Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-04 / 182. szám, szombat

Kommunista őszinteséggel A vezetőségí tagokkor folytatott beszélgetések tapasztalata n fűemzetí Front bratislavai II. városkerületi bizottságának pártalapszervezetében 1979. VIII. 4. A Nemzeti Front bratisla-* vai II. városkerületi bi­zottságának pártaiapszervezete nem tartozik a nagy -’alapszer­vezetek közé. Mindössze 15 tagja és két tagjelöltje van. A társadalmi szervezetek struk­túrájában elfoglalt helyénél fogva azonban annál jelentő­sebb szerepet tölt be a párt politikájának megvalósításában és a tömegpolitika) munkában. Az alapszervezet tömöríti ugyanis a Nemzeti Front város­kerületi bizottságának dolgo­zóin kívül a Városkerületi Szakszervezeti Tanács, a SZISZ városkerületi bizottsága, a Szlovák Nőszövetség és a Cseh­szlovák Vöröskereszt városke­rületi bizottságának, illetve a Slovnaft petrolkémiai kombinál építésén megalakított Építke­zési Szakszervezeti Tanács kommunistáit. Az elmondottakból is kitű­nik, hogy az alapszervezet va­lamennyi tagja a munkahelyén is felelős politikai tisztséget tölt be, és munkájával vala­milyen formában befolyásolja vagy befolyásolhatja az egész városkerület életét és társadal­mi mozgását. Az alapszervezet jó munkájától lügg tehát nagy mértékben a városkerület gaz­dasági, politikai, kulturális és minden más fejlődése. Szlovákia Kommunista Pártja II. városkerületi bizottságán tudatosítják az alapszervezet kivételes helyzetét, és megkü­lönböztetett figyelmet szentel­nek a munkájának. Az aktivis­ták segítségével szinte állan­dóan kapcsolatban vannak az alapszervezet vezetőségével és a tagsággal egyaránt. A tag­könyvcsere előkészítésének, és a városkerületi pártbizottság állásfoglalásának lebontása ide­jén szinte az alapszervezet minden vezetőségi és taggyűlé­sén részt vettem, így érdem­ben elemezhetem e fontos idő­szakban folyó pártmunka ta­pasztalatait azzal a szándék­kal, hogy máshol is okuljanak belőle. A pártszervezet munkája an­nál fogva, hogy több, egymás­tól merőben eltérő munkahely kommunistáit egyesíti, megle­hetősen sajátos, mondhatnánk, rendhagyó. Nem meglepő, hogy még mindig keresik azt a meg­felelő munkaformát, amely az alapszervezet sajátos helyzeté­nél fogva a leghatásosabb len­ne. Pillanatnyilag a legjobb úton haladnak, hogy megtalál­ják az optimális munkaformát és módszereket, és ez nem utolsósorban a varoskerületi pártbizottság állásfoglalásának is köszönhető. Az állásfoglalás pontosan felvázolta, hogy mi­lyen területen és hogyan kell továbbfejleszteni a pártmunkát az alapszervezetben. Alapjában véve öt főbb szakaszt jelölt meg az alapszervezet munkájá­nak súlypontjául. Ezek: — a munkakezdeményezés és a szocialista munkaverseny szervezése; — a választási • programok teljesítése és a képviselőkkel folytatott munka; — az ifjúság körében vég­zett munka, főleg a szabad idő megszervezése; — a környezetvédelem és a környezetszépítés kérdése; — a dolgozókról, főleg az anyákról és a gyermekekről való gondoskodás. A felsoroltakból kitűnik, hogy az . állásfoglalásban kitű­zött feladatok az élet minden területét felölelik. Az alapszer­vezet természetesen már eddig is e szempontok figyelembe vételével dolgozott, de az ál­lásfoglalás újahb lendületet adott a pártmunkáüak és újabb motívumokkal gazdagította azt. Az állásfoglalás a vezetőség körében élénk vitát váltott ki, és haladéktalanul hozzálátlak a féladatok lebontásához. M indenekelőtt arra össz­pontosítják a figyelmü­ket, hogy a tömegpolitikai munka, a propaganda, a poli­tikai agitáció es a szervező te­vékenység fokozásával növel­jék a párt befolyását és meg­szilárdítsák a vezető szerepét a Nemzeti Front tagszerveze­teiben és rajtuk keresztül az egész társadalomban. E mun­kába bevonják a képviselőket és a tömegszervezetek válasz­tott szerveinek tagjait is. Erre annál is inkább lehetőségük van, mert valamennyien vala­melyik tömegszervezet város- kerületi csúcsszervének fele­lős dolgozói. A személyes kap­csolatok fenntartásával és sze­mélyes példamutatással elérhe­tik azt, hogy a tömegeket a társadalom időszerű feladatai­nak teljesítésére egyesítsék. Ezzel is érvényesítik Leninnek azt a megállapítását, hogy a párt minden egyes tagja egy személyben propagandista, agi­tátor és szervező is. A vezetőségi tagokkal foly­tatott beszélgetések már tel­jes mértékben az állásfoglalás egyes kitételeinek figyelembe- vetelével zajlottak le. Ugyan­akkor a pártépítés lenini nor­máinak következetes betartása jellemezte őket. Különösen ér­vényre jutott az önkritika és a /kritika, mint a pártmunka egyik leghatásosabb eszköze. Mindenki köntörfalazás nél­kül értékelte a saját munkáját a pártszervezetben éppúgy, mint a munkahelyén, majd minden egyes vezetőségi tag kifejtette észrevételeit. Végül a beszélgetes alanya elmond­ta, hogy mit szándékozik ten­ni, vagy mit tehetne a jövőben a partmunka fejlesztéséért, az aiapszervezet befolyásának nö­veléséért. Elsőként az alapszervezet el­nöke, íozef Hanzel kért szót. Harcban edződött, tapasztalt, öreg párttag, a Szlovák Nem­zeti Felkelés alatt fegyverrel a kezében harcolt a fasiszták el­len. A Városkerületi Szakszer­vezeti Tanács politikai dolgo­zója. Munkahelyén a dolgozók­ról való szociális gondoskodás kérdéseivel foglalkozik, de na­gyon sokat tett már a szocia­lista munkaverseny szervezésé­ért is. Nagy érdeme van töb­bek között abban, hogy a bra­tislavai 11. városkerület ipari üzemei szocialista munkaver- sennyel behozták az év eleji termeléskiesést. O '"“” szintén elmondta, néha az az érzése, hogy túl­ságosan elnéző másokkai szem­ben. A jövőben következeteseb­ben kell megkövetelnie a párt­feladattok teljesítését mindenki részéről, mert a pártmunkában nincs helfe a lazításnak. Vál­lalta, hogy gazdag tapasztala­tait igyekszik majd megosztani a fiatal kommunistákkal, hogy bármikor átvehessék az alap- szervezet irányítását. Ennek konkrét eredményeként emlí­tette a vezetőség két fiatal tag­ját, Stefánia Divkovát és Dra- hoslav ŠevčoviĽOt. akik csak négy, illetve hat éve párttagok és csak alig egy éve tagjai a vezetőségnek, de máris olyan megfontoltan és pontosan dol­goznak, mintha tapasztalt funk­cionáriusok lennének. Bármi­lyen felelősségteljes feladatot rájuk lehet bízni. A vezetőség konkrét feladat­ként megbízta az alapszervezet elnökét, hogy továbbra is tö­rődjön a fiatal kommunisták nevelésével és a szakszervezeti tanács befolyását felhasználva a szocialista munkaverseny fej­lesztésével, az új haladó mun­kamódszerek terjesztésével. Stefánia Dívkováról az egész vezetőség egyhangúlag megál­lapította, hogy a vezetőség lel­ke. Úgyszólván fáradhatatlan. Elméleti ismereteit a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyete­mén bővíti. A párt politikájá­nak érvényesítésében hajtha­tatlan, a feladatok teljesítését megköveteli, ezért néha ellen­állásba is ütközik, de a véle­ményét semmiképpen sem vál­toztatja meg. Személyében te­hetséges funkcionárius egyéni­ség fejlődik. A vezetőség tagjai felróták Ľudovít Bližňáknak, a Cseh­szlovák—Szovjet Barátság Szö­vetsége városkerületi bizottsá­ga titkárának, hogy nagy mun­kahelyi elfoglaltsága mellett a vezetőség munkájából időn­ként nem vette ki kellőképpen a részét. A nevezett a kritikát elfogadta, és ígérte, hogy a jövőben aktívabban bekapcso­lódik a vezetőség mindennapi munkájába. Megjegyezte, hogy időnként neki is az volt az ér­zése, hogy nem segítL kellőkép­pen a vezetőséget. Konkrét fel­adatként a csehszlovák—szov­jet szövetség és az internacio­nalista kapcsolatok népszerű­sítését vállalta. Drahoslav Sev&oviií a SZISZ városkerületi bizottságának tit­kára. A jövőben elsősorban a fiatal képviselőkkel való mun­ka javítását, az ifjúság sza­bad idejének szervezését vál­lalta. Elmondta többek között, igyekszik majd elérni, hogy az ifjúság még nagyobb mérték­ben járuljon hozzá a környe­zetszennyeződés és a környe­zetvédelem kérdésének megol­dásához. E téren jelentős tar­talékaink vannak. Anna Tomeková a vezetőség további tagja, felkérte a veze­tőséget, hogy mentse fel tiszt­sége alól, mert hosszas beteg­sége miatt gyengítette a veze­tőség munkáját, és betegsége miatt továbbra sem láthatná el a feladatát. Továbbra is igyek­szik majd a lehető legjobb tu­dása és képességei szerint el­látni a munkáját a szakszerve­zet politikai kabinetjében. A vezetőségi tagokkal foly­tatott beszélgetések a kommunista őszinteség légkö­rében folytak. Senki sem akar­ta takargatni a hibáit, az egyes tagok nyíltan és bátran el­mondták a véleményüket. Bi­zonyosra vehető, hogy az így született ötletek hozzájárulnak a vezetőség egységének meg­szilárdításához és akcióképes­ségének fokozásához. Ilyen szellemben készülnek a tagok­kal folytatott beszélgetésekre is, amelyekre hamarosan sor kerül. PALÄGYI LAJOS, az SZLKP braüstavai II. városkerületi bizottságának instruktora Az ezüstérmes I7« . "1 A plzeüi Skoda Művek a VVER 440 típusú atomerőművek nyomás- berendezéseit is gyártja. Javában készül a paksi (Magyarország j atomerőmű ilyen berendezése. A képen: Pavel Honzík lakatos az utolsó simításokat végzi a VVEQ. 440 típusú atomerőmű nyomás­berendezésének egyik részén - (Felvétel: J. Vlach — ČTK) @ Elégedett ember ra kell vigyáznunk, hogy a fő­zet ki ne fusson. A hordókat néhány lépésnyire villanymeg- hajtású targoncákkal visszük odább. Egyszerre négy hordó fér a targoncára, melyet ma­guk a főzők vezetnek. Három műszakban dolgozunk. Én leg­jobban a délutánit kedvelein, mert úgy érzeim, ez te*lik el a leghamarabb, s másnap kialha­tom magamat. Az éjjeli és a reggeli műszakot egyformán szeretem. Ha úgy jön ki, szom­baton és vasárnap is (ITTTgo­Vidám társaság tagja Hosszú fekete haj, barna szem, egyenes testtartás, és magabiztos, ügyes mozgás — ez jellemzi már első látásra is Galgóczi Zitát, a bratislavai Slovnaft vállalat kenőzsírfőző részleg éne k törzsgá r da tagját. — Hatodik éve dolgozom itt — mondta a rokonszenves, be­tanított munkásnő, akinek ne­ve gyakran szerepel a legjobb dolgozók tablóján, melyet a részlegen helyeztek el. Ugyan­ott olvasható a részleg törzs- gá,rdatagjainak névsora is. Elő­zőleg három évig a cérna­gyárban dolgoz­tam, de itt sok­kal jobban ér­zem magamat, jobb a társa­ság. Hosszan tartó haragot nem ismerünk. Jó a hangulat, gyakran neve­tünk . .. A hattagú szocialista munkabri gádnak. melybe tartozik, Soóky László mester a vezetője. Mind­egyik műszak­ban egy-egy munkacso­port dolgozik. A brigádvezető a második mű szak mestere. — Nekem ezüstérmem van — mondja Galgóczi Zita zunk. Ennek az az előnye, —, de Vörös elvtárs, aki a hogy jól keresünk. A kétezret közvetlen munkatársam, már . tisztán megkapom, az arany fokozatot is megsze- Munkahelyére naponta utazik egy kb. 30 km-nyire levő Dunu menti községből. — Bár az utazás kissé ne­hezeimre esik, a falut nem tud­nám elhagyni. Az üzemből kap­hatnék lakást, de nem tartok rá Igényt, hiszen szüleim csa­ládi háza mellett külön laká­som van. Kedvtelései közül mindenek­előtt a táncolást emeli ki. Újabban a gépkocsi is érdekli. A közeljövőben hajtási jogosít­ványt szerez. Elégedett embernek tűnik. Ám ennél sóikkal fontosabb, hogy a munkájával, helytállás sával is elégedettséget vált ki. F. r; A targonca nyergében (Vörös B. felvétele) rezte. A brigád nemcsak a minősé­gi és mennyiségi követ ke lm á- nyek teljesítséért verseng, ha­nem részt' vesz a tisztasági versenyben is, és közös ren­dezvényeket szervez. Ilyen volt pl. az esztergomi hajókirándu­lás, melyről azonban Zita — nagy sajnálatára — egyéb el­foglaltság miatt lemaradt. Vi­szont kétszer volt már szak­szervezeti üdülésen Siófokon. Munkájáról így vélekedik: — Szeretem a munkámat. Egyszerre 25 hordó, vagyis öt katlan kenőzsírt főzünk. Ret­ten kezelünk öt katlant. Kézzel semmit sem kell emelnünk. Ar­SAJÁTOS FELTÉTELEK KÖZI, SZÍNVONALASAN A mozdonyrendezö pályaudvar kommunistáinak munkája A Prága-Vršovice-i mozdony- rendező-pályaudvar dolgozói főleg tehervonatokát kísérnek. Legtöbb feladatuk a vršovicei vasútállomás szerelvényeinek tolatása, a fővárosban a helyi teherszállítás, a városnak szén­nel, építőanyaggal, élelmiszerrel, való ellátása és a Plzefíből, Décínből, • Táborból, Zatecből vagy Chomutovból érkezett egyéb áruk szállítása. A mozdony elindítása a könnyebbik dolog. A nehezebb, a szerelvény időbeni megérke­zése. Vasútvonalaink állapotára a mozdonyokat kezelő emberek nemigen gyakorolhatnak ha­tást. Miért ne mondjuk el te­hát, hogy a „masiniszta“, aki­nek .a műszak végén például már Plzertben kellene lennie, szomorúan ott gubbaszt valahol Rokycanyban." Prágából 15 óra múlva váltja le a kollégája, és ha nincs szerencséje, akkor még további 15 óra hosszat szemlélheti a tájat. Zdenék Vosahlík a vršovicei mozdony rendező-pályaudva­ron egy személyben mozdony- vezető és instruktor is. A párt- szervezetben elvtársaival együtt azon töri a fejét, mit hol lehetne javítani. Nagy teher már magában az is, hogy szombaton, vasárnap, ünnepnapon, éjjel-nappal, túl­órában az ország egyik csücs­kéből a másikba folyton utaz­nak. Ezt azonban már meg­szokták. — Hogy is mehetne ez más­ként? — bizonyítja Zdenék Vo­sahlík szavalt Jaroslav Mráz mozdonyvezető, a rendezőpá- lyaudvar kommunistája-! — A norma teljesítése minden mun­ka alapja. Ami pedig a túlórá­kat illeti, vajon a vasúton le­het-e anélkül dolgozni? Ezen? kívül sok időt kell szánnunk ' műszaki továbbképzésre, s egyéb kötelességek is várnak reánk. Amikor valamit önkén­tesen végeznek, ez nem azt je­lenti, hogy a dolgot a második, vagy mondjuk a vakvágányra terelhetem. Hogy miért mon­dom mindezt? Mert számunkra egyáltalán nem könnyű talál­kozni, összeülni és mondjuk holnaptól valami egész más, új dologba kezdeni. Mégis, mind ennek ellenére, több dol­got szeretnénk jobban végezni. Pár tszervezet ümk munkájá­nak is megvannak a sajátossá­gai — mondja Vosahlík elv- társ. — A problémákat meg kell oldanunk, történjék bármi. A tavalyi év második felében balesetek zavarták meg a rend­szeres munkaritmust, s ez meg­mutatkozott a közlekedési gra­fikonon is. Nehézségeik azon­ban mindenütt vannak. Az egyiket leküzdik, de máris je­lentkezik egy másik. Ilyen az élet. A pártalapszervezetben, melynek elnöke Zdenék Vošah- lik, mélyrehatóan fontolóra veszik, hogy sajátos feltételeik közt miként lehetne még job­ban fellendíteni a kommunis­ták aktivitását és kezdemé­nyezését. — Pártbizottságunk számára — mondotta — az olyan ese­mény, mint például a tag­könyvcsere, több száz órai mun­kát és rengeteg szervezési tö­rekvést igényel. Ám nem fé­lünk a nehézségektől és az akadályoktól. A bizottságban úgy döntöttünk, hogy az igé­nyes munkát vasutasokhoz méltóan elvégezzük. Ez azt je­lenti, hogy a lehető legjobban. PAVEL ŽEJD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents