Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-25 / 200. szám, szombat

1979. " Vili. 25. 5 A kommunista pórt az SZNF vezetője A döntő politikai erő irtó: V i I i o m Flevzci A pärtmuitta fontos szakasza Az új pártoktatási év előkészületei a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban Végéhez közeledünk a nyárnak, s az ősz beköszöntésével a párt alapszervezetekben megkezdődik a politikai nevelés ú) tanéve. Gondos előkészítését a járást pártbizottságok Politikai Nevelés Házai már a legutój&i f-ánoktatási év befejezésekor megkezdték, s ez a munka nem szüntHAt a nyári időszakban sem. Az új pártoktatási évvel kapcsolatos tervekről, elképze­lésekről beszélgettem JÁN ADAM1 elvtárssal, a rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási pártbizottság Politikai Nevelési Hú zának igazgatójával. A történelmi tények egy­értelműen megerősítik, hogy a müncheni árulást köve­tően a munkásosztály többsége és a lakosság politikailag érett rétegeinek jelentős része tuda­tosította: azok a körök, ame­lyek a cseh és a szlovák nem­zet, valamint a nemzetiségek egyedüli vezetőjeként tüntették fel magukat, nem tudták ezt a küldetésüket betölteni. Ez­zel bizonyítást nyert a mar xista—leninista tanításnak az a tétele, amelyet Lenin fogai mazott meg, miszerint az im­perializmus időszakában, az el­ső proletár forradalom győzel­me után, a burzsoázia reak­ciós, sőt döntő helyzetekben áruló szerepet játszik. Elmondhatjuk, hogy éppen a második világháború idején, az antifasiszta és a nemzeti fel­szabadító harc időszakában Csehországban és Szlovákiában a munkásosztály tudatára éb­redt történelmi küldetésének, s a fasizmus által elnyomott, osztály- és nemzeti szempont­ból kizsákmányolt nem prole­tár rétegek jelentős részé is új vezető erőt kezdett keresni, és egyre jobban tudatosította, hogy ez a vezető erő csak a mun­kásosztály lehet. Ezzel összefüggésben még egy fontos mozzanatot kell ki­emelnünk: már abban az idő­ben, amikor az első Csehszlo­vák Köztársaság léte veszély­be került, s aztán a fasizmus ellen és a nemzeti szabadsá­gért folytatott küzdelem idő­szakában kizárólag a munkás­osztály képviseletében fellépő kommunista párt volt képes ki­dolgozni és végrehajtani a mély társadalmi és politikai válságból kivezető út reális programját. A szovjet hadsereg történel­mi jelentőségű sztálingrádi és kurszki győzelme megteremtet­te a kedvező külső feltétele­ket ahhoz, hogy hazánkban is fellendüljön az antifasiszta és a nemzeti felszabadító mozga­lom. Miután Karol Šmidke, Gustáv Husák és Ladislav Novomeský vezetésével létrejött az SZLKP 5. illegális vezetősége, a szub­jektív feltételek is adottakká váltak ahhoz, hogy döntő for­dulat következzen be az anti­fasiszta harcban, amely rövid Idő alatt nemzeti felkeléssé fejlődött. Szlovákia Kommunista Párt­ja biztosította a munkásosztály vezető szerepét a nemzeti sza­badságért vívott harcban és a felkelésben, széles antifasiszta frontba tömörítette az összes dolgozókat és a demokratikus erőket. Azokat az erőket, ame­lyek hajlandók voltak tevéke­nyen hozzájárulni a fasiszta uralom lerázásához, amelyek egyetértettek az új Csehszlo­vákia létrehozásával, Csehszlo­vákián belül Szlovákia és a szlovákok egyenjogú helyzeté­vel, valamint hazánk új kül­politikai orientációjával. Ezen erők összefogása abban nyilvánult meg, hogy Szlová­kiában megalakult az antifa­siszta ellenállási mozgalom központi politikai szerve, a Szlovák Nemzeti Tanács és 1943-ban megszületett a Kará­csonyi Egyezmény. E program- nyilatkozat alapján a kommu­nista párt kezdeményezésének, szervezettségének és tömegbá­zisának köszönhetően megnyer­hette a munkásság, az antifa­siszta beállítottságú paraszt­ság és értelmiség döntő több­ségét a dokumentumban kitű­zött céloknak. Meg lehetett szervezni a kommunisták prog­ramjának talaján álló tömeges partizánmozgalmat, létre lehe­tett hozni a helyi és a járási forradalmi néphatalmi szerve­ket, a nemzeti bizottságokat, be lehetett vonni a felkelés elő­készületeibe az antifasiszta ka­tonákat, egyszóval létrejöttek a feltételek a klerikális fasisz­ta szlovák állam felbomlasztá- sához, a fegyveres felkelés, a nemzeti és demokratikus forra­dalom előkészítéséhez és meg­indításához. fgy aztán a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészületei és lezaj­lása idején a kommunista párt jól bevált a dolgozók széles frontjának vezető erejeként, s hősies, forradalmi és hazafias cselekedeteivel az egésŕ nem­zet előtt nagy tekintélyt szer­zett. Teljes egészében végre­hajtotta programját, amelynek fő feladatai ezek voltak: fel kell számolni a fasiszta rend­szert, politikai struktúráját és hatalmi gépezetét, Szlovákia felszabadított részén létre kell hozni a minőségileg új cseh­szlovák államot, amely az első köztársaságtól eltérően meg tudja oldani a legfontosabb szociális, politikai, gazdasági, kulturális feladatokat, új ala­pokon garantálja a csehek és a szlovákok egyenlőségét és egyenjogúsága:, > új külpoliti­kai irányvonalat képvisel: a Szovjetunióval • való szövetsé­get. E tények alapján Eduard beneš egyik támogatója, F. Uhlír, akit nem érhet az a vád, hogy rokonszenvezett az SZLKP vezetőségével, azt írhat­ta, pontosabban azt volt kény­telen írni, hogy az SZNF má­sik politikai erejét jelentő de­mokrata párttól eltérően a kommunista pártnak világos politikai programja van. Míg a kommunisták eszmeileg egy­ségesek, a demokrata párt tar­ka, heterogén politikai csoport. Míg a kommunista párt élén többnyire lendülettel teli fiata­lok állnak, akik bátran vesz­nek részt a politikai harcok­ban, a demokrata párt vezetői a legjobb esetben is csak kö­zépkorúak vagy idős emberek. Hogy ez mit jelent, az abban is meglátszik, hogy gyorsan gyarapodott a kommunista párt helyi és járási szervezeteinek tagáliománya, á kommunisták gyorsan egyesítették a szak- szervezeteket, miközben a de­mokrata pártnak egyetlen új szervezete sem alakult. Amíg a kommunista párt erősítette szervezettségét a néprétegek körében, agitátorai járták a falvakat, munkasokkal és pa­rasztokkal beszélgettek, szer­vezték az értelmiség sorait, a demokrata párt tevékenységé­nek nagy részét az SZNT klub­jában fejtette ki íme, ezt írta F.. Uhlír. Az SZLKP képviselői a dön­tő politikai erőt képviselték a harcoló Szlovákia legfelsőbb szerveiben. A Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségeben és plénu- mában, valamint a Megbízot­tak Testületében fontos tisztsé­geket betöltve igyekeztek ke­resztülvinni a dolgozók javát szolgáló forradalmi intézkedé­seket. Jól jellemzi a helyzetet az, amit /. Vrsíny, a demok­rata párt egyik vezetője mon­dott Gustáv Húsúknak: Önök kommunisták nagyon előre ro­hannak, mi, demokraták kény­telenek vagyunk fékezni Önö­ket. A kocsi elé ló is kell, de fékre is szükség van, hogy ne történjen szerencsétlenség. Gustáv Husák nem juttathatta kifejezésre azt a benyomását, hogy a demokrata párt-minden eszközzel arra törekedett, hogy a fék erősebb legyen mint a ló. * A kommunisták vezető sze­repe nagymértékben megnyil­vánult u forradalmi nemzeti bi­zottságok munkájában, e szer­vekben ugyanis többségben voltak. Rájuk hárult az a fe­lelősség, hogy az állami gépe­zet mind helyi, mind járási viszonylatban működjön, az ő feladatuk volt a közlekedés, a közellátás, az egészségügy megszervezése. A nemzeti bizott­ságok működésével mar a Szlo­vák Nemzeti Felkelés idején létrejött a népi demokrácia egyik tartóoszlopa, amely nél­kül elképzelhetetlen a felsza­badulás utáni fejlődésünk és jelenkorunk. Az SZLKP politikai súlyát döntő mértékben növelte a kommunista és a szociálde­mokrata párt 1944. szeptember 17-én történt egyesülése a marxista—leninista tanítás el­vei alapján. A szociáldemokra­ták jelentős része már a fel­kelés előkészületei idején is szorosan együttműködött a kommunistákkal. Ennek tör­vényszerű folytatásaként októ­ber közepén a szakszervezeti szervezetek Is egyesültek az üzemi bizottságok történelmi Jelentőségű poďbrezovái konfe­renciáján. Ez rakta le a cseh­szlovákiai szakszervezeti moz­galom 1946-ban történt végle­ges egyesítésének alapjait. Persze a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójával kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a felkelést követően a szovjet hadsereg által felsza­badított területen a kommu­nista párt biztosította a folya­matosságot. Élen járt az el­pusztított gazdasági élet hely­reállítására tett erőfeszítések­ben, a dolgozó tömegeket a romok eltakarítására, az oi* szágépítésre mozgósította. Gus­táv Husák már az SZLKP 1945. február 28-án és 'március else­jén megtartott első kassai (Ko­šice) munkaértekezletén kie­melte, hogy következetesen meg kell valósítani a Szlovák Nemzeti Felkelés politikai ha­gyatékát, mozgósítani kell az erőket a fasizmus végleges le­győzésére, az új, szociális és nemzetiségi szempontból igaz­ságos Csehszlovák Köztársaság létrehozására. Már akkor fi­gyelmeztetett arra, hogy az új élet alapelveinek megvalósítá­sáért könyörtelen harcot kell vívni azokkal az erőkkel, ame­lyek a társadalom átalakulá­sának folyamatában ezzel szembe fognak szegülni. Csehszlovákia és Szlovákia Kommunista Pártja 1944 és 1948 között az egész közvéle­mény szemében olyan konst­ruktív politikai erővé vált, amely körültekintően képes megoldani az újjáépítés bonyo­lult politikai, szociális, gazda­sági és kulturális problémáit, mégpedig a munkásosztály és az összes dolgozó rétegek ja­vára. A kommunista párt politikai sikerei már 1945-ben, az álla­mosításért és a földreformért vívott küzdelmekben, rokon­szenvre tettek szert a lakos­ság körében, erősítették a párt politikai helyzetét, tekintélyét és erkölcsi hitelét. Ennek kö­vetkeztében — ami szintén tör­vényszerű volt — összefogtak a reakciós erők a forradalom vívmányai ellen, különösen a kibontakozó szocialista forra­dalom ellen. Már az 1946 májusában meg­tartott választások során meg­mutatkozott, hogy országos vi­szonylatban az erőviszonyok a kommunista párt javára ala­kulnak, s a társadalom poli­tikai életében a kommunisták vezető szerepe a közelmúlt forradalmi harcain és azon az eltökélt szándékon alapul, hogy következetesen valóra váljon az antifasiszta és a nemzeti felszabadító harc for­radalmi hagyatéka. Ebben a szellemben, a Szlovák Nemzeti Felkelés nagy eszméinek tisz­taságáért vívott harc körülmé­nyei között folyt le a reakció ellen a küzdelem Szlovákiá­ban is, különösen 1947 őszén. A Februári Győzelem vég­legesen bebizonyította, hogy a kommunista párt tár­sadalmunk vezető politikai ere­je, támogatja őt nemzeteink és nemzetiségeink, dolgozóink döntő többsége, az a többség, amely lehetővé tette, hogy a kommunisták a reakcióval po­litikai eszközök segítségével szánjanak szembe, s végleges győzelemre vezessék a mun­kásosztályt és a többi dolgo­zót. — Miből indultak ki az elő­készületek folyamán? — A CSKP Központi Bizott­sága Titkárságának május 22-1 határozatából és természetesen az elmúlt oktatási év eredmé­nyeiből, melyet a járási párt­bizottság elnöksége ülésén ér­tékelt. Megállapította, hogy a pártoktatás tartalmi irányzata hozzájárult a kommunisták marxista—leninista tudásának elmélyítéséhez, a párt politi­kájának ismertetéséhez, előse­gítette, hogy a tanultakat hasz­nosítsák a politikai munkában, a Nemzeti Front szervezeteinek tevékenységében. Kedvezően hatott a munka-, a társadalmi és a politikai aktivitás foko­zására. A pártoktatás rendsze­rében érezhető a hatékonyságá­nak elmélyítésére, színvonalá­nak emelésére irányuló törek­vés. Ugyanakkor lényeges elté­rések tapasztalhatók az egyes tanulócsoportokban folyó okta­tómunka színvonalában, a hall­gatók tanulmányi előkészüle­teiben. Járásunkban lényegében ki­építették az előadók és propa­gandisták csoportjait. Az ideo­lógiai aktíva fokozatosan el­sajátítja a hallgatók aktivizá­lásához szükséges munkamód­szereket. Az ideológiai aktívá­val kapcsolatban javult a Po­litikai Nevelés Házának irányí­tó és ellenőrző munkája is, amely kedvező hatással van a pártoktatős tartalmi irányzatá­ra és hatékonyságára. Elmé­lyült a tartalmi és módszerta­ni segítségnyújtás is. — Az új pártoktatási évben hogyan törekszenek a színvo­nal további emelésére? — A Politikai Nevelés Háza az elért színvonalból kiindulva felmérte lehetőségeit, a pártok­tatás hatékonysága elmélyíté­sének és színvonala további emelésének szükségleteit. Az elkövetkező időszakban a már bevált munkaformákon éa -módszereken kívül újakat is bevezetünk. Fokozott gondot fordítunk az ideológiai aktíva tagjai, az előadók és a propa­gandisták felkészítésére, főkép­pen tartalmi és módszertani szempontból. Arra számítunk, hogy a soron következő idő­szakban húsz elvtárs a kerüle­ti és a központi politikai is­kolában rövid tartamú tanfo­lyamot végez. Az előadók a szemináriumi formán kívül ta­nulni fognak az előadócsopor­tok kibővített ülésein. Ezeken rendszeres tájékoztatást kap­nak a pártpolitikai munka ered­ményeiről és azokról a kérdé­sekről, amelyek a járási párt- bizottság ülésein szerepelnek. A huszonnyolc csoportban szer­vezett, mintegy kétszáz propa­gandista részére négy állandó szemináriumot szervezünk, ame­lyen a legképzettebb, legta­pasztaltabb előadóink lépnek fel. Az előadók és propagan­disták számára tanulmányi anyagok, tények és érvek kiadá­sával is számolunk, amelyek a járás feltételeire vonatkozóan segítenek a marxista—leninista tanok gyakorlati alkalmazásá­ban. — Gondolnak az ideológiat munka más szakaszaira is? — Természetesen. A Politi­kai Nevelés Háza az agitációs központok és kollektívák veze­tői, valamint a politikai agitá­ció szakaszán tevékenykedő más dolgozók részére negyed­évenként tartalmi-módszertani szemináriumot rendez. A sze­mináriumon megtárgyalják a politikai munka eredményeit, kérdéseit és feladatait. Az em­lített aktíva munkájának elő­segítésére negyedévenként Hír­adót adunk ki, ebben a nem­zetközi helyzet időszerű kérdé­seiről, Járásunkban a gazdasá­gi tervfeladatok teljesítésének eredményeiről nyújtunk majd tájékoztatást. A tagkönyvcserével kapcso­latos beszélgetések alkalmával számos elvtárs feladatul kapja politikai ismereteinek gyarapí­tását. Mivel a bennlakásos po­litikai iskolák férőhelye nem elégíti ki a szükségletet, a Po­litikai Nevelés Háza két ideo­lógiai szemináriumot indít. Ezeken az előadások időtarta­ma mintegy hatvan óra lesz, s a szeminárium záróbeszélge­téssel fejeződik be. A járási politikai iskolában a tagjelöltek ötnapos és a fia­tal párttagok háromnapos benn­lakásos tanfolyamain kívüJ folytatni fogjuk a pártcsopor­tok vezetőinek júniusban meg­kezdett oktatását, s januártól kezdődően tanfolyamot indí­tunk a pártbizottságok tagjai­nak időszerű feladataival össze­függésben. A Politikai Nevelés Háza munkatervében számolunk az­zal is, hogy Kiás társadalmi szervezeteknek is segítséget nyújtunk .a politikai nevelő­munkában. A Szocialista Ifjú­sági Szövetség szervezetei ré­szére az előadócsoportok szer­vezésén kívül az oktatás tar­talmi-módszertani előkészítésé­re is gondot fordítunk. Hason­lóképpen tervet készítettünk a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervezeteiben meg­valósuló politikai nevelőmun­ka segítésével kapcsolatban. Munkatervünk’en fontos he­lyet foglal el a politikai iro­dalommal és a pártsajtóval kapcsolatos tevékenység. A já­rási könyvtár illetékes osztá­lyával együttműködésben a különféle rendezvények alkal­mával előadással egybekötött könyvkiállításokat rendezünk. Tervbe vettük az ideológiai ak­tíva munkájához szükséges anyagok kiadását. — Hogyan vesz részt a Po­litikai Nevelés Háza a pártok­tatás színvonalának ellenőrzé­sében és a közvetlen módszer­tani segítség nyújtásában? — A járási pártbizottság elő­adóit hosszabb időszakra be­osztottuk az üzemi és a holyi pártbizottságok előadócsoport­jaihoz. Hasonlóképpen az üze­mi és a helyi előadócsoporiok tagjait megbízták a propagan­dista-csoportok munkájának segítésével. Az előadók az el­lenőrzést konkrét módszertani segítséggel kapcsolják össze. Az oktatási év folyamán leg­alább három ilyen akcióban vesznek részt, s az ellenőrzés eredményeiről jelentésben tá­jékoztatják a Politikai Nevelés Házát. Novemberben a pártok­tatás megkezdését és tartalmi irányzatát vizsgálják meg, feb­ruárban és március első felé­ben az oktatás színvonalát és hatékonyságát ellenőrzik, má­jusban és június első felében pedig részt vesznek a pártok­tatás eredményeinek értékelé­sében. A múlt évben nem voltunk elégedettek a felnőttoktatás korszerű pedagógiai módszerei­nek kihasználásával. Most fo­kozott figyelmet fordítunk ar­ra, hogy az előadók alkalmaz­zanak szemléltető eszközöket, s ily módon Is fokozzák a hall­gatók aktivitását. — Köszönöm a tájékoztatást. GAL lAszlú Banská Bystricán a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. és a KGST 30. évfordulójának tiszteletére képkiállítást nyitottak, amely a láto­gatókkal megismerteti a távolsági gázvezeték építését. Felvéte­lünk a kiállításról készült. (Felvétel: T. Babjak — CSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents