Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-18 / 220. szám, kedd

Négy társulat - tizenhét bemutató A Prágai Nemzeti Színház századik évadának műsorterve MÄR JÖ LESZEK, NAGYAPA (cseh) A századik évadát nyitó Prá- gai Nemzeti Színház négy tár­sulata közül éppen a legfiata­labb, a huszadik születésnapját jövő tavasszal ünneplő Laterna magika művészi együttese tart elsőként bemutatót. Andersen Hókirálynő című mesejátéké­nak szeptember 27-1 premierje, természetesen, különbözik majd a MATESZ Thália Színpadának Hókirálynő-előadásától, hiszen a prágai bemutató nem a szov* jet Jevgenyij Svarc, hanem a színház néhány művészének — közöttük Evald Schorm rende­zőnek — átírása alapján ké­szül, s az Is köztudott, hogy a Laterna magika nem csupán a hagyományos színpadi eszkö­zökkel dolgozik. S a társulat e „hagyománytalan“ színpadi eszközöket még hagyományta- lanabbal kívánja felváltani ta­vaszi, születésnapi bemutatóján, amikoris Jiri Fried: ... Avagy a velencei mór című Othello-át- iratát Miroslav Macháček. ko­runk egyik legkiválóbb cseh színházi szakembere viszi szín­re. A Nemzeti Színház operatár­sulata, amely a Vencel tér fö­lött, a parlament épületének tőszomszédságában levő Smeta­na Színházban és az óvárosi Tyl Színházban székel, október elején két premierrel is vall világhírességének jogosságáról. Negyedikén a Smetana Színház színpadán Zdenék Fibich A messzini menyasszony című operájával, amelyet a világhí­rű cseh karmester, Zdenék Koš- ler vezényel, tizenegyedikén pedig a Tyl Színházban, Ivan Jirko Arthur Row furcsa ka­landjai című szerzeményének színpadra állításával. A társu­lat harmadik premierje január 24-én lesz, amikor Václav Kaš- lík érdemes művész rendezésé­ben Carl Maria von Weber nép­szerű műve, A bűvös vadász lesz látható a Smelana Szín­házban. Tavasszal két klasszi­kus szerző alkotása kerül szín­re. Elsőként Puccini Manón Lescaut-ja, majd a cseh Bohus­lav Martinu vígoperája, a Gol­doni vígjáték alapján készült Mirandolina. Ennek az operá­nak egyébként 1959-ben volt az ősbemutatója a Smetana Szín­ház színpadán, s így az előt­tünk levő bemutatóval kettős évfordulót ünnepelhetünk. Ma­gának a bemutatónak és a vi­lágszerte ismert cseh zeneszer­zőnek a jubileumát. A színház ugyancsak méltán világhíres balett-társulata a ju­bileumi évadban két bemutatót tart. Az elsőt novemberben, a csehszlovák—szovjet barátsági hónap keretében, a Smetana Színházban. Csajkovszkij Dió- törőjének új koreográfiáját Mi­roslav Kűra nemzeti művész, színpadképét Eduard Hofman tervezte. A másodikat a jövő év májusában, s mi tagadás, ezt előzi meg az igazi, a lázas vá­rakozás. És nem véletlenül, hi­szen az Ember és az idő című balett-esten tulajdonkép­pen három ősbemutatót tekint­het meg majd a prágai balett­kedvelő. Az első részben Ľuboš Fišer zenéjére és Miroslav Ku­ra koreográifajára készült Si­ránkozás Ur város romlása fe­lett című alkotást, majd az llja Zelinka komponálta és František Pokorný rendezte Hős című szerzeményt, a har­madik részben pedig a Václav Kučera zenéjére Ji'ŕí Blažek koreografálta Hibák nélküli élet című balettet. A legnagyobb érdeklődés ter­mészetesen a színház prózai társulatának bemutatói iránt mutatkozik. A Prágai Nemzeti Színház is nyolc bemutatót tart az új évadban. Igaz, nem egyet­len, hanem több színpadon, hi­szen a Moldva parti Nemzeti Színház felújítása még négy évet vesz igénybe, vagyis 1983- ig, a színház felépítésének szá­zadig évfordulójáig tart. Az or­szágos, sőt, európai hírű szín­művészekkel dolgozó prózai társulat