Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-13 / 189. szám, hétfő
V I L A G PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ľ&v y SZLOVÁKIA. KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK A NÉPEK ASZTALÁNÁL A világra nehezedő energiaválság problémájának még ttoha nem volt olyan nagy társadalmi visszhangja, mint az idén. Ak is érdekes, hogy az energiaválság elmélyülésének újabb világméretű hulláma nem a téli hónapokban érkezett, hanem a nyári turizmus csúcsfokán, s így a világ országútjain közlekedő motorosokat az egyik országból a másikba haladva különböző meglepetések érték. « Ami várható volt, az be is következett: a kőolajtermelő országok szervezete a márciusi 9 százalékos áremelés után ez év július elsejétől további 30—35 százalékkal emelte a kőolaj árát, amely hordónként számítva jelenleg már a húsz dollárt is meghaladja. A világ közvéleménye eltérően reagál ezekre a legújabb fejleményekre. A vezető tőkés országok politikusai az olajtermelő államokat teszik felelőssé a kialakult helyzetért, habár a tények és a körülmények azt bizonyítják, hogy objektív intézkedésekről van szó, amelyek inkább következményei, mintsem indítékai a tőkés világgazdaságban zajló folyamatoknak. Közismert, hogy a világ kőolajkészletei kifogyóban vannak, s az ezzel összefüggő energiaválság arra készteti az emberiséget, hogy ésszerűsítse az energiaforrások szerkezetét, a legközelebbi időszakban jobban hasznosítsa a kőolajnál lényegesen hosszabb időre elegendő szénkészleteket, a jövő érdekében pedig intenzivebben tárja fel a perspektív energiaforrások, főleg az atom- és a termonukleáris energia kihasználásában rejlő lehetőségeket. Ha figyelembe vesszük, hogy a tőkés gazdaság évtizedeken át, különösen az ötvenes és a hatvanas években valóságos rablógazdálkodóst folytatott a kőolajjal, s ma is pazarolja az életet jelentő energiát, úgy az OPEC-államok intézkedéseit helyénvaló és szükségszerű figyelmeztetésként kell értékelnünk. Szembe kell tehát nézni a valósággal, s a kiutat, a megoldást kell keresni, ahogy azt a KGST-országok teszik, amelyek közös célprogramjuk keretében törekednek az energiaellátás problémájának közeli és távlati megoldására. Tény, hogy a kőolaj árának legújabb rendezése súlyosan megrázkódtatta a tőkés világgazdaságot. A korábbi áremeléseket a kőolajat fogyasztó tőkés országok inflációval, devalvációval, az iparcikkek árának emelésével Igyekeztek kompenzálni, vagyis — sportnyelven szólva — visszadobták a labdát. Az OPEC-államok tehát nem érték el eredeti céljukat, a nagyobb arányú részesedést a kőolaj forgalmazásában keletkező haszonból. Az elmúlt évben például egy tonna kőolajból 250— 260 dollár tiszta nyereség származott, ebből csupán 90—95 dollár jutott a termelő országoknak, a többit a monopóliumok vágták zsebre. Az idei áremelés a termelők nyereségrészesedési arányát 50 százalékra növelné, ha a monopóliumok ebbe belenyugodnál nak. Ezek azonban hallani sem akarnak nyereségük megnyirbálásáról, inkább azon törik a fejüket, hogy milyen eszközökhöz folyamodjanak az OPEC-államok „megleckéztetésére“, A korábban alkalmazott gazdasági módszerek ma már aligha lennének hatásosak, az iráni sah kiesésével ugyanis jelentős mértékben meggyengült az olajtermelők megvásárolható szárnya. Nem csoda tehát, hogy a nyugati körökben a katonai beavatkozás gondolata is felmerült. Az Egyesült Államok belpolitikai válságának szintén az a kérdés a lényege, hogy kivel fizettetik meg az olajmonopóliumok hiányzó nyereségét. Ezt a terhet egyelőre az államra, vagyis a társadalomra ruházták át. Ez a megoldás azonban nemcsak a belső feszültségeket növeli, hanem a tőkés államok nemzetközi kapcsolataiban is bonyolult helyzeteket teremt. Az elmondottakból is láthatjuk, hogy az OPEC-államok legutóbbi árintézkedése egy ésszerű keresleti-kínálati egyensúly megteremtése érdekében egyrészt takarékosabb energiafelhasználásra ösztönzi a fogyasztókat, másrészt viszont részét képezi a fejlődő országok arra irányuló törekvésének, melynek célja a világgazdasági rendszer gyökeres reformja, a munka által előteremtett érték igazságosabb nemzetközi elosztása. Nem is az energiaválság az emberiség legnagyobb problémája, hanem az éhínség, az elmaradottság megszüntetése a volt gyarmati országokban, ahol még ma is viselik a neokolonializmus súlyos igáját. Ezért világszerte erősödik az a nemzetközi szolidaritás, amely a nemzetközi gazdasági viszonyok igazságos rendezését, a nyomor felszámolását sürgeti ezekben az országokban. Néhány hét múlva ezekről a kérdésekről fognak tárgyalni Havannában az el nem kötelezett országok hatodik csúcstalálkozójának résztvevői. A kőolajtermelő országok problémája csupán részét képezi az általános, világméretű átrendezés követelményének. De ha a tőkés társadalom ezt a részletkérdést sem tudja ésszerűen megoldani, mit tesz majd akkor, lia a fejlődők egy sokkal átfogóbb, mindenre kiterjedő formában kérik számon, hogy ki hogyan foglal helyet a népek asztalánál, s kinek inennyi jut az emberiség közös munkájának gyümölcseiből? MAKRAI MIKLÓS LAPJA Több mint félmillió korona értékű árut termeltek szómba ton a Banská Bystrica-i Srnre člna Fai/jari Kombinát dolgozói. Az üzemben tegnapelőtt (Folytatás a 2. oldalon f iüÉasÉerÉta gazdag hétvége Szombaton és vasárnap sem szünetelt a termelés (ČSTK) — Hazánk különböző részein az iparban és a me zőgazdaságban a hét végén is folyt a munka. A dolgozók ez zel is igyekeznek hozzájárulni a CSKP XV. kongresszusán és a 6. ötéves tervben kitűzött feladatok teljesítéséhez. Több helyről a feladatok kiváló teljesítéséről, jelentős munkasikerekről szóló híreket, kaptunk. Az alábbiakban ismertetünk néhányat. Az ostrava korvinái kőszén medence 15 bányavállalatában szombaton mintegy 12 ezer bányász dolgozott. Több mint 22 ezer tonna kiváló minőségű kő szenet fejtettek, és 300 méter hosszú bánya folyosót hajtottak Ezenkívül folytatták a bánya gépek javítását és ellenőrzését A medence dolgozói az év ele je óta a szónfejtés tervét 117 ezer 500 tonnával, a folyosó hajtás tervét 4800 méterrel túlteljesítették. Az észak-morvaországi kerületben nemcsak a bányászok hanem a kohó- és az energia- ipari dolgozók, valamint a kokszgyárak dolgozói is tevékenykedtek az elmúlt hét végén. Augusztus második szombatján 10 ezer tonna kokszot termeltek, s a gázmüveknek 4 millió köbméter földgázt szállítottak. Ezenkívül 8000 tonna kokszot gyártottak kivitelre. A kokszgyárak dolgozói az év eleje óta sikeresen teljesítik feladataikat. A kéthetes üzemi szabadságot követően ismét beindultak a gépek szombaton a trnavai Skloplast Vállalatnál, hazánk egyetlen üvegszövetgyárában. Az első szombati műszakban 58 dolgozó nyolc tonna üvegszö- vetet á41ított elő. Nagyban hozzájárult ehhez a Marián Hubi- na vezette 15 tagú Csehszlovák—Szovjet Barátság Szocialista Munkabrigád. 1979. augusztus 1jj. HÉTFŐ BRATISLAVA XXXII. ÉVFOLYAM 139. szám Ára 50 fillér Teljesítették a hatodik ötéves terv feladatait (CSTK) — A rúžom be rotki Leírni Pamutipari Művek hat női dolgozója teljesítette ed. dig a hatodik ötéves tervből reá háruló feladatokat. Szombaton az eddigi öthöz, Božena Ivanovához, Žofia StaSikovához, Anna Džuko- vához, Terézia Priesolovához és Vlasta Stolárikováhuz Berta Bajčiová, a 4-es számú fonóüzem kiváló dolgozója is felsorakozott. Öt évre szóló feladatait csak nem -másfél évvel a határidő előtt teljesítette. 4700 fiatal jutott fel a csúcsra (CSTK) — A Kysy-túra szombaton este ünnepi felvonulással ért véget. Az SZNF 35. év« fordulója és az egységes gyermek- és ifjúsági mozgalom megalakulásának 30. évfordulója jegyében megtartott találkozón Helmut Vácha, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkára, a túra szervezőbizottságának elnöke mondott zárszót. Hangsúlyozta, hogy a 23. Rysy-túra visszatükrözte az ifjúsági szervezetek gazdag életét, és kifejezte a fiatalok elszántságát, hogy Lenin nyomdokaiban haladjanak. A háromnapos találkozó ide lén 4700 fiatal mászta meg a Rysy-csúcsot, és szerezte meg a jelvényt. A fiatalok ezzel fejezték ki Lenin és a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatéka iránti hííségüket. A Szlovák Nemzeti Felkelésre emlékeztek Befejeződött a nők három nemzedékének-ünnepi találkozója i£ A résztvevők üdvözlő levelet küldtek a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának, a Csehszlovák Nőszövetség KB-nak és a Szovjet Nők Bizottságának (ČSTK) — Befejeződött aumbaton Zvolenhan a nők három nemzedékének ünnepi találkozója. Ott voltak az SZNF és az antifasiszta ellenállási mozgalom résztvevői, a szocialista országépítés éveiben felnőtt nemzedék képviselői és sok fiatal. A résztvevők szívélyesen üdvözölték Elena Litvajovát, az SZLKP KB Elnökségének tagját, a Szlovákiai Nőszövetség KB el nőkét, a zvolení járás és a város küldöttségét, amelyet Zoltán Palkó, a járási pártblzott ság vezető titkára vezetett, a Szlovákiai Antifasiszta Harco sok Szövetsége Központi Bizott ságának küldöttségét, a Cseh szlovákiai Nőszövetség Köz ponti Bizottságának küldöttsé gét és a többi vendéget. Ott volt Nyikolaj Goncsarov, , a Szovjetunió bratislavai főkon zulja, továbbá a szovjet, a len gyei és a magyar nőszövetség küldöttsége és a hazánkban tanuló vietnamiak delegációja. A Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét ünnepi beszédében Elena Litvajová elvtársnő méltatta. Kiemelte azt a tényt, hogy a találkozót Ismét Zvo- lenban rendezték meg, mert ez a város beírta nevét a nemzeti szabadságért vívott harc történetébe. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a közeli Tri Duby repülőtéren szálltak le a szovjet repülőgépek. A felkeléssel (Folytatás a 2. oldalon) TEKINTSE MEG NYITRÁN (NITRA) 1979. augusztus 18. és az AGROKOMPLEX ‘79 szeptember 9. között ORSZÁGOS mezőgazdasági kiállítást és vegyen részt szeptember 1-én és 2-án a SZLOVÁKIAI ARATÓÜNNEPSÉGEN! Of 8fi A Kladnói Kőszénbánya Vállalat dolgozói a szénfejtés első félévi tervét 100,7 százalékra teljesítették. A képen: Karéi fefábek a Nejedlý I, üzemegységben munka közben (Felvétel: P. Berger — CTKJ
