Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-10 / 160. szám, kedd
Egpiard könyv az ifjossg szamara A MOLODAJA GVARGYIJA TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Szovjetunió kétszáz kiadóvállalata között a Molodaja Gvargyija különleges helyet, foglal el. Testvérintézményeivel, az ukrán Mology és az űz- bég Jes Gvargyija kiadóval együtt, a Komszomol könyvki adó szervezetéhez tartozik. Az APN tudósítójának kérdésére, Vlagyimir Gyeszjatyerik, a Molo- daja Gvargyija igazgatója számolt be a kiadó tevékenységé Töl. — Molodaja Gvargyija: egyete mes jellegű kiadó. A környező világban nincsenek olyan jelen ségek, amelyek ne érdekelnék a fiatal embert. A kiadó ezért változatos tematikájú, ktílönbö zó műfajú irodalmi müveket ad ki. Évente 350—400 könyv jele nik meg, példányszámuk eléri a negyvenmilliót. Azonkívül fixen nyolc folyóiratot is kiadunk. Egy-egy számuk össze sen több mint huszonhét millió példányban kerül az olvasóhoz. • Miben különböznek a Molodaja Gvargyija könyvei a más kiadók gondozásában megjelenő irodalmi müvektől? — Talán abban, hogy kifejezetten egy bizonyos korú olvasónak szólnak, hogy az ifjúság különféle szociális és szakmai kategóriái igényeinek kielégítésére Irányulnak. Könyveink címzettjei iskolások, szakmunkásképző intézetek növendékei, serdülökorúak, a munkás- és falusi ifjúság, továbbá az egyetemi és a főiskolai hallgatók. Bár az olvasók között természetesen jó néhány olyan, egyál- alán nem ifjúkorban levő em bér is akad, aki sok esztendő óta figyelemmel követi a Molo- ítaja Gvargyija újdonságait, népszerű sorozataink valamenv- nyi kötetét gyűjti, legfőbb „fogyasztónk“ mégis az ifjúság. • Az ismert szovjet írók közül ki kezdte a Molodaja Gvar- gyijánál a „nagy irodalom'4 jelé ívelő pályát? — Valamennyit talán el sem tehetne sorolni. Mihail Solohov például a húszas évek elején részt vett a Molodaja Gvargyija irodalmi egyesület munkájában. Az első kötetében, a Doni elbeszélésekébe bekerült műveinek többsége a mi ifjúsági folyóiratainkban jelent meg első ízben. 1932-ben kiadónk gondozásában látott először napvilágot Nyikolaj Osztrovszkij „Az acélt megedzik“ című regénye, amely az első nemzedékhez tartozó komszomolisták bátorságának és hősiességének himnuszává vált. 3945 derekán Alekszandr Fa- gyejev kiadónknak adta át „Az Ifjú Gárda“ című regényének kéziratát, amely a kis Kraszno- don bányászváros illegalitásban működő komszomolistáinak a német megszállókkal vívott bátor harcát beszéli el. És ez a regény azonnal szilárd helyet foglalt el a szovjet irodalom klasszikus műveinek sorában. A Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetsége megalakulásának évében — 1922-ben — született kiadó közölte először orosz nyelven a soknemzetiségű szovjet haza valamennyi népéhez és nemzetiségéhez tartozó szerzők sok száz könyvét. Megtalálható közöttük Viliiá Lacis, a lett, Raszul Gamzatov, a dagesztáni, Eduard Mezelai- tis, a litván, Csingiz Ajtmatov, Népszerű a dolgozók filmfesztiválja Ha Kassán lKošice] * nép Szerűség szerint is rangsorolnák rt kulturális rendezvényeiket, Akkor az elsőnek járó pálmái minden bizonnyal a dolgozók nyári filmfesztiválja kapná, Az évente sorra kerülő esemény legalább annyira hozzájött a Hemád parti varos lakosságának szívéhez, mini a isportban a békemaraton. Június derekától a hónap végéig színes zászlódíszbe örtö- zik a város, a falragaszok, hír, ítélőtáblák a bemutatásra keni ,lő filmek képeivel vannaik tete. Az érdeklődők latolgatják: .Vajón melyikre érdemesebb elmenni? Vannak, akik válogatlak, de többségük minden előadásra vesz jegyet. A katlannak beillő óriási nézőtérre ezrével özönlik a nép, köztük jninden generáció képviselői. Az idei fesztivál hű maradt eddtgi 29 elődjéhez — ünnep voli a javából. A megszokott sajátos hangulaton kívül, melyet az esős, hűvös idő sem tudott ténylegesen befolyásolni, egy újdonságot is hozott. Minden filmet két este vetítettek, igy kisebb volt a jegyek utáni hajsza. Ezt az újítást sokan di.- esórték, főleg azok, akik több műszakban dolgoznak és azok ié, akiknek „egyik nap esik, másik nap nem“ mérlegelés alapján sikerült kifogni a szárazabb estéket. Az országos fesztivál véget ért és a különböző díjak közül Kassának is jutott egy, a legtöbb nézőért járó. Megérdemelten, mert a film ünnepének is nevezhető rendezvényen 203 000 néző volt jelen, jóval több, mint az ország városaiban. G J a kirgiz és Nali Hazri, az azerbajdzsán! szovjet irodalom klasszikusa. • Melyek a Molodaja Gvar- qyija kiadásában megjelent legnépszerűbb könyvsorozatok? — Olvasóink körében különösen népszerűek a „Híres emberek élete“ és az „Evrika“ sorozatok. Azonkívül, már régen meghódították olvasóinkat a Molodaja Gvargyija „Útrava- ló romantikusoknak“, „Becsület, Merészség, Bátorság“, „Sport és személyiség“, „A pionír mindig első“ és más sorozatai. Kiadónk összesen több mint húsz sorozatot jelentet meg. A fiatalokra erős hatással lehet az olyan emberek nagyszerű pályája, akik tehetségük, munkájuk, hőstettük révén legteljesebben fejezik ki koruk szellemét. Nyilván ezért örvendenek olyan nagy keresletnek a „Híres emberek élete“ kötetei. A sorozatot 1933-ban, Mak- szim Gorkij kezdeményezésére alapították. Azóta mintegy hatszáz művészi dokumentum jellegű életrajz látott napvilágot. Az „Evrika“ népszerű-tudományos kötetei könnyen érthető, szórakoztató stílusban számolnak be tudományos problémákról. Ezek a kiadványok az egzakt, természet- és humán tudományokról, a régi, klasszikus és új ismeretágakról szólnak, s arra tartanak igényt, hogy sokoldalú beszámolót nyújtsanak a tudományról és egyes problémákról. Az olvasók rokonszenvét kivívó könyvek között szeretném megemlíteni a „Négyszemközt saját magammal“ sorozatot, amelynek szerzői: írók, újságírók, akik erkölcsi témákat dolgoznak fel. Kiadónk a fiatalok részéről a háború es a békeidő bátor, merész hőseiről szóló, éles témájú kisregények, dokumen- tumjellegű vázlatok iránt megnyilvánuló érdeklődést: is ki akarja elégíteni, ezért jelenteti meg a „Becsület, Merészség, Bátorság“ sorozatot. • Milyen külföldi szerzők műveit adják ki? — A Molodaja Gvargyija a legutóbbi években sok modern külföldi szerző műveivel ismertette meg a szovjet ifjúságot: Faulkner, Maugham, Caldwell, Oates, Aldridge, Bragg, Abrahams, Metodiev, Levcsev és számos más író könyveivel. A szovjetország ifjú nemzedékét a külföldön élő, vele egykorú fiatalok életének különféle kérdései is érdeklik. A Molodaja Gvargyija évről évre a világ különböző országai fiatalságának mai életéről szóló könyveket, az ifjúsági mozgalom történetét ismertető munkákat is kiad. A színészek és a pártmunka Ä komáromi (Komárno) Magyar Területi Színház művészéit jól ismeri a délszlovákiai magyar közönség. Egy-egy jó alakításuk után valamennyien tapssal jutalmazzuk munkájukat, ami kettős öröm, hiszen mi annak örülünk, hogy rangos színházunk van, ők pedig annak, hogy elnyerték a közönség tetszését, s ezzel tulajdoniképpen teljesítették feladatukat: szórakoztatják, nevelik a dolgozókat, elmélyítik anyanyelvi és színházi ismereteiket, bizonyítják, amit mindnyájan tudunk, hogy hatásosan vannak jelen szocialista közművelődésünkben. Nagyon sokan nem tudják viszont, hogy a színházban jól működik a pártalapszervezet, amelynek munkáját a MATESZ egyik népszerű művésze, Fazekas Imre Irányít hosszú évek óta. A közelmúltban kerestem fel őt, hogy megkérdezzem, a pártalapszervezetben- mire irányították figyelmüket az elmúlt időszakban, s hogyan lehet ösz- szeegyeztetni a pártmunkát a színház életével. Fazekas Imre elmondta, hogy ft színház élete nem választható el a párt művelődéspolitikájától, hiszen egész tevékenységével hozzájárul e célok meg- valósításához. Ezt a célt szolgálja a színház dramaturgiai programja is, amit 1969 után állítottak össze. Utána pedig a CSKP XIV. és XV. kongresszusa határozatainak megfelelően a minőség javítására, a színvonal emelésére törekedtek. Határkövet jelentett a színház pártmunkájában a CSKP KB 11. ülése. Az itt hozott határozatok alapján kibővítették az 1978 januárjában elfogadott évi tervüket, éspedig oly módon, hogy a dramaturgiai munkában az eddiginél nagyobb mértékben előtérbe helyezték a kortárs irodalom népszerűsítését, elsősorban a csehszlovákiai magyar írók és szlovák szerzők szocialista építés problémáival foglalkozó művei révén. Az elmúlt évadban például Jan Jílek kortárs cseh szerző Szilveszter című művét mutatták be, amellyel a szövetkezetek megalakulásának 30. évfordulóját köszöntötte a színház. A CSKP 11. ülése a pártmunka további területeivel is behatóan foglalkozott. így például a tagállomány minőségi javításával. Hogy ezt miként értelmezték a MA TESZ kommunistái? — Színházunkban igen jó munkát fejt ki a SZISZ alapszervezete, amelynek élén Ho- locsy István színművész, pártalapszervezetünk tagja áll. Innen kerülnek ki a párt tagjelöltjei, az utánpótlás. Többek között a SZISZ ben történő felkészítés és politikai nevelőmunka eredményeként vettük föl tagjelöltjeink sorába tavaly Ropog Józsefet és Líska Pált. A SZISZ-tagok a művészi munkánk fejlődését is elősegítik aktivitásukkal — mondja Fazekas Imre. aki a beszélgetés további részében elmondta, hogy az alapszervezet tagjai és tag- jelöltjei konkrét pártfeladatokkal bízzák meg s ezek teljesítését rendszeresen ellenőrzik. A MATESZ kommunistái következetes pártmunkával, becsületes hozzáállással arra törekednek, hogy maradéktalanul megvalósítsák a párt művelődéspolitikai célkitűzéseit. KOLOZSI ERNŐ- ÜJ FILMEK “ AZ ACÉLVÄROS TITKA (cseh) Ki ne ismerné Verne Gyula kalandos regényeit, sajátos humorral, színes fantáziával, képzeletgazdag írói készséggel megalkotott műveit? A francia író regényei az évek során talán kivétel nélkül filmszalagra kerültek (egynémely mű többször is). A cseh filmesek sem első ízben merítettek témát a gazdag életműből; Karéi Zeman, Bár a film az ifjúság számára készült, mégsem kimon dot-, tan serdülőkorúaknak szól, az alkotás ugyanis mélységesen humanista gondolatokat tartalmazva figyelmeztet a lázas fegyverkezési hajsza veszélyeire, felkiáltójel azok számára, akik háborús tűzfészkeket szítanak. E nemes mondanivaló azonban nem rejtjelekből, hajaromír Hanzlík és Táiía Medvecká a cseh filmben (Miloš Schmiedberger felv.) a világhírű cseh rendeeő nemegy emlékezetes filmet forgatott Verne Gyula műveiből. Most az író egyik kevésbé ismert regénye, Az Acélváros titka vonta magára a filmesek figyelmét; Vladimír Ráža készített belőle fantasztikus kalandfilmet. A mű témája a jó és a rossz harca. A jóságot Sarrasin doktor, a gonoszságot pedig Janus professzor testesíti meg a filmben. A két tudós hatalmas vagyont örököl, a pénzt azonban más-más célokra fordítják. Míg Sarrasin doktor egy korszerű várost (Fortunát) épített, addig Janus professzor egy gigantikus fegyvergyárat (az Acélvárost). A színes, fordulatos történetben a két város — két világ képviselői összecsapnak egymással, vagyis a békés élet összeütközik a háborús őrülettel. nem az izgalmas, kalandos történetből „olvasható ki“, így a fiatal nézők számára is telje sen érthető. Ismert cseh színészek |átsz- szák a főbb szerepeket: faromír Hanzlík, Martin Rüiek, fosef Somr, Petr Kostka, Josef l7 in- kiár. Az ő teljesítményükön kívül a film sikeréhez nagymértékben hozzájárult Milan Nejedlý képzőművész; trükkfelvételei valóban ötletesek. Kár, hogy az alkotók a filmben nagyobb teret szenteltek az Acélváros bemutatásának, mert ez az egyensúlyeltolódás nem vált az alkotás előnyére. A néző jóformán csak a párbeszédekből értesül Fortuna város életéről, békés céljairól. Célszerűbb lett volna bizonyára, ha az alkotók a két világot eiénktárva szembesítik a két város céljait. (amerikai) A MACSKÁS ÖREGÚR Az amerikai film évek óta változóban van. A valamikori hollywoodi „álomgyár“ korszaka fölött eljárt az idő, változtatni, újítani kellett. Egyesek úgy léptek tovább, hogy az európai filmművészet legjobb hagyományaira építő müveket forgatnak, s milliókat érdeklő „hétköznapi“ történeteket igyekeznek vászonra vinni. Ennek jegyében fogant A macskás öregúr című film is. Az öregségről, az öregkori magányról, a fölöslegesség kínzó érzéséről, öreges szokásokról, emlékekről, a fogyó, eltávozó barátokról szól Paul Ma- zursky filmje. A mű hőse Harry, középosztálybeli férfi, olyan, akinek nem jelent gondot szeszélyeinek kielégítése, olyan, aki — ha vándorlásai során megunja a buszozást — megvehet egy használt kocsit, hogy azzal folytassa útját. Harrynek telik arra, hogy keresztül-kasul beutazza az Egyesült Államokat. Harry tiszta, rendes, szellemileg friss öregúr, aki öregségÓT re egyedül marad szeretett macskájával, Tontóval egy lebontásra ítélt házban. Egyedül marad, de a maga ura, senkinek sem tartozik számadással, senkiért sem tartozik felelősséggel. így aztán a rendező nem is igen tud mit kezdeni hősével, nem tud eredeti gondolatot kibontani a hős köré kanyarított történetből. Hétköznapi témát, lírait választott ugyan, de nem gondolta végig, nem merte — vagy nem akarta •— hősét az öregkor vagy a szegénység legmélyebb szaka- dékába vetni. Közhelyekből építette fel a történetet, s a Har- ryt alakító Art Carney e lapos gondolatokat sugalló képsorokon botorkál végig a befejezésig. ~ym— új sző 1979. VII. 10. Jelenet az amerikai filmből