első bemutatóját no­vember elsején tartja a Národní tfídán található Laterna magi­ka színpadán. Viktor Rozov, szovjet színpadi szerző Tyetrev Hluscse fészke című darabját František Laurina rendezi. Shakespeare Lear királya újabb bemutatójának brnói vendégren­dező, Zdenék Kaloč ad végle­ges formát november 15-ig, a Tyl Színház színpadán. Ugyan­ott lesz megtekinthető a spa­nyol dráma nagy alakjának, Calderón de la Barcának Az élet álom című regényes szín­müve, Jaromír Pleskot érdemes művész rendezésében. A prágai színházi szakemberek szerint az évad nagy eseményének azonban a Capefc-évfordulóra bemutatandó Fehér kór című dráma ígérkezik, mivel ezt az 1937-ben született darabot a már említett neves cseh ren­dező, Miroslav Macháček tanít­ja be, jeles szereposztásban. Az alapozó cseh nemzeti klassziku­sokról sem feledkeztek meg a * színház dramaturgjai. Közülük , az idei évadban a Mrštík test- ; vérek Maryša című alkotása ke­rül színpadra, Zdenék Kaloč új­rafogalmazásában. A bemutató a Tyl Színházban lesz, április havában. A szovjet Ignatyij Dvoreckijt Csehov Három nővér című alkotása ihlette a Veranda az erdőben című költői játéká­nak megírására. A darabot Ja­romír Pleskot költi színpadra. A prózai társulat évadzáró be­mutatója egy fiatal nyugatné­met Brecht-követő, az 1946-ban született F. X. Kroelze Bernauer Ágnes című színpadi játéka lesz, amely a múlt század kö­zepén alkotó nagy német tragé­diaíró, Christian Fridrich Heb- bel ugyanilyen című művének parafrázisa. Az élesen szatiri- záló „átköltést“ Alois Hudeček állítja színpadra. Összegezésül elmondható, hogy a Prágai Nemzeti Szín­ház négy társulatának műsor­terve érdekes és élménydús elő­adásokat ígér. A színház művé­szei a mindenki által könnyen érthető, egyszerű de művészi hangon megszólaló realista színjátszást vallják magukénak — a cseh nemzeti kultúra és a szocialista színjátszás gazdagí­tásáért. A nézőért... SZIGETI LÄSZLO Már jó leszek, nagyapa — hangzik az új cseh vígjáték cí­me, s a vásznon Moliére Mi­zantrópjának jelenetei eleve­nednek meg. Színházi próba, majd bemutató... S a néző a címszerepet alakító művész ma­gatartásában egyre inkább ha­sonlóságot fedez fel a színész és szerepe között: ez az egyén is épp olyan önző, számító, ön­telt embergyűlölő, mint Mizant­róp. Egy öregemberrel való al­kalmi találkozás a színészt azonban bölcs életigazságokra döbbenti rá, s rákényszeríti, hogy felülvizsgálja önmagát. Ennyi tömören a szatirikus élű komédia cselekménye, mely­ből nem nehéz következtetni arra, hogy az alkotók az em­beri kapcsolatokat vették bonc­kés alá. Tehát ismét komoly kérdésekről akartak szólni a humor nyelvén. E két fogalom — komoly és humor — között a látszat ellenére sincs ellent­mondás, hiszen régóta tudjuk, hogy a humor, az igényes, jó humor — nem tréfa. Az alkotó­gárda Petr Schulhoff rendező­vel az élen nehéz feladatra vál­lalkozott. Sajnos, nem sok si­kerrel. Az alkotásnak több fogyaté­kossága is van. Az egyik leg­lényegesebb, hogy a főhős alak­ja túlságosan sematikusra, mű­vire sikerült. S felszínesen, el­nagyoltan jellemezték a többi figurát is. például a színház- igazgató, a müvészfeleség stb. alakját. S nem csupán jellemük mesterkélt, hanem cselekvésük, viselkedésük is hiteltelen, tel jesen valószerűtlen. Akarcsak a film befejező része, amelyben a filmbeli színész egy öregem­berrel találkozva csodák csodá* jára váratlanul és indokolat­lanul teljesen megváltozik. Ugyan ki hiszi, hogy egy önző, öntelt, emberkerülő egyénből egyik óráról a másikra jámbor, emberszerető lény lesz? (A jel­lembeli átformálódás mindig hosszan tartó folyamat.) Ilyen váratlan, kioktató stílusú, di­daktikus megoldás nem vált a film javára. S még egy vígjá­ték esetében (erősen karikíro- zott jellemek, eltúlzott helyze­tek) sem megengedhető az ilyen meghökkentő fordulat. Miloš Kopecky, a főszereplő mentette a menthetőt, eredeti egyéniségével és játékstílusá­val próbálta „betömni“ a repe­déseket. Gyönyörködtető kiállítás Gyermekkönyv-illusztrációk nemzetközi biennáléja Miloš Kopecky (középen) a cseh vígjáték főszerepében (VI. Souček felv.) Az Utazásaim című japán könyv egyik rajza (Jarmila Učníková felvétele) Nemes hagyo­mánnyá vált Bra­tislavában a gyer­mekkönyv-illuszt- ráció nemzetközi biennáléja, a BIB, amelyet most he­tedízben rendeznek meg. Szeptember­től október 25-ig tekinthető meg az általános érdeklő­désre méltó sereg­szemle, amelyen már a negyedik napon az ötezre­dik látogató is át­lépte a Kultúra Házának küszöbét. Természetesen sok közülük a gyerek. S már az előcsar­nokban Meseor­szágban érezzük magunkat. A plasz­tikusan megfor­mált, mulatságos, embert for­máló figurák, s a sosem volt fantasztikus állatok jelzik, hogy egy különös birodalomba lép­tünk. A termekben 40 ország 260 művészének több, mint 2 ezer alkotása fogad. Színes formák bűvös változatossága. Lelkes méltányolói a szakembereken és a művészek barátain kívül a gyerekek hada. A kisebbek szüleik karján, az idősebbek nagyanjuk, vagy anyjuk kezébe kapaszkodva, avagy önállóan nézelődve elragadtatással csi- vitelnek. Elbűvölten szórakoz­nak, sikongatnak. Sőt a kisoko­sok már egyéni tetszésüket, vagy nemtetszésüket is nyilvá­nítják. A színekből ós vonalakból épített művészi illusztrációk a könyv szövegének nem csu­pán kísérői, hanem a szavak mögé is világítanak. Hatnak a gyermekek értelmére s képzele­tére. Alakítják ízlésüket, for­málják erkölcsi érzésüket, vi­lágnézetüket. Befolyásuk évről- évre fokozódik a gyermekek lelki-szellemi fejlődésére. Az illusztrátorok törekvése arra irányul, hogy gyerekeink­ből minél fejlettebb szépérzék­kel rendelkező, a valóságot és annak költői mását megismerő, értő és érző, sokoldalúan mű­velt embert neveljenek. Az il­lusztráló festők és grafikusok nem csupán csiszolt művészet­tel, hanem lélekből fakadó sze­retettel teljesítik hivatásukat, írók és költők, a saját maguk szívből jövő tiszta szavait, a világosság érzékletes csodáit élménnyé fogalmazzák s ezzel kedves ajándékot adnak a me­séskönyvek kis tulajdonosai­nak. Törekvéseik eredményét 14- tagu nemzetközi bíráló bizott­ság értékelte. A nagydíjat, a Grand Prix-t az NDK-beli Klaus Ensikatnak ítélték, aki nagysze­rű, precíz kivitelű tollrajzzal Idézi egy a népe szabadságáért életét áldozó indián kapitány emlékét. Egy másik könyvében a régi Perault-mese hősét: Hüvelyk Matyit finom festői- séggel, kék-pilleszárnyakon re­píti útjára. Az Aranyalmák közül kettő Japánba került. Az egyik Taniu- chi Kohtának jutott. A kihagyás művészetével, összefoglaló for­mákkal, meleg humorral jelzi egy-egy bájos gyermek s mókás állatka figuráját. A hollandiai Lidia Postma az Ellopott tükör­ben titokzatos szépségű tava­kon libegő sellőkkel szól a gyermekkor sajátos érzékeny­ségéhez, majd mindennapi ott­honi környezetük derűjét vil­lantja fel. Aranyalmát nyert a cseh Adolf Born is. Machuľek úr akadémiájának kacagtató iróniájával. Az érmekkel jutalmazottak közül megemlítjük a szovjet Sztaszisz Eidrigeicsiuszt, aki tehetséggel és meggyőződéssel, vidáman mesél a gyermekek­nek. A színdús, erősen dekora­tív felfogású, bőségesen rész­letező bolgár művészek közül Boriszlav Szíoey-et, aki törté­neti emlékekre utalva szórakoz­tatva nevel hazaszeretetre. A magyar Kovács Tamás: Butek Miska mulatságos eseteit bé­lyegszerű, négyszögekbe foglalt míves illusztrációkkal tarkítot­ta. A finn Kaarina Kaila köl- tőiséggel ötletesen váltogatja a reális és fantasztikus elemeket. A szlovák Ľuba Končeková Ve­selá poetikus gyöngédséggel közli a világot felfedező gye­rekkel bűbájos mondanivalóját. Mindezek, s a díszoklevéllel kitüntetettek, meg a többiek hazájuk tájait, annak légkörét, népeit és azok szokásait, or­száguk változatos állat- és ma­dárvilágát és az új technikai fejlődést érzékeltetik. Művé­szetük gyökere gyakran népi­nemzeti eredetű. Bolíviától és Brazíliától kezdve Ázsián és Eu­rópán keresztül az északi ál­lamokig kalauzolják a nézőt. S ha igaz Carlyle megállapí­tása, hogy minden dolgok kö­zül, amit az ember alkotott, a legfontosabb, a legcsodálato­sabb és a legérdekesebb, amit könyvnek nevezünk, akkor mi hozzáfűzhetjük, hogy az illuszt­rált gyermekkönyv valóban cso­dálatos, és hatékony eszköze a ma gyermekének, a holnap emberének szellemi és erköl­csi formálásához. bArkAny jenünk SZOVJET FILMNAPOK A szovjet filmművészet 60 éve alkalmából ezekben a he­tekben Bratislavában és Szlová­kia több más városában szovjet filmnapokat rendeznek. A né­zőknek alkalmuk van újra ta­lálkozni a legnagyobb és legré­gibb szocialista filmgyártás re­mekműveivel, korszakos jelen­tőségű, iskolát teremtő alkotá­saival. hail Kalatozov úttörő jelentő­ségű munkáját, bensőséges lí­rával, humanizmussal átszőtt, nemzetközi elismerést is szerző alkotását, vagy az Emberi sor­sot, Szergej Bondarcsuk emlé­kezetes filmjét, melyben nem­csak rendezőileg, hanem színé* szileg is remekelt, van a Balla­da a katonáról című Grigorif Csuhraj-filmet, a valóság poézi­Az utóbbi évek egyik legszebb, költői szépségű háborús filmje a CSENDESEK A HAJNÄLOK. Sztanyiszlav Rosziockij müvét is láthatják az érdeklődök ezekben a napokban A Szlovák Filmkölcsönző Vál­lalat úgy válogatta össze a bemutatásra kerülő filmeket, hogy a nézők áttekinthessék a szovjet filmművészet törek­véseit, képet alkothassanak irányzatairól, érzékelhessék azokat a társadalmi és művé­szeti problémákat, amelyeknek megoldásán munkálkodik, pár­huzamot vonhassanak fejlődése és a mi filmgyártásunk között. A műsorra tűzött filmek az utóbbi 25 év jelentősebb alko­tásaiból, egy-egy kimagasló művészi egyéniség munkáiból adnak ízelítőt. Elsősorban olyan művek kerülnek vászonra, me­lyek mindig is nagy hatással voltak a nézőkre: őszinteségük­kel, erőteljes és hiteles ábrá­zolásmódjukkal ragadták meg a filmbarátok figyelmét. Sokan ismét szívesen megné­zik a Szállnak a durvákatt Mi­sét egyszerűséggel megragadó alkotást, s folytathatjuk a sort a hatvanas évek néhány kima- gosló filmjével: az Iván gyer­mekkorával (Andrej Tarkovsz- kij), a Tiszta égbolttal (Grigo- rij Csuhraj), Az első tanítóval (Andrej Mihalkov-Koncsalovsz- kij), a Kortársainkkal (Julij Rajzman), a Rubljovval (Andrej Tarkovszkij). S a folytatás, a hetvenes évek, amikor a fiatalok friss szellemet hoztak a szovjet film­gyártásba, tevékeny részt vál­lalva az új fiimi világkép kiala­kításában. Gondoljunk csak Gleb Panfilovra, Nyikita Mihal- kovra, Vaszilij Suksinra, Lari- sza Sepitykóra. A Kezdet, a Vö­rös kányafa, a Tere-fere, a Szerető fiatalok és testvéretek — mind-mind látható újra ezek­ben a napokban. ym­1979. IX. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents