-mind látható újra ezekben a napokban. ym1979. IX. 18.
