Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-11 / 188. szám, szombat

Arányosan az év eleje óta A Modranyi Sigma gépipari vállalat az erőmüveket, fűtő- házakat és bányákat látja el berendezéseivel. A magasnyo­mású armatúrák és csővezeték­szerelvények kizárólagos elő. á’ilftója ez a gyár, amely ter­mékeinek 80 százalékát ex­portálja. František Pokornýnak, a vállalat igazgatójának szavai szerint évente mintegy 460 millió korona értékű árut ter­melnek. A gazdasági feladatok határidőben és az előírt minő­ségben való teljesítése tehát rendkívüli igényeket támaszt, a dolgozókkal szemben, akiknek többsége tisztában van köteles­ségeivel. Kezdeményezésűiknek, kötelezettségvállalásaiknak. a szocialista munka versenyek ben elért eredményeiknek (köszön, hető, hogy az idei első félév­ben a tervet — a kedvezőtlen téli időjárás okozta nehézsé­gek el'ienére — 52 százalékra teljesí tették. Energetikai rendszerünk megbízható támaszai Hogyan csinálják? Kétségte­len, hogy a dolgozók az 50 MW-os és 100 MW-os blokkok általános felújításához, illetve újjáépítéséhez szükséges pótal­katrészek gyártásával, va’ia- miint az armatúrák és csőveze­tékek késedelemmentes javítá­sával, illetve cseréjével is lé­nyegesen hozzájárulnak ener­getikai rendszerünk megbízha­tóságához. Gondoljunk csak a hodoníni, poriéi, tisovai, opa- tovicel, mélníki és a többi erő­mű üzemeltetésében időnként bekövetkező üzemzavarokra, amelyeknek gyors kiküszöbölé­sével, illetve megszüntetésével beláthatatlan károktól kímélik meg a népgazdaságot. — Ezeknek a feladatoknak a teljesítését ugyanolyan fon­tosnak tartjuk — mondja az igazgató — mint az épülő energetikai üzemekben folya­matban levő munkákat. Mél­Bükiben például még az idén be ike’il fejezniük az 500 MW- os III. blokk, Jaslovské Bohu- nicében pedig a V 1 és V 2 négyszer 440 MW-os atomerő­mű szerelését. A Dukovanyban épüiő atomerőmű csővezetéke és a strážsíéi Chemiko fűtő­házának berendezései is már a helyszínen várják a szakem­bereket, akik az előző évek tapasztalatai alapján okulva, tisztában vannak azzal, hogy a mulasztások pótlása sokkal több nehézséggél jár, mint a feladatok tervszerű, pontos teljesítése. Az időelőny bizto­sításával igyekeznek tehát megelőzni az idegölő kapko­dást és megteremteni a nem várt problémák megoldásához szükséges nyugodt légkört. Ennek a bevált gyakorlatnak köszönhető, hogy a vállalat a szállításokat a kiemelt építke­zések részére június végéig 126,2 százalékra teljesítette. Szakavatott irányítás, körültekintő munkaszervezés Az aránylag nem nagy gyár dolgozói tehát indokoltan büsz­kéik eredményeikre, amelyek további teljesítményükre, kéz. deményezésük fokozására ser­kenti őket. Sikerűik azonban éiképzelhetetlen lenne a gaz­dasági vezetők, a. párt- és a szakszervezet szoros együtt­működését tükröző, körültekin­tő munkaszervezés és szakava­tott irányítás nélkül. Az áram­szolgáltatás idei téli korlátozá­sával kapcsolatos problémákat is valamennyien együtt oldot­ták meg. Hosszas tanácskozá­saik során — a kedvezőtlen he'iyzet következményeinek enyhítésére törekedve — mind­járt januárban elhatározták, hogy segítségüket kérve, a megrendelő vállalatokat is be­avatják gondjaikba. Őszintesé­gükre partnereik megértéssel válaszoltak, s ezért már már­ciusban sikerült valamennyi te r v,m u ta t ó t teljesíteniük — Igaz, hogy ennek az ered­ménynek bizonyos szépséghibá­ja volt — utal az igazgató még a mú'it évben előkészített félkészárura, amelynek feldol­gozásával kimerítették a rak­tárt, s ezért a készletek ki­egészítése még ma is folya­matban van. További gondjaik a munkaerőhiánnyal indokol­hatók. Különösen a szakmun­kás kevés, emellett a hegesztő és a kohászati anyagok egy részét is a hiánycikkek közt tartják nyilván. Érthető, hogy ezek a prob­lémáik, csakúgy, mint az orszá­gos viszonylatban is sok pa. naszra okot szolgáltató szállí­tói-megrendelői kapcsolatok­ban mutatkozó fennakadás ki­küszöbölése a legnagyobb erő­feszítést igényelte és igényli ma is. Nem váratják meg a megrendelőket De más lehetőség nincs. Be'iá t ha t a t la n k ö ve tkezmé n ye k - kel járna ugyanis, ha nem tel­jesítenék a tervet, ha szállít­mányaik nem érkeznének meg idejében rendeltetési helyükre, ha megváratnák az erőműve­ket és a többi megrendelőt. Nem, ezt semmi esetre sem engedhetik meg maguknak. Ezért vetik alá rendszeres éi- lenőrzésnek a szállításokat, ezért őrzik árgus szemekkel termékeik és munkájuk minő­ségét. Megalkuvást nem tűrő intézkedéseik érdeme, hogy to­vábbra is valamennyi döntő mutatót hiánytalanul teljesítik és hogy az árutermelési terv arányos teljesítésével a hazai és a külföldi megrendelők megbízható támaszuknak tekin­tik a Modŕanyi Sigma gyárat, amely eredményei alapján méltán vonja magára a figyel­met. KARDOS MÄRTA TMTAÜKOKII TNUttKOMM ENERGIAFEUiASZNRlASBflN A népi ellenőrző bizottság tapasztalatai A CSKP KB Elnöiksége és a szövetségi kormány a fűtő­anyag-, és energiagazdálkodás helyzetének alapos elemzését követően — amint köztudott —, konkrét intézkedéseket tett, figyéimeztetett, ťnlt kell tennünk azért, hogy a világ­szerte jelentkező és hazánkban Is felmerült problémákat meg- oldhassuk. Röviden fogalmazva: a fűtő­anyag- és energiaprobléma megoldása — mint a világ minden Iparilag fejlett orszá­gában —, nálunk is a gazda- ság fejlesztés döntő kérdésévé vált. Tehát társadalmi feladat, A legszükségesebb tenniva­lókra figyelmeztettek központi szerveink. Most arról van szó, hogy ezeket közös erővel, fe­gyelmezett, céltudatos munkád val valóra váltsuk. Mindany-t nyiunkat érintő kérdés ez, ép­pen ezért a fűtőanyag- és energiafogyasztás következetes ésszerűsítésébő'i kivétel nélkül részt kell vállalnunk. A Kelet-szlovákiai Knb Népi Ellenőrző Bizottságának elnö­kétől, František Krajő mérnök­től tájékoztatást kértünk arról, mi'iyen tapasztalatokat gyűj­töttek össze a kerület negy­venhárom vállalatában, üzemé, ben ellenőrzést végző csopor­tok a fűtőanyag- és energia­takarékosságról? KrajC elvtárs elmondotta, hogy a központi intézkedések közlése után kerületszerte csökkent a villanyáram- és fű- tőanyagfogyasztás. Viszont, nem a kívána'iniaknaik és lehe­tőségeknek megfelelő mérték­ben. Például az ellenőrzött negy­venhárom szervezet közü ti-* zenötben megnövekedett a fű­tőanyag- és energiafogyasztás, méghozzá nagyobb mértékben, mint az árutermelés értéke. Huszonnyolc vállalatban, üzem­ben — 1976-hoz viszonyítva — csökkent az energiafogyasztás. Tehát^néhány helyen jól gaz^ dá'ikocEnak, másutt pedig —> többségében — a megengedett és szükséges mennyiségnél több energiát használtaik fel. Tavaly például huszonhárom vállalatban több mint tizenkét­ezer tonna fűtőanyagot megta­karítottak, ezzel szemben tizen­hét üzemben nem érteik el megtakarítást, hanem a meg­engedettnél hétezer tonnával többet felhasználtak. A meglá­togatott, ellenőrzött üzemek 5376 tonna fűtőanyagot taka. rítottak meg. A tervek alapján 3094 tonna fűtőanyag megta­karításával számoltak. Ez is azt bizonyítja, hogy von lehe­tőség a takarékosságra, ha minden munkahelyen helyesen járnak el. Sajnos, a felméréseik eredmé­nyei azt mutatják, hogy éppen a helyes eljárás, a konkrétan végzett, céltudatos he’iyzet- elemzés hiányzik a legtöbb he.- lyen. Azokban az üzemekben, ahol nem takarékoskodnak a fűtőanyaggal és az energiával, a fogyatékosságok okát főleg abban kell látnunk, hogy itt egyáltalán ki sem do’igozták a megtakarításra irányuló racio­nalizációs intézkedések terve­zetét. A népi ellenőrök a kerület huszonhat üzemében megálla­pították, hogy a komplex ra­cionalizációs intézkedések ter­vében egyáltalán nem szere- pe’i a fűtőanyag- és energia­takarékosság. Ennek következ­tében például a közüzemi szolgáltató vállalatok közül a trebiáovi, a seöovcei, a király- helmeci (Kráľovský Chlmec), a nagykaposi (Veiké Kapušany), a Spišská Nová Ves-i és a Stará Ľubovňa-i megtakarítás helyett közel ezer tonnávái növelte fűtőanyagszükségletét. Az ingatlankezelő vállalatok közül a kassai (Košice), a me- dzilaborcei és a Stará Ľubov- fta-i a tervezettnél több mint 6300 tonnával több fűtőanya­got haszná'it el. Az üzemek számára közis­mert tény, hogy a Fűtőanyag- és Energiaipari Minisztérium irányelvei alapján, évente rendszeresen kell végezni elemzéseket, a fűtőanyag- és energiagazdálkodás területén minden egyes üzemben. A né. pi ellenőrző szervek megállapí­tásai szerint, az elemzések végzése inkább kivétel, mint szabály. Joggal felvetődik a kérdés: hogyan tudják a gaz­daságvezetők felmérni helyze­tüket a fűtőanyag- és energia- gazdálkodás terén, ha elemzé­seket egyáltalán nem végez­nek? A nemzeti bizottságok által irányított és a népi ellenőrök részéről meglátogatott gazda­sági egységek közül csupán a Kezmaroki Járási Építővá'ilalat, a Prešovi Fémmegmunkáló Vállalat és a kassai (Košice) Kovoslužba rendelkezett a tü­zelőanyag- és energiagazdálko­dásról képet nyújtó elemzések­kel, illetve a takarékosságra irányu’ió konkrét intézkedések ■tervével. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a vállalatok, üzemek többségében hiányoznak az elemzéshez szükséges mérőbe­rendezéseik. Legtöbb helyen becslés szerint, mérő. és sza­bályozóberendezések nélkül végzik a számításokat. Elég je­lentős azoknak az üzemeiknek a száma, ahol ’lebecsülik az energiafogyasztást szervező dolgozók szerepét. Több, egyéb munkakörrel bízzák meg őket, ami adott esetben nagyon helytelen. A kerület népi ellenőrző szervei arra is fényt derítet­tek, hogy kevés helyen érvé­nyesítik a fűtőanyag- és ener­giamegtakarítással összefüggő anyagi érdekeltséget, sőt ki sem dolgozták az erre vonat­kozó alape’iveket. Néhány észrevételt, tapasz­talatot említettünk azok kö­zül, amelyeket a kelet-szlová­ikiai kerületben tevékenykedő népi ellenőrök szereztek a fű­tőanyag- és energiagazdálko­dás felü’ivizsgálása folyamán. Ezek is arra figyelmeztetnek, hogy mennyire fontos megkö­vetelni a vezető dolgozók sze­mélyes felelősségét a fűtő- anyag- és energiafogyasztás­ban, s miért kell küzdeni a fogyatékosságok, a pazarlás el­len. Ezen a szakaszon sokkal fegye'imezettebb és céltudato. sabb munkát kell végezni. (kulik) A kifejezőkészség zavarairól Egyre többen vagyunk tanúi annak a sajnálatos jelen­ségnek, hogy a gyermekek és a fiatalok közt növekvőben van a kifejezőkészség zavara. Az óvodás korú, illetve az iskolába lépő gyermekre vonatkozó megfigyelések egyaránt ezt bizonyítják. E jelenség igen elgondolkodtatól Már csak azért is, mert napjainkban a gyermekek igen nagy százaléka szer­vezett óvodai nevelésben részesül, s szakképzett pedagógu­soktól, óvónőktől játékos, de céltudatos formában tanul­hatja meg a helyes magyar beszédet, beszédbeli kapcso- latteretési formákat. Sőt, a tudományos megállapításokból kiinduló nyelvművelésnek, beszédművelésnek valóságos reneszánszát élve, még feltűnőbb az említett jelenség. Ta­lán teljesen hasztalan a pedagógusok beszédnevelő mun­kája? Úgy gondoljuk, hogy nem a pedagógusokat, s nem is a nyelvész vagy pszichológus szakembereket kell mu­lasztással vádolnunk e jelenség láttán, hanem több olyan körülményt, mellyel szemben sokszor a pedagógusok és a szakemberek is csak kevés sikerrel harcolhatnak. Mikor felteszik nekik a kérdést, hogy mi a kifejezőkész­ség zavarainak, illetve a beszédbeli kapcsolatteremtés ne­hézségeivel küzdők számbeli növekedésének oka, ilyen mozzanatokra hivatkoznak: Romlik a családtagok közötti közvetlen beszédkapcso­lat; különösen a váltott műszakos vagy az éjszaka dol­gozó szülők vannak ritkábban együtt gyermekeikkel. Egy- egy tantárgy órarendjéből kiszorul a tanár és a tanítvány közötti beszéd, s átadja helyét az egyérbként értékes, de a beszédfejlődés szempontjából hátrányos tesztelésnek. Megfigyelhetjük azt is, hogy a szülő nemegyszer szótlanul megy gyermekével az utcán, tehát még akkor sem beszél­get gyermekével, hanem saját napi gondjain, tennivalóin mereng. A koraszülés is eredményezhet olyan apró, je­lentéktelennek látszó károsodásokat — folytatják az oko­kat a szakemberek —, melyeik az átlagosnál lassúbb be­szédfejlődést vonnak maguk után. De tegyünk hozzá mi magunk is egyet-kettőt a felso­rolt okokhoz. Fejletté, bonyolulttá vált társadalmunkban mindennapi életünket a közlések áradata jellemzi; a kom­munikációs csatornák hálószerűén keresztezik egymást, s ami a .legnagyobb baj, e csatornákon sokszor egymásnak ellentmondó információk haladnak; a családi körben eset­leg más nevelési, sőt felfogásbeli elvek érvényesülnek, mint az iskolában stb. Az információk tartalmának ez az ellentmondásossága gyakran a beszéd mint közlésforma iránti bizalom és becsülés megingásához vezet. S egy másik jelenség is szemünkbe ötlikl A beszéd szerepét sokszor más közlésformák, például a cselekvésbeli-hely- zetbeli jelzések (táncmozdulatok, egyénileg tervezett far- merruhahímzések, nyakban viselt függők és mütyürkék, öltözködésformák, járásmód, újszerű gesztusok) veszik át, így a fiatalságnak sokszor nincs is szüksége szavakra, beszédre. S modern társadalmunk a helyzeteknek szinte végtelen halmazát szolgáltatja, melyben a fenti sajátos jelentést, jelentésárnyalatot nyerhetnek. Mivel pedig ennyi mindent ki lehet fejezni jelzésekkel — a beszéd sokszor a háttérbeszélgetés szintjére süllyed, de akár el is marad­hat, vagy félbe is szakadhat, kihagyásossá, elnagyolttá, nyelvtanilag pontatlanná is válhat. Ahhoz, hogy e nyomasztó helyzeten segíteni lehessen, a nyelvművelésnek ezekkel a megváltozott jelhasználati helyzettel is számolnia kell. Több szót kellene tehát ejteni a képszerű és szimbolikus jelkapcsolatokról már az óvo­dában, de különösen az iskolában. Ha a pedagógia kiter­jeszkedne a nem nyelvi jelek világa felé, ez nagy érde­kességtöbbletet hozna az óvodai^és iskolai foglalkozások programjába, illetőleg a tananyagba. Ismerve az érdeklődés egyensúlyszabályait, a nyelvre, a helyes beszédre vonat­kozóan hangoztatott szabályok a gyermek előtt már nem „nyelvcsőszködés“-nek, a felnőtt fölényét érezhető meg­nyilvánulásnak hatnának, hanem ismét visszanyernék illő rangjukat, s új tartalommal töltődnének meg. Erre való­ban és mielőbb szükség is volna, ha el akarunk indulni a jelkáosz és a beszédhandabandázás leleplezése felé, s en­nek megtörténte után az őszinte, világos és közérthető nyelvi közlés irányába. HÜKV BÉLA znečisťovanie vozovky nad rovinou vozovky preprava nebezpečného ná­kladu osobitné predpisy vozidlo prepravujúce nebez­pečný náklad označenie vozidla miestne podmienky údržba cesty dôležitý verejný záujem správa pozemnej komuniká­cie súhlas okresného dopravné­ho inšpektorátu Verejnej Bezpečnosti povinnosť označiť pracovisko čiastočné uzavretie cesty nevyhnutne potrebný čas propagačná tabuľa pri ces­tách riadenie premávky zvýšená opatrnosť signálne zariadenie trojfa­rebnej sústavy prerušované svetlo neprerušované svetlo zrýchliť jazdu spomaliť jazdu steny prívesu podlaha prívesu prípustné rozmery nákladu az úttest szennyezése az úttest síkja fölött veszélyes rakomány szál­lítása külön előírások veszélyes rakományt szállító jármű járműmegjelölés helyi viszonyok útkarbantartás fontos közérdek a szárazföldi közlekedés igazgatósága a Közbiztonsági Testület közlekedésrendészeti fel­ügyelőségének beleegye­zése munkahely-megjelölési kötelesség részleges útelzárás feltétlenül szükséges idő út menti reklámtábla forgalomirányítás fokozott óvatosság háromlámpás fényjelző­készülék villogó lámpa (fényjelző készülék) nem villogó lámpa gyorsítani a haladást lassítani a haladást a pótkocsi oldalfalai a pótkocsi padlója a rakomány megengedett méretei (kis) Zr&vŰ 1979. VIII. 11. Hogy is mondjuk? Közlekedési kifejezések

Next

/
Thumbnails
Contents