Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-30 / 204. szám, csütörtök

Ahol már a télre gondolnak AZ ÁRAMMAL VALÓ TAKARÉKOSKODÄST TÖRVÉNYNEK TEKINTIK Amikor az idén januárban a prágai Milasban jártam, éppen letelt a dolgozók áramhiány- nyal indokolt egyhetes kény­szerszabadsága. A tehergépko­csik gumiabroncsainak gyártá­sára szakosított vállalat a téli időjárás okozta gyakori ener­getikai problémák kiküszöbölé­sére törekedve tervbe vette ugyan saját áramforrása léte­sítését, egyelőre azonban nem nélkülözheti az áramszolgálta­tást a közös hálózatból, így a tüzelőanyag- és az áramfo­gyasztás ésszerűsítése kétsze­resen indokolt. Bedrich Pála vezérigazgató az év elején így vélekedett: — A nehézségek nem csak ben­nünket érintenek, s ezeket csak a saját erőnkkel küzdhet jiik le. Ehhez pedig rendíthetetlen aka­ratra, kitartásra és kötelesség­tudatra van szükségünk. Kiegyenlítették adósságukat Az Igazgató akkor még nem tudta, hogy a vállalat az állami tervnek mintegy 20 millió koro­na értékű áruval maradt adósa, és hogy a termeléskiesés pót­lása ott, ahol rendszeresen há­rom műszakban folyik a mun­ka, igényes feladatnak bizo­nyul. Ám a féléves terv és a kollektív szerződések teljesíté­sének nyilvános ellenőrzése al­kalmával kiderült, hogy a munkacsoportok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az eredmények a mindennapi fel­adataikat rendszeresen teljesí­tő dolgozóknak, valamint a szombati és vasárnapi 28 rend­kívüli műszaknak köszönhetők. A tíznapos lemaradást az idén június végéig pótolták. Az árutermelési tervet 712 ezer ko­ronával teljesítették túl. Az évi tervet tehát 6 hónap alatt 52,3 százalékra sikerűit teljesíte­niük. Exportfeladataik 7,4 szá­zalékkal való teljesítésével pe­dig megteremtették a lehető­séget annak, hogy külföldi megrendeléseiknek legkésőbb december 20-ig, és a szovjet megrendelésnek december 15-ig tegyenek eleget. De a dolgo­zók figyelme a költségmegta­karításra, az anyaggal, a fűtő­anyaggal és az árammal való ta­karékoskodásra, a termelés ésszerűsíi ésére, valamint az újfajta termékek bevezetésére is kiterjed. — Tisztában vagyunk ugyan­is azzal — utalt az izgazató a körültekintő munkaszervezésre —, hogy a közelgő tél további meglepetéseket tartogathat szá­munkra, amelyekre — ha nem akarjuk, hogy problémáink megismétlődjenek — jóelőre, gondosan fel kell készülnünk. Együttesen vállalt felelősség Ezen a téren a legnagyobb felelősség a vállalatnál 28 éve Vetésre készülnek Elegendő szerves trágyát juttotnak o földbe 1979. VJJÍ. 30. A zsigárdi (Ziharec) Efsz ha­tárában is őszies hangulat ural­kodik. Pápai József főagronó- mus gondterhelten járja a ha­tárt. Nem csoda, hisz nem úgy sikerült az aratás, mint ahogy a múlt év őszén elter­vezték. Ide s tova már harminc éve irányítja a növénytermesz­tést, de még nem fordult elő veié, hogy a szövetkezet hatá­rában a szellő ne ringatott volna búzászemeket érlelő ka­lászokat. Sóhajtozik is eleget. „Milyen aratás az — mondo­gatja — amikor nem lehet bú­zából fonni aratókoszorút.“ El­mondja, hogy miért maradt bú­za nélkül a szövetkezet hatá­ra. Tavaly egy kis túlbuzgóság­tól hajtva korán nekifogtak a vetésnek, és már október 5-én az utolsó parcellába is elvetet­ték a vetőmagot, örültek, hogy ilyen korán végeztek ezzel az igényes munkával. Azonban örömük nem sokáig tartott. A korán vetett mag ugyanis ki­csírázott, de a későbbi száraz­ság miatt nagyon lassan fejlő­dött tovább. A vetőmag egy ré­sze kicsírázva ment tönkre a földben. A téli száraz fagyok és a tavaszi szárazság, valamint más elemi csapás ugyancsak megviselte a búzát, végül pe­dig a kárbecslő bizottság úgy döntött, hogy árpát kell vetni a búza helyére. Amikor az árpa kerül szóba, vidámabban folytatja. Jó lépés­nek tartja, hogy a túl ritka bú­zát nem hagyták meg, mert az árpa hektárhozama átlagosan ötvenöt mázsa volt. Egyes par­cellákon még jobban is fize­tett. A Korái fajta árpából hektáronként ötvennyolc má­zsát takarítottak be. Vélemé­nye szerint az árpa jó termést ad a határban, de jó lenne olyan fajtákat kinemesíteni, amelyek nem dőlnek meg. Re­méli, hamarosan vásárolhatnak ilyen vetőmagot. Ha ez sike­rülne, akkor érdemes lenne na­gyobb területen termeszteni ár­pát. Az agronómus kissé elége­detlenül szemlélgetl a szemes kukoricát is. Nem ad nagy ter­mést, mert vetés után elöntöt­te a víz és a növények las­san fejlődtek. A sík területről nem tudták lecsapolni a vizet, ezért okozott olyan nagy kárt. Kilincseltek a felsőbb szervek­nél is, szakküldöttség állapí­totta meg a helyszínen az ál­datlan helyzetet, és végre bele­egyezést kaptak, hogy hatszáz hektáron meliorációs munkákat kell elvégezni a szövetkezet határában. Olyan csatornarend­szert kellene megvalósítani, amely segítségével esőzések idején átemeléses módszerrel vezethetnék el a fölösleges vi­zet, szárazság esetén pedig ön­tözhetnének a csatornákból, il­letve szabályozhatnák a talaj­víz magasságát. Ugyanis na­gyon nehéz lecsapolni a vizet, mert a főcsatorna medre ma­gasabban van, mint az egyes parcellák szintje. Gondok között készülnek te­hát a vetésre abban a szövet­kezetben, amely az elmúlt évek­ben a gaiántai járásban a leg­jobb gabonatermesztők közé tartozott. Nem volt ritkaság a hatvan, sőt a hetven mázsás hektárhozam sem. A jó talaj­előkészítés után megadták a növényeknek a megfelelő ösz- szetételű tápanyagot. Nem saj­nálják az istállótrágyát sem, négyévente egy hektárra leg­alább négyszáz mázsát juttat­nak. Nem véletlen tehát, hogy a szövetkezet földjeinek magas a humusztartalma. Azonban ez a kötött feketeföld könnyen ösz- szetömítődik, ezért rendkívüli gondossággal kell elvégezni a talajjavító munkákat. Stefan Mrázikkal, a szövetke­zet elnökével együtt gondosan elkészítették az őszi munkák tervét. Számba vették mennyi gépük van, mennyi jut belőle a betakarításra, a szántásra és a vetésre. Rugalmasan szerve­zik a munkát, és ennek kö­szönhető, hogy a gépek átcso­portosításával már sikerült — rövid idő alatt — betakaríta­niuk a silókukoricát. A három járvaszecskázóyal nagyon jó munkát végeztek. A szállítás is rendszeresen folyt. A silógöd­röket, miután azok megteltek, azonnal letakarták, hogy a siló- takarmány ne kapjon levegőt. Különös gondot fordítanak a talajelőkészítésre. A hosszabbí­tott és két műszakban dolgozó traktorokkal már száztíz hek­tár földet készítettek elő bú za alá. Háromszor szántják meg a földet, hogy a mag jó ágyba kerüljön, gyorsan keljen és a növények még a téli fagyok előtt megerősödjenek. Sikerült leszántaniuk már a cukorrépa és a kukorica alá is a földet. Az agronómus szerint hektáron­ként — az egyes parcellák táp­anyagtartalma szerint — 400— 500 mázsa istállótrágyát hord­tak ki a földekre, és pár na­pon belül beszántották. A vetést a tervek szerint Laj­ta típusú vetőgéppel végzik. Ezeket idejében megjavították és bármikor indulhatnak ve­lük. Most már csak az a kér­dés, hogy mikor kezdjék, illet­ve fejezzék be a vetést. Néze­tük szerint a legmegfelelőbb időszak október 10. és 20. kö­zött lenne. így tervezik, ha csak az időjárás közbe nem szól. BALLA JÓZSEF dolgozó Pavel Rosanint, az energiagazdálkodás vezetőjét terheli, aki tíz esztendeje töl­ti be ezt a munkakört. Elegen­dő tapasztalata van tehát a fennakadások és üzemzavarok megelőzésére irányuló intézke­dések foganatosításához. Ez munkatársai véleménye, akik a megérdemelt szabadságát bizo­nyára kellemesen töltő Rosanin elvtársat helyettesítik. Elmond­ják, hogy a Mitasban ma már törvénynek tekintett villamos­energia-takarékoskodás az üze­mi pártbizottság és a szakszer­vezet eredményes politikai-ne­velő munkáját, a vezető gazda­sági dolgozók és a munkacso­portok, tehát valamennyiük igyekezetét dicséri. Ezt bizo­nyítja az is, hogy bár az 1970— 1978 as években 14,3 százalék­kal több alapanyagot dolgoz­tak fel, ugyanakkor azonban az áramfogyasztás mindössze 0,7 százalékkal növekedett. Ésszeriísítésí intézkedések Hogyan csinálták? A tüzelő­anyag és áramfogyasztás rend­szeres ésszerűsítése a szocialista munkabrigádok, a komplex ra­cionalizációs brigádok és az újí­tók feladata. A gazdaságos fo­gyasztást a múlt év óta a párt, a szakszervezet és a SZISZ tisztségviselőiből, a mesterek­ből és a tapasztalt munkások­ból megalakult bizottságok el­lenőrzik. Észrevételeiket, ja­vaslataikat rendszeresen meg­beszélik és hat hetenként meg­vitatják az energiagazdálkodás dolgozóival. Ez azonban nem bizonyulna elegendőnek a termelési veze­tőkkel fenntartott szoros kap­csolatok nélkül. Az elmúlt 24 óra eredményeit és .problémáit 1 naponta együttesen a reggeli tanácskozásokon, Pála igazga­tóval pedig a hetenként há­romszor megtartott értekezle­teken beszélik meg, és termé­szetesen arról is gondoskod­nak, hogy a határozatokkal a vállalat valamennyi dolgozóját megismertessék. Éjszakai műszakok A legigényesebb áramfo­gyasztókat a dolgozók — mint minden évben, az idén is — kizárólag az éjszakai műsza­kokban üzemeltetik. Céljuk, hogy az összes fogyasztásnak legalább 33 százalékára ebben az időszakban kerüljön sor. Tisztában vannak azzal, hogy ez a társadalom érdeke, s ezért a szocialista munkabrigádok tagjai már most felkészülnek a várható nehézségekre, ame­lyek azonban erős akarattal és megértéssel leküzdhetők. Tekintettel arra, hogy az évente elfogyasztott tüzelő­anyag 20 millió, az áram pedig 8 millió koronát emészt fel, a velük való takarékoskodás a hatékonyabb termelést is lehe­tővé teszi. Ez pedig nemcsak a vállalat, hanem a társadalom, tehát valamennyi dolgozó érde­ke. KARDOS MÁRTA A zöldségkertészek munkáját segítik A család paradicsoma az erkélyen i$ Cserép heiyett műanyaglapok Kis helyen sok eper Az Agrokomplex ’79 119 ki­állítójának egyike a všeni Cseh Paradicsom Egységes Földmű­vesszövetkezet. A kelet-csehor­szági kerület üdülőhelyeiről közismert vidékének nevét vi­selő közösség tagjai 2500 hek­táron, hegyvidéki körzetben gazdálkodnak. Amint Václav Malý, a kiállítási részleg veze­tője sajtóértekezletükön el­mondta, az arra alkalmas te­rületeken gabonaféléket, burgo­nyát és természetesen takar- má n y n ö v én y e k et termes z temek. A növénytermesztés mellett je­lentős az állattenyésztésük, s eredményeikkel a semilyi já­rás f ö 1 d m ű ves s z ö vet keze t e in e k sorában fontos helyet foglal­nak el. A földművesszövetkezet neve azonban nemcsak a járás ha­tárain belül, hanem azon túl, lényegében az egész ország­ban ismerős, elsősorban a zöld­ségtermesztéssel foglalkozók körében. A hírnevet mellékter­melő ágazatukkal szerezték, amely évi 50 millió koronás bruttó termelésüknek mintegy harmadát adja. Az ágazat a zöldségtermesztési munkák könnyítését, hatékonyabbá és gazdaságosabbá tételét szolgáló eszközöket készít. Közülük a legjelentősebbeket mutatják be az országos mezőgazdasági ki­állításon. Az egységes földművesszövet­kezet tudományos előadója, dr. Karéi Polák ismertette az ágazat keretében folyó munkát, majd részletezte a Nyitrára (Nitra) hozott termékeik jelen­tőségét’ és előnyeit. — Három évvel ezelőtt mu­tattuk be a nagyközönségnek f ó 1 ia ketr e ceinket, a mel yekbem előnyösen termeszthető a pa­radicsom. Jelenleg országosan mintegy 300 ezer darabot hasz­nálnak. Mindez nem véletlen, hiszen ötéves gyakorlati isme­retek bizonyítják, hogy egyet­len ilyen ketrecben termeszt­hető négy paradicsomtőről 36 kilogramm termést lehet le­szedni, és a nagyüzemi vi­A kelet-szlovákiai Kő- és Kavicskitermelő Vállalat öanai üzemé­nek dolgozói a milhošti gyártási részlegen a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának tiszteletére vállalásukban arra köte­lezték magukat, hogy a januári termeléskiesést a harmadik ne­gyedév végéig pótolják. Ezenkívül az anyagi költségeken 40 ezer koronát megtakarítanak. Felvételünkön: Tibor Lu&kai technikus a szállítószalagot ellenőrzi. ^Felvétel: 5. Puškáš — CSTKJ szonylatban is elérhető a 25 kilogrammos átlaghozam. Egy hektáron négyezer fóliaketrec helyezhető el, és éhből már nem nehéz kiszámítani, hogy az így termesztett paradicsom még az intenzíven termő sző­lőnél is nagyobb bevételt je­lent a mezőgazdasági üzem­nek. Az előadó még elmondta, hogy a kiállításra azért hoz­ták el ismét a fólia ketreceket, mivel újabb kísérletekkel érté­kes ismereteket szereztek az uborka és dinnye termesztésé­re, sőt nemcsak a kistermelők­nek, hanem azoknak is tudnak tanácsot adni, akiknek egy da­rabka kertjük sincs. A gyakor­lat ugyanis igazolta többek kö­zött, hogy az egy négyzetmé­ternél is kisebb területet el­foglaló fóliaketrec könnyen elhelyezhető a ház erkélyén, és a négy tő paradicsom — megfelelő tápanyag adagolás mellett — 30 centiméteres hu­muszrétegben is megadja a 30—35 kilogramm termést. Te­hát a család egész nyári para­dicsomszükségletét. És ráadá­sul a piros és zöld bogyókkal megrakott tövek szép látványt is nyújtanak. — A legújabb termékünk ez — mutatott két hajlékony mű­anyaglapot, amelyekből pilla­natok alatt hengereket készí­tett. — A pikírozott zöldség- palánták nevelésére szolgál­nak. A hagyományos cserepek­nél jobb a hőgazdálkodásuk, hosszabb az élettartamuk, hasz­nálat után könnyebben tisztít­hatok és kisebb helyen tárol­hatók, de a leglényegesebb ta­lán, hogy olcsóbbak. További­előnyük, hogy a palánták ki- ültetésekor jelentős mennyisé­gű munkaerőt és időt lehet ve­lük megtakarítani, mivel a földdel együtt könnyebben ki­szabadítható belőlük a növény. A lapok mérete szerint hét, tíz, tizenkettő és tizenhét cen­timéter átmérőjű és különböző magasságú hengerek készíthe­tők, amelyek — szükség sze­rint — zöldség-, gyümölcs- és szőlőkertészetekben, sőt az er­dészetben is alkalmazhatók. A hengerekhez műanyagtálcákat is gyártunk, s egy tálcán hu­szonnégy henger fér el. Az ar­ra szolgáló forma segítségével ezeket egyszerre lehet földdel megtölteni. A kiállítási részlegen lát­hatókhoz Marie Poláková fű­zött kiegészítést. — Munkánkkal a mezőgaz­dasági nagyüzemeket és a kis­termelőket egyaránt szolgáljuk, s talán nem túlzás azt mon­dani, hogy sikerrel. Ezt a lá­togatók érdeklődése is bizo­nyítja. Sokan saját kertjükben akarják kipróbálni az általunk javasolt módszereket, elsősor­ban azok, akiknek csak kis te­rület áll rendelkezésre. Szá­mukra ugyanis egyáltalán nem mellékes, hogy a talpalatnyi kertben, milyen területet fog­lal el egy-egy növény. Ezt fi­gyelembe véve hoztuk el pél­dául ezt is — mutatott egy kiör alapú — kisebb-nagyobb hengerekből kialakított ■ emeletes „ágyásra“. — Vi­szonylag kis helyen, de arány­lag nagy mennyiségű epret le­het benne megtermeszteni. EGRI FERENC a műanyaglapok jobbak, olcsóboak a hagyományos cserepeknél IA szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents