Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1979-08-21 / 196. szám, kedd
Másfél év múlva elkészül o Prágai Kultúra Palotája HOZZÁ HASONLÓ NINCS AZ ORSZÁGBAN Nincs is talán olyan ember, aki a prágai Klement Gottwald híd pankráci hídfőjére érve ne fedezné fel első pillantásra az alatta elterülő tágas térségen 1976 óta épülő, félig-meddig már elkészült Kultúra Palotáját. De a közeli Víšehrad erő dítmény magaslatáról — szinte madártávlatból — még jobban szemügyre vehető a szabály- tál an sokszögei képező, az eredetiség jeleit magán viselő épülettömb, amely magasságát és külsejét tekintve is jól beleillik környezetébe. Tervezői a metró szomszédos állomására és Vyšehrad értékes műemlékeire ís tekintettel voltak. Magas műszaki és művészi színvonal Már a palota tervrajzai is spjtet’k. 1 v"* 'inas aeélSzézaóí több vóHaíat ezeregyszúz dolgozója — Figyelmünk a legcsekélyebb részleteikre is kiterjed, meirt nem bízhatjuk magunkat a véletlenre. Művünkért, ame'ly minden tekintetben korunkat, fővárosunk fejlődését lesz hivatott tükrözni, együttesen vállalunk felelősséget — ez a tervezők, építők és a többi szak- emiber egyöntetű hitvallása. — Kezdetben csak né hányán voltunk — mondja Josef Karlík építészmérnök — idővel azonban, <i megnő vekedett munkákkal arányban, soraink a part- nen/általatok, a kutatóintézetek és a főiskolák dolgozóival fokozatosain bővültek. De az ifjúsági munkabrigádok segítségét is megbecsüljük. Ma már száznál is több vállalat 1100 dolgozója tevékenyň pragai Kultúra Palotája építése — maduriuvLuibál (Stanislav Tereba felvétele) 1979. Vili. 21. szerkezet, látványos üvegfalburkolat s korszerű berendezé se is megerősíti, hogy európai színvonalú alkotás van születőben. A szakemberek véleménye szerint semmibe senn marad a moszkvai, berlini, párizsi, bel grádi és a többi, hozzá hasonló küldetésű központok mögött. Hozzá hasonlót hiába is keresnénk az országban — mondják. Akinek némi fantáziája van, az már lelki szemei előtt látja ezt a magas műszaki és művészi színvonalon épülő létesítményt. Csupán azt nehéz elképzelni, hogy nem egészen két év múlva — a palota üzembehelyezését ugyanis a terv 1981 tavaszára irányozza elő — hogyan felel majd meg a vele szemben támasztott igényes követelményeiknek ez a politikai és kulturális eseményeknek otthont nyújtó intézmény, amelyneik a vendéglátó- ipari üzem feladatait is teljesítenie kell. Egyelőre nagy a felfordulás az építkezés színhelyén, a mintegy 800 ezer köbmétert feilölelő, beépített térségen. Az anyaggal megrakott tehergépkocsik, a daruk, a kotrógépek bugása egybeolvad a szomszédos hídon közlekedő autók zajával. Kétségtelen, hogy a magasra szálló por miatt sem irigylésre méltó a közeli épületek lakóinak a helyzete. Ez a szempont azonban — tekintette 1 a születőben levő mű hord- erejére — eltörpül mellette. A háromezer személyt befogadó kongresszusi termen kívül ugyanis további négy te1- rém szolgál maid a legkülönbözőbb rendezvénve'k céljaira. Különösen fontom lesz az értekezletek, vagv akár a bálO'k és táncmulatságok szí nhel véül szánt több mint 1200 küldöttre, illetve vendégre „szabott“ teirem, ahol bizonyos alkalmakkor a színpad és a lépcsőzetes nézőtér elővarázselása sem okoz majd nehézséget. A korszerű bans?- és világítási technika jóvoltából az esztrádmű- sorok és a filmeilőadások sem mennek maid itt ritkaságszámba. Az úevne-vezett kisteremben lezajló hangversenyeiken, illetve politikai gyűléseken, vagy előadásokon, esetleg divatbemutatókon nodis? mintegv négyszáz személy vehet majd részt kediik itt állandóan, hogy a különböző céloikra szolgáló épület minőségét és kivitelezését teik'intve beváltsa a hozzáfűzött reményeket. A szakembereik nagy száma a biztosítéka annak is — és minden jel arra mutat, ' hogv az építkezésen nincs bennük hiány — hogy a beruházó vállalat utólagos kívánságai és javaslatai is lehetőleg teljesíthetők legyenek. Az építő mun káért a felelősség elsősorban a prágai Pröms- t>av tapasztalt dolgozóit terheli. A gépeiket és legkorszerűbb berendezéseiket a CKD számos vállalattal együttműködő Engineering üzenne szállítja. A kábelek lerakása a Vasúti Építővállalat feladata. De a Kartový Vary i. libereci, plzeííi, príbrami, pardubicei és Hradec Knálové-i vállalatok dolgozói sem hiányoznak az építke zésről. Ez utóbbiak 60 ezer négyzetméteren tátják eJ burkolattal a még többnyire vakolatlan falakat és a padlózatot. A vízvezeték, a légkondicionáló berendezés, a központi fűtés és a villany szerelése már javában folyik. Noha* sokáig eltart még, amíg a padlózatot szőnyegekkel borítják majd be és kigyulladnak a palota csillárjai, máris meggyőződhettünk róla, hogy az emberek a kitűnő munkaszervezés és irányítás, nem utolsó sorban pedig a szocialista versenyek jóvoltából mindenütt tervszerűen, ü te me - sen dolgoznak. Ha nem Így lenne, veszélyben forognának a határidők, hiszen az épületet a szokásosnál lényegesen hamarabb — 50 százalékkal rövidebb idő alatt — kell átadniuk rém del tété sé nek. Ezzel magyarázható, hogy a mozgóléncsők már a helyszínen várják a szerelőket. A felvonók egv része pedig már működik. Nélkülük alieha juttathatnák rendeltetési helvére az anyagot. Az ütemei a Prumst'iv doFqozói arliók meg A munka ütemét a Prfimstav dolgozói, mindenekelőtt a kőművesek, a betonozók és az anyagszállítók irányítják. Időelőnyre törekedve, rendkívüli műszakokban a munkatermelékenység növelésé foez is igyekeznek hozzájárulni. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy tőlük függ, hogy a többi szakma dolgozói is folyamatosan, zavartalanul teljesíthessék feladataikat. Ezért törekszenek a munkahelyek mielőbbi átadására, ez már azért is érdekük, mert gyorsan közeledik az őszi, esős időszak, de a téli hónapokban sem egyszerű a szabadban a munka. Keresztül-kasul járjuk az énületet. Az ideiglenes lépcsőkön a 6. emeletre is felkapaszkodunk. Be - bek u k k a n tünk a félig kész állapotban lévő termekbe, csarnokokba és az éttermeknek szánt helyiségeket is megcsodáljuk. A tervezők figyelme mindenre kiterjedt, még a mellék helyiségek, irodák, ruhatárak célszerű, gazdaságos elhelyezéséről sem feledkeztek meg. Egy ideig a kőművesek munkáját figyeljük, elbeszélgetünk velük, majd a palota északi homlokzatáról nyíló nompás kilátásban gyönyörködünk. A hangversenyteremből a prágai vár, tőle halra pedig a vy- šeihradl templom tornyai és a park ánolt sétányai hihetetlenül közelieknek tűnnek. A teraszokról és a kávéház hatalmas ablaktáblái mögül ismét más városkerrületekre leszünk figyelmesek. Az 5. emeletről a kan var eó közutakon és útkereszteződéseken gyorsan közlekedő, gyufaskatulváknak tűnő gépkocsik láthatók, amelyeket — a palota elé érve — elnyel majd a kb. 900 autó befogadására alkalmas föld alatt épülő garázs. A Jaroslav Jupa veszette szocialista munkabrigád tagjaival a 6. emeleten találkoztunk. Václav Hladík kollektívájával versenyezve, a tetőn a nagvter- redeimű panelek szerelésével foglalkoznak. —- Meglehetősen igényeseik feladataink — jelenti ki, majd elmondja, hoev bár valameny nyiem kitanult lakatosok, itt énítő munkát kell végezniük. Eredeti szakmáink érvényesítése nélkül azonban nem -.okra mennének. Minden milliméter számít, u. i. a legcsekélyebb pontatlanság a paneleket összekötő drága üvegfalak épségét veszélyeztetné. Ezért van szükség a munkájukat állandóan ellenőrző geomé terek re ís. — Munkabrlgádommial nem egy építkezésen vettem részt — folytatja Jupa elvtárs. — Meg jártam Tisovát. Einovicét. Michalovcébem és Trine eben is hosszabb ideig doleöztam. Kötelezet tség vá M alásaf m lelki I s- meretes teljesítéséért több oklevéllel és elismeréssel tüntettek ki, de eredményeim sehol sem okoztak olyan örömet, ni'nt itt. Miközben elégedetten, szinte gyönyörködve szemléli alkotását, a körülöttünk foglalatoskodó munkatársai elmondják, hogy a Prfimstav dolgozói — a téli időjárás okozta nehézségek ellenére — az idei első félévben 51 százalékra teljesítették az évi tervet. Es mert elhatározták. hogy továbbra sem engednek a munka üteméből, sokan közülük nyári szabadságukat is elhalasztiák. Véleményük szerint a Kultúra Palotája megéri ezt az áldozatot. A többi vállalat doLeozői közül Is sokan gondolkodnak hasonlóképpen. Érthető tehát, hoev kiváló eredményeikért a Kultúra palotáiénak énítője címével az idén 11 munkacsoportot és 12 egvént tüntettek ki. Köztük vannak a gépek és berendezések szerelői is. # # • Sok víz lefolyik még a közeli Botič patakban, számos oklevél és elismerés kiosztására kerül sor, amíg elkészül Prága büszkesége, ez a sokat igérő mű, amíg a ma már nélkülözhetetlen politikai! és kulturális központ egyelőre feldúlt környékét parkosítják. A díszfák és a virágágyak minden bizonnyal megfelelő környezetnek bizonyulnak majd a palota vendégeinek méltó fogadtatására. KARDOS MÁRTA Kölcsönösen előnyös és bevált módon A Dobrá Niva-i Csehszlovák —Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkezetben — a közép-szlovákiai kerület leg nagyobb ilyen mezőgazdasági vállalatában — már hosszú évek óta nem okoz különösebb gondot a gabonabetakarítás és az ezt követő nyári munkák tökéletes megszervezése. Pedig nyaranként több mint 1700 hektáron keli csatarendbe állítani a kombájnokat, a szál- mabegyűjtés és a tarlóhántás gépeit. — Nem volt ez mindig így — kezdi beszélgetésünket /ón Ukrop mérnök, az összesen 7200 hektáron gazdálkodó efsz elnöke. — Annak ellenére, hogy már 1972 ben is nagyon jó kapcsolataink voltak a Párkányi (Štúrovo) 6s a Liptovský Mikulás i Állami Gazdaság vezetőségével és kombájnosaival, azon a nyáron az aratás sike réért a mi határunkban kevésnek bizonyult a három mező- gazdasági vállalat együttműködése. Nálunk akkor csakúgy, mint Sziovakia legtöbb vidékén, különösen sok volt a megdőlt, nehezen aratható gabona. Nagyon nehezen és nagyon lassan haladtunk a munkával. Ügy nézett ki a helyzet, hogy az ősz közepére sem érünk az utolsó hektárra ... Zoltán Palkó elvtárs, az SZLKP Zvoleni Járási Bizottságának vezető titkára 1972- ben Nagykürtösön (Veľký Kr- tíš) dolgozott hasonló beosztásban. Az ottani járási szervek régen jó kapcsolatokat ápolnak a balassagyarmati elvtársakkal. Az aratók nehéz helyzetét látva, a vezető titkár onnan kért segítséget a Dobrá Niva-i földművesek számára is, — Ismét beigazolódott a régi közmondás, amely szerint „a bajban ismerni meg a barátot“ — mondotta Ján Ukrop. — Hozzánk akkor a Magyar- nándori Állami Gazdaságból négy nagy teljesítményű kombájnt küldtek. Kezelőik kiváló munkát végeztek az itteni dombos határban. Valóban sokat köszönhettünk a magyar elv- társaknak. Segítségüknek köszönhetően behoztuk a lemaradásunk nagy részét és így nem tolódott el jelentősebben az aratás utáni mezei tennivalók kezdete sem. A szlovák kombájnosok a következő nyáron viszonozták az elvtársi-baráti kölcsönt. Az állami gazdaság és az efsz ve zetői akkor megegyeztek abban is, hogy oda-vissza alapon rendszeresen segíteni fogják egymást a csúcsmunkát jelentő gabonabetakarítás napjaiban. Jól kihasználják ezzel azt a két-három hét időpont különbség adta lehetőséget, ami a ma- gyarnándori, illetve a Dobrá Niva-i határban a termés be- érése között van. — Szövetkezetünk legjobb kombájnosai azóta június közepe táján minden évben az országhatár túloldalán kezdik az aratást. Amikor ott elfogy a munkájuk, együtt jönnek haza a magyarnándoriakkal, akik mindegyikét már személyes kapcsolatok, erős baráti szálak fűzik hozzánk. Kölcsönös az elégedettség is. Magyarnándo- ron ez legutóbb abban nyilvánult meg, hogy egyik dolgozónk, Ján Tusin, mint az első külföldi kombájnos kapott magyar miniszteri kitüntetést az ott végzett példás munkáért. — Most milyennek értékelik az aratás menetét? — összesen huszonegy kombájnt állítottunk munkába. A tíz saját gépünkön kívül ezúttal is itt dolgozik a Magvar- nándori, a Párkányi és a Liptovský Mikuláš-i Állami Gazdaság több kombájnja. Az idén, mivel az egyenlőtlen érés következtében elhúzódott a beia- karílás, a kisegítő kombájnosok később jöttek a szokásosnál. A magyarnándoriak éppen egy hete vannak itt. Viszont már az utolsó kétszáz hektárról aratják a tavaszi árpát. Érdemes megnézni őket munka közben, mert ahhoz hasonlót nem mindenütt láthat az ember — invitál ki a határba az elnök. Az ötven hektáros, többnyire már csak szalmarendek nélküli tarlót mutató Malom-dűlőben szinte egyszerre érkezünk a fordulóhoz a sorelső magyar kombájnossal. — Mészáros László vagyok — nyújt kezet egy elégedett tekintetű huszonéves fiatalember. Ha nem a szemem láttára lépne ki a gép nyergéből, nehezen hinném el, hogy kombájnos. Azt pedig már végképp hiába bizonygatná, hogy éppen árpát arat. Nyoma sincs rajta a pelyvának, a töreknék és a különösen kellemetlen csípésű, szalmából szálló por nak. — Nyugatnémet gyártmányú, százas CLASSDOMINÁTOR kom bájnnal dolgozok — magyarázza a gépre mutatva. — Ezt egy hathengeres Mercedes motor hajtja, a Vezetőfülke teljesen pormentes és légkondicionált. — Mit tud egy ilyen gép ezenkívül? — A legmeredekebb gabona- termő parcellákon is biztonságosan, szinte szemveszteség nélkül és igen nagy teljesít1 ménnyel dolgozik. A vezérlése hidrosztatikus. Sebességváltó nélkül szükség szerint gyorsítható, vagy lassítható a haladás, a gép törzsét, a vágószerkezetet a talajdomborzatnak megfelelően lehet emelni, süly- lyeszteni, vagy bármilyen irányba megdönteni az egyensúlyvesztés veszélye nélkül. Gondos karbantartással pedig alig-alig kell javítani rajta valamit. — Mekkora az itteni teljesítmény? — A harmat miatt délelőtt tíznél korábban sajnos nem kezdhetjük a munkát. Viszont teljes ütemben óránként legalább egy vagon szemet csépelünk ki egy-egy ilyen kombájnnal. A többiek, Dósa László, Majoros Antal, Mód József, Juhász László, Poroszka János, Pleva János és Sándor József ugyancsak Classdominátorrai aratnak. Nagyszerű gépek ezek, de a beszerzési áruk sem akármilyen. A kukoricabetakarításhoz vaió adapterrel együtt darabonként egymillió három- százezer forint! Ilyen drága gépet venni csak a mi, több mint 7000 hektáros gazdaságunkhoz hasonló mezőgazdasági nagyvállalatoknak érdemes. Mészáros László most arat hetedszer a Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz határában. Már sok új barátot szerzett nálunk. — Csak dicsérni tudjuk az itteni embereket — mondja. Közvetlenek, megbízható őszinte barátok. Megnyilvánul ez h rólunk való sokoldalú gondoskodásukban is. Ellátásunk elsőrendű, különkívánságainkat mindig szívesen teljesítik. Hosszan sorolja, hogy az utóbbi hét napban mi minden és mekkora nagy adagokban került asztalukra a szövetkezeti konyhából. — Ha éjfélkor hívnak, akkor is szívesen jövünk Szlovákiába — bizonygatja, mielőtt újra elindítja a kombájnt. A szövetkezet elnöke mindjárt a legfrissebb tervekről ís tájékoztat. — Kölcsönös együttműködésünket a magyarnándori elv- társakkal még az idén tovább bővítjük. Az aratásnál bevált szervezési módszert alkalmazni fogjuk az őszi, majd a tavaszi csúcsmunkák idején is. Hazánkban a mi szövetkezetünk a legnagyobb máktermesztő gazdaság. Jelenleg 220 hektáron foglalkozunk ezzel a fontos növénnyel. A betakarításnál különösen jó hasznát vesz- sziik az ottani legújabb tapasztalatoknak és annak a korszerű, speciális betakarítógépnek is, amelyet magyar barátaink most fejlesztettek ki. Együttműködésünkben, kapcsolatainkban viszont nemcsak ennyi az új. Azt akarjuk, hogy dolgozóink megismerjék egymás életét, kultúráját, szokásait a pihenés napjaiban is. Sort kerítünk a csoportos látogatások, a csereüdülések és a közös kirándulások megszervezésére is. Biztos vagyok abban, hogv együttműködésünk ezáltal még gyümölcsözőbbé válik. Dobrá Niván és Magyarnán- dorban a legjárhatóbb utat választották erre. LALO KÁROLY