Új Szó, 1979. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-06 / 157. szám, péntek

Összhangban o társadalmi érdekekkel HATVANÉVES A KOMENSKÝ EGYETEM Hatvan éve alapították a bratislavai Komenský Egyetemei. Áz évforduló alkalmából felkerestük az egyetem rektorát, Dr. Ján Kvasniöka professzort s tettünk fel neki néhány kér­dést. # Milyen jelentősége volt a Komenský Egyetem megalapí­tásának? — az egyetemi megalapításá­ról szóló határozat társadalmi és történelmi szempontból nagy jelentőségű volt, mert Szlovákiában nem létezett semmilyen főiskola. Egyete­münk tehát az első és a leg­régibb felsőfokú oktatási in­tézmény Szlovákiában. Az egyetem jó alapokra építhetett, a XV. században Corvin Mátyás által alapított Academia Istro- politana hagyományaira. Az egyetem megalapításáról elfogadott törvény után hozzá kellett látni az intézmény megalapozásához. Az első vi­lágháború utáni években Szlo­vákiában nem volt kellő szlo­vák értelmiség, amely eleget tu­dott volna tenni ennek a fel­adatnak. A cseih egyetem nyúj­tott segítséget; a Károly Egye­tem professzorainak egy cso­portja 1919 nyarán Szlovákiá­ba érkezett, s rögtön munká­hoz is látott, hogy megnyithas­sa az orvosi, a jogi és a böl­csészettudományi kart. Nekik köszönhető, hogy 1919 szep­temberében 104 hallgató — köztük öt nő — kezdhette meg tanulmányait az orvostudomá­nyi karon. Két évvel később a bölcsészettudományi és a jo­gi karon is megkezdődött az oktatás. Az egyetem alapításá­ról szóló törvényben természet- tudományi kar létrehozásáról is szó volt, de az csak később, 1939-ben nyílt meg. Az egye­tem a felszabadulás után roha- .nosan fejlődésnek indult. Je­lenleg az egyetem hét karán több mint 16 ezer hallgató ta­nul. Az oktatók száma 1945 után 48 volt, ma 140 profesz- szor, 246 docens és nagy szá­mú tanársegéd oktat az egye­temen, összes alkalmazottunk száma pedig meghaladja az öt­ezret. # Mik az egyetem jelenlegi feladatai és milyenek a pers­pektívái? — A csehszlovák oktatási rendszer fejlesztéséről szóló párthatározatok fontos felada­tul tűzték ki a felsőoktatási intézmények átszervezését. Ez hosszú távú feladat, amelyet fokozatosan, de céltudatosan valósítunk meg. Csupán a böl­csészettudományi karon több mint 70 szakon oktatják a hall­gatókat, nem is szólva az or­vosi szakról, a gyógyszerészeti, a testnevelési karról. Oj szako­kat nyitottunk (molekuláris bio­lógia, az életkörnyezet védel­me) s még újabbakat kell nyit­nunk, mint például az elméleti kibernatika, a bionika, a bio­matematika, biofizika, az aszt­rofizika, az atomkémia és az atomfizika. Ez igényes feladat, iiiszen az egyetem — s vala­mennyi főiskola — feladata, hogy alkotó és logikus gondol­kodásra tanítsa a hallgatókat. Ezért az oktatásban olyan módszereket és formákat al­kalmazunk, amelyek aktivizál­ják a diákokat. A pártdokumentumok a tar­talmi átszervezéssel kapcsolat­ban nem véletlenül hangsú­lyozzák, hogy hatékonyabbá kell tenni a főiskolákon az eszmei-nevelő munkát, ami hozzájárul a diákok marxista— leninista világnézetének kiala­kításához. Olyan embereket kell nevelnünk, akik alapos elméleti tudással rendelkez­nek, s ezt a tudást a fejlett szocialista társadalom építésé­ben hasznosítják. Ami a hallgatók számát il­leti, elértük a felső határt. A jövőben nem szeretnénk ezt túllépni, mert az egyetem irányítása szempontjából is a legideálisabb a 15 000 körüli szám. A másik fontos szem­pont, hogy a társadalom főleg t er m észet t u d om á nyl szakem be- reket követel tőlünk, eszerint kell szabályoznunk a hallgatók számát az egyes szakokon. A pályázókat ezért főleg termé­szettudományi szakokra igyek­szünk irányítani, itt nagyobbak a lehetőségeik. A diákok egyé­ni érdeklődését összhangba kell hozni a társadalmi érde­kekkel. E kettő nem jelent át­hághatatlan akadályt. Ma