Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-17 / 219. szám, hétfő

v A világ minden sarkába elhatol a tu­dás. Van, akinek egy mértankönyv nyit­ja ki a szemét, másnak egy költemény. Számomra olyan volt a könyv, mint ma­ga az őserdő, ahol barangoltam, szünte­lenül barangoltam. Káprázatos új világ volt a könyv. JAN NERUDA Már megvásárolható Matematikatörténeti ABC Segédkönyv — nemcsak pedagógusoknak Sain Márton népszerű mate­matikatörténeti könyvének első kiadása (1974) gyorsan elfo­gyott a könyvesboltok polcai­ról, ezért csak örvendeni tu­dunk e matematikatörténeti adatokat, tényeket, érdekessé­gekeit tartalmazó könyv újabb kiadásának. Elöljáróban szeretném meg­jegyezni, hogy a matematika- történeti ismeretek terjesztése azt a helyes világnézetet erő­síti, amelynek alapján a mate­matikát tanítani szeretnénk. A legújabb matematika tanköny­vekben egyre több matematika­történeti vonatkozást találunk, amelyek már ezt a szemléletet tükrözik. Természetesen, egy tankönyv semmiképp sem tar­talmazhat annyi tudomány- történetet, hogy kiegészítésre, az órák változatosabbá, érde­kesebbé tételére ne lenne szükség. Hányszor tapasztal­juk, hogy a nem kimondottan matematikai érdeklődésű tanu­lók is, mihelyt a kalandos életű Descartes-ról, a tragikus sorsú Galoisról vagy az annyi­ra végzetes életű Bolyai János­ról hallanak, nyomban felcsil- Üan a szemük az érdeklődéstől. Lemondhatunk-e ezekről az ér­deklődést felkeltő eszközökről? Semmiképpen sem. A nagy ma­tematikusok, mint például: Bo­lyai János, Brassai Sámuel, Petzval Ottó, Kőnig Gyula, Be- ke Manó, Arany Dániel és Kür- sák József élete és munkássága éppen olyan lelkesítő lehet, mwit a történelmi nagyságoké Nem is folytatom tovább e gondolatot, mivel a matemati­katanárok az elmondottakkal tisztában vannak, s ezért örül­hetnek e könyvnek, amely' a középiskolai matematika taní­tásában felhasználható. E könyv lehetővé teszi, hogy a szaktanároknak ne kelljen fáradságos munkával folyóira­tok tömkelegéből válogatniuk, ha egy kis matematikatörténet­tel akarják fűszerezni az órá­jukat. A szerző a sok időt igénybe vevő keresgélést köny- nyítette meg, amikor az ösz- sze,gyűjtött anyagot ábécé sor­rendben dolgozta fel. A könyv gyűjteményes formában tartal­mazza a matematika kiváló művelőinek életrajzát, sok ma­tematikai fogalom és tétel ki­alakulásának, felfedezésének történetét. Sain Márton rengeteg hasz­nos információt, gondolatot és ötletet adó műve pontos, cél­tudatos elképzelés, lelkes oda­adás eredménye. Könyvét olyanná formálta, hogy tanár­hoz, tanulóhoz egyaránt szól­jon, de sok haszonnal forgat­hatják a témakör iránt érdek­lődő általános iskolások, sőt, a felnőttek is. A szerzőnek sikerült széles körű és a matematikai képzett­ség szempontjából igen külön­böző észrevételeit jó érzékkel egyeztetnie. Nem tudományos művet, hanem az iskolai gya­korlatban használható segéd­könyvet szándékozott írni, s ezt a célját maradéktalanul megvalósította. OLÁH GYÖRGY A DIDAKTIKA ALAPJAIRÓL Az eddig megjelent didakti­kai könyvek túlnyomó többsé­ge az általános képzést nyújtó iskolákra vonatkozik. Nem ve­szi figyelembe a szakmai kép­zést nyújtó iskolák kiemelkedő szerepét. A szakoktató a bonyolult szellemi tevékenységet és a magas szakképzettséget igény­lő fizikai munkát kapcsolja össze. Ez különösen nehéz és összetett feladat, nem végez­hető kielégítően a pedagógia, a didaktika elméletének meg­felelő ismerete nélkül. Vendégh Sándor A diktakti- ka alapjai a szakmai képzést nyújtó iskolák oktatói számára című könyve tematikus bontás­ban (9 fejezetben) vizsgálja a szakmai képkés problémáit, s végigvezeti olvasóit a didakti­ka alapvető fejezetein. Rövi­den, érthetően, de a tudomá­nyos követelményeknek megfe­lelően tárgyalja a szakmai- elméleti és gyakorlati oktatás általános törvényszerűségeit. Az egyes fejezetek tárgyköre: A didaktika fogalma, tárgya, kapcsolata más tudományok­kal; Didaktikai alapfogalmak; Didaktikai alapelvek; A taní­tás-tanulás célja, feladatai és tartalma a szakmai képzést nyújtó iskolákban (tantervel­méleti kérdések); Az oktatás folyamata; Az oktatási folya­mat megszervezése; A tanítás- tanulás eszközei és módszerei; A pedagógus felkészülése a ta­nítási órára, gyakorlati foglal­kozásra; A szakmai képzés to­vábbfejlesztésének útjai és fel­tételei. Vendégh Sándor könyve a pedagógiai gyakorlatot segítő munka, ezért nagy segítséget jelenít a szakközépiskolákban és szakmunkásképző iskolák­ban működőknek. —pe— Könyvvel a termálfürdőbe Nem tudom, növekedett-e az olvasók száma Nagymegyeren ICalovo) az elmúlt két és fél évben, vagyis azóta, hogy át­adták az új könyvesboltot, de az biztos, hogy jóval nagyobb a forgalom, és a könyvek irán­ti érdeklődé^, mint annak ide­jén, amikor még szűk és sötét helyiségben árusították a szel­lemi termékeket. Ez a könyves­bolt, amely nem a város köz­pontjában csak a közelében van, szép, tágas, világos, átte­kinthető és tiszta, ha belép az ember, szinte kínálják magukat a gyönyörködtető borítókban sorakozó magyar és szlovák nyelvű könyvek, reprodukciók, lemezek. Könyvvásárlásra csá­bít a rendszeresen megújuló kirakat is, melyben szép szám­mal szerepelnek gyermekköny­vek. Sok elfogy ezekből a könyvekből, mondja Megyer Te­rézia, aki a bolt vezetőjével, A Madách kiadó új könyvei Labdarózsa, nyári hó (gyer­mekversek) Gál Sándor: Kavicshegyek lválogatott elbeszélések) Tőzsér Árpád: Genezis (válo­gatott versek) Antonín Sova: Budecius kán­tor vezeklése (regény) Gogol: Az orr (Janus-köny­vek) Balogh Béni: Vidróczki a ne­vem! Szinnyei Júlia: Szenvedély Zoltán Péter: Isteneik, n.vegvá’1- tók, próféták Eduard Báz: A csodacsapat Illyés Gyula: Hetvenhét ma- gyai—népmese Mándy Iván: Csutak és a szürke ló Benedek Elek: Édes anyaföl­dem Szilvési Lajos: Karácsony. Nagy Irénnel együtt tesz eleget a vevők kívánságának. Ilyen­kor, szombat délelőtt, kevesebb az érdeklődő, de a hét többi napján, és különösen az utol­só negyedévben egymásnak ad­ják a kilincset az emberek. Meg — emeljük ki külön mon­datban — akkor is, amikor for­rók a nyári napok, és ezrek mennek az. egyre népszerűbb termálfürdőbe, sokan olyan könyvekkel, amelyeket itt vá­sárolnak meg útközben. Örven­detes jelenség ez, jó példáj-a annak, hogyan lehet egybeköt­ni kellemest és hasznost. Van miből választani, mindig idejé­ben megkapják a megrendelt könyveket, mondja Megyer Te­rézia, együttműködnek más könyvesboltokkal is — az ol­vasókért. És gyümölcsöző,kap­csolatokat teremtettek iskolák­kal, üzemekkel, eredményes könyvkiállításokat és -vásáro­kat szerveznek. A félmillió ko­rona értékű raktárkészletből egyaránt elkelnek a szépirodal­mi, politikai, ismeretterjesztő művek, gyermekkönyvek és másféle alkotások. Csak a ver­sek iránt kisebb az érdeklődés, ami egyébként hovatovább át- talános jelenséggé válik. A könyvesbolt évenként mintegy 750 ezer korona forgalmat bo­nyolít le, nem csekély bevétel származik a Madách-könyvek- ből, számos kiadványból több­száz példány fogy el, és a min­denkinek író, de sajnos, valójá­ban kevesek által olvasott Fábry Zoltántól kiadott művek­ből is 40—50 példányt adnak el. És ha már az elején a gyer­mekkönyveket említettem, be­fejezésképpen, és egyben pél­daképpen mondjam el, hogy Simko Tibor Tikirikitakarakjá- ból 400 darab, a Tapsiráré-tap­sórum című gyűjteményből 200 darab talált gazdára, helyeseb­ben, kis gazdákra. Reméljük, így lesz az a legújabb gyermek­könyvvel, a Labdarózsa, nyári hó cíművel is a nagymegyeri könyvesboltban, ahol évenként 3000 könyvsorsjegyet vásárol­nak — illetve váltanak be az emberek, ha mást nem nyertek, „csak“ könyvet. —bor Magyar, tallózó A BORZASZTÓ TORONY K4pefc a magyar v&ndottzinészci világából A BORZASZTÓ TORONY (Ké­pek a magyar vándorszínészet világából). Gondolat Könyvki­adó, 1979. Ára: 35.— korona. Minden színházkedvelő fel­teszi magának egyszer a kér­dést: megidézhető-e hangulatá­ban a rég volt játékszíni este, amelyre már nem emlékezhet élő tanú, amiikor még nem ál­lott rendelkezésre a hang és a mozdulat rögzítésének fejlett, gépi technikája? Déryné és em­lékező kortársai (Balogh Ist­ván, Szilágyi Pál, Szuper Ká­roly, Molnár György és a töb­biek) a színpadon primadon­náik, tragikák, komikusok, ke­délyes apák voltaik szerepkö­rük szerint — az életben vidá­mak, tervezgetőik, olykor csa­lódottak, elkeseredettek, sőt éhezőik. Zajos sikereik és kínos bukások krónikája, a szerep- formálás és a megélhetés ne­hézségei, a mindennapok és a színpadi világ vidám percei, a múlt századi magyar színészvi­lág jellemző figuráinak rajza — mindez együtt található a Magyar tallózó újabb füzeté­ben, amelynek lapjain az em­lékezéseket papírra vető színé­szek szavait színlapok, darab­részletek, kritikák egészítik ki, teszik még hitelesebbé. Ván­dorszínészekről vall ez a könyv, akikhez Katona József, Arany János, Petőfi Sándor, Vajda János is odaszámíthatta rövidebb-hosszabb ideig ma­gát. VERES PÉTER: GONDVISELŐ TÁRSADALOM, Magvető Kiatfó, 1979. Ara: 9.— korona. Legendák keringenek a poli- tikus Veres Péterről. Irodalom­történeti tanulmányok értéke­lik a szépíró Veres Pétert. De kevés szó esik a gondolatait, töprengéseit kifejtő Veres Pé­terről, noha megjelentek szór­ványos köteteikbe gyűjtve az olvasónaplók, a társadalomtör­téneti írások és folyóiratokban a hagyatékban maradt „kiadat­lan jegyzetek“. Bata Imre megkísérelte egységbe szer­keszteni a Veres Péter-i gon­dolkodást dokumentáló íráso­kat: a szociológiai kultúráról, a fontossági sorrend elvéről, a társadalomélettanról, a törté­nelmi fejlődés ellentmondásos­ságáról, a jövőtervezés lehelö- ségeiről, a szigorú ön- és em­berismeret szüksSgességéről. Veres Péter a kötet címadó írásában ekképp fogalmaz: „Közhely, hogy az ember úgy, ahogy megszületik, nem erköl­csi lény. Nem bizony, de a jó­ra, rosszra való hajlamosság valamilyen kezdő fokon már ott van valahol mindegyikben. Ez nem valami különleges em­beri tulajdonság, hisz a bika se mind szilaj, a kutya se mind hamis stb. Ebből következik, hogy a nevelhetőket jobban kell nevelni, a nevelhetetlene- ket pedig szigorúbban kell fog­EGRI VIKTOR Agnus Dei Égő föld Ai iskolai könyvtárban IFoto: CSTKJ GÁL SÁNDOR: KAVICSHEGYEK, Madách könyvkiadó, 1979. Ára: 22.— korona. A kötet a válogatás az egyiik legnépszerűbb csehszlovákiai magyar költő, író és műfordító eddigi három novellás köteté­ből. Szemléletében Gál Sándor Duba Gyula nemzedékéhez tar­tozik. Lírai emlékező prózát ír. Stílusa fokozatosan letisztult az elmúlt években, megszaba­dult az álmodern sallangoktól. Erős intellektuális hajlam és a legjobb értelemben vett stíl­realizmus jellemzi novelliszti- káját. Az olvasó megtalálhatja benne az Első osztályú ma­gányt, a Jeronímót, a Királyt, a Családi krónikát, a Visszafelét — egyszóval Gál Sándor leg­jobb novelláit. >A jelenleg Ke­let-Szlovákia metropolisában élő és alkotó író így vall meg­jelenő könyve kapcsán: „Há­rom novellás kötetem s az utóbbi ikét-liárom évben írott újabb prózai munkái malapján készült ez a válogatás, amely hozzávetőleg egy harmadát fog­lalja össze kísérleteimnek s ab­béli igyekezetemnek, hogy a csehszlovákiai magyar nemzeti­ség valóságáról, sorsunkról, annak fordulásairól és lehető­ségeiről a lehetőségeimhez mérten pontos dokumentációt készítsek." MADÁCH EGRI VIKTOR: AGNUS DEI; ÉGŐ FÖLD, Madách könyvki­adó, 1979, Ára: 27.— korona A csehszlovákiai magyar iro­dalom nesztorának, Egri Vik­tornak Agnus Dei című regé­nye a fasizmus nehéz éveibo viszi vissza az olvasót. Fő alak­ja Jankó, akinek élettörténetét vele magával és gyermekkori pajtásával, a zsidó Heinivel mondatja el az író. A vallásos­sága miatt Agnus Dei-nek csú­folt Jankó a fasizmustól törvé­nyesített embertelenség légkö­rében végleg elveszti minden jóérzését, és elvetemült gyil­kossá váliik. „Megfogott az alapjában nem rosszindulatú, de káros befolyás alá kerülő proletárfiúnak, egykori iskola­társamnak ,az alakja, aki irá­nyítás nélkül maradva a fasiz­mus vaik kiszolgálójává és vé­gül gyilkossá válik“ — vall hőséről a szerző, aki Égő föld című történelmi regényében Pannónia őstörténetének egyik legviharosabb korszakát mutat­ja be. A regény központi alak­ja Alboin longobárd király (563—572), a népvándorlás ko­rának nagy hódítója. Feldúlja Gepidiát, hogy a csodaszép ki­rálylány, Rozamunda a felesé­ge lehessen. Kettőjük szeretet- gyűlölet drámáját mutatja be az író, aki a viharzó esemé­nyek közepette is az embert keresi. ÚJ szó 1979. IX. 17, 4

Next

/
Thumbnails
Contents