Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-11 / 161. szám, szerda

Terüli asztalkám T.7.t a benyomást keltette — és bár méretei a családi aszta­léi lényegesen felülmúlták — az is volt az idei, immár 14, Ex Plzeň éleimiszerkiáltitás. Az elárusítással egybekötött, az ésszerű táplálkozás elveit ha gyományosan hangsúlyozó ex­pozíció korszerű élelmiszeripa runk sikereit' és legközelebbi terveit szemléltette. Meggyő ződhettünk róla, hogy az újfaj­ta termékek az egészségügyi tebb élelmiszerekként tartja őket nyilván. Az egyes pavilonokba*! ka­pott tájékoztatásokból arra kö­vetkeztethetünk - és a kiállí­tott élelmiszerek is ezt jelzik, — hogy az étrendünket gaz­dagító újdonságokból az idén nem lesz hiány a piacon. Tény, hogy az értékelő bizott­ságnak volt miből kiválaszta­nia — az áru színvonalát és minőségét tekintve — a leg­A pragai Állami Gazdaság termékei a kiállításon (CTK felvételei szem pontokon kívül — egysze­rű és gyors elkészítési módjuk jóvoltából — a munka és idő megtakarítás kéve telin é n y én e k is megfelelnek. Vtmatkozik ez mindenekelőtt a gyümölcsízzel, illetve a tú­róval ízesített gyermektápsze­rekre és a sokféle levesre. Az egyik — a serdülőknek és fel­nőtteknek szánt — zöldségle vest például nem kell főzni, csupán forró vízben, vagy tej­ben felkeverni. Ezért minden bizonnyal nagy segítseget je­lent a kirándulóknak, vagy azoknak, akik szabadságukat főzés helyett pihenéssel kíván­ják eltölteni. Az élelmiszeripar évente mintegy 130—150 újdonsággal látja el a hazai piacot. Nagy részükre, mint pl. a gombóc vagy burgonya porra, a ropn gős burgonyaszeletekre, a víz­ben gyorsan oldódo kakaósűrít- miényre — a Grgnkóra —, a Héra, Juno és Dukát nevén Ismert növényi zsiradékokra, vagy akár a zacskózott, vízben gyorsan oldódó levesporokra rövid időn belül felfigyelt a közönség, és ma a legkereset lobba kát. Ezt bizonyítja, hogy a zsűri a hagyományosan meg- remdezett országos versenyben részt vett 55 vállalat 144 ter­méke közül 26 nak az Arany poharat, 25-nek pedig az Arany pecsétet ítélte oda. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a szakemberek a csokoládé és cukorkagyárak gyümölccsel és mesterséges édesítőszerekkel ízesített, ka­lóriákban nem bővelkedő ter­mékeit részesítették előnybein. Ebből a szempontból nagy sikere volt pl. a Szlovák Élesz­tőgyár trnavai üzeme terméké­nek, a burgonyaporból készít­hető palacsintának, a Nyugat­szlovákiai Sütödék nyitrai üze­mében előállított papírvékony rétestésztának, vagy akár a Kelet-szlovákiai Sütödék és Cukrászdák kassai f Košice) üzeméből való zsúrkemyérnek. Hasonlóképpen dicséretet ér­demelnek az fiszak-esehországi Tejüzemek újfajta termékei, mindenekelőtt a Duk'o néven piacra kerülő ömlesztett sajt, vagy a brnői Lacrum vállalat diabetikusoknak szánt pisztá­cia, kávé ós vaníliaízű tejpu­dingjai. De csemegeszámba mennek a Hradec Králové i Élelmiszergyár túrós, joghur- tos, tejszínes és egyéb termé­kei js: a fagylaltok, a tejtar- tnlmú hűsítő italok és tejszín- habos g y ü m ö 1 c s p oh a ra k. A készételek közül élénk ér deklődés mutatkozott a vásár­lók körében a Baromfiüzemek Prága-Lubuš-i részlegének töl­tött csirkéje, a pŕerovi részleg debreceni virslije, valamint a Mariánske Lázné-i Baromfi­üzem borjú és csirke különle­gességei iránt, Ki hinné, hogy a Nyugat-csehországi Húsipari Vállalat plzeňi üzemének ízle­tes termékéből, az újfajta füs­tölthúsból a szárított író sem hiányzik? Érthető, hogy ezt az újdonságot, csakúgy mint a Közép csehországi Krutá mo ehovi üzemének sertéspapriká- sát, csakhamar szétkapkodták a vevők. — Kérdés, kapható lesz e mindez a piacon is? — hallot­tuk a körülöttünk lévők hitet­lenkedő, indokolatlannak azon­ban nem tekinthető megjegyzé­seit. A tapasztalatok szerint ugyanis a boltokban időnként megjelenő újdonságoknak — néhány perc elteltével — bot­tal üthetjük a nyomát. Ezek közé tartozik pl. a fehérjedűs, mindössze 35 százalék zsiradé­kot tartalmazó újfajta vaj, a porciózott tea, és egyebek. A g yenne kt áps z erek v ál a s z t ék a sem mindig megfelelő. De ne legyünk igazságtala­nok. Nem kívánhatjuk ugyanis, hogy a kisebb termelővállala­tok is elárasszák termékeikkel az egész országot. Tény az is, hogy az élelmiszerek egy része rövid élettartamú, né­hány nap alatt megromlik, s ezért nem szállítható messzire. A receptek átadása azonban bizonyára nem okozna nehéz­séget a fogyasztók elégedett­ségére törekvő vállalatoknak. Csupán akarniuk kell. Az álta­lános vélemény szerint ezt a szempontot is tekintetbe kelle ne vennie a zsűrinek a ver- senydíjak odaítélésénél, mert a plzeňi kiállítás csak abban az esetben teljesítheti küldeté­sét, ha az ott bemutatott élei" miszerek állandóan kaphatók és nemcsak azok vásárolhatják meg őket, akiknek véletlenül kedvez a szerencse. Sétánk a kiállításon, talál­kozásunk a fogyasztókkal két­ségtelenül tanulságos volt. Le hetetien lenne azonban részle­tesen beszámolni a látottakról, s ezért azzal a kívánsággal vettünk búcsút Plzeňtôl, hogy mindaz, ami iránt érdeklődés mutatkozik a vásáron, mielőbb elegendő mennyiségben legyen kapható a piacon. KARDOS MÄRTA KÉSZÜLŐDÉS AZ ARATÁSRA Adószedő aszály Gondos előkészületek Problémák oz alkatrészutánpótiásban Még néhány meleg nyári nap, és a szőkülő gabonatáb­lák között csatasorba állhat­nak az arató cséplő gépek, a gabonaszállító járművek, hogy h megtermett kenyérnekvaló a lehető leggyorsabban a mag­tárba kerüljön. — Mi is tisztában vagyunk ezzel — mondotta a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban Vincent Králik, a növényter­mesztési ágazat vezetője — Ezért az aratási munkatervünk számos olyan szervezési intéz­kedést tartalmaz, amelyek gya­korlati érvényesítése nemcsak az aratás ütemét gyorsítja meg, hanem a betakarítási veszteségek csökkentéséhez is jelentősen hozzájárul. A gazdaságban az 1330 hek­tár búza, a 770 ha árpa és a 220 hektár takarmányborsó betaka­rítását a 12 saját és a 20 ven dégkobájn segítségével 10—12 napra tervezik. Az azonos tel­ies ítményű gépeket egy cso­portba sorolják, s így a kom- bájnosok közötti szocialista munkaversenyt is könnyebb fi gyelemmel kísérniük. A házi verseny szabályait úgy állítot­ták össze, hogy az aratásban részt vevő mintegy 20 dolgo­zót a munkájuk minősége sze­rint jutalmazzák. Ami pedig az aratási előké­születeket illeti, a központi ja­vítóműhelyben is az utolsó si­mításokat végzik a kombájno­kon, erőgépeken, a gabono- szállító járműveken és egyéb gépeken, felszereléseken. A raktárak is kitisztítva, fertőt­lenítve várják az első gabona- szállítmány érkezését, hason­lóan, mint a nagy teljesítmé­nyű szárítóberendezés. Az ara­tás idején pedig a jól képzett szerelők két műhelykocsival járják majd a határt, hogy az esetleges meghibásodott gépe két a helyszínen megjavíthas­sák. Nagyobb üzemzavar ese­tén a kombájnokat a központi műhelyben veszik „bonckés" alá, ha szükséges, még éjsza­ka is. Sajnos, pótalkatrészek­ben az állami gazdaság sem bő­velkedik. Az Agrotechnika il­letékeseinek kell gondoskod­niuk a hiányzó alkatrészek pót­lásáról, a raktári készletek fo­lyamatos feltöltéséről, hogy szükség esetén bármikor ren­delkezésre álljanak a szakem­bereknek. A kombájnok nyomában 18 szalmafelszedő kocsi és 14 far- lóhántó erőgép járja majd a határt. Takarmányozási célra 200 hektáron őszi keverék, 300 hektáron pedig zöldtrágyának való másodnövény vetését is betervezték. — Végezetül azt sem árt el­mondani — hangsúlyozta a növénytermesztési ágazat ve­zetője —, hogy az aratás előtt a dolgozókat a baleset- és a tűzvédelmi szabályok megtar­tása érdekében szakoktatásban részesítjük. Idejében elvégez­tük a növényvédelmi és nö­vényápolási munkákat is, hogy a fő erőket az aratásra irá­nyíthassuk. A Békéi (Mierovo) Efsz-ben az aratási előkészületről And- rássy Sándor mérnök, a szö­vetkezet elnöke és Veszprémy Imre mérnök, agronómus tájé­koztatott. Megtudtuk, hogy a tagsági gyűlés elé kerülő ara­tási ütemtervben részletesen foglalkoztak a szocialista mun­kaversennyel is. A 305 hektár aratnivalóra megjavítva, ké­szenlétben áll a 3 SK 6 os és egy Benčicáról érkező SK-5 ös vendégkombájn. Az indulást 10 e körül tervezik, s első­ként a kísérleti célból 10 hek­táron termesztett őszi árpának fognak neki, majd a 95 hektár tavaszi árpa következik. A terméskilátásokat Iától gatva elmondották, hogy a kedvezőtlen időjárás követkéz tében a gabona bokrosodáSa elmaradt a szokásostól, s így a tervezettnél kevesebbet ta­karíthatnak be. Nagy súlyt he lyeznek a szalma betakarítá­sára Is. MÉRI FERENC FÉLÉV UTÁN Július bek tisztin tével lezártuk az első félévet, s napja inkban szinte minden üzemben, vállalatban, termelési-gaz­dasági egységben az eredmények összegezése, elemzése fo­lyik. A féléves, terv teljesítéséért az idén különösképpen meg kellett küzdeni minden egyes munkahelyen. A januári feszült energetikai helyzet kemény próbára tette népgaz daságunkat. A közel három napnyi termelésnek megfelelő kiesés pótlása sok leleményt és kitartást követelt minden egyes dolgozótól, különösen a munka, a termelés szerve zőitöl. Az országos eredmények még nem ismertek, a statiszti kai hivatalok jelentéseiből azonban bizonyára nem hia nyúznak majd azok a megállapítások és számadatok, ante lyek túlnyomórészt: a tervek sikeres teljesítéséről adnak számot. Erre engednek következtetni azok a hírek és tudó­sítások, amelyek egy-egy üzem, vállalat eredményeiről szól­nak. A féléves terv teljesítését bejelentő munkahelyek örömmel hozzák nyilvánosságra, hogy eleget tettek a terv. I>en rögzített feladataiknak. Ez egyúttal azt is jelenti, bogy teljesítették a kiesések pótlására irányuló szocialista vál­lalásaikat is. Ilyen jelentés érkezett például az idén janu­árban üzembe helyezett losonci 1 Lučenec) csempegyárból is. Ebben többek között az áll, hogy az év első hat hó­napjára megszabott feladataikat 100,5 százalékra teljesítet­ték, s így közel 22 millió korona értékű terméket adtak népgazdaságunknak; az üzem dolgozói teljesítették export- feladataikat is; eleget tettek a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásaiknak stb. Sok-sok ilyen jelentés érkezik a második félév első nap­jaiban, heteiben, de sajnos olyanokról is tudomást kell sz* reznünk, amelyek a terv nem teljesítéséről adnak számút. Van ahol indokoltan, van ahol indokolatlanul az objektív nehézségeknek tudják be a lemaradásokat, amelyek beho zásától nagy mértékben függ, hogy miként teljesítik a ha­todik ötéves tervidőszak negyedik évének feladatait, * ez­által az is, hogy milyen eredményekkel lépnek a jelenlegi ötéves tervidőszak utolsó évébe. Mikor az év első hónapjaiban a januári energetikai hely ziet okozta lemaradásuk felmérése szerepelt napirenden, ak. kor az ország párt- és gazdasági vezetése azt is világiban megmondta, hogy az éves terveket nem módosítják, egyet len vállalat feladatait sem csökkenthetik. Ez érthető kö­vetelmény, hiszen a lazításoknak az egész társadalom lát ná a kárát. Népgazdaságunk bonyolult kül. és belső gazdasági felté­telek között teljesítette első félévi feladatait, s ezek a fel­tételek a jövőben sem lesznek jobbak. Meg kell tanul­nunk még rugalmasabban igazodni ezekhez a feltételek­hez. hogy a statisztikai jelentésekben egyre ritkábban kell­jen szerepeltetni a de. a sajnos és hasonló jelzőket. PAKOZDI GERTRÜD ÍZLÉSESEN ÉS KORSZERŰEN Csomagolás- és nyomdatechnikai kiállítás Brnóban Tetszetős desszertesdobozok, bo ros ii vég c íníkék, fog k rém t u ­busóik, dezodorflakonok; ötletes tmüanyagpoharak; ofszet- és mélynyomással készült színes hetilapok, művészettörténeti kiadványok: korszerű csomago- jógépsorok és nyomdagépek várták a múlt héten Brnóbam az Embax-Print elnevezésű cso­magolás- és nyomdatechnikai kiállítás látogatóit. Tizenhét or­szág több mint háromszáz vál­lalatának termékei sorakoztak a pavilonokban, így aztán az érdeklődők maximálisan kielé­gíthették kíváncsiságukat. A szocialista országok közül ha­zánkon kívül a Szovjetunió, az NDK, Magyarország és Lengyel- ország volt jelen; az európai kapitalista államokon kívül pe­dig az Egyesült Államok és Ja­pán képviseltette magát. Közismert, hogy élelmiszer­iparunk termékeinek minősége nem mindig elég ahhoz, hogy az üzletek polcairól a vásárlók asztalára kerüljön az áru. A csomagolást azonban a kozme­tikai cikkeknél is legalább any- nyira szem előtt kell tartani, mint az élelmiszeriparban. Mert kinek mindegy, hogy ezt vagy azt a pipereszappant, arcvizel vagy borotva ha bot milyen cső magolásban kapja meg? Érthe­tő tehát, hogy gazdasági szer veink fokozott figyelmet szen­telnek a termékek csomagoló sának. Erre utal az a tény is, hogy hazánkban egyre több a cellűlóz- és papírgyárak száma, amelyek elsősorban a cső ma go lá ste ch nika fejlesztésének és javításának érdekét szolgáljak. Azt hiszem, azt sem tkell külö­nösebben hangsúlyozni, hogy ipari és mezőgazdasági termé­keink csomagolása hatalmas ös-szeget emészt fel. Évente 1,7 milliárd tonna csomagolóanyag kerül felhasználásra, amelynek értéke a 8 milliárd koronát is meghaladja. A prágai Centro tex, Ligna, Kovo; a bratislavai Kerametal, Technoexport;a ban­ská bystricai Slovcepa és a tép licei Skle Union praktikus és mutatós termékei azonban a brnói nemzetközi kiállításon is szépen helytálltak. Huszonkét aranyéremből tizenhármat « csehszlovák vállalatok kaptak. fg. szabó) A gálšzécsi /Sečovce) Vörös Csillag Efsz-ben, akárcsak a terebesi /Trebišov) járás többi mezőgazdasági üzemében a kombájnok és az aratáshoz szükséges egyéb mezőgazdasági gépek utolsó ellen őrzését végzik. Felvételünkön: a szövetkezet műhelyvezetője, Pa vol Baran gépjavító munkatársai, Ján Brinda, Ján Jurko és Ján Rác társaságában (jobbról balra) egy E-516-os kombájn utolsó ellenőrzésénél (Fotó: Puškáš — CSTK) 1979. VII 11

Next

/
Thumbnails
Contents