Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-07 / 184. szám, kedd - 1979-08-08 / 185. szám, szerda
összhangban a fejlődés követelményeivelAz SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatának főbb pontjai cs szovjet népgazdaság Irányításénak tökéletesítéséről III. Az önálló elszámolási rendszer fejlesztése, a gazdasági szabályozók és ösztönzők szerepének növelése Amint azt már korábban közöltük, az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa fontos dokumentumot fogadott el, amely a szovjet népgazdaság irányításának további tökéletesítését célozza. Az alábbiakban az SZKP KB sajtóorgánuma, a Pravda közlése alapján ismertetjük e dokumentum néhány fontosabb részletét. Az SZKP KB határozata •megállapítja, hogy a Szovjetunió a fejlett szocia- 'íizinus korszakában nagy sikereket ért el a gazdaság és a társadalom fejlesztésében, valamint a né p életszínvonalának emelésében. A szovjet nép az SZKP vezetése alatt a nyolcadik, a kilencedik és a tizedik öt éves tervidőszakban dinamikusan növelte a gazdaságot, hatalmas terme* lési és tudományos-műszaki potenciáit hozott létre. Felépült több ezer legkorszerűbb technológiával termelő nagyüzem, megszilárdult a mezőgazdaság és az építőipar anyagi-műszaki alapja. A nemzeti jövedelem az említett időszakban több mint kétszereA határozat felsorolja a tervező tevékenység tökéletesítésének legfontosabb útjait. Ezek közé tartozik: — a gazdasági és szociális problémák komplex megoldása, az erők és a források összpontosítása a 'legfontosabb országos programok teljesítésére; — a társadalmi munka termelékenységét gyors ütemben növelő, s a termékek minőségét javító tudományosműszaki felfedezések és megoldások gyors alkalmazása; — a termelési alapok, az anyag-, a munkaerő- és a pénzügyi források észszerű és takarékosabb kihasználása, a népgazdasági veszteségek felszámolása; — az éisődlegességek helyes megállapítása az ágazatok és a gazdasági területek fejlesztésében, előtérbe helyezve a progresszív szerkezeti változásokat, a beruházások és az egész társadalmi termelés hatékonyságának a növelését; — anyag- és pénzügyi tartalékok képzése a gazdaság részarányos és kiegyensúlyozott fejlesztéséhez. A Szovjetunió Áľianti Tervbizottságának növelnie kell a perspektív tervek szerepét, szélesebb mértékben kell érvényesítenie a célprogramozás módszerét, valamint a műszaki-gazdasági szabványok és normatívák tudományosan alátámasztott rendszerét. Számos intézkedésre kerül sor az ötéves terv szerepének növelésére. Az ötéves terv keretei között minden év re elkészítik az anyag- és a munkaerő-források, 4,. terméiési kapacitások, a pénzügyi források, valamint a lakossági bevételek és kiadások mérlegét. Az Állami Tervbizottságnak az illetékes központi szervek bevonásával már a következő ötéves tervidőszak előtt meg kell határoznia és jóvá keli hagynia a komplex tudományosműszaki, - gazdasági és szociális célprogramok jegyzékét, a területi-termelési komplexumok és körzetek fejlesztési programjait. Az évi tervek kidolgozását az ötéves terv mutatói alapján alulról, a termelési társulásokból, vállalatokból és szervezetekből kiindulva kell elkezdeni. A dolgozók kollektívái a szocialista munkaverseny és a vállalati termelési tartalékok kihasználása alapján olyan előterveket dolgoznak ki, amelyek meghaladják az ötéves tervnek az adott évre vonatkozó mutatóit. Az anyagi forrásokkal egyeztetett előterveket az évi állami tervbe kell foglalni. A határozat megállapítja az ipari minisztériumok, az egyesülések és a Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa feladatul adta az Állami Tervbizottságnak, a minisztériumoknak, az ágazati szerveknek és a köztársasági minisztertanácsoknak, hogy intézkedéseket tegyenek a termelés mielőbbi megkezdésiére a befejezetlen termelési kapacitásokban, s hogy a legközelebbi években az új építkezések számának 'lényeges csökkentésével a normatívákban meghatározott szintre korlátozzák a befejezetlen építkezések arányát. A XI. ötéves tervtől kezdve a minisztériumok, az ágazati szervek és a köztársasági minisztertanácsok jóváhagyott ötéves fejlesztési terveiket kapnak, amelyek tartalmazni fogják az anyag-, a munkaerő és a pénzügyi források, a technológiai és energetizőetn bizonyítják a tervszerű szocialista gazdasági rendszer előnyeit, a szovjet társadalom alkotóerejét. A szovjet gazdaság elért fejlettségi szint ji- aktuális feladatként követeli aneg a népgazdaság irányításának további tökéletesítését. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésének fő irányait az SZKP XXV. kongresszusa tűzte ki. Az SZKP Központi Bizottsága a kongresszusi határozatok értelmében szükségesnek tartja, hogy az irányító és tervező tevékenység még jobban a termelés hatékonyságának növelésére, a munka minőségének javítására, a társadalmi és a személyt szükségletek jobb kielégítésére összpontosuljon. válla'iátok hatáskörébe tartozó terv- mutatókat. A nettó termelési érték mutatójára való áttéréshez az egyes ágazatokban meg kell teremteni a feltételeket. A XI. ötéves tervidőszaktól kezdődően az ipari minisztériumok, az egyesülések és a válla'iatok évi terveiben egyes esetekben módosítani fogják az ötéves tervidőszak mutatóit, a minisztériumok, az egyesüléseik és a vállalatok ezt az ötéves terv feladatainak és normatíváinak megfelelően több mutatónál saját hatáskörükén is elvégezhetik. A határozat feladatul adja, hogy a terü'ieti és a gazdasági egységek gazdasági és társadalmi fejlődésének állami terveiben a termelési és a beruházási feladatokkal párhuzamosan ki kell dolgozni a szociális fejlesztésre, a munkaiéitéteVek javítására, a szak képzettség és az általános műveltség növelésére, a lakosság kulturális színvonalának emelésére, a lakásalap, az egészségügyi és más szociális gondoskodás fejlesztésére irányuló intézkedések komplex rendszerét. A határozat megjelöli továbbá az Állami Tudományos-Műszaki Bizottság, az Állami Fejlesztési Bizottság, az Állami Szabványügyi Bizottság, valamint az ágazati minisztériumok és a köztársasági minisztertanácsok feladatait is a gazdasági irányítás tökéletesítéséve'i ösz- szefüggő kérdéseikben. E feladatok közé tartozik például a szabványok felülvizsgálása, a stand* rdizálás komplex programjának a befejezése, a gyártott gépek és berendezések műszaki színvonalának a felmérése, az elavult termékek gyártásának a beszüntetése, az anyage'ilátás tízéves, ötéves tervidőszakra szóló és évi mérlegeinek elkészítése, a hosszútávú közvetlen kap. csolatokra való áttérés az egyesületek és vállalatik gazdasági együttműködésében, valamint a válla’iatok kiskereskedelmi hálózatának kibővítése a lakosság jobb ellátása érdekében. Tekintettél Szibéria és a távol-keleti területek növekvő népgazdasági jelentőségére, valamint az itteni nagy terű. le ti-termelési komplexumok építésére, az Állami Tervbizottság azt a feladatot •kapta, hogy az illetékes minisztériumokkal és ágazati szervekkel tárgyalja meg e területek és területi-termelési komplexumok fejlesztési terveit, a munkaerő elhelyezésének, továbbá a gazdasági és társadalmi fejlesztés főbb mutatóinak a kérdéseit, s jóváhagyásuk után ellenőrizze a te'ijesíkai berendezések, valamint az építő és szerelő vállalatok kapacitásainak mériegét. A minisztériumok, az ágazati szervek és a köztársasági minisztertanácsok az ötéves tervjavaslatban kötelesek kidolgozni a meglevő termelési kapacitások és az állóalapok kihasználásának mérlegét, továbbá a vállalatok rekonstrukciójának és korszerűsítésének összesített terveit. A tervezett rekonstrukcióhoz és korszerűsítésekhez kiemelten kell gondoskodni a szükséges forrásokról, s új vállalatok építésére vagy bővítésére csak akkor tervezhetnek forrásokat, ha egyes termékekből a vállalatok felújítása és korszerűsítése után sem tudják fedezni a népgazdaság ■szükségleteit. A határozat szükségesnek tartja az önálló elszámolási rendszer (hozrasz- csot) további fejlesztését a termelési egyesülésekben, vállalatokban az építőipari szervezetekben az ötéves terv és a hosszútávú gazdasági normatívák alapján, hogy a gazdasági tevékenység végeredményeinek javítása lehetővé tegye saját forrásaik kibővítését az állami költségvetéshez való hozzájárulás növelése mellett. Az ipari termelési egyesülések (vállalatok) gazdasági tevékenységének eredményességét és gazdasági ösztönzésüket elsősorban a termelési-műszaki rendeltetésű termékek, valamint a fogyasztási cikkek szállítási terveinek teljesítése alapján keli meghatározni, figyelembe véve a választékot, a szállítási határidők megtartását, a munkatermelékenység növelését, a gyártmányok minőségét és a nyereség növekedését (egyes á gaza tokban az önköltségek csökkentését). A határozat szerint a legközelebbi 2—3 évben be kell fejezni a termelési egyesülések ’létesítését, amelyek az iparban az önálló elszámolás alapegységeit képezik. Következetesen meg kell valósítani a termelési szakosításra és kooperációra, a segéd üzemági szolgáltatások összpontosítására irányuló intézkedéseket. A XI. ötéves tervidőszakban számításba kéil venni a gazdasági serkentő alapok — ösztönzési alap, szociális és kulturális szükségletek alapja, lakás- építési alap, termelésfejlesztési alap — létrehozását, éspedig az ötéves tervidőszak egyes éveire 'lebontott stabil normatívák alapján. Az olyan egyesülések és vállalatok számára, amelyek kifejezően növelik az új és különösen hatékony termékek, valamint a korszerű fogyasztási cikkek gyártását, nagyobb forrásokat kell biztosítani az említett aiapok képzésiéhez. Ez azokra az egyesülésekre (vállalatokra) is vonatkozik, amelyek előterveikben az ötéves tervben előirányzottnál nagyobb feladatokat vállalnak. A határozat leszögezi, hogy a gazdasági ösztönzési alapok eszközeit pontosan meghatározott célokra kell felhasználni. Az alapok ki nem merített részét nem vonják el, hanem átviszik a következő évre. Az említett alapok fel használására vonatkozó vitákban a dolgozók kollektívái is részt vesznek. Az ösztönzési alap forrása a nyereség, amely a munkatermelékenység növekedése, a legjobb minőségű termékek gyártása, a szerződéses szállítások pontos teljesítése aiapján jön létre. Egyes ágazatokban azok sajátos helyzetének megfelelően az ösztönzési alapok képzésénél más minőségi mutatók is érvényesülhetnek (az anyagi források takarékosabb felhasználása, az alapok hatékonyságának növelése, a műszakszám, a jövedelmezőség növekedése, a terme’iési költségek csökkentése, valamint a jövesztési ágazatokban (bányaiparban) a termelés növekedése). Az ösztönzési és a béralapból folyósított prémiumokat elsősorban a jobb minőségű mutatók elérése céljából, valamint a szállítási kötelezettségek pontos teljesítése érdekében kell felhasználni. A szociális és kulturális szükségleteik alapja, valamint a lakásépítési alap az ösztönzési alap értékének 30—50 százalékát képezheti a válláiati dolgozók lakásviszonyainak, valamint a vállalati szociális és kulturális intézmények színvonalának megfelelően. Ezekre a célokra egy bizonyos részt az ösztönzési alapból is lehet meríteni. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, s az új, különösen hatékony termékek gyártásának növelése céljából 1980-ban a tudományos-kutatási intézetek, a tervező, konstrukciós és fejlesztési szervezetek, a tudományos-termelési egyesülések és az ipari minisztériumok termelési egyesülései teljes mértékben átallnak a munka- szervezés önálló elszámolási rendszerére az új technikának a termelési utasítások és szerződések alapján történő bevezetésében. A. minisztériumokon és az ágazati szervekben létrehozzák a tudományosműszaki fejlesztés egységes alapját a tudományos-kutatási, experimemtáló,. konstrukciós és techno'iógiai munkák finanszírozására, az új termékek, technológiai eljárások és tudományos munkaszervezési formák kifejlesztésével és bevezetésével összefüggő költségek fedezésére, valamint az új. termékek gyártásával járó kezdeti költségtöbblet fedezésére a gyártás első éveiben. A határozat szerint a tudományostermelési és termelési egyesülések, a tudományos-kutatási, tervezési, konstrukciós és technológiai szervezetek dolgozóit az új technika kifejlesztéséért és bevezetéséért a népgazdaságban ténylegesen elért eredmények alapján kell premizálni. Annak érdekében, hogy növekedjen a gazdasági szabályozók jelentősége a kiváló minőségű termékek gyártásának ki szélesítésé beo és a folyamatos gyártmányfejlesztésben, a határozat feladatul adja a minősítési rendszer, valamint a terméiési-műszaki rendeltetésű termékek javítását célzó ösztönzési rendszer tökéletesítését. Ezzel összefüggésben azoknál a nagy hatékonyságú termékeknél, amelyek elérik a legjobb minőségű hazai és külföldi gyártmányok színvonalát, növelni fogják a nagykereskedelmi árakhoz számított ösztönző árkiegészítést, éspedig a termékek gyártásából és felhasználásából származó gazdasági haszon arányában. Úgyszintén növelik a nagykereskedelmi árkiegészítést az olyan új, nagy hatékonyságú termékeknél, amelyek a kiváló minőség állami jéizését viselik, ha azok gyártására feltalálás vagy felfedezés alapján került sor. Egyidejűleg növelik a követelményeket a kiváló minőség állami jelének elismerésénél, s növekszik a bírságok szerep® az elavult termékek gyártásánál. Annak érdekében, hogy növekedjen a dolgozók érdekeltsége a munkatermelékenység növelésében és a fluktuáció csökkentésében, fokozni kell a doigozók munkabérének függőségét a munka eredményeitől. Az erre vonatkozó normatívák megállapításánál műszakilag alátámasztott munkaformákból kell kiindulni, azt a célt követve, hogy a munkatermelékenység gyorsabban növekedjen a béreknél. A határozat szerint a terméiési egyesülések (vállalatok) a tervezett béralap megtakarításaiból bérpótlékot fizethetnek ki a munkások és a műszaki-gazdasági dolgozók bértarifáihoz, ha a gazdasági tevékenység mutatói nem romlanak. Fokozni kell a dolgozók kezdeményezését a műszakilag alátámasztott munkanormák bevezetésében, valamint a munkanormák gyors felújításában, ezért a munkásoknak egyszeri jutalmakat kell kifizetni a munkanormák felújításával nyert megtakarítas- ból. A termelési munikabrigádok kollektívái (tanácsai) az érvényes normatívák és a rendelkezésre á’iló eszközök keretein belül jogosak meghatározni a premizálás módszerét, figyelembe véve a brigád egyes tagjainak konkrét hozzájárulását a közös eredményekhez; javaslatot tehetnek bérkiegészítések kifizetésére a brigád, egyes tagjainak azok rendkívüli szakképzettsége, vagy többféle szakmunka egyidö- ben való végzése esetén, javasolhatják az egyes brigádtagok magasabb bérkategóriába való besorolását az általa végzett munka minősége alapján, megállapíthatják a brigádon belüli szocialista munkaverseny győzteseit, meghatározhatják jutalmazásuk színvonalát, s a vállalaton belüli szocialista munkaverseny eredményei alapján javaslatokat tehetnek a brigádtagok anyagi és erkölcsi ösztönzésére. A határozat kötelezővé teszi a bírságokat a szállítási szerződések megsértéséért. A szerződéses szállítások megtérítésének folyamatossága érdekében az Áliami Bank, vagy a Beruhá- . zási Bank kölcsönt folyósít azoknak a m grendelőknek, akik a megtérítés esedékes időpontjában nem rendelkeznek a szükséges fizetési eszközökkel. Az SZKP Központi Bizottsága szilárd meggyőződését fejezi ki, hogy a pártszervezetek, a gazdasági szarvezetek, a szakszervezetek és a Kom szó mól szervezetei, a szovjetek és a dolgozók kollektívái mindent elkövetnek az előirányzott intézkedések végrehajtása érdekében, gondoskodnak a népgazdaság további nagyarányú fejlődéséről, jelentősen hozzájárulnak a szocialista haza megszilárdításához, s a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának felépítéséhez. sére növekedett. E sikerek meggyőI. Intézkedések a tervezés színvonalának emelésére tésüket. ti. intézkedések az új termelést kapacitások gyorsabb beindítására és a beruházások hatékonyságának növelésére