már a matematikai alapismereteket mindenkinek el kell sajátíta­nia, mert például a bölcsészet­tudományi és a jogi karon is foglalkozunk a számítástechni­ka alapjaival. Manapság enél- kiil nem él meg sem a szocio­lógus, sem a jogász, sem pedig a nyelvész. # Társadalmunk egyre na­gyobb hangsúlyt helyez a tu­domány és a gyakorlat kapcso­latára. Hogyan oldja meg az egyetem, hogy a hallgatók az elméleti ismeretek mellett gya­korlati tudásra is szert tegye­nek? — A Komenský Egyetem tanszékei szorosan együttmű­ködnek üzemekkel és vállala­tokkal. Az utóbbi években egy­re több hallgatónk kapcsolódik be a társadalmi szempontból nagy jelentőségű tudományos- kutatási feladatok megoldásá­ba. # Milyenek a kapcsolatok a külföldi egyetemekkel? — Az egyetemnek jó híre van határainkon túl is. Vala­mennyi szocialista ország egyetemével baráti kapcsolatot ápolunk, közülük is talán leg­jobb a moszkvai Lomonoszov Egyetemmel. Az utóbbi évek­ben elmélyült az együttműkö­désiünk a budapesti Eötvös I.»- ránd Tudományegyetemmel, sőt a martini kihelyezett or­vostudományi kar és a Pécsi Orvostudományi Egyetem együttműködése kiváló eredmé­nyeket hozott. O A Komenský Egyetemen sok magyar nemzetiségű hall­gató is tanul. Mi a véleménye róluk? — A bölcsészettudományi kar magyar nyelv és irodalom tanszékének fontos társadalmi szerepe van. Az elkövetkező években szeretnénk kicsit „megfiatalítani“ ezt a tanszé­ket. Ügy látjuk, hogy az után­pótlás még nincs kellő mér­tékben biztosítva. Szó van ar­ról is, hogy a tanszék a jövő­ben átveszi az alapiskolák fel­ső tagozatos pedagógusainak képzését is. Az egyetem szinte valameny- nyi karán tanulnak magyar nemzetiségű diákok. Jól meg­állják helyüket, nincsenek ve­lük különösebb nehézségeink, jó a felkészültségük. Szlovák nyelvtudásuk sokkal jobb, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt volt, csupán esetenként fordul elő, hogy nyelvi nehézségeik len­nének. Ebben viszont megint csak saját feladatunkat látjuk: mi neveljük a középiskolai ta­nárokat, alaposabban kell fel­készítenünk őket, hogy a kö­vetkező nemzedék nyelvtudása és szakképzettsége magasabb színvonalú legyen. O Mik az egyetem legégetőbb gondjai? — Nincs elegendő helyisé­günk és nem minden esetben tudjuk kielégíteni az érdeklő­dést. Ez nem lebecsülendő, hi­szen nekünk is vannak gyer­mekeink, s tudjuk, hogy érdek­lődésüket nehéz csak úgy meg­változtatni. Néha viszont a szü­lők is hibáznak, amikor egye­sek csupán presztízskérdésből akarnak orvost faragni gyer­mekükből. Azt hiszem, s ezt ismételten hangsúlyozom, egy kis jóakarattal az egyéni ér­dekeket össze lehet hangolni a társadalmi érdekekkel. Az első évfolyamban a középiskolai anyagra építünk, tehát senki­nek sem kell félnie, hogy pél­dául a matematikával nem tud mit kezdeni. Az egész oktató-nevelő mun­kát úgy kell irányítanunk, hogy az egyetem padjaiból mi­nél jobb szakemberek kerülje­nek ki — ezen a téren még akad tennivaló. Viszont felké­szültünk erre a munkára, jó légkört teremtettünk, s ráadá­sul rendszeres segítséget ka­punk a pártszervektől. Fiatal­jaink tehetségesek és tudás­szomjuk kiapadhatatlan. S ez így együttvéve a siker jó fel­tétele. URBÄN KLÄRA Feljövőben frodaloiimépszerűíiítö munka az Ipoly mentén Országos szemináriumokon, a (b izo t tság t »a nácslkozá sokon, CSEMADOK gyűléseken nagyon sokat'beszéltünk mar az iro»la- lomnépszerűsítés fontosságáról, a könyv szerepéről, emberfőt ináló erejéről A beszélgeté­seknek, terveiknek, azonban csak akikor van értelműik, fia valóra is váltjuk őket, ha rend­szeresen és folyamatosan mun­kálkodunk Az irodalomnépsze­rűsítés terén bizony van még bőven tennivalónk. Egyébként a CSEMADOK XII. országos köz­gyűlésének határozata is vilá­gosan leszögezi, hogy a jövő­ben fokozottabb figyelmei kelt szentelnünk a könyvvel való munkára, a szlovákiai imagyar dolgozók irodalmi nevelésére. Járásunkban, a nagykürtösi (Veľký Krtíšj járásban az em­lített területen némi javulás' észlelhető az utóbbi időben. Az első félévben a helyi szerveze­tek például már kilenc író—ol­vasó találkozót szerveztek cseh­szlovákiai magyar költőikkel. A találkozókat csaknem minde­nütt előadással, irodalmi keret- műsorral és könyvárusítással kötötték össze, örülünk annak is, hogy hazai magyar irodal­munk képviselői a járás olyan községeibe is eljutottak, ahol eddig még nemi volt író—olvasu találkozó. Megnövekedőt! az iroda limi előadások és az irodalmi műso­rok száma is. A járás területén az első félévben összesen hu­szonegy irodalmi előadást szerveztek, s ezeken kilenc- százhúszau vettek részt. A szer­vezetek huszonkét alkalommuí rendeztek irodalmi műsort, csaknem kétezer néző előtt. Szép eredményeik születtek a könyv terjesztés terén is. Már­ciusban például tizenöt könyv- kiállítás volt a járásban, ősz- szesen 9650 korona értékben adtak el könyveket. Meg kell említenünk azt is, hogy járá­sunk három iskolájában: Ipoly- balogon, (Balog nád ípfóm|, Ipolyvarbón (Vrbovka) és Szé- csénkén (Sečiaskyj már rend­szeressé vált a kiállítás és a könyvárusítás. Ebben az évben már többen kapcsolódtak be az országosan meghirdetett irodalmi verse­nyekbe, vetélkedőkbe is, A vers- és prózamondók járási verse­nyét színvonalasan rendezték meg. iAz I., II. és III. kategó­ria százkilencvennégy verseny­zője közül a járási döntőn negyvenöt, az országos sereg­szemlén pedig öt vett részt. Megelégedéssel nyugtázhatjuk azt is, hogy évről évre több a felnőtt szavaló és prózamondó. Zsélyben (Zelovce) a járási versenyen az idén már huszon­négyen vettek részt. A Jókai- napokon három szavaló, illetve prózamondó képviselte járásun­kat. A Klasszikus irodalmi örök­ség címmel meghirdetett Mó­ricz—Móra vetélkedőbe tizen­nyolc csoport nevezett be. Az i poly sági (Sahyj országos elő­döntőn nagykürtös! csoport ke­rült az első és a második helyre, s jól szerepeltek az or­szágos döntőn is. Az irodalmi vetélkedőkkel, valamint a versenyekkel, az említett eredmények ellenére sem lehetünk teljesen elégedet­tek. Nagy hiányosságok mutat­koznak ugyanis a közönség- szervezésben. Mindez — sajnos — egyébként országos jelenség, mert másutt is kevés a néző. Márpedig az irodalmi verse­nyeknek, vetélkedőknek akkor lenne igazi értelműik, ha leg­alább annyi látogatójuk lenne, mint a más jellegű kulturális rendezvényeknek. A jövőben tehát mim árt, ha ezen is el­gondolkodunk, közös össze­fogással javítunk a helyzeten. Az utóbbi időben a nagykür­töst járásban megcsappant a jól működő irodalmi színpadok és színjátszó csoportok száma. 1979-ben ezért az amatőr kisr színpadok járási fesztiválját sem tudtuk megrendezni. Ezen a téren tehát sóikkal nagyobb gondot kell fordítanunk a még működő csoportok munkájára, a szakmai irányításra, erkölcsi és anyagi támogatásra. Szorgal­maznunk kellene a diákszínpa­dok tevékenységét is. Ezen a téren jó például szolgálhat a szécsénkei alapiskola Napra­forgó Színpada, amely már két­szer is részt vett a Dunamenti Tavaszon. A csoport az idén el­nyerte a fesztivál harmadik dí­ját, s műsorával több helyen fellépett a nagykürtösi járás­ban. Mostohán bánunk irodalmi hagyományainkkal. Vidék tinik például olyan írókat, költőket adott az irodalomnak, mint Ma­dách Imre, Mikszáth Kálmán és Rimay János — hogy csak az ismertebbeket említsem. Szoros kapcsolat fűzte ehhez a tájhoz Balassi Bálintot, Božena Néni- covát és Janko Kráft is. Ennek ellenére ezidáig sem sikerült rendszeressé tenni a Mikszáth-, és a Madách-ünnepségöket stb. Nem rendeztünk még egyetlen szemináriumot sem Balassi Bá­lintról vagy Rimay Jánosról. Jó Leone, ha az említett hiányos­ságok kiküszöbölését a járási szerveken kívül a CSEMADOK KB, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya, vagy akár az írószövetség magyar szek­ciója is szorgalmazná. Végezetül csak annyit: az elért sikerek közös munka eredményeként születtek. Az utóbbi hónapokban ugyanis ja­vult a kapcsolat a CSEMADOK Járási Titkársága, a helyi szer­vezetek vezetősége és az iro­dalmi albizottság tagjai között. A jövőben ezt a kapcsolatot kell még jobban elmélyíteni, kiszélesíteni és rendszeresíteni. S ekkor talán a hiányosságo­kat is fölszámolhatjuk. CSÄKY KÁROLY HANGVERSENYEK — NEVES MŰVÉSZEK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL A jubiláló Szlovák Filharmónia őszi tervei •Spanner Edit: Nyár (olaj, 1961) Még előttünk a nyár, de kul­turális intézményeink már az új évadra készülnek. A Szlovák Filharmónia idén ősszel ünnep­li fennállásának 30. évforduló­ját. Ebből az alkalomból La­dislav Mokrý igazgató, az UNESCO Nemzetközi Zenei Ta­nácsának elnöke tájékoztató megbeszélésre hívta meg a la­pok tudósítóit. Amint elmon­dotta, a filharmonikusok a há­rom évtized alatt kimagasló előadóművészeknek, zeneszer­zőknek nyújott bemutatkozási lehetőséget, gazdagítva kultu­rális életünket. Első igazgatója Dezider Kardoš szlovák zene­szerző volt. Karmesterei — Václav Talich, Rajter Lajos, La­dislav Slovák — magas mű- vézsi szinten vezették a mint­egy száztagú filharmonikus zenekart. A Filharmónia vezetősége az új évadban figyelembe vett minden fontos politikai, kultúr­politikai és művészeti ese­ményt. Elsősorban felszabadu­lásunk 35. évfordulóját, továb­bá a zenekar fennállásának- megalakulásának 30. évét ün­nepli majd meg. jubileumi hangversenyeket szentel Dvo­ra knak, Haydnnak és Mozart­nak, ünnepi hangversennyel köszönti Ladislav Slovák nem­zeti művészt a Filharmónia fő­dirigensét 80. születésnapján és Dezider Kardos nemzeti mű­vészt 65. születésnapján. A hangversenyek műsorát fe­lerészt a XX. századi zene töl­ti ki, teret engedve a figyelem­re méltó cseh és szlovák kor­társ alkotásoknak — Cikker, Zeljenka, Kardoš, Flosmann Šuchorí, Kalabis műveinek. Olyan szólistákat is lesz al­kalmunk hallani, mint Liana Isakadze, Eduard Graö, Juko Slokava — hegedűművészek — valamint Rruno Apria, Pietro Argento, Hirojuki Ivaki, Eliahy Inbal, Zdenék Košler és Vác­lav Neumann karmesterek, Az évad nyitókoncertjén Ladislav Slovák vezényletével Ján Cik­ker Reggel, Honegger: Symfó­nia Di-Tre-Re, valamint Schu­mann csellóversenye hangzik el Peréni/ Miklós világhírű ma­gyar csellóművész előadásá­ban. A fiatal szlovák szólisták közül Marian Lapšanksý, Peter Toperczer, Tatiana Fraňová, Peter Dvorský, Svetozár Štúr és az Olaszországban élő Dag- mar Riliaová lép majd pódium­ra. Raituk kívül számos neves előadóművész is fellép. Az új évadban Kocsis Zoltán magyar zongoraművész játékában is gyönyörködhet majd a zene­kedvelő közönség. A filharmóniairoda ténykedé- si köre mind jobban tágul. A testvér testületek közül a Csehszlovák Rádió bratislavai zenekarát, a Kassai (Košice j Állami Szimfonikus Zenekart is foglalkoztatja majd; további új kulturális központ létreho­zását tervezi Piešťanyban. Mindezen kívül fő rendezőként szerepel a már tizenöt éves Bratislavai Zenei Ünnepsége­ken. Változások lesznek a bérleti hangversenyek rendjében. A csütörtöki „A“ bérlet koncert­jeit ősztől kéthetenként tart­ják, helyet engedve más, a fő­városban rendezendő koncer­teknek. Változatlan marad a pénteki ,,Ra sorozat, valamint a „C—Da üzemi bérlet. Oj szín­nel gazdagodik a zenei élet az ifjúsági bérlettel, este hét órai kezdettel hat koncert hallható majd a sorozatban, az évad alatt. A Szlovák Filharmónia jegy- és bérletirodája már felkészült az úi idénvre vária a hangver­senylátogató közönséget. HAMAR JUDIT (fán Lofaj felvétele}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents