Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-18 / 194. szám, szombat

GYORSABBAN ÉS OLCSÓBBAN A konténerszállítás előnyei No Ina a va sút i és iközú t i le berszállításná l lényegesen ol­csóbb az áru szállítása a ten­deren, illetve a folyókon, ez utóbbi éveikben az egész vilá gon megdrágultak a hajóknak a (kikötőkben va'ió tartózkodó tóval és az áru átrakodásával kapcsolatos költségei. Ez a tény arra késztette a szállító vállalatokat, hogy lehetőleg a konténereket, vasúti vagonokat és tehergépkocsikat részesítsék előnyben. A hazánkban üzemeltetett 17 teherpá’iya udvar egyikén — Zizkovon — éjjel-nappal nagy a forgalom. A vagonok és teherautók felett fárad hatat­lanul (közlekedő 25 tonnás emelődaruik megkímélik a dol­gozókat a nehéz testi munká­tól. A Chirana egészségügy! kellékeivel, a prágai Papírgyár termékeivel, a Frula gyár kon zerveivéi, valamint sok más vállalat és üzem gyártmányai val megtelt — az ország min­den részébe, sőt külföldre ls irányított — konténerek néHkül már el sem tudják képzelni életüket. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az egészségügyi, ihetve kényelmi szempontokon kívül az árunak a teherpálya­udvarról zárt vagonokban, vagy konténerekben történő szállítása — például Louny— P rá g a—Kol ín—Brno—B ra ti s la v a között — a ma már naponta (közvetlenül közlekedő kocsiikra va'ió átrakásával — a teher­szállítás egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja Az árumozgatás hatékonysá­gaiéi a CSD, a ČSAD és az lnt- rans vállalat 47 tagú komplex wnionatizációs brigádja gon­doskodik. — Feladatkörűinkbe tartozik az emelődaruk, a kon ténerek és a vonatok rendsze rés karbantartása is — utal Jindrich Dufek, a brigád veze tője a javítási idő csökkenté­sére irányuló törekvéseikre, majd a kombinált — vasúti és közúti szállítás előnyeiről, a t e teme s költse gme g la ka r í tá sr ó 1 neszé'i. Elmondja, hogy napon­ta átlagosan 45 konténer ke­rül átrakásra, amelyeknek (mindegyik 18,5 tonna árut tar ta’iimaz. Ha a konténereket a teherpályaudvaron töltik tneg áruval, akkor megrakásuk — az áru fajtájától függően — kb háromnegyed órát vesz igény be. A legnagyobb prob lémát a szá 1 lí t ó vá ľia ia tok fegye 1 meze t- tensége okozza a dolgozóiknak. Gyakori késésükkel ugyanis hátráltatják a folyamatos mun­kát. Az idei év első negyedé ben íj terv által előirányzott 8750 tonna áru helyett az emberek­nek emiatt mindössze 8066 ton­na terhet sikerült átrakniuk. A második negyedévben a körül­tekintőbb munkaszervezés jó­voltából azonban javult a hely­zet. Mulasztásukat pótolva 9630 tonna árut mozgattak meg. Ez az eredmény azonban még mindig nem kielégítő. Ezért a dolgozók — a tartalé­kok feltárásával — egyszerre két konténer megtöltésével kí­sérleteznek, és minden jel ar- joa mutat, hogy igyekezetüket siker koronázza Ugyanakkora iko n té ne reikbe n re n de Ikezésre álló hely gazdaságos kihaszná­lására is tekintettel vannak. — Nagy kárt jelent azonban — mondják — ha a címzettek haladéktalanul nem szabadítják le'i a megrakott kocsikat. Ezért indokoltan éri gyakori bírálat többek között pl.aBílá labuť áruházat, amely — fő­kig a raktárhely iségek hiánya miatt — nem tesz eleget ide­jében kötelességeinek. De a ki­egészítő berendezések hosz- szabb időt igénybe vevő meg­javítása és a pótalkatrészek hiánya is sok gondot okoz. Ezzel magyarázható, hogy a žižkovi teherpályaudvar dolgozói igyekeznek megteremteni a ké­sések megelőzésére és a fogya­tékosságok kiküszöbölésére jrényuló feltételeket. Munká­juk minőségének javításában és a hatékonyság növelésében nagy segítségükre vannak a szá 11 ít óvá 1 la la to k do’igozói va 1 együttesen tett kötelezettség­vállalásaik. A gépek felújításá­ra szánt idő csökkentését, Illet­ve fennakadásmentes üzemelte­tését az utóbbi időben az erre a célra létesített szocialista un unka brigád ellenőrzi. És hogy együttes fáradozásuk nem hiá­bavaló, arról figyelemreméltó megtakarításaik is tanúskod­nak. A konténerekben ugyanis az áru szállítása tonnánként 350 koronával o’icsóbb, a szál­lítási idő pedig 6 hónappal rö- videbb a szokásosnál —km— Videoton a brnói vásáron A KGST országok tíz évvel ezelőtt hozták létre az Egysé­ges Számítástechnikai Rend­szert. Ebből az alkalomból jú nius—júliusban Moszkvában ju­bileumi kiállítást rendeztek. Az ott felvonultatott ' magyar új­donságok nagy részét a Video­ton RT a Brnói Nemzetközi Gép­ipari Vásáron is bemutatja. A Csehszlovákiába irányuló szánni tástec h n iika i fo rga lom 1971—78 között több, mint húsz szorosára növekedett. Ez idő­szak alatt a Videoton RT 77 da­rab kisszámítógépet szállított Csehszlovákiába. A számítógép- rendszereket többek között a Csehszlovák Statisztikai Hiva­talnál, kutatóintézetben és egye­temeken, a csehszlovák vasu­taknál és az építőiparban al­kalmazzák. A komplett, rendszei- reken kívül a magyar ipar csehszlovák gyártmányú rend­szerekhez is szállít perifériá­kat: display-kat, sornyomtató készülékeket és BRG-gyártmá- nyú kazettás adatrögzítőket. Az elért eredmények a Video­ton RT komplex műszaki szol­gáltatásainak is köszönhetők, amely alkalmazói software-t szállít, rendszerszervezési ta­nácsadást nyújt, szakembereket tanít be, átállás előtti és utáni szervizt biztosít (ez utóbbit a cseh és szlovák szervekkel kö­zösen). A második félévben egy számítástechnikai szolgál­tató ház megnyitását is terve­A brnói vásáron bemutatásra kerülő Videoton R-ll típusú kísszá- mítógép zik Prágában. Ezzel a jelenlegi 42 fős irodai létszám tovább bővül. Az ESZR keretében a többi szocialista országba is szállí­tanak számítástechnikai termé­keket. Bázispiacuk a Szovjet­unió, majd sorrendben Cseh­szlovákia, az NDK, Bulgária, Lengyelország és Románia kö­vetkezik. A komplet rendszerek mellett egyre nagyobb volumenben ex­portál a magyar külkereskede­lem rendszerkomplettáló perifé­riákat (display-t, sornyomtatót, A Dyje folyó mentén, Nové Mlyny mellett nagy jelentőségű víz­gazdálkodási rendszert épít a brriói Ingstav váilalat. Három mes­terséges tavat létesítenek, amelyek kedvező hatást gyakorolnak majct az itteni éghajlatra, s a rekreációs lehetőségeket is kiszé­lesítik. Tavaly töltötték fel vízzel az első tavat, az idén pedig to­vábbi 80 millió értékű munkát végeznek az építkezésen. A felvé­telen a Dolné Véstonice melletti középső vízüt eresztő gát építése iáthatő (A CSTK felvétele) MOM gyártmányú floppy-discot, íixfejes discet) és cserében ugyancsak perifériákat impor­tál a partnerektől: Csehszlová­kiából lyukszalag-olvasót, Bul­gáriából nagy teljesítményű mágneslemezes tárolót, Len­gyelországból mátrix nyomta­tót, illetve lyukszalagos perifé­riát, az NDK-ból pedig mágnes­szalagtárat. Az ezekbe az orszá­gokba irányuló forgalom 1971 — 1978 között 30-szorosára emel­kedett. Kölcsönösen előnyös együtt­működés alakult ki a Videoton RT és a Tesla között a szóra­koztató elektronikában. A ma­gyar fél a tunereket és a tasta- turákat adja, a csehszlovák partner pedig az integrált áramköröket biztosítja. Érdemes megemlíteni, hogy a Tesla a fekete-fehér televízió gyártásá­hoz teljes egészében magyar gyártmányú tuner egységeket használ. Ugyancsak eredmé­nyesnek nevezhető kooperáció alakult ki az MK—27 típusú magnetofon gyártásánál. A Vi­deoton RT a mechanikát szál­lítja a Tesla pedig komplettí- rozza a magnetofonokat. Talán nem érdektelen megje­gyezni, hogy a részegység-szál­lítások volumene meghaladja a komplett TV készülékek forgal­mát. Mindez azt bizonyítja, hogy a kölcsönös forgalom nemcsak volumenében, hanem tartalmában is — mindkét fél számára — fontos. Az idei brnói vásáron nagy érdeklődésre tarthat számot az R 11-es típusú kisszámító gép, amelyre előreláthatólag a kiál­lítás tartama alatt írnak alá szerződé0* STEIGER VALI) JÓZSEF Veszélyek a fogalmazásban „Veszélyek a háztartásban“ — ez volt a címe annak, az egyik nemrég megjelent, és az elektromos háztartási gépek helyes, szakszerű kezelésével foglalkozó cikknek, ameiy.iek egy-két kifejezéséről, szerkezetéről röviden szól­ni szeretnék. De lehetett volna ez is: Veszélyek a fogal­mazásban. „Lakásunk négy fala között is megannyi rendszabályt, óvóintézkedést kellene betartani, ám ezek végrehajtása többnyire főiünk függ, magunknak kellene önmagunk el­lenőreinek lenni.“ Nem a megtart — betart igealakok használatának kérdését akarom boncolgatni. Inkább arra a jelentéskeveredésre és arra a sajátos szóhasználatra szeretném olvasóink figyelmét felhívni, amelynek ez a mondat jellemző példája. A rendszabállyal, óvóintézkedé­sekkel kapcsolatban használt betart ige akkor is furcsa, szokatlan, ha a megtart és betart közti — újabban kifej­lődött — árnyalati jelentéskülönbséget figyelembe véve az utóbbi alakot nem helytelenítjük. A rendszabály, óvó intézkedés főnév azt a konkrét eljárást, azt a tényt jelöli, amelyet valamilyen veszély, baj megelőzése végett teszünk vagy teltünk. Semmiképpen sem használhatjuk mellette a betart Igét — természetesen a megtartat sem —, hiszen az ilyen értelmű intézkedést nem betartani vagy megtar­tani kell, hanem megtenni vagy végrehajtani. A cikkíró a rendszabály régies és az intézkedés másodlagos, „írás­beli utasítás“ jelentésének megfelelő igét kapcsolta a szóban forgó főnevekhez, bizonyára arra gondolva, hogy amikor lakásunkban elektromos háztartási gépeket hasz­nálunk, a baleset elkerülése érdekében bizonyos utasítá­soknak, például a gépek használati utasításának megfe­lelően járunk el. Ez azonban nem mentség, csak magya­rázat. Megjegyzem még: a végrehajt nyomára a mondat második felében rábukkanhatunk. Az ige főnévi szárma­zéka azonban nem jó helyre került, s így a mondat zava- rosságát csak fokozza. Mert ennek a jelentéskéveredésről árulkodó mondatnak az eddig elmondottakon kívül még az is hibája, hogy a következő nem éppen értelmes gon­dolatot fejezi ki: az óvóintézkedések betartásának végre­hajtása tőlünk függ. Az említett hibákat pedig nem is lett volna nehéz elkerülni. Például ilyen fogalmazással: Lakásunk négy fala között megannyi rendszabályt, óvó- intézkedést kellene tenni (vagy: végrehajtani). Éz több­nyire tőlünk függ. A folytatásból is akadna még idéznivaló, nem is kevés. Mert megtalálható benne mindaz, ami mai hivatalos nyel­vünkre jellemző: agyonkopfatott, semmitmondó igékkel és hozzájuk kapcsolt -ás, -és képzős főnevekkel alakult he­nye, terjengős kifejezések, megszerkesztetlen, pongyola mondatok, túlzsúfolt, szinte feloldhatatlanul tömör és helytelenül, hibásan írt szerkezetek. Számbavételükre egy szűkre szabott cikk terjedelme, bizony, nem is elég. T. URBÄN ILONA Ä sokarcú eh és $ c h Mindenki tudja, hogy a eh és az sch a német nyelv jel­legzetes betűi közé tartozik. Az is közismert hogy a német eh kiejtése valami ň-féle hang, a német sch pedig s han­got takar. Baj csak akkor van, ha ez a két betű ott is fel­bukkan, ahol nincs semmi keresnivalója, vagy ha özeiket német betűnek gondoljuk akkor is, ha nem azok éis ezért a kieij tésük sem németesen helyes. Régebben az orosz szépirodalmat és tudományos irodal­mat nagyrészt német műfordítások, illetve német nyelvű fordításos szakirodalom révén ismertük meg. Innen ered a Karenina Anna ejtés és írás az oroszos Anna Karenyina helyett, a németes Raszputin vagy a német-magyar fele­más ejtésű Rasputin az orosz Raszputyin helyett. Akik a csigulyaízü letek gerincmerevedést okozó gyulladásában szenvednek, régebben Bechterev-kórnak ismerték betegsé­güket a nemeit orvostudomány közvetítésének eredménye­képpen. Helyesírásunk e kiváló szovjet-oro-sz ideg- és él­ni egy ógyászról elnevezett kór nevét ma már az orosz nyelv magyar átírási szabályai szerint Behlyerev-kórnak írja. Már halljuk is olvasóink ellenvetését: „Mai* lexikonaink is Rachmaninov nak írják a nagy orosz zeneszerző ós zongo­raművész nevét, nem pedig Rahmanyinovnak!“ Ennek az okát abban kell keresnünk, hogy e kiváló művész 1917 után az USA-ban telepedett le és ott maga is Raehmani- novnak írta a nevét. , A joakim és a Ráhel utónevekben azért nem használjuk a németes ch-t, mivel e nevek héber eredetijében k, illetve h hang van. Persze a német eredetű utóneveken megma­rad a eh, például Archibald, Richárd. Ilyen a német köz- vetítésű Achilles névforma is, mely görög eredetijétől, az Akhilieusztól nagyon eltávolodott. Az Ulrik utónevet azon­ban a Henrikhez hasonlóan már meigma gyárosod ott írású névnek tekinthetjük. Gyakori hiba, hogy Michelangelo Buonarrotiimk, az olasz reneszánsz nagy képzőművészének nevét félig nemeteken így ejtjük: Mihelandzsel'J. A helyes olaszos ejtés ugyanis: Mikelandzselo. A Nápolyi-öböl bejáratánál levő kis olasz sziget nevének, lsehiának a kiejtés© is természetesen ola­szos: iszkia, nem pedig issia. Egészen más a helyzet a köznevek eredeti eh, illetve sch betűinek a kiejtésében. Az isiász ugyan görög eredetű szó, mely a görögben iszkiásznak hangzott, de a latin német közvetítési útvonal emlékét megőrizte az isiász kiejtés. Ma már az Sráskép is isiász, szemben a régebbi ischiász-sza\. Ugyanígy nem erőltetjük rá a séma szórna az eredeti gö­rögös szkéma kiejtést, sem a sizofrén, sizofrénia szavakra a görögös szkiszofrén, szkiszofrénia ejtést. A kéreszteződő kiejtésnek itt több változata is látható, hiszen a szkizofén ejtés is csak félig görögös a németes z hang miatt. A ski­zofrén forma szintén a görög és a német ejtés kereszte­ződése. Személynevekben tehál törekednünk kell az ere­deti kiejtésre, pl. Nero (ejtsd: neró) a régebbi Néró ejtés helyett. A köznevek azonban a közvetítő nyelvek és az átvevő nyelv kiejtéséhez hasonul. Ha ez nem így volna, akkor nem beszélhetnénk például státuszról vagy tógáról, hiszen ezeknek a latin kiejtési normája: sztátusz, Illetve toga. LADO JÄNOS 1979. VIII. lít 4

Next

/
Thumbnails
Contents